2016-ban léphet ki az űrbe a Dream Chaser

Ha Newtont írok, szerinted mennyire értette volna?
Gondoltam rá, hogy odabiggyesztem a kukacoskodók kedvéért, hogy néhány gramm földi súlyának megfelelõ tolóerõ, de ne bohóckodjunk már ennyire.

Szerintem a tolóerõ grammban történõ megadására értette.

Már mért?

A röhögögörcs fog el, ahogy sokan azt képzelik, hogy intergalaktikus térhajtómûvet csak pénz kérdése kifejleszteni. A jelenlegi ismereteink és technológiai lehetõségeink ott tartanak, hogy valamit kidobunk hátul, és attól elõre haladunk, mert Newton korában megmondtuk, hogy az impulzus megmarad és ez törvény.

Azért, mert néhány sci-fiben tachion hajtómû van, még nem elhatározás kérdése, hogy csináljuk meg, hanem csak egy egyszerû szómágia, amit egy író dramaturgiailag beillesztett a mûbe, hogy az olvasó/nézõ tullendüljön azon az egyszerû problémán, hogy három perc alatt hogy került az ûrhajó a Béta-Retikül Alfa rendszerének harmadik bolygójára a Delta-kvadránsból.

Erre utaltam, hogy mennyire ismeri a fizikát a kedves kommentelõ. Azzal én is tisztában vagyok, hogy a jelenlegi technológia sokszáz éves newtoni mechanikát használ. Még az ion hajtómû is. Csak ott nem kémiai az energiaforrás, hanem elektromos.

Háj Vol!
De azt ugye tudod, hogy ettõl a legutóbbi hsz-edtõl a te fizikatanárod faxán is felállna a xõr!
XD

"Engem az érdekelne ezzel a meghajtással kapcsolatban hogy ha már van ion hajtómûvünk amikkel mûholdakat mozgatnak az miért nem jó ûrhajókra? Gyenge lenne vagy nem bírják megépíteni nagyobbra vagy mi?"

Pár gramm tolóerõt fejtenek ki. Az ûrben ahol se súrlódás, se közegellenállás pont elég, ha hónapokig dolgozik a hajtómû.

De ahhoz, hogy az ûrbe feljuss, nem elég néhány grammnak megfelelõ tolóerõ.

"Új generációs,forradalmian új ûrhajtómû technológiára lenne szükség."

Fogadjunk, hogy rendszeresen kegyelemkettessel zártad az évet fizikából!

"Amíg nem tudjuk megoldani, hogy az ûrrepülés, és a föld légkörének elhagyása rutin mûvelet legyen, egy több százszor felhasználható biztonságos! ûrhajóval..addig felesleges az ûr meghódításáról beszélni..ezek a rakéták szánalmas teljesítményûek, és iszonyat pazarlóan drágák..
Az elérhetõ technológiát és pénzt a fejlesztésbe kellene ölni..és végre használható megoldást találni."

A szorzótábla megy? Vagy még ott nem tartasz a tananyagban?

Pár adat:
Az új Falcon-9 1.1-et a Spacex 65 millió dollárért kínálja.

Ebbõl a 485t RP-1 és folyékony oxigén hajtóanyag össz. ára kb. háromszázezer dollár (Az 1.0 2/3 ekkora volt, ott volt kétszázezer dollár).

A többi a rakéta elõállítási költsége és a cég profitja.
Az elõállítási költség kb. 5%-a az anyagár, a többi 95% a munkaköltség.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ionhajt%C3%B3m%C5%B1

Kicsi a gyorsító ereje hozzá.

Engem az érdekelne ezzel a meghajtással kapcsolatban hogy ha már van ion hajtómûvünk amikkel mûholdakat mozgatnak az miért nem jó ûrhajókra? Gyenge lenne vagy nem bírják megépíteni nagyobbra vagy mi?

*Semmilyen

Szembõl jól néz ki a gép,kár,hogy semmilyen elõrelépést nem jelent semilyen téren,és valószínûleg el is tûnik majd a süllyesztõben.Új generációs,forradalmian új ûrhajtómû technológiára lenne szükség.Ezek a hagyományos vergõdések kérész életûek maradnak mindig.

Tehát az általad írt árak esetén egy olyan rakéta, amit 30 éven keresztül minden héten 100 emberrel indítanának kb 40 000 $-os jeggyel hozná be csak egy Saturn V rakéta árát, és ehhez jön a jelenlegi 28 000 $-os üzemanyag költség.

Bárhogy nézzük a technológia, csak az üzemanyag árak miatt is megfizethetetlen, pláne, hogy mit csinálnak a Holdon minden héten 100 emberel?
Mondjuk egy morbid sci-fit a túlnépesedésrõl azért lehetne belõle csinálni!
XD

Caro, nem a teljes rendszerhez képest drága, mert nézd meg hogy pl. mennyibe kerül egy utasszállító és mennyibe kerül egy repülõjegy, mondjuk Párizsba!? Tök mindegy, ha újrahasznosítható a rendszer. Valszeg ezért is aztán végül még olcsóbb is, mint a buszjegy, csak mert a busz többet fogyaszt utaskilóméterre, mint a repcsi.

Nade vegyünk egy Saturn V-öt, kb 2,8 millió $ csak az üzemanyag és ezért elvisz 3 embert a Holdig. Ez kb a minimál költség bármilyen rendszernél. Nagyjából 640 millió Ft, ha az többet mond. Ha technikai fejlesztéssel menetrendszerû járatot csinálnak 100 emberrel, akkor egy Hold út 6,4 millió Ft csak az üzemanyag? Hány jelentkezõ utas lesz? Mert ha nem minden nap indítják a járatot, akkor tökmindegy, hogy újrafelhasználható. Hát a Wízér valszeg nagyobb forgalmat csinál Krétára, szal ez nem néz ki egy tutti üzletnek. És akkor ahogy írod a jelenlegi 1X használatos rendszer drágaságát még messze nem számoltuk bele!
Egy többszörhasználatos, a bonyolultsága miatt meg vagy 10X annyiba kerül. Amit azonban ki is termelhetne esetleg, ha az emberek legalább csak az üzemanyag árát meg tudnák fizetni.

Szal szerintem igaz amit írtam.

Elnézést, az egész Saturn V került 6.5 milliárd $-ba. Egy rakétára akkoriban 168 milló $ volt a költség, ez lenne mai áron kb. 1 milliárd $.
De még így is 300x-os a különbség...

Egy Saturn V szörnyeteg kb. 2900t, és ennek nagy része üzemanyag.
Nem tudom mennyibe kerül pontosan az RP-1 és a folyékony hidrogén, de tízszer, százszor annyi nem lehet, mint a kerozin, ami 1$ körül van/l. Meg persze oxigén is szükséges, de nagyságrendileg ez az ár ott is.
Így az üzemanyag egy ilyen rakétára 2.9 millió $ lenne.
Egy ilyen rakéta akkor került 4 MILLIÁRD $-ba.
Szóval lehet hogy drága az üzemanyag, de az üzemeltetés nem az üzemanyag miatt drága. Rengeteg speckó anyag, fejlesztési költség, nagyon sok emberi munka a megépítés, biztonságos mûködtetés.

Kicsit általánosabban nézve, az 1970-es évek közepéig meglevõ, olcsó energia korszakánának véget érése nem csak az ûrrepülésnek adott pofont, de a nagysebességû légiközlekedésnek, meg egy csomó mindennek. Pl nagy energia igényû alapkutatásoknak. Ahhoz képest, hogy a 60-as években micsoda fejlõdés volt, a 70-es évektõl egy csomó területen helybetopi van.

De igaz ez akár a környezetvédelemben is, hiszen ott is az az van, hogy ha X termék elõ állításához y energia kell, akkor a környzet visszaalakításához meg minimum 2 y.
Ha csak annyi energiánk van, ami éppen hogy elég a termék elõállításához, akkor abból nyilvánvalóan környezeti katasztrófa lesz. Az un. zöld energia viszont pont hogy nem olcsó, legalább is annyival nem olcsóbb, hogy kihúzzon bennünket a xarból.

Namost x teher feljuttatása az ûrbe y energiát követel. Az, hogy ezt az y energiát hogy használjuk fel részletkérdés. Ettõl kezdve leegyszerûsítve azért nem építenek újrafelhasználható ûrhajókat, mert egy y energia kifejtésére képes, újrafelhasználható szerkezet iszonyú drága.

Elõször is mert drága az energia, másodszor mert az ilyen sok energiát megfelelõ hatékonysággal és üzembiztossággal kezelõ szerkezetek még drágábbak.

Az 50-es évektõl rajzolgatnak az emberek újrafelhasználható akár egylépcsõs eszközöket, a megépítésük csupáncsak pénz és idõ kérdése. Na most ez az a kettõ, amibõl egy üzleti alapon mûködõ kisebb vállalkozásnak soha nincs elegendõ. Ezért õk maradnak a petárdák lövöldözgetésénél.

Komoly fejlesztést az államok esetleg nagy cégek fognak tudni csinálni. De ugye épp azért kerülhettek elõtérbe a kis petárdás cégek, merthogy õk nem akarnak/tudnak ilyet csinálni (a költségvetési hiány elég nagy úr).

Egyet étek Keltával. Totál felesleges minden pénzt elkölteni arra, hogy presztízs kérdésbõl néha felküldjünk valakit az ûrbe. Inkább minden erõt és pénzt arra kéne fordítani, hogy az ûrbe jutás költségét lecsökkentsük. Mondjuk a cikk ilyen szempontból biztató témájú.
Ha már alacsony áron, nagy biztonsággal lehet az ûrbe jutni, akkor kezdõdhetnek az ottani kutatások, illetve sok pénzt vissza lehetne hozni a lakossági ûrrepüléssel is ha már néhány milliomost akár egy hónapos tréning után is ki lehetne küldeni.

Azért a keréktõl is jó hosszú volt az út a Forma 1-ig...

KATAPULT

Sajnos a gravitáció nagy úr. De ha ötleted van írj nekik.

Ehhez elõször az újrafelhasználhatóságon kéne dolgozni. Ha csak z ûrben szolgálatot teljesítõ modul újrafelhasználható, akkor adtak a xarnak egy pofont.. Ez nem újrafelhasználás. Ez ökörködés.

Amíg nem tudjuk megoldani, hogy az ûrrepülés, és a föld légkörének elhagyása rutin mûvelet legyen, egy több százszor felhasználható biztonságos! ûrhajóval..addig felesleges az ûr meghódításáról beszélni..ezek a rakéták szánalmas teljesítményûek, és iszonyat pazarlóan drágák..
Az elérhetõ technológiát és pénzt a fejlesztésbe kellene ölni..és végre használható megoldást találni.