180 millió éves az Y kromoszóma

"A két nemnek egyébként mi értelme van?
Pl most elvileg a népesség felével szaporodhatunk, de ha csak 1 nem lenne akkor szinte bárkivel."
Lehet nagyobb lenne a választék, de akkor nagyobb lenne a verseny is!

A nemek között általában van valami féle "munkamegosztás". Valamint a hímeknek gyakran nagyobb kockázatot kell vállalniuk, versenyezni a többi hímmel, de ha sikeresek, akkor több lehetőségük van szaporodni.
Utoljára szerkesztette: gyuuula, 2014.11.23. 15:29:50

"Az 'Y' kromoszóma zsugorodása okozhatja a mai társadalomban a sok meleget."

Na ne hülyéskedj.

És akkor szerinted a sok leszbikust milyen gén okozza?
És a szintén nem kevés biszexre milyen génelméleted van?

A koraközépkorban a jómódú férfiak nagy része biszex volt, a szegénysorúak nagy része pedig rendszeresen állatokkal szexelt.

Ezt hogyan magyaráznád meg genetikailag?

Nyugodtan beletörődhetsz: a szexuális irányultság szerzett, és nem genetikus adottság.

Az ivaros szaporodás arra jó, hogy változatosabbá váljon, változatos maradjon a génállomány. Az ivarsejtek (hím, nõi ivarsejtek) meiózissal jönnek létre, a meiózis során pedig rekombináció történik az apai és anyai genom kromoszómái között - tulajdonképpen random kicserélõdnek a két DNS között bizonyos szakaszok.
A változatosság pedig (azonkívül, hogy gyönyörködtet 😊), lehetõvé teszi a nagyobb rátermettséget és a környezethez való jobb alkalmazkodóképességet populáció szintjén, ezzel pl. csökkentve a kihalás kockázatát.

Még a legprimitívebb élõlényekben is kialakultak párosodási típusok, ami hasonló célt szolgál, mint a fejlettebb élõlényeknél a nemek.

Többször ugyanazt létrehozni (klónozni egy szervezetet bármilyen módon, pl. osztódással) általában/hosszútávon nem sok értelme van, mivel a környezet változik.

Az ivaros szaporodás a környezethez való alkalmazkodás, tehát a pozitív természetes szelekció -> evolúció egyik alapja.

A két nemnek egyébként mi értelme van?

Pl most elvileg a népesség felével szaporodhatunk, de ha csak 1 nem lenne akkor szinte bárkivel.

Szerintem nem úgy szûnik meg. Hanem hosszútávon az Y után eltûnik az X is, és a nemi jellegek nem kromoszómához kötõdve öröklõdnek tovább. Az is elképzelhetõ, hogy mindkettõ meglesz, és Hímnõsek leszünk.

Ha megszûnik a férfi nem akkor ezzel megszûnik a nõi nem is...

Azért nem ártott volna a cikkben tisztázni az érdeklõdõ laikusok kedvéért, hogy az Y kromoszóma kialakulása elõtt létezett-e a két nem, vagy csak a szûznemzéses utódozás, és a nemek kialakulására vonatkozó hipotézisekben mennyire vehetõ figyelembe a földi és a kozmikus eredetû háttérsugárzás növekedése.

Nekem az a véleményem, hogy ez a zsugorodás inkább annak tudható be, hogy a nõi génállomány és a többi kromoszóma átvette azokat a géneket amelyek ma már nincsenek az Y kromoszómán.
Elõbb utóbb teljesen el is tûnhet, és akkor a férfiaknak eggyel kevesebb kromoszómájuk lesz mint a nõknek.

Az 'Y' kromoszóma zsugorodása okozhatja a mai társadalomban a sok meleget. Egyébként egy bizonyos gyíkfajnál pl nem is léteznek hím egyedek, és a tojások amikbõl kikelnek az utódok, tulajdonképpen az anyjuk klónjai. Ha így folytatódik az 'Y' kromoszóma zsugorodása, pár millió év múlva megszûnik a férfi nem... szar ügy

a kép valami szexuális pozíciót ábrázol?