11 milliárd éves törpecsillagot fedeztek fel

A fehér csillag anyaga ugyan kevésbé sûrû, mint a neutroncsillag pulzáré, de azért azt sem lehet normálisnak nevezni. Vagy egy milliószor sûrûbb, mint a Nap anyaga.
Természetesen az ilyen sûrû anyag már nem a szokásos szerkezetû, ha még nem is neutrónium, de már nagyon is elfajult, az atommagok a normálisnál közelebb vannak egymáshoz és az elektronok leszakadtak az atommagokról.

Csakhogy itt fehér törpecsillagról van szó, aminek van egy pulzár kísérõje - ami valóban neutrongázból áll, de a fehér törpe mégsem annyira sûrû, hogy neutrongáz alkossa. Úgy vélem kicsit összekutyultad a két égitestet, amit írsz az a kísérõjére igaz. A gyémánt állapot meg a fehér törpére.

A fehér törpék anyaga elfajult anyag, amit neutróniumnak neveznek. Ennek sûrûsége több nagyságrenddel magasabb, általában 15-30 ezer kg/köbcenti, mint a normál anyagé. A platina ehhez képest szinte súlytalan és ritkás.

A gyémántot azért szokás emlegetni a fehér törpékkel kapcsolatban, mert a felszínen uralkodó hõmérséklet, nyomás, és gravitáció következtében a széntartalmú anyagokból gyémántszerû anyag képzõdik, de ez csak a törpe "légköre".

A kulcsszó: sûrûség. Olyan sûrû, mintha platinából lenne. A másik, hogy ez csak elméletben gyémánt, ez igazából kristályos szén. Remélem kielégítõ választ adtam.

Magyarázza már el nekem valaki, hogy ha Föld méretû és gyémántból van, akkor hogy lehet 1.05 Nap tömegû?

" ha még élünk akkor" Hát, végül is, elég közel vannak egymáshoz, mert 2, 45 napos keringési periódus, az eléggé kevés...Ráadásul CSAK 900 fényévnyire vannak, tehát..... Ha elég hosszú életünk lesz, lehet láthatunk szép tûzijátékot.

Azért nincs kilökõdés, mert azon már túl vannak. De ha összecsókolnak, akkor ott érdekes dolgok fognak történni.

Átolvastam, ja benéztem, bár a fehér törpében sem sok fúzió van. Szóval koronakilökõdésre meg ilyenekre nem nagyon kell számítani 😊

A fehér törpe nem neutroncsillag.

http://www.youtube.com/watch?v=valGqebVwo0

Témába vágó elõadás, akit érdekel.

Igen, de az a folyamat a csillag-szupernovarobbanás-feketelyuk folyamat. Itt viszont - ahogy kiveszem a cikkbõl 2 egymás körül keringõ neutroncsillagról szól(plusz a kicsi társuk), ahol ezek egybeolvadásakor más folyamatok zajlanak le mint egy öregkorát elérõ nagy csillagnál. A neutroncsillagok már túlestek a novává válás folyamatán. Mondjuk erre szerintem még szimuláció sem nagyon van, hogy mi történik 2 neutroncsillag összeolvadásakor. Mindenesetre a modellek szerint a neutroncsillag magjában nincs fúzió - nincs ami fuzionálna -, így gyökeresen más a két eset.

Fekete-lyukká váláskor is van koronakilökõdés. Ha meg ütközés is társul hozzá, akkor szép tûzijátékot fogunk látni, ha még élünk akkor...

Nyilván a közepére értik, ugyanis egy ilyen kis csillag belsejében a fúzió nagyon lassú, alig termel hõt. Ha 3000K külsõ hõmérséklete lenne, akkor a látható fény tartományában is sugározna a felszíne, ergó nem infravörösben keresnék a jeleket.

Ez az "ötezerszer hidegebb" igen furán hangzik, az eredeti szöveg:
"The researchers calculated that the white dwarf would be no more than a comparatively cool 3,000 degrees Kelvin (2,700 degrees Celsius). Our Sun at its center is about 5,000 times hotter. "
Vagyis a csillag legfeljebb 3000 Kelvin fokos, de nem írják, hogy a közepe. Egy kicsit úgy érzem, mintha a másik csillag felületét hasonlítanák össze a mi napunk belsejével.
Abból, hogy "fehér törpe" kategóriába sorolják, magasabb felszíni hõmérsékletre tippelnék. Így kicsit zavaros.

A tömegük pont azon a határon van, hogy fekete lyukká válhatnak, ha összeolvadnak.

Én valamiféle kitörésre/robbanásra tippelnék, mikor a gravitációjuk egymáshoz rántja õket és összecsókolóznak. Kivéve persze, ha lassú folyamatként közelítenek egymáshoz, mert akkor a nagyobb tömegû anyagot fog szívni a másikból...

A Napnak is több hõmérséklete van, melyiknél alacsonyabb 5.000x ?
A középpontjában lévõnél? A felszíni hõmérsékleténél, vagy talán a napkorona hõmérsékleténél? (Az angolból kiderül, hogy a középponti hõmérsékletrõl van szó)
Ha középpontjában 3.000 Kelvin hõmérségletû, akkor a felszíne lehet hogy még ennél is sokkal alacsonyabb hõmérsékletû, így nem csoda ha még a infravörösben sem látják.
Egy kihült csillag. Biztos van még belõle pár millió csak a mi galaxisunkban, miért olyan nagy dolog ez?
A páros gravitációs energiát veszít és elõbb-utóbb összeolvad. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi lesz belõlük, ha ez bekövetkezik.

"...amelynek hõmérséklete ötezerszer alacsonyabb a Napénál". :-O
Az angol kollégáim fogalmaznak így. :-D