A magyarok hivatkoztak arra is, hogy a szabad királyválasztásról való lemondás és a szabad ellenállásról való lemondás azért nem jogos, mert azt az Udvar ki kényszerítette. Míg az Udvar szerint nem, a rendek lemondtak, ez van, tehát a rendek kuss. Ez persze megint csak bonyolultabb, és hát hogy kényszer alatti lemondás jogos-e , meg eleve kényszer volt-e, és bonyolítja a helyzetet hogy a magyar nemesség nagy része elfogadta a jogairól való lemondást, amíg az adómentesség joga megmarad neki, és ezt minden uralkodó biztosította...szóval sok mindenre lehet hivatkozni, és több szempontból lehet nézni hogy mi a jogos, mi nem

Épp ez az. Ismét a nézőpont, hogy melyik a jogos. Magyar részről azt mondjuk az országgyűlésnek el kell fogadnia, és a Szent Koronával meg kell koronázni. Míg az uralkodó részéről a koronázás csak egy ceremónia, és az országgyűlés rábólintása is formalitás. Ugyanis, a magyarok lemondtak a szabad királyválasztásról, és a soron következő Habsburg lesz mindig a király, tehát ha egy uralkodó meghal, azonnal a trónörökös lesz a király, és nem az országgyűlés után lesz az, hiszen akkor hivatalosan hónapokig nem lenne uralkodó. Igaz. V. Ferdinand lemondott, de ez mellékes, a Ferenc József felfogása szerint, abban a pillanatban ő automatice lett a király, az OSZ rábólintása formalitás. Nos hát hogy melyiket fogadjuk el? Az az igazság, bármennyire is például Európa közvéleménye a magyar szabadságharcosok mellet állt, jogilag elfogadták azt hogy Ferenc József a király, akkor is ha se az OSZ nem bólontott rá, se koronázás nincs. Gondolj bele, II. József se lett megkoronázva, de attól még ő volt a király. Amúgy is, az országgyűlés rábólintása, és a király eskütétele, stb, arról szólna, hogy a rendek elfogadják a királyt, aki cserébe megígéri, hogy biztosítja a rendek jogait, alkotmány körülsáncolása, stb, de ezt II. József se tette meg, de attól még ő jogilag király volt. Az én véleményem: pont azért mivel nincs szabad királyválasztás, így jogilag igen is Ferenc József lett a király, és az országgyűlés rábólintása csak egy formalitás, de természetesen erkölcsi értelemben persze a magyaroknak volt igaza, de hát a jog és az erkölcsi igazság nem ugyanaz. Az meg megint egy másik dolog, hogy egyébként a szakítsunk a Habsburgokkal dologgal sem értek egyet, mert csak közösen együttes erővel lehet haladni , amihez kiegyezés kell, de ez messzire vezet, és ezt már nem akarok részlezetni

Az egy dolog, de 1848-ban Ferenc József megválasztását a magyar országgyűlésnek el kellett volna fogadni (köszönhetően az áprilisi törvényeknek amit a király is elfogadott), plusz meg kellett volna koronáztatnia magát a magyar koronával, csak ezen két esetben lett volna törvényes magyar király (ahogy ezt az aktust a kiegyezés után meg is tették) Az olmützi alkotmány kiadásáig nem is volt szó arról, hogy nem fogadják el Ausztria királyának fennhatóságát, nem véletlenül volt rá válasz a trónfosztás tényének kimondása.