21
-
kvp #21 A jelenlegi radiohullamos keresesi modszerek kiszurik az egyenletes eloszlasu zajt. A modern radios rendszerek jelformaja egyenletes eloszlasu zaj, tehat a sajat modern radios rendszereinket sem tudjuk felismerni a mai modszerekkel, meg akkor sem a radiotavcso ele teszik a keszulekeket. Csak a hatterzaj megnovekedese latszik, de azt 101 mas dolog is okozhatja. Sot lehet a latott zaj nagyresze valojaban idegen civilizaciok adataibol all. A rekonstrukcio pedig szinte lehetetlen, mert mar egy FSK modulacio is szetcsuszik par fenyev alatt. On-off keying (lasd: morze) alapu kommunikaciot pedig jo ideje nem nagyon hasznalunk. Raadasul ez az egyetlen ami nagy tavolsagbol is kimutathato, meg ennek kevesbe durva valtozata az amplitudo modulacio. Minden mas vagy szethullik igy csak felismerheto, de nem ertelmezheto vagy eleve az adatatvitel elmeleti matematikai maximumahoz probal kozeliteni, tehat a kulcsok nelkul mar kozelrol is csak zajnak tunik.
Egyebkent minel fejlettebb egy civilizacio, annal jobban el tudjak rejteni magukat ha akarjak es annal jobban tudnak latszani is. Egy fejlett, de kornyezetbarat civilizacioban az egyetlen hulladek a felesleges entropia, azaz a hulladek ho, tehat csak ezt sugaroznak kifele. Minden mas 'szemetet' ugyanis megfelelo mennyisegu energiaval barmi massal at lehet alakitani. Abbol, hogy egy exobolygo a felveteleken latszolag melegebb mint amilyennek lennie kellene pedig semmire nem bizonyitek. Egy kevesbe ovatos civilizacio pedig vilagito bolygo meretu urallomasokat epit a naprendszereibe, amiket meg a Foldrol is latni megfelelo bolygo koruli tavcso halozat segitsegevel. Ez utobbiakat keressuk, mert oket legalabb ki lehet szurni messzirol is. -
Irasidus #20 Igen, mérhető, és az is igaz, hogy a bolygó keringésével a jel frekvenciája változik. Viszont ahoz a jelet kell megtalálni, hogy amiről te beszélsz kimtatható legyen. Igencsak behatárolt a teljesítmény amivel egy civilizáció egy bolygóról jeleket tud küldeni, mi sem tudnák a zajnál nagyobb jelet produkálni mondjuk egy kellően szélesávú adóval, több fényévre... Ez itt a probléma. ;) Persze elképzelhető olyan fejletség, ahol már nem gond, de akkor azt az a dást már megtaáltuk volna, vagy ami mostanában megint előtérbe került - a ráduhullámok más tulajdonságát használják a jeltovábbitásra. Utobbit vizsgálata csak korlátozottan folyik. Szóval lehetőség van bőven, pénz meg nem igaznán. -
gforce9 #19 Bár mondjuk ha konkrét jelhalmaz a doppler nem megy. Jogos. -
gforce9 #18 Javíts ki ha tévedek, de a dopplereffektus rádiótartományban is jelen van és mérhető. Ha észlelhetően nagy egy mikrohullámú sugárzás, és periodikusságának egybeesik a ciklusa egy amúgy kimutatott bolygóéval, azért az gyanúra ad okot, nem? -
Irasidus #17 Amire te gondolsz a luminozitás vagyis összsugárzás, ami az abszolút fényességből számítható. De nincs olyan detektor ami egy csillag összsugárzását minden tartományban mérné. Ez lehetetlen. Ráadásul, egy csillag luminozitása időben változó, ebből semmi érdemlegeset nem fogsz tudni leszűrni. Egyébiránt én teljesen másról beszéltem... -
Irasidus #16 Itt egy alapvető félreértés van. Azért embercentrikusak a keresési módszerek mert ezt tudjuk felismerni, tőlünk különböző dolgokat aligha. A másik, hogy ilyen már van, vagyis mi így csináljuk . és elég nagy az univerzum, hogy hozzánk hasoló beállítotásgú lényeket is találjunk, vagy nem. De mindenesetre amig nincs Enterprise űrhajónk addig ezek a lehetőségek vannak.
A kérdésre a válasz: A CFC a halogénezett szénhidrogének anyagcsoport egyik tipusának a gyűjtőneve neve, a cikk is említi több változata van, így van ami lebomlik és van ami sokáig megaradhat - feltéve, hogy a körülmények hasolóak. És ebből indul ki a HIPOTÉZIS! Ezt ismerjük, ezt tudjuk értelmezni technikai civilizáció biomerkereként, ismeretlen világok ismeretlen folyamtait nyilván nem. Egy kis logika... Ez csak egy hipotézis a sok közül, van még más kiutatási irány is. -
gforce9 #15 Igen csak ugye van egy eloszlási görbe. Ha a napunkat figyeli valaki messziről és mondjuk 5000 év messzeségből (illetve ennyi idő múlva) és most azt látja ami mondjuk 70 éve volt nálunk, azt fogja észrevenni, hogy bizonyos tartományokban megugrott a sugárzás. Pontosabb vizsgálatok pedig kideríthetik, hogy a forrás nem a csillag. -
halgatyó #14 Azért is embercentrikus ez a vizsgálat, mert feltételezik, hogy az ott élőknek:
-- éppúgy melegük van, mint nekünk, ezért klímagépeket építenek,
-- éppúgy megromlik a kajájuk, ezért hűtőszekrényekre van szükségük,
-- időnként éppúgy kigyulladnak a cuccaik, mint nekünk, és ezt halonoltóval szeretik oltogatni:-))) -
halgatyó #13 Két kérdésem lenne:
-- Biztos vagy abban, hogy a földitől eltérő légkörben is addig él a CFC?
-- Valahol azt olvastam, hogy a Föld légköréből sokkal gyorsabban (pár száz év alatt) eltűnik. Az igazságot hogyan lehet MEGBÍZHATÓAN (pro és kontra érdekek befolyásától mentesen) megtudni? -
Irasidus #12 Hmm, minden sugároz mikrohullámokat ami nincs abszolúlt nulla fokon, ez a zaj (a baj, hehe). Azonkívűl nem biztos, hogy onnan ered, lehet előtte egy gázköd sugározta ki, tehát megint zajforrás amit fel kell deríteni, azonkívűl egy bolygó jó tükör is más forrásból pl.: a csillagból származó a mikrohullámoknak. Stb. Ami egyik döntő lehetne az a jel erőssége, de ilyen távolságból az is elenyésző, így marad a jel vizsgálata... -
Irasidus #11 Érdekes amit írsz, nem tudom ezt ki lehetne-e mutatni, talán érdemes lenne ezt a lehetőséget is megvizsgálni. Az azért hozzátenném, hogy minden technika civilizáció (értsd: nem kőbaltás ember, hanem fejlett technológiát használó) - szennyező. Mindig van ipari végtermék, nem lehet 100% zöldnek és rejtőzködőnek maradni. Legalábbis ha ipari civilizációról beszélünk, és nem egy szűk elit játszik csak technikával a többiek meg állatbőrökbe rohangálnak, nem elképzelhetetlen ez sem - de nem ilyet keresnek. -
Irasidus #10 Olvastad a cikket egyáltalán? Olyan anyagok keresnek (klór-fluor-szénhidrogént) ami 10 ezer vagy 50 ezer év alatt bomlik le, és nem 100 év. -
torreadorz #9 A probléma ugyanaz mint a többi módszerrel. Olyan dolgot keresnek ami az emberiségre is max néhány évtizede esetleg száz éve jellemző. És vélhetően 100 év múlva már nem is lesz (igy vagy úgy...). -
Vol Jin #8 Sőt, ha felfedezzük, hogy CFC-t használnak, már csak egy interdimenzionális féregjáraton alapuló szállító eszközt kell megalkotni, és a jászberényi samsung gyár milliárd számra adhat el izobutános hűtőszekrényeket. Akkor azután meg is lesz az egymillió új munkahely és mégjobban fogunk teljesíteni. -
gforce9 #7 Azért bőven elég a fehér zaj is. Mert abban a tartományban egy sima bolygó nem igazán aktív. Nem túl gyakori a mikrohullámú rádióforrás egy szikláról. Tökmindegy, hogy értelmezhető e vagy sem. -
kvp #6 Ennel ertelmesebb lenne egy nagyfelbontasu kompozit optikai tavcso rendszert felkuldeni. (azaz sok kisebb tavcsovet nagy teruletre) Ugyanis ha rendesen ra tudunk nezni egy bolygora, akkor mar sokkal konnyebb kiszurni hogy van-e valami a felszinen. Ennek a megfigyelesnek egyik trivialis valtozata az ejszakai fenyek keresese, persze ez sem 100%, mivel nem kotelezo egy civilizacionak ejszaka vilagitania a felszinen, sot igazabol egy nallunk fejlettebb civilizacio nem biztos, hogy barmit is mutat magabol, mig egy fejletlenebb meg nem kepes bolygo szinten barmit is produkalni, amit kiszurhatunk. Bar legalabb a Foldhoz hasonlo bioszferak megletet ki lehetne szurni a modszerrel.
A radios megfigyeles az kb. annyira nem er semmit, mint a cfc kereses. A mai foldi radios jelek is egyre inkabb feherzajnak tunnek, marmint az a keves ami kijut, mivel manapsag mar annyira fejlett a radios kommunikacionk, hogy a jo tomorites miatt szinte csak feher zajnak tuno info megy ki, amit csak a megfelelo kulcsok ismereteben lehet visszafejteni. A cfc-vel ugyanez a gond, mara mar majdnem teljesen kihalt a fold legkorebol, mivel az ozonlyuk miatt abbahagytuk az azt okozo anyagok hasznalatat. Mindezt par evtized alatt. Nem sajat magunkbol kellene kiindulni vagy legalabb nem ennyire foldhoz ragadtan... -
#5
Akkor már miért nem pl. a beépítettség okozta IR-emisszió változás alapján keresnek lakható bolygókat (most csak mondtam valamit, nem értek hozzá). Nem biztos, hogy minden civilizáció maga alá szarik (főleg, ha ott még nem tört ki az ipari forradalom), de valószínűleg városszerűségeket építenek. Kivéve, ha pl. földalatti fajról van szó. -
Zero 7th #4 Még ennél is szarabb a helyzet, mint amit írsz, mert a rádióhullámok észleléséhez nem kell megtalálnunk a bolygót először.
Most tényleg azt a néhányszáz ismert exobolygót fogják halálba elemezni, aminek amúgy is 99%-uk gázóriás? -
Amergin #3 OMG!
Ezzel fogják megtalálni ítit? Hát igen, ha már a rádióhullámok figyelése nem jön be, akkor ki kell találni valami mást, ami még kevésbé egyértelmű, sőt lehet, hogy az a pozitív eredmény, ha nem találunk semmit!
"Aki gyanús, az nem gyanús. Aki nem gyanús, az a gyanús!"
Ugyanaz a gond, mint a rádiózás keresésével.
Fontoljuk meg:
-mi mennyi ideig sugárzunk ki rádiójeleket a világűrbe a civilizációnk teljes élettartamához viszonyítva.
-milyen intenzitással tesszük ezt (milyen messze lehet még kimutatni a természetes zajból)
-mi mennyi ideig fogjuk figyelni az eget rádióhullámok után kutatva a civilizációnk teljes élettartamához viszonyítva.
-
paby88 #2 Szóval ha jól értelmeztem a cikket a műtét sikerült csak közbe meghalt a beteg. -
kissssss #1 netto faszság.