A kínaiak jártak elõször az Újvilágban?

Csupán logikai alapon két kérdés:

- Mitől alakul ki "jégfal". Ha nincs a Bering területen tenger, akkor összefüggő földterület. Ha azt egyenletesen akár kilométeres jég fedi, akkor is egy nagy jégsíkság, amin lehet menetelni.

- Dél felé haladva egyszer csak vékonyodik, majd elfogy a jégtakaró.
Az hogy itt van-e még száraz terület, amin át lehet haladni az a Bering tenger mai területén az technikailag megtippelhető.

Erre a térkép "mizériára" talán magyarázat lehet a Horn-fok.

"A Horn-fok Dél-Amerika legdélebbi pontja és a Drake-átjáró északi határa, hosszú évekig a világ körüli kereskedelmi forgalmat lebonyolító vitorlások útjának egyik fontos állomása volt. A fok körüli vizek azonban különösen nagy veszélyeket rejtettek a vitorláshajóknak, mivel gyakoriak az erős szelek, az erőteljes áramlatok és az Antarktiszról leváló jéghegyek, emiatt a fok körül igen sok hajótörést jegyeztek fel."

Lehet, hogy a felderítő hajók nem mertek/tudtak tovább menni nyugat felé.

Dél felé meg megtalálták a déli sark szegélyét.

Vagyis a térképrajzoló egyszerűen kanyarított egy elképzelt partvonalat, mivel nyugat felé "nincs út", de délen látja a partvidék "folytatását".

Ha megnézzük a térképet, a szoros viharos és járhatatlan, akár "odaképzelhető" egy partszakasz, különösen ha a szorost számtalan leszakadó jéghegy (ami arra nem ritka) "tömíti" el.

https://www.google.hu/maps/@-63.3519949,-13.6594371,3z?hl=hu

Utoljára szerkesztette: felemelő, 2016.07.10. 01:34:28

Akkor még egyszer a gyengébbek kedvéért. A 100 ezer évig tartó jégkorszak azt jelenti, hogy a százezer év csapadéka nem olvad el százezer évig, aminek a következménye, hogy ahol szárazföld van, ott kilométeres jég van a tetején. Éppen ezért volt alacsonyabb a tengerszint. Mert, a víz egy része nem az óceánban volt, hanem jégkockaként a északi területek felett. A mi hosszúsági körünk felett kilométeres jégfal volt. Örülök, hogy segíthettem.

Akkor mégegyszer, ott nem volt semmiféle jégfal, hanem szárazföld, ami mesze délre elterült, mert ott olyan sekély a tenger, hogy a jégkorszaki kis vízszintcsökkenés miatt szárazra került a tengerfenék, az hogy északra volt jégtakaró, azt az állatok leszarták, õk szárazföldön mentek át ide-oda - akár csak az emberek -, NEM jégen!!!!! A jég határától délre jó széles szárazföldi híd volt Alaszka és Kamcsatka között, mivel Amerika partjainál délrõl jövõ meleg áramlat ott fordult vissza. Továbbá a legnagyobb vízszintcsökkenés elérte a 120 métert is, amikor is a Bering-híd szélessége 1600 km volt!!!! Ha ennek csak a felét borította is jég, még akkor is marad elég széles szárazföldi terület szabadon a jégkorszakok alatt!!!!!!!

Az komoly. :-D

Na még egy zseni. A jégkorszak alatt akkor ott kilométeres jégfal volt. Nem ezt mondtam okoska? Olvasd már végig, hogy mi a francra válaszolgatsz!

Azt baszod, hogy ott ember nem kelhetett át, csak a jégkorszak végén/után. Fsztszvikbikli vagy mi a neve vitakényszerében olyan dolgokra válaszolgat, amit nem is írtam. Jól megcáfolja az el nem hangzottakat, te meg belebégetsz.

A sötétség a te fejedben nagy!!!

Úgy látszik fingod nincs róla, mi is az a Bering-szoros!!!
Nézd meg egy rendes térképen - ne a Google-Mapsen - ahol láthatod a tengerfenék domborzatát. Átlagos mélysége nem nagyobb 25 méternél!!!!!! A legmélyebb pontja - azaz egy pontban - a Szent Lõrinc sziget és Alaszka között 30 méter. A jégkorszak alatt itt nem jég volt, hanem szárazföld!!!!!!!!! A sok jég, ami ugye a megfagyott víz, csökkentette a világtengerek vízszintjét!!!!! Elég volt tehát csak 20-30 méteres vízszintcsökkenés ahhoz, hogy az egész Bering-szoros, néhány mélyebb pontja kivételével, amelyek ekkor értelemszerûen tavak voltak, szárazra kerüljön. Ezen a SZÁRAZFÖLDI hídon rengeteg állatcsoport is vándorolt ide-oda, nem csak az emberek, ezért hasonlít Észak-Amerika állatvilága az Eurázsiaihoz.

Mivel te egy olyan okoskodó elmebeteg fasz vagy, aki kényszeres, hát nyomok a hsz-re egy mínuszt, és így többé kitakarva lesznek a hozzászólásaid.

Teszem ezt azért, mert a benézéseid után kényszeres hazudhatnékod van arról, hogy mit írtam, meg gondoltam, csak azért, hogy olyanba köthess bele, ami el sem hangzott. Szánalmas kis elmebeteg pöcs vagy.

Na pápá kisköcsög, boldogítsd tovább azt, akit akarsz!

Pedig én úgy tudom, hogy a szkíta õshaza valójában Amerikában volt, onnan jöttek az õsmagyar-türk-gepida-sumér-japán-hun-török-kazár-plejádi õseink a Kárpát-Medencébe <#kuss> Úgyhogy mi voltunk ott elõbb, mert a venezuelai indiánok matyóhímzéses szoknyában éneklik más nyelvjárásban az érik a szõlõt!


Legalábbis errõl próbált múltkor meggyõzni egy bölcsészkaros "történész" csaj <#miaz>

*(Bizonyított tény, hogy nem egy, hanem legalább kettõ Ázsiából érkezõ migrációs hullám volt, melyek között jelentõs néhány ezer éves különbség volt.)

"Most mi a faszba fogsz belekötni?" Abba, hogy ostoba vagy, és minimális mértékben se néztél utána az egésznek, mielõtt osztanád az észt.
- Bering-szoros akkoriban nem létezett, a helyén szárazföld volt, ahogy a mostani Bering-tenger fele is szárazföld volt.
- Az Ázsiából érkezõ migráció pontos idõpontja ismeretlen, csak annyi biztos, hogy a jégkorszak vége elõtt volt, mert utána az elolvadó jég okozta tengerszint emelkedés olyanná tette a területet amilyen most: járhatatlan.
- Bizonyított tény, hogy nem egy, hanem legalább kettõ, Ázsiából érkezõ migrációs hullám volt, melyek jelentõ, néhány ezer év különbség volt. A pontos számuk, és az elsõ Ázsiai hullám idõpontja ismeretlen, ezért még HA! volt is Európai migráció akkortájt, nem biztos, hogy megelõzte az Ázsiait.
- Az átkelés útvonala is csak feltételezett, mert közvetlen bizonyíték erre nincs.
- Sehol nem olvastam arról, hogy az Európából való átkelést egyáltalán megfelelõen bizonyítani tudnák. Amit találtam, hogy van néhány egyetem, ahol ilyen irányba kutatnak, és õk bizonyos okok (régészeti leletek és genetikai okok) miatt ezt a nézetet vallják, mások pedig ezeket megkérdõjelezik.

"Köztudott tény, hogy Amerikát a Bering szoroson keresztül a jégkorszak vége felé a jégtáblákon gyalog átkelt emberek népesítették be." Ahelyett, hogy köztudott "tények"-bõl kiindulva okoskodnál, talán utána kellene nézni a dolgoknak, és nem egybõl bekajálni amit a TV-ben a national geographicban (vagy bárhol máshol) olvasol, mert hajlamosak szenzációhajhász módon torzítva, egyoldalúan bemutatni a dolgokat.

Részemrõl ennyi. Ha még mindig nem érted, hogy miért volt hülyeség az itteni fejtegetésed, hogy csakis az európaiak érkezhettek elõbb Amerikába, akkor legyen igazad, kilométeres jégfal állt az útba mint a Jégkorszakban.

"Igen állítottad, csak nem tudtad semmivel alátámasztani a képzelgésedet a kilométeres jégfalról az ottani partokon."

Akkor most ülj le, mert meglepõ dolgot fogok állítani, amirõl még eddig nem hallottál. 14 ezer éve jégkorszak volt.

Amúgy meg totálisan idióta vagy. Köztudott tény, hogy Amerikát a Bering szoroson keresztül a jégkorszak vége felé a jégtáblákon gyalog átkelt emberek népesítették be. Én annyit állítottam, hogy ennél korábban a spanyolországi partok vonalától a jégmezõk mentén sikeresen átkeltek európaiak. Te ettõl függetlenül direktbe mellébeszélve okoskodsz bering tengeri szigetekrõl, akármirõl, amirõl szó sem volt. Miért kell neked ekkora pöcsnek lenned?

Most mi a faszba fogsz belekötni? Hogy 14 ezer éve nem is volt Spanyolország, mert két királyság egyesülésébõl a 15-ik században jött létre?

A sajátodban mindenképpen sötét van.

"A Beringen kilométeres jégfal volt a partokon. Ott nem tudtak átmenni a jégkorszak alatt, csak utána.. Ennyit állítottam." Igen állítottad, csak nem tudtad semmivel alátámasztani a képzelgésedet a kilométeres jégfalról az ottani partokon.

"Hol a büdös picsába mondtam, hogy Ázsiából lehetetlen lett volna átkelni?" Te mondod folyamatosan, hogy a Beringen nem lehetett átkelni, pedig más út nincsen. Csak valószínûleg abban a fogalomzavarban szenvedsz, hogy a Beringen a Bering-szorost érted, pedig az egy jóval nagyobb terület, ami egészen a Bering-tenger déli részét határoló vulkanikus szigetívig terjed. Annak idején eddig tartott a jég. ÉS ITT KURVÁRA NEM INDOKOLJA SEMMI A KILOMÉTERES JÉGFALAT!!! Voltak viszont szigetek szépen sorban, ami megkönnyítette az átkelést, A BERINGEN (vagy Beringián, mert a vízbõl kiemelkedett területnek ez volt a neve.)!

"Mondjuk sikerült nekik, de még nem találtuk meg a nyomaikat." Csak elfelejted, hogy a megtalált nyomok eredetére is csak találgatások vannak, és ez egy egyáltalán nem lezárt ügy, ahogyan azt te itt beállítod. A jégkorszak tájékán Ázsiából biztos átmentek, Európából pedig lehet.

"Még mindig nem érted, hogy ugyanolyan kibaszott "sokezerkilométeres" tenger van Európa és Amerika között? Verheted a segged a földhöz, de azzal nem magyarázod meg, hogy az egyik helyen miért volt járható part, a másik helyen meg járhatatlan sokszázméteres jégfal."

Nagy a sötétség a fejekben...

A Beringen kilométeres jégfal volt a partokon. Ott nem tudtak átmenni a jégkorszak alatt, csak utána.. Ennyit állítottam. Mondjuk Angliában is ez lehetett a helyzet. De Spanyolországban már nem. Ott mondjuk fogta magát egy pici törzs, mondjuk 20-30 ember, és átgyalogolt a jégtáblákon. Esetleg volt valami rövidtávú kenuféleségük is, hogy egy leszakadt jégtáblán ne essenek fogságba. Megpróbálták, eljutottak Amerikába 14 ezer éve. Vagy elpusztultak, vagy visszafordultak, de nyomuk van. Egy biztos, nem tudták megvetni a lábukat új hazájukban. Fölfalta õket egy nyolc méteres medve, vagy beledöglöttek valami kórságba, esetleg zabáltak valami mérgezõ növénybõl, akármi.

Mondjuk megtörténhetett volna ez az Ázsiai oldalon is. Mondjuk Észak-Japán szélességi körén. Vagy a fasz tudja hol volt a jég-óceán határ. Mondjuk sikerült nekik, de még nem találtuk meg a nyomaikat. Az is lehet, hogy megpróbálták, de beledöglöttek. Az is lehet, hogy meg sem próbálták, mert kurvára nem jutott az eszükbe. Meg az is bazmeg, hogy akkor az a környék lakatlan volt, és nem is éltek ott emberek, így nem volt kinek megpróbálni. Mert bazmeg 14 ezer éve lehet, hogy összesen nem élt több, mint pár tízezer ember. Fasztuggya, de kibaszottul nem is érdekel.

Egyetlen kibaszott dolgot állítottam, hogy 14 ezer évvel ezelõtt Európából átjutottak Amerikába, de nem õk népesítették be a kontinenst, hanem késõbb a jégkorszak után a Beringen átkelõ ázsiaiak.

Te meg faszságokon szõrözöl, és kitalálsz olyan dolgokat, amiket rajtam kérhetsz számon. Hol a büdös picsába mondtam, hogy Ázsiából lehetetlen lett volna átkelni? Azt mondtam, hogy a Beringen lett volna lehetetlen 14 ezer éve. És azért, mert Európában sikerült valakiknek, miért törvényszerû, hogy Ázsiában is, és annak hiányát mi a faszért kéred rajtam számon.

"kapaszkodj meg: egyszerûen esztétikai okokból!"
Ha tudnák az emberek mennyi mindennek volt ez az oka, és volt amikor be is jött.

A kérdés még mindig nem az, hogy honnan tudott az Antarktisz létezésérõl, hanem hogy az valóban az Antarktisz-e? Ehhez ismerni kell a kor szokásait, a kor geográfiai módszereit, Piris Reis emlékiratait és persze modern geográfiával ellenõrizni ezeknek az adatoknak a pontosságát. Nos ezen már túl vagyunk - és úgy néz ki, hogy az Dél-Amerika partvonala, meghosszabbítva - minthogy nem tudta pontosan a part hosszát, sõt az arányokat sem (a híresztelésekkel ellentétben, nem pontos a térkép, még mûhold vetületileg se) azonkívül feltételezte, hogy kell ott lennie egy szárazföldnek, mint ahogy az ókor óta mindenki feltétezte, kapaszkodj meg: egyszerûen esztétikai okokból! Szerintem így már összeáll a kép. Neked miért nem?

ha jól tudom akkor Piri Reisnek is volt valami térképe amin rajta volt az újvilág és európa valamint széleségi, és hosszúsági fokok, meg egy apró hiba: az Anktartisz is ábrázolva van rajta, de akkor nem is tudtak még a kontinens létezésérõl.v(a széleségi és hosszúsági fokokról már ne is beszéljünk)

Egészen biztos vagyok benne, hogy sem a Kínaiak, sem pedig Kolombusz nem vaktába indúlt el, hogy majd megkerülöm a földet (ami akkori tudás szerint még igencsak banán alaku volt) v. leesek a világ végén. Akkor sem voltak idióták a földön, marhaságba nem mentek bele. Tehát, ha akkor nem lett volna valami meggyõzõ bizonyítéka Kolombusznak/Kínaiaknak arról, hogy ott lesz valami, nem tudtak volna embereket gyûjteni az útra. Sztem.

Még mindig nem érted, hogy ugyanolyan kibaszott "sokezerkilométeres" tenger van Európa és Amerika között? Verheted a segged a földhöz, de azzal nem magyarázod meg, hogy az egyik helyen miért volt járható part, a másik helyen meg járhatatlan sokszázméteres jégfal.

Te beteg vagy és az abnormális csak azért is vitatkozás a nyugalmi idegállapotod.

Ha a Bering-Szoros menti partoknál a szárazföldön kilométeres jégtömeg van az ázsiai oldalon és az amerikain is, akkor hogyan juthatna el oda a szárazföldön gyalog egy õsember. Akkor nézzük a tengeri utat. Noooormális? Egy õsember a tengeren sok ezer kilométert egy olyan partvonal mentán, ahol a szárazföldön végig gleccser van sok száz méter magasságig, és a végén már egy kilométeres? Te ezt komolyan végig gondoltad?

És ezt neked így kibaszottul szájbarágósan kell elmagyarázni azután, hogy megállapításra került, hogy a Bering-Szoroson a jégkorszak végén/után tudtak átkelni az emberek, elõbb nem. Mondjuk pár ezer kilométerrel délebben, a tenger és jég határán átkelhettek, de ennek nyoma nincs, viszont az meg kibaszottul nem a Bering-Szoros, hanem mondjuk Észak-Japán vagy a fasz tudja milyen szélességi kör.

Döbbenet, hogy miként reagálsz nem arra, amit a másik ír, hanem valami félig fantazmmagoriával kiegészített keverékére, hogy toporzékolva kielégíthesd a vitavágyadat. Õrület, hogy neked ebben mi a kielégülés...

Ez eddig nem tény volt? Elõször a Vikingek aztán a Kínaiak aztán meg a "fejlett" Európaiak.
Mondjuk nem meglepõ, hogy a Kínaiak megelõztek ebben is minket, mivel ezeknek már volt kilométer órájuk cirka 7.000 évvel ezelõtt, na és szeizmográfjuk is.

Nos, ha úgy vesszük, igaz az ázsiai behatás, de nem egészen így. A pontos krónika.

És szerinted csak a Bering-szorosnál fagyott be, és emelkedett egy km-es jégfal? Vagy esetleg a jégtakaró lehúzódott ott is délebbre, ahol már nincs "kurva hideg", és a jégtakaró déli része nyáron visszahúzódott, télen pedig kiterjedt, ahogy az a tisztességes jégtakaróknál szokás? Merthogy a tengerbe töredezõ gleccserek kivételével sehol nem alakul ki olyan jégfal a tengerparton. Aludj erre egyet...

Mármint Spanyolországnál. Elég, ha arra gondolsz, hogy Alaszkában kurva hideg van, a spanyoloknál meg kurva meleg.

A Bering-Szoros pár ezer kilométerre északabbra van.

Közben keresgéltem, és úgy tûnik az egész hipotézis abból indult ki, hogy Új-Mexikóban, Texasban, és Észak-Amerika közepén még pár helyen találtak néhány kõszerszámot amely egyesek szerin jobban hasonlít az európaira mint az ázsiaira. Tehát a mese az, hogy nem csak néhányan átmentek, majd kihaltak, hanem rendesen elterjedtek Észak-Amerikában. Amire természetesen semmi más bizonyíték nincs, genetikai nyomot egyáltalán nem hagytak... Szóval kérlek ezt az egészet ne tálald úgy, mint valami bizonyított elfogadott tényt! Ez inkább olyan "joggal vannak európaiak Amerikában" szagú elmélet, ami arra épít, hogy csak az európaiak tudnak úgy követ pattintani.

Persze, az egyik helyen esett a hó ami soha nem olvadt el, mellette meg mind elolvadt, és a kettõ határán keletkezett egy fal... Késõ van, gondold át ezt még egyszer, mert teljesen zavaros amit írsz. Semmi olyat nem írtál ami indokolná, hogy az egyik helyen járhatóak voltak a partok, a másik helyen viszont nem.

A Bering tenger helyén nem volt tenger, csak kilométeres jégfal. A jégkorszak elején befagyott, és százezer évig volt ideje esni rá a hónak, ami soha nem olvadt el, így idõvel elég nagy jégfal lett belõle. Ha mondjuk az óceán mentén nem alakulhat ki ekkora jégtömeg, mert mondjuk az áramlatok alulról olvasztják, akkor sincs a kontinensek mentén vékony jég, mert a kontinensen kilométeres a jégfal.

Miért lett volna az? Ha arra utalsz, amit a 14 ezer évvel ezelõtti európaiakról írtam, akkor ne feledd, hogy az a mai Spanyolország szélességi körén történt. A jég és az óceán határvonalán. Ott már nem volt kilométeres jégfal. Õk évezredekkel korábban eljutottak Amerikába, mint az ázsiaiak, akikbõl indiánok lettek, de nem is telepedtek meg. Kipusztultak vagy visszafordultak, vagy a kettõ keveréke. Lehet, hogy csak pártucatnyi ember volt. Élelmük az úton meg az óceánból kimászó fókák lehettek. Megpróbálták, nekik sikerült, az ázsiaiak nem próbálták meg, vagy nem sikerült nekik, vagy csak nem találtuk meg annak nyomát. Az biztos, hogy ez elõbb volt, mint a késõbbi Bering-Szoroson kivitelezett sikeres betelepedés.

Kevésbé köcsög módon kérdezve: A Bering tenger helyén lévõ partok mentén nem lehetett halászgatni?

Európa és Észak-Amerika között bõven termõ volt a jég?

???

Pont olyan amilyen Európa és Észak-Amerika között?

És tovább is van...


"Talán közelebb kerülünk az igazsághoz, ha sorra vesszük, hogy a kérdéses idõszakban ki járt még Kolombuszon kívül a környéken. 1499-ben Alonso de Ojeda, miután elérte a guayanai partokat, egészen Curacao szigetéig hajózott. Az expedícióval tartott Amerigo Vespucci is, aki Ojedától elválva két karavellával délnek vitorlázott, és felfedezte az Amazonas torkolatát. Vicente Yaòez Pinzón, aki Kolumbusz elsõ útján a Nina kapitánya volt, 1500 januárjában a mai Recife közelében érte el a brazil partokat, és északi irányban több hónapon át követte annak vonalát. 1500 körül a Pedro Alvarez Cabral vezette portugál flottát - melynek célja Afrika megkerülésével az Indiai-óceán volt - sodorta el a kedvezõtlen széljárás a brazil partokhoz. Itt kihasználva az alkalmat két kellemes hetet töltöttek el, mialatt hajóikkal fel-alá cirkálva megismerték a vidéket. 1501-ben a portugál korona három hajót indított a dél-amerikai partszakasz alaposabb felderítésére, és Amerigo Vespucci ennek az expedíciónak is résztvevõje volt. Leírásaiból kiderül, hogy a három portugál hajó a La Plata folyó torkolatvidékén túlra jutott a felderítõ út során. És még hosszan lehetne folytatni.

Nem kétséges, nagy volt a forgalom. Könnyen elképzelhetõ, hogy Piri Reis a rejtélyes spanyol fogoly beszámolóin kívül más forrásokhoz is hozzájutott. A XVI. század elején a török flotta virágkorát élte, az ottomán gályák állandó veszélyt jelentettek a keresztény lobogó alatt közlekedõ hajókra a Földközi tengeren. Hadizsákmányként számos spanyol és portugál tengerészeti dokumentum került a török admiralitás birtokába. Úgy tûnik, Piri Reis mûve tipikus korabeli hajóstérkép, semmi több."

Ha már idézel akkor, ne csak a neked tettszõ állítást ragadd ki. A cikk arról szól, hogy miért nincs igaza Charles H. Hapgoodnak.

"Nem úgy van az

Dr. Papp-Váry Árpád, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke szerint nem szükséges a térkép keletkezésének hátterében földönkívülieket, vagy több ezer éves rajzokat feltételeznünk. A korabeli világtérképeken gyakran szerepel egy hatalmas, elnagyolt kontinens, az ún. Terra Australis Incognita (Ismeretlen Déli Földrész). A hiedelem, hogy léteznie kell egy ilyen kontinensnek, egészen Ptolemaiosz koráig nyúlik vissza, és abból az elgondolásból ered, hogy az északi földtekén található földrészeket csak egy nagy kiterjedésû, déli földterület képes ellensúlyozni. Feltételezhetõ, hogy a széljegyzetekben említett Nagy Sándor korából származó térkép Ptolemaiosz alkotása lehetett, és Piri Reis egyszerûen átvette ezt az elképzelést."

"nagyonjégkorszaban miért nem kelhettek át?"

Mert a nagyonjégkorszak azt jelenti, hogy a mai Bering-Szoros helyén kilométer magas jégfal volt. Sõt szerintem még idáig is leért. Se állat, se növény, se semmi, csak jég. Ha noncs élelem, akkor nincs ember se. Gondolom nem volt repülõgépük.

Néztél már térképet? Ennyi erõvel a Balaton partjai is lehetnek azok a vonalak... Kezdjük azzal, hogy Dél-Amerika alsó fele hiányzik, viszont erõs balkanyarral egybõl ott az Antarktisz. Ja és a kettõ összefüggõ! Hát persze... a mesékben. A valóságban meg van közöttük egy 800 km-es baszott tenger! Komolyan elhiszed, hogy "ezek a vonalak Antarktisz valódi partvonalai, melyeket napjainkban több mint 1000 méteres jégtakaró borít", viszont hiányzik egy fél kontinens, két-három magyarországnyi tengerszoros, ráadásul a 3 millió négyzetkilométeres a Weddel-tenger jellegzetes öble sincs sehol...

Ennek ez picit ellentmond:

"A török admirális rajza számos furcsaságot tartalmaz. Ezek közül a legszembetûnõbb, hogy Dél-Amerika partvonala nem sokkal a La Plata folyó torkolatvidéke alatt keleti irányba kanyarodik, és egészen a preparált bõrdarab széléig folytatódik. Az ily módon ábrázolt partvonalszakasz nem más, mint Antarktisz körvonala annak ellenére, hogy a kontinenst csak mintegy 300 évvel késõbb fedezték fel – állítja Charles H. Hapgood professzor az 1979-ben megjelent Maps of the ancient sea kings címû könyvében. Sõt, ezek a vonalak Antarktisz valódi partvonalai, melyeket napjainkban több mint 1000 méteres jégtakaró borít. Elméletét az amerikai légierõ szakértõi véleményére és egy 1949-es brit-svéd-norvég expedíció szeizmológiai kutatásának eredményére alapozza. Állítása szerint a térkép ezen részének forrása akkoriban készülhetett, amikor egy átmeneti globális felmelegedés során a jégtakaró felolvadt. Ez utoljára 6000-9000 évvel ezelõtt fordult elõ, azaz a jégmentes területet a paleolitikum emberei térképezték fel, és az õ rajzaik jutottak el Európába, majd többszörös közvetítéssel Piri Reis birtokába,"

bár nyilván nem ufok adták neki, hanem szerintem a feltételezésekkel ellentétben, sokkal több és nagyobb volt az akkori hajóforgalom minden felé, és sokkal több felfedezés volt, csak hát akkoriban nem volt net vagy google:)

"Természetesen a válasz az, hogy nem ismerték az Antarktisz. De kérdés valójában nem az, hogy ismerték vagy sem, hanem, hogy az valójába Antarktiszt ábrázolása vagy sem?"

A válasz az, hogy Piri Reis a dél-amerikai földrész partvonalát pontatlanul rajzolta, tévedésbõl kelet felé „görbítette”
azt. Tehát a lap alján nem az Antarktisz sok ezer évvel ezelõtti partjai láthatók, hanem maga Dél-Amerikáé. Ennyi.

Tehát félreértettelek, a partot fedezték fel akkor nem a térképet. Így rendben van. Viszont szerintem a média arról ír amirõl akar, és ez általában a bulvár és az erõszak - sok mindenrõl nem hallasz amit publikának. Ez nem érv semmire.

Sokan feltették a kérdést és választ is olvashatod, ha utána jársz. Igen megírta, hogy másolt mint ahogy abban az idõben szokás volt messzirõl jött tengerészek térképeit elkérni és lemásolni. Azt is leírta, hogy több térképrõl másolt egyszerre. Természetesen a válasz az, hogy nem ismerték az Antarktisz. De kérdés valójában nem az, hogy ismerték vagy sem, hanem, hogy az valójába Antarktiszt ábrázolása vagy sem? Ugyanis abban az idõben jó néhány térkép készült Antarktisszal, meg valójában nem létezõ szigetekkel, kontinensekkel. Itt van néhány akkori illetve korábbi Antarktisz ábrázolás Hadji Ahmed vagy Oronteus Fineus 1532 is Antarktisz ábrázolással készített térképet, vagy egy Kínai világtérkép 1418-ból, stb...

és azt hol olvastad hogy 1800 körül került elõ?????

és igen sokan foglalkoznak vele, csak éppen hallasz róla valamit? hogy valaki (aki fontos emberke a kutatás világában) kiáll és felteszi a kérdést, pl: vajh hogy ismerhették a déli sarkot, annak felfedezése elõtt vagy 300 évvel?
és Piri megírta emlékirataiban, hogy ezt a térképet csak másolta egy réges régirõl...na én arra lennék kíváncsi :)

Már hogyne foglalkoznának vele? Kis keresgéléssel elég sok infót, történészeti és térképészeti publikációt találtam. Sokan foglalkoztak vele! Természetesen minden történésznek a legfõbb vágya, hogy felfedezést tegyen; sajnos mindig vannak kontárok akik - természetesen elõképzettség nélkül - mindig mindent jobban tudnak. Piri Reis térképe is ennek, vagyis Däniken fantáziájának esett áldozatul... A pontosság kedvért még megemlíteném, hogy a térkép csak 1929-ben, a szultáni palota, a Topkapi Szeráj restaurálásakor került elõ, és nem 1800 körül...

persze Piri Reis térképeit se vizsgálják, pedig azok nem hamisak, és 1500 körülrõl, és azon még a Déli sark vonalai is látszanak, pedig azt csak valamikor 1800 köeül fedezték fel :)

Ami ellentmond a mai tudásnak, és vaskalapos történészeknek, azt szépen eltemetjük..száz számra vannak hasonló dolgok.

nagyonjégkorszaban miért nem kelhettek át?

akkor nem is Kolumbusz, mert õ azt hitte, hogy Indiába érkezett :)

pszt! ott anno nem élt senki!

A Santa Maria (by Neoton Family) valójában egy idõgép volt! A vikingek meg kölcsön kérték a DeLorean-t a dokitól, és fingó bajnokság helyett azon versenyeztek hogy ki ér elõbb ámerikába!

Szerintem meg az "indiánok" voltak ott elõször!

"...az elsõ ember, aki az Újvilág földjére lépett..." tehát akik ott éltek eddig, nem emberek voltak.

Valami rémlik régrõl.. egy dokumentumfilmben ecsetelték, hogy a kínaiak anno akkora óceánjáró hajókat építettek, amilyet azóta senki más (persze kivéve a modern kort), és simán eljuthattak vele Amerikába...

Nekem is eszembe jutott a viking téma... :)

Sõt a Vikingek elõtt 14 ezer évvel a mai Spanyolország területérõl a mai eszkimók életmódját folytató európaiak a jégmezõk szélén eljutottak Amerikába. Menet közben fókákra vadásztak. A Bering-Szoroson ázsiaiak ennél késõbb keltek csak át. AZ elmélet alapja, hogy akkor nagyon jégkorszak volt, így a Beringen keresztül nem kelt át senki, csak a jégkorszak vége felé. Mégis találtak ilyen pattintott szerszámokat meg miegymást a keleti parton, amik 14 ezer évesek. A nyugati parton meg csak késõbbi leletek vannak. Tehát európaiak elõbb jutottak el oda, mint az indiánok ott lettek volna. Lehet, hogy csak pár tucatnyian voltak, és elpusztultak, az is lehet, hogy visszajöttek Európába, de elõbb voltak ott, mint az indiánok, akik a Beringen átkelt ázsiaiak leszármazottjai.

A cikknél, illetve ennél a kutatásnál az a lényeges, hogy kik azok, akik fel is ismerték, hogy egy új kontinensen vannak, és kik azok, akik ezt tudomására is hozták a többi népek számára, illetve hogy ki miatt terjedt el az új világkép kialakulása.

Vikingek jártak ott, de nem érdekelte õket, hogy most hol is vannak. Szóval felteszem ilyen szempontból. akarják a kínai/kolumbuszi utakat elsõnek tekinteni.