Biológiai robotpilótával landolnak a méhek

A repcsik viszont nem bírják ki...

A bibi az, hogy a méh olyan korrekciós képességgel bír aerodinamikai oldalon, amivel a repcsik nem. Nevezetsen, hogy tud lebegni...

Egyébként meg a rovaroknál rendszeresen azt látom, hogy simán nekirepülnek minden vacaknak csak azért élik túl, mert kemény srácok és kibírják...

Változó irányú/nagyságú szélnél azért már komolyabb szoftver kell ahhoz, hogy kiegyenlitse az éppen ráható erõt, ha egyáltalán bírja.

Itt nem a nagy meretu gepek a lenyeg, hanem az, hogy a mehek egy nagyon egyszeru algoritmussal jo eredmenyt ernek el. Raadasul nagyon kis szamitasi teljesitmeny kell hozza, ennyi ma mar egy garazsnyitoban is van. Egy kis mikro dronhoz pont jo, annak a manoverezo kepessege is hasonlo.

"Így sokkal gyorsabban tudnak korrigálni."

Ez az algoritmus pont nem a gyors reakciokrol szol. Azzal, hogy a cel meretnovekedeset linearisan tartja gyakorlatilag egy exponencialis lassulasi gorbet hoz letre, ami egy nagyon sima leszallast jelent. Kb. olyat, mintha egy repulogepnel pont az atesesi sebesseg eleresekor erne foldet a kerek. Egy stol dronnak egy ilyen pontos landolasi kepesseg nagyon hasznos lenne.

Ha ezt utasszállítón akarnák alkalmazni jó esélyel odavágná a gépet. Az egy dolog, hogy a méhecskéknek ez tökéletesen mûködik de nekik közel sincs akkora tehetetlenségük mint egy gépnek. Így sokkal gyorsabban tudnak korrigálni. Ja és akkor még a többi környezeti tényezõt meg se említettük..

Egy felderítõ méhecske talál egy jó mézgyûjtõ helyet,hazamegy a kaptárba,és szó szerint "eltáncolja" a többieknek azt amit látott...Továbbá a koordinátákat is!!!
A többiek ezután a felderítõ nélkül odatalálnak a mézgyûjtõ helyre.
A te szavaiddal élve "agy nélkül" Mikor õk már ezt csinálták,az ember még sehol nem volt...Ennek utána lehet nézni,mert ez tudományosan bebizonyított tény.

Akkor bizony nem mûködik. A köd, pára és esõ minden hullámhossznek betesz a látható és IR és talán még UV tartományban is.

Elvileg a polárszûrõk nagyságrendekkel növelik a látótávolságot. Mert a ködnek nem az az átka, hogy takar, hanem az, hogy a szórt fényt minden irányba homogenizálja. Magyarán egy irányból minden irányból érkezõ fényt látsz egyszerre.

Egy méhecske elég tág határok közötti sebességértékekkel is sikeresen landol. Egy repülõgép meg nem. Nagyon ötletes, ahogyan megfejtették a méhecske titkát, de az pont megfelelõ egy méhecskének. A rovaroknak ugyanis nincs agyuk. A rovaroknak a leghalványabb tudata nincs arról, hogy mi történik velük. A rovaroknak csak reflexeik vannak. Jó példa erre távirányított csótány. Mindegyik lábához egy elektróda, és átvetted felette az uralmat. A méhecske csak ilyen trükkel tudja megoldani a leszállást, mert nincs intellektuális kapacitása más módszerhez.

Ahol ez hasznosítható lenne, az egy mikrorobot méhecske. Egy kém méhecske. Egy felderítõ méhecske. Egy önjáró szállítóeszközbe ez nem való.

Egyébként aranyosnak tartom a méhecskéket. Furcsálom, ahogy sok ember bepánikol tõlük.

Úgy tudtam, van olyan infrás rendszer, aminek a köd nem probléma. Nem így van? Máskülönben ködben lehetetlen lenne a határok õrzése...

Ez az optikai rendszer tulajdonképp fölösleges, mert egy normális pilóta sokkal többre képes. Nem csak leszállni tud, hanem útvonalat repülni, sõt mindent meg tud csinálni a repülés során. Sokkal "univerzálisabb".

tök fölösleges mindent beépíteni egy gépbe, mert a nagyrészt sohasem használt, fölös teher lesz. Ráadásul, minél bonyolultabb valami, annál könnyebben hibásodik.

Az infrás rendszer rossz idõben ugyanúgy nem lát semmit, mert a köd, esõ stb. kinyírja. A LIDAR-nál dettó ugyanez. Nem is ugrik be egy olyan katonai vagy semmilyen gép, amin lenne LIDAR. Okkal. A kis beltéri UAV estén van értelme, emberes repülésnél semmi. Itt viszont a probléma a méret és energia hiánya lehet.

Az optikai navigacio barmilyen keppel boldogul. Tehat a kep forrasa az optikai kamera mellett lehet ejjelato infras rendszer, egy fedelzeti lidar vagy egy sima 3d-s radar is. A lenyeg az, hogy nem kell foldre telepitett rendszer ahhoz, hogy pontosan le tudjon szallni a jarmu. Persze egy szobaban egy teniszlabdanyi repulo robot boven elvan a sima kamerakeppel is es foleg itt fontos, hogy egyszeru algoritmusokkal mukodjon, mert a kis fedelezeti mikrovezerlon keves a szabad szamitasi kapacitasa, ellenben fontos, hogy ne verjen le semmit amikor leszall az asztalon.

Biologiai szempontbol a kutatas azert erdekes, mert a meheknek nincs terlatasuk, de ennek ellene a time based optical flow nalluk is mukodik, tehat a szembejovo targyak es terep mozgasi sebesseget ok is kepesek meghatarozni, mint ahogy az ember is. Az emberi periferialis latas ahol a 3D-s melysegi kep nem allithato elo, mert az adott terulet csak az egyik szembol kap informaciot ugyanugy foleg a mozgasdetektalasra van felkeszitve. Az, hogy ez az egyszeru algoritmus linearis skalat hasznalva pont alkalmas az exponencialis lassulas meghatarozasara azt jelenti, hogy nagyon egyszeru algoritmusokkal is nagyon jo eredmenyeket lehet elerni.

N+1 szintje van annak, hogy mennyire automatizált egy leszállító/navigációs rendszer és, hogy mire képes. Ugyanis nem minden reptéren van ilyen és nem minden gép képes erre.

Ez a rendszer semmire sem jó, mert csak akkor mûködik, amikor miden normális pilóta csuklóból leszáll. Oda meg minek ilyen? Az olcsósága a rendszernek azért értelmetlem, mert egy repülûgép átalakítása, aminek nincs robotpilótája annyiba kerül, hogy akkor is horribilis, ha ezt a valamit 1 dollárért árulnák.

Egyszerûen nincs értelme kifejleszteni, mert nincs funkciója. Amikor kell egy leszállító rendszer, ott nem üzemeltethetõ, ahol üzemeltethõ, ott meg nincs rá szükség. Érdekes mérnöki kihívás, de értelmetlen.

A méhek szar idõben - legjobb tudomásom szerint nem nagyon mennek ki a kaptárból, szóval valószínûleg rossz látási körülmények között nem mûködne a "biológiai robotpilóta"...

Amúgy ezt a rendszert meg lehetne oldani máshogy is, nem csak optikai úton lehet "látni". Kérdés, hogy van-e értelme.

Sok pici különbözõ beépített technika = tökéletes rendszer. Ez tökéletes 1-nek.

Már elnézést, de az egész ötlet nevetséges, kereskedelmi gépeken egyenesen haszontalan.

Az automatikus leszálló rendszerek pontosan azért mûködnek rádióelektronikai helymeghatározással, hogy pocsék idõben is mûködjenek. Hajadra keneted a full VFR körülményeket igénylõ rendszeredet, amikor minden fakezû pilótának le kell tudni szállnia, mert ez a minimum...

Ha csak a pályát takarja el a talajmenti köd szart sem ér az egész, pedig ez még igen messze van a rossz idõtõl...

Kisgépeken lehetne alkalmazni, de az a hobbipilóta, aki meg nem tud leszállni, az inkább ne repüljön, mert másokat veszélyzetet. A másik fele, hogy a kisgépek nagyrészén nem lenne mivel összekötni a rendszert, mert semmiféle komoly robotpilóta nincs bennük vagy tényleg semmilyen. Fogad a botom fiam és told neki elven mûködnek.

A kisgépek meg jellemzõen olyan repterekrõl is üzemelhetnek, ahol a kifutópályát az emberi szem könnyen belövi, de a technika nem. Ilyenek a füves és sivatagi jellegû repterek, ahol kemény talaj és homok/por van.

Ez az tipikus erõteltése annak, hogy a "természet biztosan tudja/okosabb". Frászt. Attól, mert egy méhnek megfelel, attól egy repülõgépnek nem. Vagy akkor teszteljék a méheket úgy, hogy olyan füstbbe és ködbe burkolják a célpontot, hogy 1 cm-re látni. Aztán rájönnek, hogy ez mennyire szar ötlet...