Repül a robotrovar

Most valami olyasmit kérsz rajtam számon, amirõl nem beszéltem. Bár az is lehet, hogy csak tovább vittél egy gondolatot...

A 12 év nem is olyan sok. Azért attól is függ mennyi pénz és ember volt erre?

Az ASIMO robot tervezése valamikor 80-as évek elsõ felében kezdõdött és az elsõ 20 év(!) csak a futómû kifejlesztésére ment el. Volt is vagy 20 verzió belõle. Most már elég jól áll a robot, de 3 évtized kellett hozzá! A TwendyOne nevû ápoló robot meg 10-12 éve készül és még pár év mire 50%-os lesz a projekt.

Amúgy kedvenc röpképes robotjaim:
Bionic Opter Mimics Dragonfly - FESTO
Smart Bird - FESTO

Azért, mert a keringési rendszer biztosítja a lehetoséget az állandó javítomechanizmusnak, a feluleti és a mélyebb erzékelésnek stb. mivel ezekre szukeg van egy élolény esetében. Hogy oldanád meg azt egy gép vagy egy cyborg implant-szárny esetén, hogy rotoros legyen, de kisebb sérulesek gyógyuljanak és érzékeljen a feluletén minden apróságot (pl. ho, nyomás), hogy reagálhasson rá, mint egy normális élolény? Sehogy.

A híres Dél-afrikai futó, aki lelotte barátnojét vagy mi, az ugyes fejlesztessel gyorsabban rajtol, mintha egészséges lenne, de higgyétek el, hogy van annak a mulábnak elég hátránya. 😉

A biológia a forgószárnyat, egy kerék végtagot nem képes integrálni a keringési rendszerbe, ezért nem találod meg a természetben, nem azért, mert más megoldás hatékonyabb lenne.

"A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk."
Ezzel kb. azt mondod hogy egy cyborg (gyk. gép-ember hibrid) mindenképp fejletlenebb mint a tisztán organikus ember. Szerintem pedig szintetikus alkatrészekkel jobb paraméterekkel rendelkezõ egyed jöhet létre. Lehet hogy nem kerék lesz a lába helyén, csak elkophatatlan a csípõ protézise, de jobb paraméterekkel fog rendelkezni. Egyébként a kerék sem annyira extrém, a behúzható macskakarom mintájára lehetne kétfunkciós láb is pl. behúzható görgõkkel. Ma is van akinek a szíve helyén már egy forgótengelyes gép a pumpa, 100 éven belül elég valószínû hogy ebbõl is jobbat fognak tudni csinálni.

Ha csak bizonyos szempontbol nezed, akkor lehet, hogy egy specializalodott eszkoz hatekonyabb pusztan energetikailag, de osszesegeben az ember altal krealt mechanika nem versenyezhet a termeszettel, csak a kulon parameterekkel.
Vagyis ha epitesz egy helikoptert barmely meretben, az esetleg gyorsabb vagy pontosabb vagy kisebb energiaju stb., de az az eszkoz nem lenne jo a madarnak, a hatranyai miatt.
Ha a lábunkat csak haladásra használnánk, akkor esetleg elonyosebb lenne helyette a kerék, de mivel nem csak arra használjuk és foleg nem csak arra használtuk az evolúciós fejlodésunk során, így belátható, hogy durva evólúciós zsákutca lett volna, már a kialakulása kezdetén.
A természet ill. egy-egy elolény annyira osszetett, ezek részei is annyira osszetett szerepet kapnak, hogy nem lehet kvázi gépi-alkatrészként tekinteni rájuk.

Ezt írtam én is, hogy baktérium ostornál mûködik.
Tudnál esetleg egy szárazföldi vagy légi verziót mutatni esetleg mikroszkopikus méreten felüli nagyobb teljesítmény tartományban?
Ugye hogy nem... A lábunkból soha nem lesz kerék, alapvetõen más struktúra nem menne lépésrõl lépésre az átalakulás.

A flagellum kialakulása illetve "Közbülsõ" ostor (félig mûködõ cucc) 😉

Úgy tûnik mûködik lépésrõl lépésre is.

Ühm, persze kivéve persze a baktériumok flagellumát ami forgómozgással mûködik...

link
video

Bakteriális csillók szintjén folyadékban lebegve valóban van körmozgás, de itt jelentõs erõátvitelre alkalmas tengely a követelmény. Sok problémával kell egyidõben megküzdeni hogy mûködõképes legyen a megoldás, nem igazán mûködik az evolúció lépésrõl-lépésre módszere, ehhez egy nagy ugrás kellene. Félig mûködõ kerék nem tud létrejönni, a meglévõ lábszerkezet csiszolgatásával.

"a csapkodó szárnyak mozgását, mert sokkal hatékonyabb (abban a rendszerben), mint a rotor"
Alapvetõen a dugattyús motor is egy egyenes vonal mentén leírható erõhatást hozott létre, mégis elsõ dolog volt egy repülõben(vagy utóban) hogy körmozgássá alakítsuk. A kerék egy alapvetõ rendkívül sikeres találmány ami hiányzik a természet eszköztárából, csak rá kell nézni egy kerékpárosra hogy mennyivel nagyobb sebességre képes ugyanannyi energia befektetéssel mint egy gyalogos. De ezekhez csapágygolyó kell, az evolúció által alkotott rostos/inas megoldás erre nem alkalmas. Amit a természet nagyon jól csinált az a mitokondrium, vagyis az energia elõállítása nano szinten, a mi erõforrásaink erõsen méretkorlátosak (nagyban persze hatékonyabbak a gépi megoldások).

Az interenet korában a tudatlanság választás!

Mérnökbázis

"Kevin Ma és csapatának találmánya egészen új rálátást nyújthat a rovarok repülésének mûködésére. ... Az aprócska mûrovar már eddig is rengeteg kihívás elég állította fejlesztõit, mivel csak különleges anyagok képesek a szükséges teljesítményt nyújtani a fellépõ terhelés mellett. Így a kutatók például olyan anyagból hozták létre az icipici szárnymozgató izmokat, amelyek piezoelektromos tulajdonságokkal bírnak, azaz elektromos feszültség hatására megváltoztatják az alakjukat.

... A légy az egyik legügyesebb levegõakrobata: villámgyorsan képes elkerülni a veszélyt, sõt, képes egy szélben mozgó virágon landolni. Ezért nemcsak megfigyelés szempontjából érdekes, de jó alap a miniatûr, repülõ robotok létrehozásához is – vélik a kutatók."

tévedsz, a természet is feltalálta a forgó tengelyt...

Továbbra is mire jó valamit kifejleszteni aminek a célközönsége már sokkal jobbat használ évek óta? Vagy ez lesz a féltékeny háziasszonyok kém csomaga mindössze 99 dollárért? 😊

"És utána mire lesz jó?"

James Bond filmet láttál már?

Nagyrészt igazad van. A DARPA, az NSA, a CIA olyan technikát használ, ami messze megelozi a korát. A rovarméretu, repulo felderitoeszkozok már rendszeres alkalmazásban vannak.
Viszont a nanorobot (egy szó), nem bogárméretu. 😉

Hogy mire jó ez? Menj el a CIA-hez és kérdezd meg. Elárulom ez már létezõ technológia hírszerzési szinten. Nano robotok bogár méretben évek óta szolgálatban vannak az amerikai hírszerzésnél. Állítólag rendelkeznek szitakötõ méretû kémrobottal aminek önálló tölthetõ energiaforrása van. Ugye ott 9/11 óta kb meg tízszerezték a hírszerzés, fejlesztõi technológiára fordítható pénzt, ami elõtte sem volt kevés. Persze eszük ágában sincsen kiadni a technológiát.
Megvan a tölthetõ energiaforrás és a nano meghajtás. A nano adatrögzítés és küldés technológiája már korábban megvolt neki.
Tehát csak be kell juttatni a kis robotot a megfigyelni kivánt épületbe és máris rendelkezésre áll a korlátlan hatótávolságú akár online adatközvetítésre képes poloska ami ráadásul lenyomozhatatlan mert hagyományos eszközökkel nem találod meg.

A természet azért használja a csapkodó szárnyak mozgását, mert sokkal hatékonyabb (abban a rendszerben), mint a rotor.
Mostanában fedezték csak fel, hogy a szárnycsapások kihasználják a Kármánféle orvénysort is. 😉

Furi, ha ilyen keveset fogyaszt akkor gombelem is elég lehetne neki.
The bug's overall power consumption is a paltry .019 of a watt -as negligible as a flashlight bulb would not notice.
Egyébként meg az evolúció azért használja ezt az csapkodó szárny megoldást, mert nem "találta fel" a forgó kereket/tengelyt/csapágyat stb-t. Hasonló méretben már van mûködõ rotoros megoldás ami viszi magával az energiaforrását is. Swarm of Nano Quadrotors

"A prototípusokhoz még mindig egy nagyon vékony tápkábel csatlakozik, mivel egy ilyen kis robot számára nincs kész megoldás, hogy saját energiaforrást kapjon. A teljes függetlenséget a nagy energiasûrûségû üzemanyag cellák fejlõdésétõl várják."

Hát akkor csak várjanak. A multkor volt itt valami térszerkezetes Li akkucella prototípusáról egy cikk. Ha az tényleg mûködõképes, akkor már csak 5-10 év és röpködhet a mûszonyog, akár 10 percig is!
<#hehe>

Mind1 másnak meg még a cipõfûzõjét is nehéz bekötni nem ,hogy egy bogár típusú repülõ tárgyat alkotni! A Wright fivérek gépe se éppen speciális hurok repülést hajtott végre hangsebesség felett 8)felszállt repült pár métert most meg 35 ezer Ft ért röpködök oda vissza Magyarba és Angliába 2 óra alatt 8)

Raknak rá kamerát meg mikrofont és a cia-sek uav-eken meg müholdakon kivül már mással is játszhatnak.
Vagy majd megcsipi a gonosz terroristát, és valami high tech mérget juttat a szervezetébe.

Megfogják találni a hasznosításánbak mõdját.
Mindenki azt hiszi hogy a találmányokat csak leveszik a polcról?
Ne akard tudni hogy nézett ki az elsõ számitógép arra is mondhatták páran hogy micsoda baromság, és nézd a kezedben levõ tzelefonra és mond, hogy tényleg baromság volt a ház méretü relés szgép.
Ugyan így ez is kicsit még prototipus, se energia ellátás seelég kicsi elektronika nincs még, de a kutatások mindre párhuzamosan folynak, mejd beérik egymást.

No offense de esõben és erõs szélben a rovarok elég rendeseb szopnak. Özönvíz szerõ esõben hullanak a rovarok rendesen...

És ez mitõl robot? Mikor fog ez tudni függõleges falra vagy plafonra leszállni mint egy rovar? Hogy fogja bírni az esõt és szelet? És utána mire lesz jó? Sok munka van még ezzel mielõtt az egészet kidobják a kukába.

ez fake video szerintem...

Ahol a kapkodás ott a hiba 😛

"Robert J. Wood, a kutatócsoport egyik tagja immár 12 éve dolgozik a projekten." - vélhetõleg nem csak ezen, vagy ha igen, komolyabb munkát ne bízzanak rá! :-D