Aranyásás falevelekkel

Ezt a fúvókás módszert azért is mondom, mert iszonyat sebességû ipari válogatók is használják a technológiát. Mondjuk biztos van egy bizonyos határ, egy pár mikronos aranyszemcsét lehet, hogy nem tudna idõben észrevenni és pontosan kifújni...

Szerintem többet ér egy fa, mint az a fém ami az erdõ alatt van. (lásd avatar)
Egyre jobban ki vagyok akadva, hogy mennyire tönkretesszük az anyaföldet.

Egyébként meg én is gondolkoztam már ezen.

Esetleg azon, hogy aranyban gazdag helyen (folyó, homok, stb) beleszórom a homokot egy gépbe, ami elõtt van egy nagyteljesítményû kamera, scanner, laser, rontgen, fémérzékelõ, akármi, és fúvókák.

A gép feldolgozná a látott képet, és minden homokszemet ami az arany színében fénylik egy fúvókával kifújna a többi közül. Ezzel vajon lehetne aranyat "mosni?"

A másik a fémkeresõ. Egyre komolyabban gondolkozom azon, hogy beszerzek egyet.
De azt sem akárhogyan. Kellene egy víz alatt mûködõ robot, mint a robotfûnyírók, ami végigpásztázná a terepet olyan helyeken mint pl a dubaii tengerpart, a maldív, seychelles szigetek, görögország, florida. Ugyanis a vízben elég gyakran lecsúszik az emberek ujjáról a gyûrû, és nem is kell több tonna földet megmozgatni.

Állítólag még a balatonon is van annyi arany a strandokon, hogy megérje keresni, már csak annyi hiányzik, hogy a kézi kusza-pásztázást egy automata géppel váltod ki, ami, ha kiegészíted, még ki is "ássa" neked a homokból a gyûrût, esetleg megnézi neked kamerával, hogy tényleg az arany színét adja-e vissza.

Ráadásul ha kukoricagránátot talál, nem a te lábad robban le.

Nehézfémeket már szedtek így össze elszennyezõdött talajból. Bizonyos növények magukba gyûjtik, pár év és eltûnik a földbõl! Hátha egyszer lehet ezt majd használni a radioaktív anyagok gyûjtésére is és megoldódik két ökológiai katasztrófa is!

Sõt én még ennél is tovább megyek. Mi növényélettanon tanultunk olyan növényekrõl, amik valamilyen okból kifolyólag egyes fémeket magukba gyûjtenek. Ha ezt egy kis génmódosítással még jobban fel lehet turbózni, akkor akár növényekkel is lehetne fémeket bányászni, olyan területekrõl, ahonnét egyébként nem érné meg termelni.

Mindig úgy olvasom a címet, hogy "Anyázás falevelekkel".

Mondjuk vízfolyások környékén nem biztos, hogy mûködik, mert a víz is odahordhatta az aranyat.

Az, hogy különbözõ fémek lelõhelyeire következtetnek a felszíni növények elemzésével, már régi trükk. Én már húsz éve olvastam a módszerrõl, és már akkor sem volt új trükk.
Viszont sokkal könnyebb pár növényt begyûjteni és azokat elemezni, mint módszeresen kifurkálni többszáz kutató lyukat, és elemezni a mintákat.

Igy csak azokat a fakat irtanak ki, ahol tenyleg van is arany. Most sokkal nagyobb teruleten irtanak ki mindent, aztan vegigfurjak a talajt, hatha van valahol arany. A novenyzetnek igy is ugy is rossz. A kerdes az, hogy ahhoz kepest amennyit hasznal az, hogy kevesebb probafuras kell, mennyit ront azt hogy sokkal olcsobban tudnak arany utan kutatni, tehat noni fog a kitermeles.

Valószínû így is kiírtják, ha használják a módszert, mert szerintem a fákkal csak a felszínhez viszonylag közeli lelõhelyek mutathatók ki, ami nyíltszíni bányászatot jelent.

Még szerencse hogy csak ilyen kis mértékben van a levelekben arany, még kiírtnák azokat is.