24
  • Vol Jin
    #24
    Ha Newtont írok, szerinted mennyire értette volna?
    Gondoltam rá, hogy odabiggyesztem a kukacoskodók kedvéért, hogy néhány gramm földi súlyának megfelelő tolóerő, de ne bohóckodjunk már ennyire.
  • gforce9
    #23
    Szerintem a tolóerő grammban történő megadására értette.
  • Vol Jin
    #22
    Már mért?

    A röhögögörcs fog el, ahogy sokan azt képzelik, hogy intergalaktikus térhajtóművet csak pénz kérdése kifejleszteni. A jelenlegi ismereteink és technológiai lehetőségeink ott tartanak, hogy valamit kidobunk hátul, és attól előre haladunk, mert Newton korában megmondtuk, hogy az impulzus megmarad és ez törvény.

    Azért, mert néhány sci-fiben tachion hajtómű van, még nem elhatározás kérdése, hogy csináljuk meg, hanem csak egy egyszerű szómágia, amit egy író dramaturgiailag beillesztett a műbe, hogy az olvasó/néző tullendüljön azon az egyszerű problémán, hogy három perc alatt hogy került az űrhajó a Béta-Retikül Alfa rendszerének harmadik bolygójára a Delta-kvadránsból.

    Erre utaltam, hogy mennyire ismeri a fizikát a kedves kommentelő. Azzal én is tisztában vagyok, hogy a jelenlegi technológia sokszáz éves newtoni mechanikát használ. Még az ion hajtómű is. Csak ott nem kémiai az energiaforrás, hanem elektromos.
  • NEXUS6
    #21
    Háj Vol!
    De azt ugye tudod, hogy ettől a legutóbbi hsz-edtől a te fizikatanárod faxán is felállna a xőr!
    XD
  • Vol Jin
    #20
    "Engem az érdekelne ezzel a meghajtással kapcsolatban hogy ha már van ion hajtóművünk amikkel műholdakat mozgatnak az miért nem jó űrhajókra? Gyenge lenne vagy nem bírják megépíteni nagyobbra vagy mi?"

    Pár gramm tolóerőt fejtenek ki. Az űrben ahol se súrlódás, se közegellenállás pont elég, ha hónapokig dolgozik a hajtómű.

    De ahhoz, hogy az űrbe feljuss, nem elég néhány grammnak megfelelő tolóerő.
  • Vol Jin
    #19
    "Új generációs,forradalmian új űrhajtómű technológiára lenne szükség."

    Fogadjunk, hogy rendszeresen kegyelemkettessel zártad az évet fizikából!
  • Vol Jin
    #18
    "Amíg nem tudjuk megoldani, hogy az űrrepülés, és a föld légkörének elhagyása rutin művelet legyen, egy több százszor felhasználható biztonságos! űrhajóval..addig felesleges az űr meghódításáról beszélni..ezek a rakéták szánalmas teljesítményűek, és iszonyat pazarlóan drágák..
    Az elérhető technológiát és pénzt a fejlesztésbe kellene ölni..és végre használható megoldást találni."

    A szorzótábla megy? Vagy még ott nem tartasz a tananyagban?
  • kamov
    #17
    Pár adat:
    Az új Falcon-9 1.1-et a Spacex 65 millió dollárért kínálja.

    Ebből a 485t RP-1 és folyékony oxigén hajtóanyag össz. ára kb. háromszázezer dollár (Az 1.0 2/3 ekkora volt, ott volt kétszázezer dollár).

    A többi a rakéta előállítási költsége és a cég profitja.
    Az előállítási költség kb. 5%-a az anyagár, a többi 95% a munkaköltség.
  • gforce9
    #16
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Ionhajt%C3%B3m%C5%B1

    Kicsi a gyorsító ereje hozzá.
  • paby88
    #15
    Engem az érdekelne ezzel a meghajtással kapcsolatban hogy ha már van ion hajtóművünk amikkel műholdakat mozgatnak az miért nem jó űrhajókra? Gyenge lenne vagy nem bírják megépíteni nagyobbra vagy mi?
  • Willenbrock
    #14
    *Semmilyen
  • Willenbrock
    #13
    Szemből jól néz ki a gép,kár,hogy semmilyen előrelépést nem jelent semilyen téren,és valószínűleg el is tűnik majd a süllyesztőben.Új generációs,forradalmian új űrhajtómű technológiára lenne szükség.Ezek a hagyományos vergődések kérész életűek maradnak mindig.
  • NEXUS6
    #12
    Tehát az általad írt árak esetén egy olyan rakéta, amit 30 éven keresztül minden héten 100 emberrel indítanának kb 40 000 $-os jeggyel hozná be csak egy Saturn V rakéta árát, és ehhez jön a jelenlegi 28 000 $-os üzemanyag költség.

    Bárhogy nézzük a technológia, csak az üzemanyag árak miatt is megfizethetetlen, pláne, hogy mit csinálnak a Holdon minden héten 100 emberel?
    Mondjuk egy morbid sci-fit a túlnépesedésről azért lehetne belőle csinálni!
    XD
  • NEXUS6
    #11
    Caro, nem a teljes rendszerhez képest drága, mert nézd meg hogy pl. mennyibe kerül egy utasszállító és mennyibe kerül egy repülőjegy, mondjuk Párizsba!? Tök mindegy, ha újrahasznosítható a rendszer. Valszeg ezért is aztán végül még olcsóbb is, mint a buszjegy, csak mert a busz többet fogyaszt utaskilóméterre, mint a repcsi.

    Nade vegyünk egy Saturn V-öt, kb 2,8 millió $ csak az üzemanyag és ezért elvisz 3 embert a Holdig. Ez kb a minimál költség bármilyen rendszernél. Nagyjából 640 millió Ft, ha az többet mond. Ha technikai fejlesztéssel menetrendszerű járatot csinálnak 100 emberrel, akkor egy Hold út 6,4 millió Ft csak az üzemanyag? Hány jelentkező utas lesz? Mert ha nem minden nap indítják a járatot, akkor tökmindegy, hogy újrafelhasználható. Hát a Wízér valszeg nagyobb forgalmat csinál Krétára, szal ez nem néz ki egy tutti üzletnek. És akkor ahogy írod a jelenlegi 1X használatos rendszer drágaságát még messze nem számoltuk bele!
    Egy többszörhasználatos, a bonyolultsága miatt meg vagy 10X annyiba kerül. Amit azonban ki is termelhetne esetleg, ha az emberek legalább csak az üzemanyag árát meg tudnák fizetni.

    Szal szerintem igaz amit írtam.
  • Caro
    #10
    Elnézést, az egész Saturn V került 6.5 milliárd $-ba. Egy rakétára akkoriban 168 milló $ volt a költség, ez lenne mai áron kb. 1 milliárd $.
    De még így is 300x-os a különbség...
  • Caro
    #9
    Egy Saturn V szörnyeteg kb. 2900t, és ennek nagy része üzemanyag.
    Nem tudom mennyibe kerül pontosan az RP-1 és a folyékony hidrogén, de tízszer, százszor annyi nem lehet, mint a kerozin, ami 1$ körül van/l. Meg persze oxigén is szükséges, de nagyságrendileg ez az ár ott is.
    Így az üzemanyag egy ilyen rakétára 2.9 millió $ lenne.
    Egy ilyen rakéta akkor került 4 MILLIÁRD $-ba.
    Szóval lehet hogy drága az üzemanyag, de az üzemeltetés nem az üzemanyag miatt drága. Rengeteg speckó anyag, fejlesztési költség, nagyon sok emberi munka a megépítés, biztonságos működtetés.
  • NEXUS6
    #8
    Kicsit általánosabban nézve, az 1970-es évek közepéig meglevő, olcsó energia korszakánának véget érése nem csak az űrrepülésnek adott pofont, de a nagysebességű légiközlekedésnek, meg egy csomó mindennek. Pl nagy energia igényű alapkutatásoknak. Ahhoz képest, hogy a 60-as években micsoda fejlődés volt, a 70-es évektől egy csomó területen helybetopi van.

    De igaz ez akár a környezetvédelemben is, hiszen ott is az az van, hogy ha X termék elő állításához y energia kell, akkor a környzet visszaalakításához meg minimum 2 y.
    Ha csak annyi energiánk van, ami éppen hogy elég a termék előállításához, akkor abból nyilvánvalóan környezeti katasztrófa lesz. Az un. zöld energia viszont pont hogy nem olcsó, legalább is annyival nem olcsóbb, hogy kihúzzon bennünket a xarból.
  • NEXUS6
    #7
    Namost x teher feljuttatása az űrbe y energiát követel. Az, hogy ezt az y energiát hogy használjuk fel részletkérdés. Ettől kezdve leegyszerűsítve azért nem építenek újrafelhasználható űrhajókat, mert egy y energia kifejtésére képes, újrafelhasználható szerkezet iszonyú drága.

    Először is mert drága az energia, másodszor mert az ilyen sok energiát megfelelő hatékonysággal és üzembiztossággal kezelő szerkezetek még drágábbak.

    Az 50-es évektől rajzolgatnak az emberek újrafelhasználható akár egylépcsős eszközöket, a megépítésük csupáncsak pénz és idő kérdése. Na most ez az a kettő, amiből egy üzleti alapon működő kisebb vállalkozásnak soha nincs elegendő. Ezért ők maradnak a petárdák lövöldözgetésénél.

    Komoly fejlesztést az államok esetleg nagy cégek fognak tudni csinálni. De ugye épp azért kerülhettek előtérbe a kis petárdás cégek, merthogy ők nem akarnak/tudnak ilyet csinálni (a költségvetési hiány elég nagy úr).
  • culas25hc
    #6
    Egyet étek Keltával. Totál felesleges minden pénzt elkölteni arra, hogy presztízs kérdésből néha felküldjünk valakit az űrbe. Inkább minden erőt és pénzt arra kéne fordítani, hogy az űrbe jutás költségét lecsökkentsük. Mondjuk a cikk ilyen szempontból biztató témájú.
    Ha már alacsony áron, nagy biztonsággal lehet az űrbe jutni, akkor kezdődhetnek az ottani kutatások, illetve sok pénzt vissza lehetne hozni a lakossági űrrepüléssel is ha már néhány milliomost akár egy hónapos tréning után is ki lehetne küldeni.
  • Pares
    #5
    Azért a keréktől is jó hosszú volt az út a Forma 1-ig...
  • fergusonpapa
    #4
    KATAPULT
  • gforce9
    #3
    Sajnos a gravitáció nagy úr. De ha ötleted van írj nekik.
  • johnfly
    #2
    Ehhez először az újrafelhasználhatóságon kéne dolgozni. Ha csak z űrben szolgálatot teljesítő modul újrafelhasználható, akkor adtak a xarnak egy pofont.. Ez nem újrafelhasználás. Ez ökörködés.
  • Kelta
    #1
    Amíg nem tudjuk megoldani, hogy az űrrepülés, és a föld légkörének elhagyása rutin művelet legyen, egy több százszor felhasználható biztonságos! űrhajóval..addig felesleges az űr meghódításáról beszélni..ezek a rakéták szánalmas teljesítményűek, és iszonyat pazarlóan drágák..
    Az elérhető technológiát és pénzt a fejlesztésbe kellene ölni..és végre használható megoldást találni.