Könnyen megzavarhatók a mobil hálózatok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#15
Ez legfeljebb kísérleti izé, mai napig erõlködnek az EMP fegyver létrehozásával, ami gyakorlatban alkalmazható. Olyan EMP, amivel te nagy és védett renszert kiütsz nincs és a jelek szerint nem is igen lesz. Ami erre képes, az amúgy is akkora pusztítást csinál, hogy utána kinemszarja le kategória az EMP...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
Nézz be a hûtõd mögé. :-)
A kompresszor, és a motor egybe van építve, és az egész egy zárt fém burában van.
Azért oldják így meg, mert egy külsõ motor esetén nehéz olyan tengelytömítést találni, ami a hûtõközeg szivárgását kizárná.
Ipari hûtõknél ez másként van, de azok drágább és komplikáltabb berendezések.
A kompresszor, és a motor egybe van építve, és az egész egy zárt fém burában van.
Azért oldják így meg, mert egy külsõ motor esetén nehéz olyan tengelytömítést találni, ami a hûtõközeg szivárgását kizárná.
Ipari hûtõknél ez másként van, de azok drágább és komplikáltabb berendezések.
#13
Pont most lattam valami ismeretterjesztõ adásban egy faszit aki emp fegyferekkel kisérletezik, egyenlõre a vicc kategoria az eredménye, egy elhaladó autó mellett aktiválva megfekteti a kocsi elektronikáját vagy 30 centirõl, de 10 év mulva ki tudja hova fejlõdhet, szóval a ma sokat nem jelent.
#12
Az a zárt fémburok csak a kompresszor rész körül van. A motort teljesen beburkolni felesleges, nem is szokták. A hûtõbe épített villanymotor többnyire egy közönséges egyfázisú motor, amilyent gyakorlatilag mindenhol használnak.
#11
Nem csak azzal lehet, lásd ezt. A ruszkik már az '50-es években feltalálták. (Emlékszem hitetlenkedtem a haditechnikai topicban mikor orosz harckocsik EMP lõszerérõl írtak valamit, hát ilyen elvû simán létezhet).
#10
Hát nem tom, nekünk a régi lehel hûtõnkben szénkefés motor volt, ki is kellett dobni a hûtõt, amikor már körtûz volt...
Aszinkron motor a neve az ilyennek, gondolom azért írt szinkrongyûrût (ami persze tévedés).
Aszinkron motor a neve az ilyennek, gondolom azért írt szinkrongyûrût (ami persze tévedés).
#9
Jelenleg EMP-t atomfegyverrel tudsz csinálni. Tehát, ha EMP ér bármit, akkor nem az EMP hatásai miatt fogsz aggódni, az fix...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#8
Szerintem te csúszógyûrûre gondoltál, mert szinkrongyûrû a sebességváltókban van.
De mivel ezek a motorok nem szervizelhetõek, szénkefe csere nem megoldható, így valószínûleg kalickás jellegû motorok, ahol nincs sem csúszógyûrû, sem kommutátor, ami szikrázhatna.
Így tartom azt az álláspontomat, hogy nem a hûtõgépmotor keltett zavaró sugárzást 850 MHz-en. :-)
De mivel ezek a motorok nem szervizelhetõek, szénkefe csere nem megoldható, így valószínûleg kalickás jellegû motorok, ahol nincs sem csúszógyûrû, sem kommutátor, ami szikrázhatna.
Így tartom azt az álláspontomat, hogy nem a hûtõgépmotor keltett zavaró sugárzást 850 MHz-en. :-)
#7
Ha a kerdeses huto egy fejlett, inverteres egyseg lett volna, akkor a meghajto aramkore egy muanyag dobozban lett volna a keszulek hatuljan. Viszont az eredeti cikkben van egy foto a kerdeses keszulekrol. Ez egy kb. 60-as evekbeli keszulek, amiben semmilyen digitalis elektronika nincs. Van viszont benne egy szinkrongyurus motor, amiben ha elkopik a szenkefe, akkor a leszorito femrugo szikrazik (ettol meg megy, csak csunya hangja lesz). Ezt nem pont egy fix frekvencian teszi, hanem a halozati frekvencia egesz tobbszorosen. Jelen esetben az ausztral halozati frekvencia 50 Hz, a zavar pedig 850 Mhz-en jott ossze, ami pont a 17000000 szerese. Ebbol a motor geometriajanak ismereteben ki lehetne szamitani a forgoresz fordulatszamat vagy forditva. Mindenesetre a szikrazas megjelent 850 Mhz-en vagy annak a kornyeken (a halozti frekvencia stabilitas fuggvenyeben). Regebben egyebkent ilyen motoros atalakitokat hasznaltak radioadok jelgeneratorakent. A nagyobb gond, hogy az 1960-as evekben amikor a huto keszult senki nem gondolt arra, hogy meghibasodas eseten nagy frekvenciakon ne sugarozzon a keszulek. Abban az idoben meg a motorkat sem arnyekoltak le rendesen, de ma mar a legtobb keszulek szabvanyos arnyekolast kap. Kiveve amikor megsem, mint pl. egy angliai settopbox, ami meghibasodas miatt 500 kHz-en sugarzott, ami a veszhelyzeti radio adok frekvenciaja volt regen. A partiorseg meg persze kiment menteni a partmenti haz fole egy helikopterrel...
#6
Nem az árnyékolás miatt van zárt fémburokban, hanem a hûtõközeg szivárgásának megakadályozása miatt.
De ha ki is jut egy enyhe mágneses tér a motor fémburkán kívûl, az biztosan nem zavarja a 850MHz-es kommunikációt. :-)
De ha ki is jut egy enyhe mágneses tér a motor fémburkán kívûl, az biztosan nem zavarja a 850MHz-es kommunikációt. :-)
#5
Javits ki ha tévedek de a sima vas burkolat nem jelenti azt hogy a magneses mezö nem jut ki, nem?
Ha bent gerjesztünk magneses teret akkor a köpeny vasmagként viselkedig, rossz hatásfokkal ugyan de kialakul saját mágneses tere, nem?
Ha bent gerjesztünk magneses teret akkor a köpeny vasmagként viselkedig, rossz hatásfokkal ugyan de kialakul saját mágneses tere, nem?
#4
Értem, tehát mérni mérik, a meghibásodások ellen nem lehet 100% ban felkészülni.
#3
Szerintem itt valami lényeges momentum kimaradt.
Ugyanis egy hûtõgép motorja egy zárt fémbúrában üzemel, ami Faraday kalickaként árnyékol minden elektromágneses sugárzást. A betápkábelen ugyan kijuthat némi zavar, de 850MHz-en akkora zavarteljesítmény, ami megbénítja a mobilkommunikációt nem valószínû.
Valószínûleg nem a hûtõgép motorja, hanem egy esteleges kapcsolóüzemû inverter okozhatott ilyen magas frekvencián zavart, ami a hûtõgép mellett mûködhetett.
El tudom képzelni, hogy napelemes generátorról mûködtette a sörhûtõt, és ahhoz tartozott egy nem megfelelõen zavarszûrt inverter. Na az már tud furcsa spektrumokban komoly energiákat sugározni.
Ugyanis egy hûtõgép motorja egy zárt fémbúrában üzemel, ami Faraday kalickaként árnyékol minden elektromágneses sugárzást. A betápkábelen ugyan kijuthat némi zavar, de 850MHz-en akkora zavarteljesítmény, ami megbénítja a mobilkommunikációt nem valószínû.
Valószínûleg nem a hûtõgép motorja, hanem egy esteleges kapcsolóüzemû inverter okozhatott ilyen magas frekvencián zavart, ami a hûtõgép mellett mûködhetett.
El tudom képzelni, hogy napelemes generátorról mûködtette a sörhûtõt, és ahhoz tartozott egy nem megfelelõen zavarszûrt inverter. Na az már tud furcsa spektrumokban komoly energiákat sugározni.
#2
A CE minõsítéshez (ami nélkül nem lehet forgalomba hozni a cuccokat) szükséges az elektromágneses kompatibilitás mérése is. Tehát "gyárilag" nem zavar senki senkit. A fickó hûtõje is meghibásodott - szerencséjére nem a doboz kezdett el rázni, hanem csak teleszórta az étert zajjal.
Arról valahogy nem számolnak be ilyen nagy büszkén a szolgáltatók, amikor vagy az õ filléreskedésük (nem nyomják fel eggyel a teljesítményt a torony valamelyik adóján), vagy a hálózati eszközeik inkompatibilitása okozza a problémákat. Itthon pl. voltak gondok dögivel, amikor a Telenor elkezdte kirakni a Huawei eszközeit.
Arról valahogy nem számolnak be ilyen nagy büszkén a szolgáltatók, amikor vagy az õ filléreskedésük (nem nyomják fel eggyel a teljesítményt a torony valamelyik adóján), vagy a hálózati eszközeik inkompatibilitása okozza a problémákat. Itthon pl. voltak gondok dögivel, amikor a Telenor elkezdte kirakni a Huawei eszközeit.
#1
Lehet haladni kéne a korral és minden eszközt az envedélyeztetési eljáráok alkalmával elektromagneses szennyezés alapján is vizsgálnák, valamint lehetne az árnyékolásokat is kötelezõvé tenni, igy talán egy emp hatására nem ugranánk vissza 100 évet.