A térhajtóműről Harold White-tal

Nézzék meg a tisztelt kollégák, és azután erre varrjanak gombot...
http://www.youtube.com/watch?v=MtkfNWLbSnw

görbítés != tépés

A Michelson-Morley kísérlet során egy Michelson-Morley interferométerrel megmérték, hogy a Föld keringési sebessége hozzáadódik-e a fénysebességhez. Azt tapasztalták, hogy nem. Illetve akkor még nem tudták, hogy mit tapasztaltak pontosan, mert ezt csak Einstein magyarázta el, aki a kísérlet eredményeit is felhasználva alkotta meg az elméletét, aminek egyik alapját jelentette, hogy a fénysebességet adott közegben, függetlenül a közeget tartalmazó tárgy sebességétõl állandónak vette.

Az interferométer pontosan az elõbbi elvek miatt a téridõ deformációját, pl gravitációs hullámok mérését, vagy a warp-hajtómû mûködését képes detektálni.

Mit írok rosszul?

A cikkben szereplõ elképzelés egy warp-buborékról szól. Az téren "belül" van, és jó esetben van egy (vagy több?) "bejárata"...

Értem én, hogy energia kell hozzá, de elméletileg létrehozható lenne olyan mellény is amit viselve a téren kívül beugordhatok egy bank széfjébe, majd onnan ki a lóvéval?😊

Néhány laikus kérdés:

A tér görbítés azt is jelenti, hogy ha lenne egy ilyen vadászrepülõgép akkor gyakorlatilag lelõhetetlen, hiszen valójában "a téren kívül" létezik? Ha így van akkor a hadsereg hogyhogy nem kutatja még?😄 Sõt, ha már itt járunk, akkor lehetne mondjuk a föld középpontját átugrani? Haladnia kell-e egy ilyen eszköznek valamerre, vagy lehetne-e egyszerû "antigravitációs" jármûvet készíteni? (Avagy mondjuk repülõ autó lehet-e belõle ami egyhelyben is tud állni?)

😄DD "egelyzmus " találó kifelyezés. 😄
Az "öreg" szerintem még mindíg hisz az 500%-os trafóban...ami mellesleg matematikailag szépen le van vezetve a könyveiben. 😄

De azért jól hangzott, nem? 😄
Oké, csak egy elmélet...de ha az ember veszi a fáradtságot, szerintem ezek a problémák jobban lekûzdhetõek, mint a 2 Napnyi energia szükséglet, és tér görbítgetés.

Ja, folyékony (rakéta)üzemanyag meg nincs?! Persze a szilárdnál tartanak... A cikk ráadásul nem is az ûrutazásról szól, hanem egy elmélet tesztelésérõl. A rakétahajtás és térugrás meg nem egymásból következik, így lépéseket lépcsõfokokat említeni marhaság. Ez teljesen más.

2011-ben írták, azóta semmi kézzelfogható - és nem én is várom. Sajnos ez tudományos szemét kategória. Van ilyen (sajnos) 😞

Ennyi erõvel a Bell laboratóriumban is leállíthatták volna a tranzisztor fejlesztést mondván, hogy jelenleg az elektroncsõnél tartanak.

Annyira gyerekcipõben járunk az ûrutazás tekintetében, annyira az elején. Nevetségessé kezd válni a nasa, ha nem a nagy elõdök által megkezdett úton fog tovább haladni. Nevezetesen, ha nem gyakorlatban is megvalósítható expedíciók tervezésére fogja fordítani az energiát. Jelenleg a szilárd halmazállapotú üzemagyagoknál tartunk, senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy innen egy ugrással sikerülhet gyakorlati módon elérni bármiféle warp ugrásokat meg tér idõ hajlításokat hasonlókat? 😄

Oké oké kell az önbizalom, de ez már egy kicsit sok. Tehát a nasatól nem ezt várná az ember.

Elõször legyen kimutatható hatás, aztán majd az okosok eldönti, hogy az-e amit vártak.

na basszus, a #163-asra akart menni az elõzõ

Fiam, oké, hogy igazad van, de szerinted nem fogják megtorolni, hogy az igazságot felfeded róluk?

A kérdés az, hogy hatást mennyire egy warp-buborék okozza... (Tényleg kondenzátor, sorry! fél élve olvastam. 😊 )

Michelson-Morley interferométer egy mérõeszköz - ami nagyon pontos távolságmérést tesz lehetõvé, és ugye egy ma is használatos mérõeszköz nem egyenlõ a Michelson-Morley-Kísérlettel. A többi értelmetlen süketelés, fõleg az elektrogravitáció...

Hát ja, anno Münchausen is próbálkozott ilyen módszerrel, hogy kiszabaduljon a mocsárból!;D

nem lenne fizikai kontaktus mivel egy buborékban lenne, ami úgy mozogna a tér két pontja között hogy a buborékban lévõ hajó nem kerülne kapcsolatba az azt körülvevõ térrel. legalábbis a warp közben. legalábbis nekem így jött le...

"something as simple as a very highvoltage capacitor ring" Kondenzátor, de a lényeg a nagy feszültség. Az a mese, hogy bár minden okoz térgörbületet, gravitációtól eltérõ effektusokat csak nagy objektumok tudnak létrehozni, ezért nem lehet laborban vizsgálni. Pedig lézereknél már megmutatták, hogy kellõen nagy teljesítmény esetén vannak áltrel effektusok.
http://link.springer.com/content/pdf/10.1140%2Fepjc%2Fs2006-02531-9.pdf
http://www.nature.com/srep/2012/120704/srep00491/full/srep00491.html
Ebbõl kiindulva kellõen nagy feszültséggel feltöltött kondenzátor is okozhat mérhetõ hatást.

Itt is egy lézeres interferométerrel, a Michelson-Morley kísérlethez hasonló elvek alapján akarják a tekercs hatását detektálni.

Namost, ha ez sikerül, akkor arra lehet számítani, hogy nem csak fénysebesség fölött lehet alkalmazni valamilyen formában, hanem kis sebességnél, mintegy antigravitációs hajtómûvet.

Namost az elektro-gravitáció a modern technika egyik szent grálja, amit már több mint 100 éve kutatnak, szal ez enyhénszolva a fizikai-alkímia, gyak egelyzmus irányába viszi a dolgokat. Amit az is erõsít, hogy ha ilyen hatás létezne, akkor ezzel a viszonylag egyszerû kísérleti elrendezéssel már rég megtalálták volna, vagy a hivatalos tudomány/aktuális standard model hívei, vagy az eretnekek.
😉))

Valamilyen szinten azért drukkolok nekik, bár nem hiszem, hogy sikerrel járnak.

Semmi baj nincs a tekerccsel, de az utolsó pillanatban majd meg kell fordítani a polaritást.

Minden scifiben tekercseket használnak... Egyébként hol olvastad ezt?

Mivel az ûrhajó állítólag nem mozog, csak összenyomódik elõtte a tér. A kérdés inkább az, hogy mi lesz akkor, ha az anyagot tartalmazó teret összenyomjuk nagyon picire.

Ez akkora blõdség, hogy szavak nincsenek rá. Ez a mondat a legszebb: "A laboratóriumi kísérlet óriási lépést jelentene..." vagy egyáltalán az, hogy tudna bármiféle konkrét elképzelést mondani.

Az 1994 számítás (ami egy - akkor még - egyetemistától származik) nagyon szép matematikai számítás, csak nem biztos, hogy ami matematikailag levezethetõ, fizikailag is igaz, és persze az a számítás csak akkor igaz, ha még vagy egy tucat dologról kiderül, hogy úgy igaz. Szóval nagyon szép elméleti játék volt, de a NASA szokás szerint blöfföl... Nem tudom olvasta-e valaki, hogyan tervezik létrehozni a warp-buborékot? Egy egyszerû tekercsel. És ennyi! De tényleg. WTF? De most komolyan...

Nem vagyok fizikus, de az elképzelés lényege nagyjából a standard-õsrobbanás elméletbõl jön.

Az õsrobbanás elmélet kezdetekben jobbára a klasszikus fizika, max a relativitás elmélet talaján állt. A múlt szd. 60-as éveiben aztán elkezdték egyre jobban belevinni a kvantummechanikát. Ennek egyik következménye volt, hogy az elméletek szerint az Univerzum valójában soha a büdös életben nem tudna kiszabadulni a kezdeti sûrû, gyak totálisan szimmetrikus erõket/részecskéket tartalmazó állapotból. Hát ez xopás merthogy a tapasztalat szerint viszont egy meglehetõsen tágas és a mérések szerint táguló univerzumban élünk.
Többek között, ezért kellett aztán bevezetni 1980 körül az úgynevezett inflációs folyamatot, ami nem a részecskéket távolítja el egymástól, hanem magát az ûrt növeli a részecskék között marha gyorsan, gyak olyan teret hozva létre, ahol már megbomlik a kezdeti szimmetria és elkülönülnek a részecskék és az erõk. Az elmélet visszafelé következtetve hozta ki, hogy a tágulásnak egy ideig gyorsabban kellett lezajlania, mint a fénysebesség, ergo, mivel az univerzum létezik ezért pont ez történt.
Hát õööööö, na ezt kártyában, vagy könyvelésnél nem érdemes megcsinálni mert börtön, de legalább is kiadós verés lesz a vége. A fizika, mint tudomány viszont a XX. szd alatt nem elõször élt ezzel az eszközzel. Néha be is jött!

A dolog szépséghibája, hogy ilyen jelenséget azóta se nagyon láttunk, de hát õsrobbanást sem, így aztán ez már egy jó elméletnek tûnik.

A fénysebesség átlépésének tapasztalatainkkal és elméleteinkkel ütközõ volta mellett megjelenik egy másik aprócska és érdekes kérdésecske, mégpedig, hogy honnan a faxból lehet annyi energiát összeszedni, ami a teljes univerzumot annak minden anyagi és nem anyagi elemével/tömegével egyetemben a fénysebességet meghaladó módon gyorsít, ami ugye nem kevésnek tûnik.

A válasz az, hogy a tér, a vákuum maga (amirõl persze a Michelson-Morley kísérlet kimutatta, hogy nem tõlti ki az éter/anyag/energia, hanem gyak üres) valójában nem alapállapotban, hanem egy metastabil állapotban, az energiaszinteket összekötõ platón volt, majd onnan került csak a ma ismert formájába hatalmas energia leadása árán, ami táplálta a felfúvódás folyamatát. Szal csak fel kellett tételezni még egy olyan dolgot, amit senki nem tapasztalt.

Illetve van egy olyan jelenség, hogy kvantum-fluktuáció, ami a kvantummechanika matematikai és tapasztalati jelenségeibõl is, gyak a határozatlansági elvbõl következõ, vagy az un. alagút hatás során tapasztalható módon jelentkezõ valami. Namost ez azt mutatja, hogy a világegyetemben található kvantumok és kvantum állapotok, nem egy adott legalacsonyabb szinten vannak, hanem attól x valószínûséggel, y ideig eltérhetnek. Gyak valahonnan energiát kapnak. A dolog gyakorlatilag nem egy matematikai segédfogalom, hanem az un. Casimir effektus során mérhetõ valami. Ez tehát azt mutatja, hogy a vákuum a Mechelson-Morley kísérlettel ellentétben mégiscsak tele van energiával.

Persze senki sem mondja, hogy érti a kvantummechanikát, mert aki igen az hazudik, de elvileg a jelenlegi elméleteink és néhány kísérlet szerint, egyrészt az anyag ugyan nem, de a tér változása az a fénysebességet meghaladóan is bekövetkezhet, amit a vákuum más energia szintû állapota táplálhat.
Kvantum állapotok fénysebességnél gyorsabb változását már tapasztaltuk, a vákuum energiáját is korlátozottan mérni, használni lehet, szal elméletileg lehetséges ilyen ûrhajó készítése.

Pongyolán megfogalmazva.

Igen? Szóval akkor az ûrhajó egy magányos hidrogén atommal való találkozáskor ugyan úgy reagálna, mintha egy bolygó állná el az útját?

A térhajlítás mint közlekedési eszköz még jó ideig nem lesz megvalósítva. Teljesen át kéne írni hozzá a KRESZ-t. Pl. alkalmasnak kéne legyen annak a jelölésére, hogy az adott sebességkorlátozó tábla jelölhesse a térhajlítás engedélyezett maximális fokát is.

Amúgy meg már mûködik a gyakorlatban... gondoljunk azokra, akik a telekhatárt nem betartva a kerítésüket a szomszédjuk telkére építik. A szomszédjuk terének kárára kinyújtják a sajátjukat.

Tessenek már visszatérni a valóságba. Azért még a marsra se jutottunk el, de máris a tér idõt akarják csûrni és csavarni, meg gyorsabban menni a fénynél miközben a fénysebesség negyedét sem értük el. Gáz, hogy idáig jutott a Nasa.

Elõször jussunk el a marsra, szépen sorban mert aztán a nagy tér ugrálásnak baleset lesz a vége, és felébredve a gyermeki álmokból még megsérül valaki. 😄

Tudtátok hogy tomsolo egy fasszopó, és a cifu egy sötét gecinyelõ fórumképtelen nyomorék? Aki meg besúg nekik, az egy büdös kommunista faszkalap!

DE ott egy állapotot továbbításaz két összefonódott résezcske között. Nem magát az anyagot. Csak információt. Azzal meg nem tudzs kezdenisemmit amíg nem tudod az eredeti rendszer állapotát. Amit hagyományos csatornán továbbítasz ami max C így még mindig nem léptük át a C-t.

Ha elég erõs elviekben igen. Volt vmi kísérlet, hogy NAGYON erõs mégneses mezõbe helyeztek egy epret és lebegett. Pedig abban azért nem oylan sok a fém 😊

ProgServ!

Az atomsoros scennes dologhoz.
Nem vagyok fizikus csak egy laikus aki felszedett dolgokat innen onnan. Ettõl még elmondom a véleményem majd vki kijavít 😊
A probléme szerintem ezzel az ötlettel, hogy

1: Van egy iylen Heisenberg féle határozatlansági elv. Hogy telepordált az atomot tudnom kéne pontosan hol van meg mit csinál. Na mostegyszerre a 2 nem megy. Star Trek transzporterek. Ezért nem mûködne a valóságban igaz ott kiküszöbölték a Heisenberg modulátor vagy miféle 23. századi cuccal 😊

2: Maga a továbbítás. Atomot továbbbítod magát? Az nem megy mert nyugalmi tömeggel rendelkezõ "valami" és a nyugalmi tömeggel rendelkezõ "valamik" nem mehetnek C-vel. A fény igen mert a photon nyugalmi tömeggel nem rendelkezõ részcske. Álló fény nincs.
Vagy pedig az információt továbbítod a szomszédos térrészbe? Ez max fénysebességel megy mert ha ennél gyorsabban továbbítanánk információt akkor az ok-okozati paradoxont okozna.

3: Mivel továbbítod? Mivel scanneled? Viszed magaddal? Vagy mint a transzporter? Akkor megint ott vagyunk, hogy max C-vel mehet.

Hmm. Ha ilyen technológia valóban megépíthetõ, akkor elképzelhetõ, hogy emiatt tágul gyorsulva az univerzum. Az UFÓ-k miatt.<#alien2><#alien2>

ugyanaz mint a térben lévõ többi részecskével...

sötét vagyok az elméleti fizikához de azért ezt még én is ki tudom következtetni

Tegyük fel, hogy megépítik ezt a térhajtómûvet. Na de ha elkezdünk utazni ilyen brutális sebességgel, mi történik az akadályokkal, amik az útjába kerülnek? Az ûr teli van kövekkel, bolygókkal, csillagokkal, amik egy fénysebességnél magasabb sebességû ütközésnél mondanom se kell, mivel járna. És több fényévnyi távolságra való utazás során biztos útjába kerülne valami.

Hátezek a zameriakijak megin hozták a formájukat.
Csak feldobjuk a 12 PWattos fúziós erõmûvet azûrhajóra oszt már hajlítsuk is a teret.
És elmegyünk vele 10Mk fényévre.
És ott mi van?
Hát anagysemmifrász.
Rakjuk fel a zösszes amerikait a zûrhajóra hagy mannyenek.

,,El se tudom képzelni, hogy az eredeti "megfogalmazható olyan állítás ami se nem bizonyítható és se nem cáfolható" kifejezésbõl hogyan lett "bármi bizonyítható és cáfolható"..."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Curry_paradoxonja#A_logika_nyelv.C3.A9n

Így elsõre nekem az jutott eszembe errõl, hogy mivel az ûrhajót egy negatív vákuumenergiából álló gyûrûnek kell körbevennie, az a gyûrû nem semmisítené-e meg azt a berendezést amivel létrehozták, ha máskor nem, mûködés, utazás közben?
Ha igen, akkor utána nyilván kontrollálatlanul szétesne a negatív energiás gyûrû, felszabadítva a létrehozására felhasznált energiát. Ekkor az utazás egy drága, ám igen látványos robbanással érne véget, amint elkezdõdött.

Az átlag ember által felfogatlanul lassú folyamatról révén szó, sõt a legtöbb hozzáértõ is sok esetben félre értések netán fogalom zavarok folytán, nem jól értelmeznek egy nagyon is valós folyamatot. Maga az "õs robbanás" (Big Bang) kevésbé lenne félrevezetõ ha "mindenütt megnyúlás"-ként terjed volna el a megnevezés. Miszerint valószínûsíthetõen a tér "kezdetben" nagyon gyors tágulását, nem a semmiségbõl való "robbanása" elõzte meg, bár ez napjainkban is erõsen vitatható feltevés mégis az kevésbé elképzelhetetlen miszerint a téridõ és benne a mindenség (az UNIVERZUM) valaha pontszerûen apró méretekben volt. Sõt egy másik elmélet szerint elképzelhetõ hogy bizonyos folyamatok erõk következtében talán egy Univerzum tere sûrûsödött össze s tágul azóta (feltételezve hogy létezett "idõ" a "robbanás" elõtt)

Ok, de az univerzum tágulásához nem kell semmi plusz, nem ellenkezik a tapasztalattal. Itt van egy állítás, miszerint a részecskék tömege változik, ez tesztelhetõ, illetve magyarázatra szorul.

A cikk nem tudom mennyire megbízható, mert egy ellentmondás biztosan van benne. Azt állítja "Az elmélettel kapcsolatban az egyik nagy probléma, hogy jelenlegi ismereteink szerint nem tesztelhetõ.", pedig korábban mondta, hogy "Wetterich magyarázata szerint az atomok által kibocsátott fény hullámhossza azok tömegétõl is függ." akkor mégis csak ellenõrizhetõ.

Itt is van!

"Ez azért van mert a mûszereink is fénnyel (elektromágneses sugárzással) mérnek."
A kettõnek nm sok köze van egymáshoz.

"A formális nyelvekkel az a baj hogy nagyon könnyû hibás következtetést levonni, lévén egy modellt építünk fel vele a problémáról és mint minden modell, hiányos adatokból építkezik és figyelmen kívül hagyhat tényeket (tökéletes modell nincs mert az maga lenne a valóság)." Még jó, mert a tudomány modellekben gondolkodik, és a modellekrõl állít általános dolgokat, melyeket aztán ellenõriz kísérletileg. Ráadásul a normál nyelvek is modelleken alapulnak, az összes szavunk absztrakt fogalom, melyeket valahogyan kötünk a valósághoz. Nincs lényegi különbség a nyelvek között, csak a funkciójuk más. Matematika nyelvén ne próbálj meg elcsábítani egy lényt, nyelvi fordulatokkal pedig ne próbáld meg megérteni a fizikát.

"A logikai buktatók miatt minden bebizonyítható de az ellenkezõje is." Ez pedig egyszerûen nem igaz, a nemteljességi tétel abszolút hibás félreértelmezése, urban legend. El se tudom képzelni, hogy az eredeti "megfogalmazható olyan állítás ami se nem bizonyítható és se nem cáfolható" kifejezésbõl hogyan lett "bármi bizonyítható és cáfolható"...

"térnek ugyanis nincs tömege és rugalmas, mivel mérhetõ ütemben tágul az õsrobbanás óta"

Már elfelejtettem, hogy hol, de nemrég olvastam egy cikket egy új elméletrõl, miszerint a tér nem is tágul folyamatosan, csak úgy látszik!
belinkeli valaki?

Meg kellene egy jó rendszer szervezõ!

(+ pár supergamez tenor) <#nevetes1>

érdekes, én azon gondolkodom, érdemes lenne a néhány bölcsészt kivonni a témából <#miaz>

Valamiért úgy gondolom, hogy érdemes lenne néhány bölcsészt is bevonni a témába. Elképesztõ brain stormingkat lehetne tartani! 😊

De a tézisét megfogalmazhatja és sanszosnak tartom, hogy ha több nézõpontból szemlélünk egy témát hamarabb lesz meg a jó irány (sok tévút között).