Iható víz volt a Marson

Nem az az érdekes, hogy volt-e iható víz a Marson, hanem hogy ivott-e valami belőle! :)

A Marssal kapcsolatban nem olvastam ekkora méretû ütközésrõl,a Földdel kapcsolatba,viszont igen !
Akkor miért is nem "huss" el a légkör ?
Mert már akkor volt mágneses tere a Földnek a vastartalma miatt,ami megtartotta a gázokat és az ütközéssel járó 23°fokos tengelyferdülést is akkorra származtatják ,míg a Mars ,mint a Hold,elenyészõ vastartalommal rendelkeznek a keletkezésük következtében !

Ja igen. Ezen már én is gondolkodtam: mindkét sarkpontra egy-egy hatalmas elektromágnes (szupravezetõ tekercsekkel), amikhez az energiát az ûrbe telepített napelemek gyûjtik az energiát.
A napelemek miatt a bolygóra jutó energia extra hõmérsékletet jelent, ami egy elõny, ráadásul a sarkokon, ami a globális felmelegedésnek is jót tesz. (A Marson erre bizony szükség van!)
De vannak problémák is: van egy technikai (az energia lejuttatása a bolygóra jelenleg nem megoldott, bár kísérleteznek vele), anyagi (alsó hangon is 1 milliárd tonna nagyságrendû mennyiségrõl van szó!), és környezeti (az északi félteke, a víz felolvadása után, esélyesen tengerré alakul, mi lesz az itteni épülettel?).

érdekes

Minden viz ihato.
Egy darabig...

A gravitációs mezõ és a mágneses mezõ nem ugyanaz.

Vártam a cím kiegészítését: (de az Opportunity megitta) :D

Köszi a linket, bár sok újat nem mutat a film, de tényleg nagyon jó. Valaminek mindenképpen történnie kell, mert a jelenlegi világ messze nem fenntartható :D

ajánlom megtekintésre: https://www.youtube.com/watch?v=lJ_5OyF6uOM

hol vannak az ufókák? persze, hogy tud, mutatni kell az ufókáknak a presztizst, hogy mi emberek is tudunk ha akarunk :)

Én azon csodálkozom, hogy még mindig mûködik a szerencsétlen Mars járó :D:D Ha a Földön is így mennének a dolgok, hogy a 90 napra tervezett termékek 10 évig mûködnének, akkor gyakorlatilag nem létezne elektronikai hulladék. Persze nem azt mondom, hogy gazdaságilag is megérné ilyen minõségû dolgokat gyártani, csak azért megjegyzendõ, hogy tud az ember, ha akar.

hahahaha! arra is emlékszem, hogy aláírásokat gyûjtöttem az osztályban hogy kik támogatják az elméletem..XD

Ebben teljesen igazad van, ha az osztály elõtt akarod bemutatni egy kémiaórán 10 perc alatt.
Azt, hogy egyes folyamatok a talajban és a légkörben hogyan zajlanak le évmilliárdok alatt, nos az néha nem hasonlít túlságosan a lombikhoz.
A reakcióegyenltedben is látszik, hogy a vízmolekula felszabadul a végén. Vagyis ha egy nagy lombikba beleteszed a CaO -t meg a CO2-t, melléteszel 100 darab vízmolekulát (ez szinte kimutathatatlanul kicsiny mennyiség), abszolút jól lezárod és vársz 2 milliárd évet... nem tudom, hogy mennyi CaCO3 -at találnánk ott utána, szerintem senki sem tudja biztosan.
Csak azt akartam érzékeltetni, hogy a víz jelenléte és a víz mennyisége nem teljesen ugyanaz.

12 évesen szerintem nem rossz elmélet, még ha tévedett is :)

Kb amire képesek leszünk növelni a Mars gravitációját, addigra simán eljutunk egy másik élhetõ bolygóra..

Egyébként az is hozzájárul hosszútávon a nitrogén eltûnéséhez, hogy a nitrogén ha egy neutronnal találkozik, akkor szén atomra és hidrogénre eshet szét. A Marson a hidrogén elszökik, a szén pedig reakcióba lép a víz bontásából képzõdõ oxigénnel és szén-dioxidot képez. A vízbõl származó hidrogén szintén megszökik.

A titánon pedig, ahol a hidrogén nem szökik meg, ott reagál a képzõdõ szénnel, és így szénhidrogének képzõdnek, ami a Titán szén-hidrogén tavait eredményezi.

Ez egyébként elõre vetíti azt is, hogy ha valaha is tényleg komolyan elkezdenek foglalkozni az utódaink a Mars terraformálásával, akkor elengedhetetlen lesz egy mágneses mezõ létrehozása, ami nem kis munka lesz.

A Vénusz kissé más tészta, mivel ott az erõs vulkáni tevékenység miatt pótlódnak a gázok, de itt is elsõsorban a szén-dioxid maradt meg, mint a Marson, a könnyebb gázok már megszöktek. Ha a Vénuszon újra beindul a vulkánosság, akkor megint megnõ majd a könnyebb gázok aránya, amíg aztán megint lecsökken majd.

A Titán légköre sem azért nem szökik el, mert olyan hideg van, hanem mert annyival gyengébb ott a napszél. A napszél a fõ felelõs ahogy Vol Jin is írta.

A Marsról nem az alacsony gravitáció miatt szökik a légkör, és még csak nem is a Titánhoz képest magasabb hõmérséklete miatt. Azért szökik, mert nincs mágneses mezõje, így a magas-légkörben fokozottabb az atmoszféra vesztesége. Ha lenne mágneses mezõ, akkor a töltött részecskék szépen visszatérnének a bolygóra.

Egyébként a Mars légkörének összetétele szerintem részint magyarázható azzal, hogy a könnyebb gázok, mint a nitrogén nagyobb arányban szöknek, mint a szén-dioxid.

További érdekesség, hogy a Mars légkörében található nitrogén és oxigén egymáshoz viszonyított aránya hasonlít a mi légkörünkhöz. Ha az évmilliárdok alatt nem szökött volna el a nagy része, ma a Földéhez hasonlóval rendelkezne.

"nem biztos, lásd a Titán."

-180 fokon nem igazán ficánkolnak azok a gázmolekulák., és a napszél is gyengébb. Ha nem lenne olyan hideg és közelebb lenne a Naphoz neki se lenne légköre.

"Ez sem biztos, lásd vénusz, merkúr, vagy a jupiter kivételével a külsõ gázóriások."

A Vénusznak nagy a gravitációja. Majdnem akkora, mint a Földé. A hidrogén viszont huss ott is eltûnt, a mágneses emzõ hiánya miatt.

A Merkúr meg olyan kurva közel van a Naphoz, és a gravitációja harmada a földinek, hogy esélye sincs a légkör megtartására. Magas hõmérséklet, erõs napszél, kis gravitáció. Az is lehetséges, hogy egy kicsinek sikerült óriás gázbolygó maradványa, aminek az összes gázát letolta a napszél, amikor a Nap beindult.

Szóval mire is akartál kilyukadni?

"A Mars túl kicsi. A gravitáció a fele-harmada a földinek, így ott minden könnyebb. Még a levegõ is. Ezért a légkör nem marad ott, hanem huss elillan."
nem biztos, lásd a Titán.

"Mivel kicsi a bolygó, a magja is kihûlt, így áramlás sincs benne, hiszen megszilárdult, így mágneses tere sincs"

Ez sem biztos, lásd vénusz, merkúr, vagy a jupiter kivételével a külsõ gázóriások.

Szerintem: A Marsba valamikor becsapódott valami hozzá képest óriási test. Az hozta létre a Hellas Planitiát, a kb. átellenes oldalon pedig kitörtek a vulkánok, az Olympus Mons, meg a Tharsis Montes. Sõt, az egész bolygó megrepedt, ez a Valles Marineris. Mindeközben a vulkánokból kijött egy csomó CO2, meg hamu, meg ilyenek, amitõl az egész bolygó kezdett felmelegedni. (üvegházhatás) A fagyott jég felolvadt, a nagyobb nyomáson a víz folyt, stb. Aztán az északi és a déli sarkvidéken elkezdett a CO2 kifagyni a légkörbõl, és az egész vastag légkörnek annyi lett. Ott van annak jelentõs része most is, csak szárazjég formájában.

Ja, csak az az elmélet másra lenne magyarázat, nem arra, hogy eltûnt a légköre.

ez nem csak a te elméleted, sokan filóznak még ezen a vonalon rajtad kívül is.
van olyan verzio is ami szerint a "holdjai" is innen erednek.

Elemi kémia az általános iskolában. Egymás mellé rakod a kalciumoxidot, meg a széndioxidot, és egymás mellett lesznek. Ahhoz, hogy kalcium-karbonát legyen belõle, víz is kell hozzá.

CaO + H2O = Ca(OH)2

Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O

Úgyhogy, ha valahol kalcium-karbonátot találnak, akkor azt víz csinálta.

Téves volt az elméleted. A Mars túl kicsi. A gravitáció a fele-harmada a földinek, így ott minden könnyebb. Még a levegõ is. Ezért a légkör nem marad ott, hanem huss elillan. Ennek oka, hogy a kisebb gravitáció miatt kisebb a szökési sebesség is. A légkör meg nem más, mint ide-oda repkedõ, és egymással ütközõ gázmolekulák, amik a nagy tumultusban egy gauss görbe mentén veszik fel a sebességet. Túl sok olyan részecske van, ami gyorsabb a szökési sebességnél, és ha az iránya az ég felé mutat, akkor elhagyja a bolygót. Mivel kicsi a bolygó, a magja is kihûlt, így áramlás sincs benne, hiszen megszilárdult, így mágneses tere sincs. Tehát, ha egy gázmolekula mégsem tudna elszökni, csak jó magasra felrepülni, mielõtt visszaesne elfújja a napszél, amit nem tart távol a Mars nem létezõ mágneses mezeje. Ha a légkör elillan, akkor a folyékony víz is elpárolog, és az is lassan a légkör sorsára jut. Utazik egyet a zûrbe.

Hú, kb 12 évesen volt egy elméletem, miszerint a Mars és a Jupiter között volt még 2 bolygó amik összeütköztek - ebbõl lett a kisbolygóöv, illetve a sûrû meteorbecsapódások elpusztították a mars felszínét+az esetleges élõvilágát..

Engem az érdekelne hogy a ***** történt ezzel a bolygóval. Totál úgy néz ki mintha egyik pillanatról a másikra elköltözött volna onnan egy nagyon is gazdag élõvilág, ami nem kellett, azt otthagyták (kisarkítva).

Ka..e!! Éppen ittam a Colam és leköptem mindent a a commented miatt a röhögéstõl 8)

Jöjjön mán az a hír amiben arról lesz szó, hogy nagy mennyiségû kálium-karbonátot találtak, ami kizárólak a ló ürülékében alakulhat ki..

Találtak egy nem lebomló ásványvizes PET palackot.

Már megint földi életet keresnek a Marson...

Az hagyján, hogy víz van/volt, de ahogy elnézem a képet, még macskaköves járda is van. :D

Hogyhogy csak volt? Most is van víz a Marson, csak a talaj alá kellene fúrni egy kicsit.

Attól, hogy semleges, még nem iható. Illetve a mélytengeri kürtõk (ami az egyik potenciális életforrása hely) körül lévõ hidrogénszulfidban gazdag víz sem semleges. Ráadásul a biokémia (meg úgy általában a szerveskémia) szereti a savas környezetet, mert egy csomó folyamathoz hidrogénionra van szükség. Persze nem tömény kénsavra, de a semleges környezet jó az életnek kijelentés egy kicsit azért sántikál.

lócitrom

iható, kicsit citrom ízesítésû víz volt a marson
:)