136
Szélesvásznú zombiapoklaipszis.
  • Renegade
    #56
    ha jól értem, a könyv azért rossz, mert a reklám-szlogen rossz?

    természetesen a könyv az, aminek árulják: post-apoc, remekül megírva.

    nem vetted te ezt egy picit túl komolyan?
    illetve komolyan úgy mondod, hogy szar a könyv (stílusát, saját logikai világát, karakterábrázolását figyelembevéve), hogy nem olvastad?

    Vagy oda mész egy Asimov fanhoz, hogy, hé ne szeresd a robotikát, nincs is pozitron agy!
    Esetleg levelet írsz Dan Simmonsnak, hogy a keresztség az hülyeség? :-)

    Szerintem:

    egy mű nem attól lesz jó vagy szar, hogy Shakespeare-i szereplők, időutazók, zombik, robotok kóvályognak benne, hanem hogy van-e mondanivalója, jól van-e megírva, vagy csak egy sekélyes, logikátlan mondat halmaz.
  • W B
    #55
    Már nem emlékszem, pár óra vagy nap a lappangási idő. Ám egyik első fertőzési forrás a szerv donor és főleg az illegális. Példának van is bent egy ipse ki fertőzött szívet kapott. Na az "hipergyors", míg mondjuk egy harapás nem, annál fokozatosan betegedik le az ember ha jól emlékszem.
  • Molnibalage
    #54
    Most akkor hipergyorsan fertőz vagy nem...? Előbb utóbb elolvasom, de tutira nem most.
  • Renegade
    #53
    repterek, kikötők, lappangási idő

    ne kiragadott példák alapján vonj le messze menő következtetéseket. Olvasd el, nézd meg egészben. Nagyon kevés olyan alkotás (film,játék, könyv etc) van ami egy adott embernek tetszene az elejétől a végéig, pláne, ha elvont a téma.

    Az Izlandos példa kb a könyv kétharmadánál bukkan elő, és az első 100 oldal foglalkozik azzal, hogy hol volt a nulladik beteg, hogyan tudott egy csoszogó fertőzés világjárvánnyá alakulni.

    Mondjuk te nagyon szigorúan nézed a dolgokat, biztos több dologra fel fog szaladni a szemöldököd, mint egy nyugisabb olvasónak, de ettől még ez a könyv a legjobb a témában (jó nem nehéz, ilyen mélységében asszem még senki nem ment bele). Ha neki kezdesz, akkor azért arra készülj fel, hogy nem katona regény, hanem személyes beszámolók összesége és ezen történeteket megismerve lesz meg a teljes kép. Szvsz a logikai íveket szeretni fogod, már ha elfogadod az alapgondolatát egy-egy ilyen ívnek. :)
  • stargatelost
    #52
  • W B
    #51
    Maradjunk annyiban, hogy a "hiteles" "bármikor megtörténhet" és hasonló szenzáció hajhász baromságok miatt úgy kaki ahogy van. (Túlmagasztalják.)

    Nincsenek élőholtak. Ahhoz, hogy egy test mozogni tudjon, kell energia. Ezt az ember (így a zombi) élelemből és vízből fedezi. Amennyire én tudom (olvastam az ingyenes 50 oldalt és most a bemásolt dolgokat és beszéltem olyannal ki olvasta a könyvet) eme zombik nem állnak le inni a patakból. Ergo kiszáradás miatt pár napot ha megélnek. Továbbá élelem. Ha vannak zombik mik embert esznek, akkor azt szinte csontig lerágják, ergo hogy a picskuba van 5 milliárd zombi? Hm? Ez a harapásos dolog… ha ilyen nagy a járvány akkor harapás után kévés fertőzött kelne fel, mert szét zabálnák a zombik.
    Ja igen, mivel ahhoz hogy mozogjon energia kell, ahhoz kell vérkeringés, kell anyagcsere, ha kilövöd a szívét halott és így tovább. Eme fejlövéses dolog is marhaság.

    Ilyen téren is boncolgassuk már ha mindenki oda van érte, hogy "lyáááááujly milyen rejááális!!!!444négy".
    Ha léteznének zombik mik halálból támadnak fel, azoknak is az élethez kell energia. Ergó kaja és víz. Abba nem kötök bele, hogy a higiénia és betegségek hogy hatnak rájuk, most jószívűen elintézem annyival, hogy a fertőzés immunissá teszi őket.
    Lényeg, hogy a halálból feltámadó dolog irreális. Innentől nem lehet rámondani, hogy milyen hiteles.

    Továbbá jó lenne azt tudni, hogy igen vannak olyan dolgok mik zombivá tesznek lényeket. Vudu hernyókat ki ismeri? Csigákat megtámadó kis férget mi képes irányítani a csigát? Vagy az afrikai bólogató kort, mi embereket fertőz. – Tehát igen, valóságban is van „zombi”, de ezek nem élőholtak.

    Ez a könyv és a film is egy jó kis fantasy. Ilyen szempontból oké. Ám ne kezdjük már fényezni, hogy milyen reális meg hiteles. Fenéket, alapkoncepcióban sem reális. Csak a fejlövés? Francokat. Ugyan úgy megfekszik, mint egy átlag ember, csak mondjuk fájdalommal nem törődik. Enny.

    Tehát számomra ez a Z világháború azért olyan, mint csillámvámpír filmek és hasonlók, mert fényezzük, holott nem jobb, mint a többi. Sőt számomra az ok nélküli fényezés és nyáladzás inkább negatív hatást vált ki.
    Egyre kevésbé várom a filmet, mert igen várom, de eme csillám fákdelogik tömegek miatt egyre unszimpatikusabb.
  • Molnibalage
    #50
    Egyetlen zombis könyvet sem olvastam vagy filmet sem láttam eddig. Pusztán a haditechnikai / társadalmi vetülete miatt mozgatott meg a téma.

    Egy zombihorda ellen harcolni olyan, mint egy római légiót nekivezényelni egy mai hadseregnek. A végeredmény elég egyértelmű úgy, hogy még atomfegyvert sem alkalmazol...
  • stargatelost
    #49
    Nem hiszem, hogy ennyit kéne gondolkodni egy elolvasáson, ha valamennyire is érdekel a zombi téma. Semmilyen zombialkotás sem tökéletes, mindegyikbe bele lehet kötni ilyen olyan okokból, de a World War Z van a legközelebb a tökéleteshez. Zseniális az egész úgy, ahogy van, a legkülönbözőbb dolgokra kitér Spoiler lehet:(űrállomás, kutyák, tengeralattjáró, atom, rengeteg ország, stb...). Kötelező olvasmány szerintem.
  • Molnibalage
    #48
    Egy ingyenesen elérhető "preview" változatba beleolvastam. Hát, nem estem hasra tőle. Az ide posztolt katona idézete még arról győzött meg, hogy olvassam el és vegyem meg, preview meg arról, hogy inkább ne.

    Azon különösen röhögtem, hogy Izland kihalt és a legfertőzöttebb terület. Öcsém, egy sziget az, ami önmagában a legbiztonságosabb, mert oda gyak. egy úton juthat el bárki is, ami igen jól kontrollálható. Nem véletlenül olyan belterjesek az izlandiak. Mobiltelós app. van arra, hogy ellenőrizze valaki, hogy véleltenül nem-e valami közelebbi rokonnal randizna, hogy ne legyen belőle később baj. Durva...

    Egy ilyen helyen a zombiinvázió feltételezése elég vicces. Szóval a könyv témája és megközelítése érdekes, de a valóság értelmezésével picit hadilábon állhat a szerző.
  • Renegade
    #47
    megint csak a számok:

    menj el egy másik országba harcolni pár ezer ember ellen, úgy hogy stabil az iparod, vagy harcolj 5 milliárd ellen, úgy hogy nincs iparod. :)

    szvsz olvasd el a könyvet, én imádtam ahogy darabokra szedi a könyv, az ember azon gondolatait, amit cimbikkel, sör mellett vizionált egy esetleges zombiapokalipszisről :)

    mi mindenre jó az e-book, tessék pár szösszenet, az USA iparáról, hátha kedvet kap más is arra, hogy elolvassa, ezek rövidebbek, becsszó :)

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    Az ipar is romokban hevert, az áru- és személyszállítás meg a kereskedelem gyakorlatilag megszűnt, miközben az élőhalottak folyamatosan ostromolták a védvonalat, és persze a biztonsági zónán belül is gyakran felbukkantak. Újra talpra kellett állítanunk a népünket; ruhát, ételt, hajlékot és munkát kellett adnunk nekik, hogy ez a biztonságosnak vélt zóna ne csak az elkerülhetetlen vég elodázására legyen jó. ...

    A nehézipar korszaka már véget ért, a gazdaságunk leginkább a szolgáltatásokra épült, és minden dolgozónak megvolt a maga szűkre szabott feladatköre – mindenki csakis ezen belül tevékenykedett. Ha látta volna, hogy az első nyilvántartásba vételnél miféle posztokat találtunk… Mindenki „igazgató” meg „menedzser” volt, vagy „elemző”, „tanácsadó” vagy ilyen-olyan „szakértő”. Értelemszerűen a háború előtti viszonyokra voltak felkészítve, csakhogy ebben a helyzetben semmi hasznukat nem vettük. Ácsokra, kőművesekre, gépkezelőkre, puskaművesekre volt szükségünk. Félreértés ne essék, volt nálunk mindegyikből, csak közel sem annyi, amennyi kellett volna. Az első felmérésünk világosan kimutatta, hogy a civil dolgozók 65 százaléka nem rendelkezik semmilyen értékelhető szaktudással...

    Komplett iparágat építettünk fel; százezernél is többen dolgoztak az üzemekben, ahol három műszakban, hétvégén is folyamatosan ment a munka; az alkatrészeket és egyéb nyersanyagokat be kellett gyűjteni, aztán jött a szétszerelés, osztályozás, raktározás, végül a szállítás a partvidéki gyárakba. Néha előfordultak kisebb akadályok, akárcsak a marhatenyésztőknél – az emberek nem szívesen adták át a Hummerjüket vagy a kapuzárási pánik közepette vásárolt olasz csodajárgányukat...


  • Caliph
    #46
    hát ha csak amerikát nézzük ott talán üzemanyagból nincs hiány+szállító relülővel/helivel nem tud mit kezdeni a zombi,a fő bázisokat ahova vissza megy utánpótlásért/refuel azt meg lehet védeni fallal amire egy fűnyíró motor van szerelve acél huzallal,az simán kettévág bármit ami hús és csont:D
    ha egy sivatagi vihart meg lehet szervezni utánpótlással mindennel akkor ezt is,kb nem kell más csak kaja víz meg nafta:D
  • Renegade
    #45
    a logisztika az smafu? :)
  • Sippie
    #44
    Az úgy elég unalmas könyv lenne
    - Kitört a Zombi járvány
    - Elővettük a tankokat és agyon tapostuk mind.
    Vége
  • Caliph
    #43
    értem én,de szaporodni nem nagyon képesek,szal előbb-utóbb elfogy. egy tankkal csak sima lapítós technikával ezreket meg lehetne ölni egy szűk nagyvárosi utcában pl,még az elhagyott autók sem akadályoznák őket.elolvastam amit belinkeltél hosszan,irja hogy volt tankjuk,bradleyk csak be kellett vna állni csatasorba és gáz
  • Renegade
    #42
    na mégegyszer:


    szürke: mumus föld
    fehér: kihalt
    egyéb színes: zack mentes (értsd: kezelhetően kevés)

  • Renegade
    #41
    gondolkozz picit nagyobba: mindenhol ott vannak (kb 5 milliárd), hány ilyen kellene az USA fronra (minden ami a Sziklás hegységtől keletre van az mumus föld), hogy megvédd a Z mentes zónákat, biztos ebbe nyomnád az üzemanyagot? :)

    de hogy képbe legyetek:

    szürke: mumus föld
    fehér: kihalt
    egyéb színes: zack mentes (értsd: kezelhetően kevés)

  • sandor8206
    #40
    nem kellene ott semmit túl cicázni, USA-nak biztos van pár 10-20 ezer tankja, még lőszer se kell, csak üzemanyaggal bírják, szépen körbe furikáznának a 40 tonnás lánctalpasakkal, közben kóláznának meg szívnák a malborot, néznék a csöcsös playboy magazint, Isten se férne hozzájuk a zombik meg fasírtok lennének, megnézném hogyan mennének tovább amikor 1 cm vastagok
  • Caliph
    #39
    vagy csak simán kialakítani fix falat hómarókkal és várni amig a zombi belesétál lévén hogy nincs sok esze. ez olyan picire szecskáz egy testet hogy nagyon elakadástól sem kell félni
  • Caliph
    #38
    vagy a carmageddonból pár ötlet:D
  • Caliph
    #37
    hát én józan paraszti ésszel rápakoltam vna pár tankra hómaró ekét és irány a közepe.

  • Molnibalage
    #36
    A mesterlövészeket kivéve egy A/4 átlagkatona soha nem céloz egy adott testrészre, mert ahhoz számítógép vezérlt fegyver kellene egy volt SAS tag szerint. Látsz egy testet és lősz rá. Ennyi. Talál, ahol talál. Ellenben a 7.62-es lőszerrel a találatnak elég "vicces" hatása van, még egy zombira nézve is. Valóságan egy vállövésnél, ha csontot ér, akkor vegyél érzékeny búcsút az adott kéztől. Ezalól egy zombi sem kivétel. Láb dettó ugyanez. Egy zombi lábak nélkül nem túl fürge valami... :)
  • Renegade
    #35
    na látod az jó kérdés, hogy mennyire képes pikpak átszokni egy katona a "melkas helyett fejre" stílusra, gondolom nem ez a szűk keresztmetszet. Nem tudom mennyire kell egy mai katonának lassan mozgó célpontot 30-100 méteren belül teszem azt 50% hatékonysággal fejen lőni.

    Mindenestre nagyon korrektül és hitelesen megálmodta azt, hogy hogyan is nézne ki egy ilyen járvány, az egész földre levetítve. Ez mindenképpen hiánypotló lehet azoknak akiknek ott motoszkált a fejében egy-egy zombi filmnél az, hogy : hogyan eszkalálódott? mi van a világ többi részével? stb
  • stargatelost
    #34
    Nem akarod inkább elolvasni a könyvet? :D
  • Molnibalage
    #33
    Sőt, mivel a filmen látható, hogy a zombik, ha akadályba ütköznek és tömörülnek, ezért az atomfegyver különösen hatásos ellenük, ahogy a "begyújtós módszer" is.
  • Molnibalage
    #32
    Érdekes rész. Egy része tényleg igaz lehetne, de ennyire tényleg nem hülye senki, hogy zombik ellen homokzsákot csináljon, meg a földszinten maradjon... Szóval igazából arról van szó, hogy az író agyszüleménye az egész helyzet.

    Egy modern hadsereg pontosan arról szól, hogy tudományos szitnen művelik a gyilkolást. Ebbe csak az rondíthatna bele, hogy a zombikra gyakorolt hatást nem ismerik, de a szövegből kiderül, hogy tudják, hogy headshot kell.

    A tüzérségi résznél meg azért vannak kétségeim, mert szétreplő darabok egy hústömegben olyan mészárlést visz végbe, hogy ehaj...

    A legegyszerűbb módszer egy zomibsereg ellen az, hogy gyúlékony anyagot permetezel és csak egy gyújtás kell. A zombi is igen jól ég... Mivel agyatlanok még a terep lejtését is ki lehet használni, stb.

    A hk. nyíllövedéke lehet, hogy hk ellen van kifejlesztve, de a filmen látható zombihordán keresztülmenve aminek nekirogyol, azt darbokra szakítja, és kacsázhat is még a földön egy ideig. Már több száz éve ismertét azt, hogy az ágyúgolyókat lehet pattogtatni a földön, erre elvben a nyíllövdék is képes, még ha nem is erre tervezték.

    Összeségében egy modern haderőt az elején meglepna a horda, de a távoli ponokon és az erőken koncentrálva létre helyet hozni olyan helyeket, ahol egy szuperzombi sem tud semmit csinálni. Nem tud repülni, nem tud átmenni a tömör falon, nem mászik fel 20 méter magas függőeles akadályon, stb.

    A taktikai atomfegyver meg végképp elég meggyőző erő még egy zombinak is...
  • Renegade
    #31
    süsd meg :)

    a modernkori harcászat csődött mondott az első nagy összecsapásnál, mert hadsereg vonult ki ellenük és a méregdrága, élő erő ellen kifejlesztett fegyverek semmit nem értek, mert a zombik nem élnek: nincs se hydro sokk, sem idegsokk) anyit értek el, hogy szétrepültek a végtagok és az ép agyú zombik másztak tovább

    természetesen foglalkozik az író az összeomlott és tervgazdálkodásasal újáépített USA infrastruktúrával, a COIN hadviselés szélsőséges formájával, a viz alatt császkáló zombikkal, meg úgy mindennel. A könyv fő erénye a végig nyomasztó hangulat és az, hogy nem tudsz olyan ötlettel előállni, amire ne gondolt volna valamilyen az író. Természetesen nem csak USA-val foglalkozik, hanem az összes országgal (ha csak pár szó ereéig), így van egy pár soros Magyar rész is.
  • Fehercsoki
    #30
    Foglald már össze röviden:D
  • Renegade
    #29
    egy jó rész, pláne ha techőrült vagy (én nem, szóval számomra hiteles ez a fejezet is), "a miért volt hülye a vezérkar" az amibe bele lehetne kötni, de hát az ugye irói kellék.

    Részlet a könyvből:

    A szögletes zárójelben a riporter kérdései (mert az egégsz könyv egy háború utáni riport sorozat stílusában írodott)

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!


    Tulajdonképpen nem is volt rossz a helyválasztás. A város egyik fele egy kis völgyben volt, nyugati dombjai mögött meg ott folyt a Hudson. A Saw Mill River sétány keresztezte a fő védvonalunkat, és a többség éppen ezen az úton menekült a környékről, a holtak meg persze jöttek utánuk, tehát itt a környék adottságai miatt összeszűkült az útvonal. Jó ötlet volt odarakni minket… csak hát aznap ez volt az utolsó jó ötlet.
    [Todd elővesz egy szál „Q” márkájú, itthon gyártott cigarettát, amely negyedelt[28] dohánytartalmáról kapta a nevét.]

    Csak azt nem értem, miért nem a tetőre raktak minket. Volt ott egy csomó üzlet, parkolóház, lapos tetejű magas épület. A szupermarket tetejére jó néhány embert felpakolhattak volna, onnan belátni az egész völgyet, és ott megtámadni se bírták volna a csapatot. Vagy ott volt az a kábé húszemeletes lakóház, aminek minden szintjéről pazarul rá lehetett látni az útra. Akár minden ablakába tehettek volna egy mesterlövészt.
    És ugye hova tettek minket? Hát persze, hogy a földre, homokzsákok mögé meg a lövészárokba. Egy csomó időt elcsesztünk ezeknek a pompás lőállásoknak a kialakításával. Azt mondták, kell a fedezék. De minek? A fedezék ugye a kisebb lőfegyverek, a tüzérségi fegyverek és a légitámadás ellen véd. Csakhogy az ellenségünk rohadtul nem élt ilyen eszközökkel! Valaki azt képzelte, hogy Zack majd jól lebombáz minket, netán puskával fog lődözni ránk? És ha az a célunk, hogy Zack megtaláljon, megint csak nem kell a fedezék, mert elbújni se akarunk! Baromság volt az egész, de egy az egyben!
    Biztosra veszem, hogy ezt csak valamelyik Fuldai Faszfej találhatta ki. Tudja, az egyik olyan tábornok, akit annak idején arra képeztek ki, hogy megvédje Nyugat-Németországot Ivántól. Vaskalapos, beszari alakok… frusztrálta őket az az évekig tartó, csendes bohóckodás. Biztos, hogy FF volt a rohadék, mert bármit csináltunk, sütött róla a hidegháborús védelmi taktika. Tudtad, hogy még a tankoknak is gödröt csináltunk? Az utászok a szupermarket parkolójában robbantottak krátereket.
    Voltak tankok is?

    Volt ott minden, apám. Tankok, harckocsik, Humveek felszerelve ötvenkaliberes nehézgéppuskákkal meg új Vasilek aknavetőkkel. Ezeknek legalább valami hasznát is vehettük. Volt Avengerünk, ami Stinger föld-levegő rakétákat lőtt ki. Hoztuk a csodás hídvető harckocsikat is – nagyon kellett ahhoz az öt centi mély csermelyhez, ami az út mentén csordogált. Jöttek az XM5-ös rádiókocsik, telepakolva radarral meg mindenféle zavarókkal… ja, és persze kaptunk egy komplett latrinát is oda, mindennek a közepébe. Máig nem értem, hogy miért. A környéken volt rendes víznyomás, minden házban le lehetett húzni a vécét. Odahordtunk egy rakás felesleges cuccot, ami csak dísznek volt jó, meg arra, hogy elállja az utat. Szinte biztos, hogy minden csak dísznek kellett.
    Mert ott volt a média.

    De még mennyire! Szerintem két-három egyenruhásra jutott egy tudósító.[29] Ki gyalog, ki közvetítőkocsival, a tévés helikoptereket meg se tudtam számolni… annyi volt belőlük, hogy párat simán elküldtem volna, mentsék inkább a népet Manhattanből… szóval, szerintem a médiának ment az egész felhajtás, hogy megmutassuk a nagy zöld gyilkológépeinket… na jó, nem volt mindegyik tökéletesen zöld… néhány járgányt előtte hoztak vissza a sivatagból, csak hát nem ártott volna újrafesteni őket. Minden a műsorról szólt – a járművek is meg mi is. Képzeld el, beöltöztettek minket MOPP-4-be[30] – gázálarc plusz tetőtől talpig sugár- és vegyvédelmi ruha.
    Lehetséges, hogy a feletteseitek azt hitték, hogy a vírus levegőben is terjed?

    Ha igen, akkor miért nem terelték el onnan a tudósítókat? És ezek a „felettesek” miért nem bújtak MOPP-4-be? És akik közvetlenül a védvonal mögött voltak? Ők nem izzadtak a sima gyakorlóban, mi viszont majd megdöglöttünk a gumi- és aktívszén-réteg alatt, hogy a vastag, nehéz testpáncélt már ne is említsem. Egyáltalán melyik zseninek jutott eszébe testpáncélt adni ránk? Csak nem azért kellett, mert a sajtó szóvá tette, hogy az előző háborúban nem jutott mindenkinek? Mi a bánatnak kell sisak, amikor az élőhalottakkal viaskodunk? Nekik kell, nem nekünk! Aztán ott volt a netes marháskodás, a Land Warrior integrált rendszere. Egy rakás kütyüvel kapcsolatba léphettünk egymással és a parancsnokokkal. A sisakba épített számítógépre letölthettünk térképeket, GPS-adatokat és valós idejű műholdképet is, ami aztán a sisakképernyőn jelent meg. Így meg tudtuk határozni, éppen hol vagyunk a csatatéren, és merre bóklásznak a bajtársak vagy akár az ellenség… a gépkarabélyunkon volt egy kis kamera, és akár egymás fegyverének az adásába is belenézhettünk, hogy tudjuk, mi van a sarkon vagy mondjuk a sövényen túl. A Land Warriorral minden katona osztozott az irányítók információin, és ezeket a katonákat egy egységként lehetett vezényelni. „Netközpontú” – a képernyő előtt üldögélő tisztek folyton ezt a szót hajtogatták. „Netközpontú” és „hiperháború”. Mindkettő szépen hangzik, de szart se ér, amikor MOPP-4-ben, testpáncélban, teljes felszereléssel, a fejeden a Land Warriorral lövészárkot ásol a modernkori történelem egyik legmelegebb nyarának legmelegebb napján. Szinte hihetetlen, hogy nem estem össze, mielőtt Zack végre felbukkant.
    Először csak szállingóztak, egy-kettőt láttunk dülöngélni az úton hagyott kocsik között. Legalább az utasokat sikerült kimenekítenünk. Na jó, ez a másik, amit jól megszerveztek. Kijelöltek egy hasonló csomópontot, és összeszedték a civileket, hurrá. De ezenkívül…
    Zack belépett az első zónába, ami a rakéta-sorozatvetőknek volt kitalálva. A védőruha eléggé megfogta a zajt, úgyhogy nem hallottam a kilövéseket, viszont jól láttam a célpont felé süvítő rakétákat. Lefelé íveltek, aztán elhagyták a hüvelyüket; ekkor már látni lehetett a műanyag farkú kis bombákat. Nagyjából akkorák, mint a kézigránát, főleg gyalogos katonák ellen vetik be őket, de a gyengébb páncélzatú járműveket is megrongálják. Szóval odahullottak a rémek közé és fel is robbantak, amint földet értek vagy eltaláltak egy autót. A benzintartályok minivulkánként robbantak, a repeszekhez tehát törmelékes lángoszlopok is társultak. Őszintén szólva már ettől megőrültünk, a többiekkel együtt én is boldogan kurjongattam a mikrofonba, amikor láttam, hogy a rémek megborulnak. Azon a hét-nyolcszáz méteres útszakaszon harminc, negyven, talán ötven zombit láttunk; a repeszbombákkal ezeknek nagyjából a háromnegyedét sikerült leterítenünk.
    Szóval csak a háromnegyedét.

    [Todd láthatóan ideges; egy slukkra végigszívja, ami a cigarettájából maradt, aztán már nyúl is a következőért.]

    Igen, és jó lett volna ezen rögtön elgondolkodnunk. A repeszek kivétel nélkül mindegyiket eltalálták, széttépték a belső szerveiket, úgyhogy mindenfelé belek meg húscafatok hevertek, némelyik séta közben hagyta el az alkatrészeit… de a fejlövés… mert ugye az agyat kell elpusztítani, nem a testet, úgyhogy amíg van mivel gondolkodniuk és marad egy-két végtagjuk… Szóval többen is tovább ballagtak felénk, akik meg nem bírtak állni, azok csúsztak-másztak. Hogyne, már ekkor aggódnunk kellett volna, csak hát nem értünk rá ilyesmire.
    Ezután egyre többen jöttek, tucatszámra bukkantak fel az égő autóroncsok között. Vicces, hogy Zackről mindig azt gondoltuk, hogy majd a legjobb ünneplő gúnyájában mutatkozik előttünk. A média így ábrázolta őket, főleg az elején… öltönyös és kiskosztümös rémek… mint valami keresztmetszet az amerikai társadalomról, csak ugye hullákkal. De egyáltalán nem így néztek ki. A többség az első hullámban fertőződött meg, szóval őket kórházi kezelés alatt vagy az otthonukban érte a halál, vagyis kórházi köntösben, pizsamában meg hálóingben bóklásztak. Melegítős és alsógatyás zombit is láttunk, de meztelenek is voltak bőven. Láttuk a sebeiket, a beszáradt harapásnyomokat, és rögtön a hideg futkosott a hátunkon még abban a dögmeleg hacukában is.
    A második rakétatámadásnak fele olyan hatása se volt, mint az elsőnek. A benzintankok már mind felrobbantak, meg aztán a sűrűbb tömegben érkező rémek teste felfogta a repeszeket a többiek elől, úgyhogy a fejüket is megvédték. Ekkor még nem voltam beszarva. Persze már nem is voltam annyira magabiztos, de tudtam, hogy amint Zack lőtávolba kerül, simán végzünk vele.
    Az önjáró tarackok lövéseiről megint lemaradtam, mert nagyon felmásztak a dombra, de a lövedékek becsapódását már láttam is, hallottam is. A HE-155-ösök hüvelye ugyanúgy levált, de belül nem repeszgránát, hanem erős robbanótöltet volt. Csakhogy ezek még annyit se ártottak nekik, mint a repeszek!
    De miért?

    Például azért, mert nincs léggömb effektus. Amikor az ember közelében felrobban egy bomba, a nyomástól a testében lévő folyadék is szétdurran, mint egy léggömb. Zacknél nem történik ilyen, mert eleve kevesebb folyadék van benne, és az is sűrű, zselészerű. Nem tudom, az a lényeg, hogy nem működött, ahogy a HIS-effektus sem.
    Mi az a HIS?

    Hirtelen idegsokk, azt hiszem, így hívják. Ez a közelben robbanó töltet másik hatása, ami néha olyan erős, hogy a belső szervek, az agy, sőt akár az egész berendezés leállhat, mintha Isten lekattintaná a főkapcsolót. Talán elektromos impulzus éri a testet vagy mi. Faszom se tudja, nem vagyok én orvos.
    Tehát ez a hatás is elmaradt.

    Abszolúte. Szóval… ne érts félre… nem azt mondom, hogy Zack egy karcolás nélkül megúszta az egész tűzijátékot. Láttunk levegőbe repülő, szétszakadó, szarrá robbanó testeket, még fejeket is – mozgott a szemük meg az állkapcsuk, pedig úgy szálltak a magasba, mint a pezsgősdugó… hát ezeket is leszedtük, csak éppen nem annyit és nem olyan gyorsan, ahogy kellett volna!
    A zombiáradat most már inkább valami hömpölygő folyóra hasonlított. Megcsonkított, hörgő hullák kúsztak-másztak át a széttrancsírozott társaikon – olyan volt az egész, mint egy lassított felvétel, de egyértelműen felénk nyomultak.
    A következő zónában már a tankok 120-as nehézgéppuskái meg a Bradley-k golyószórói és tankelhárító rakétái támadták őket. A Humveek aknavetővel és Mark-19-es fegyverrel szálltak be, ami olyan, mint a géppisztoly, csak éppen gránátokat lő. A Comanche helik szerintem centikkel húztak el a fejünk felett, aztán golyószóróval, Hellfire páncéltörővel és lézervezérlésű Hydra rakétákkal aprították a népet.
    Húsdaráló volt az egész, vágóhíd, szecskázógép… a horda fölött úgy röpködtek a testrészek, mint a forgács.
    Azt gondoltam, hogy ezt egyszerűen nem lehet túlélni, és egy ideig úgy is tűnt, hogy igazam van… aztán elhalt az össztűz.
    Hogyhogy elhalt?

    Kifulladt, alábbhagyott…
    [Elhallgat, a tekintete is elkalandozik, aztán indulatosan folytatja.]

    Merthogy erre senki se gondolt, senki az égadta világon! Ne is gyere nekem a költségvetési megszorításokkal meg az akadozó utánpótlással! Egy dolog hiányzott, bazmeg: a józan ész! A West Pointon diplomázott, csillagokkal teletűzdelt, plecsniktől roskadozó vén szarzsákok közül egyik se mondta, hogy „hé, van egy csomó csilivili fegyverünk, de vajon van hozzájuk elég skuló is?”. Senkinek eszébe nem jutott utánaszámolni, hogy a tüzérségnek mennyi lőszerre van szüksége a hadművelethez, hány rakéta kell a sorozatvetőkbe, hány srapnellövedék a tankokba… alapvetően olyan a cucc, mint egy óriási sörétes puska. Van benne vagy ezer wolframgolyó… persze nem érdemes minden rémre száz golyót elszórni, de akkor is ér valamit! És mindegyik Abramsben volt három ilyen lövedék! Három, érted? A negyvenes tárban! A többi meg páncéltörő rakéta, HEAT és SABOT. Ez az uránmagvas „ezüstgolyó” átüti a tankpáncélt, de tudod, mire jó az élőhalottak ellen? Nagy büdös semmire! És tudod, milyen érzés látni, mikor a hatvantonnás tank belelő a tömegbe, de nulla az eredménye? Három srapnel, úristen! És mi van az acélnyilas golyókkal? Manapság sokat hallani róluk. Bármilyen puskából sörétest csinálnak, de nagyon durván. Azt gondolhatnánk, hogy új találmány, pedig már Koreában is használtuk. A Hydrák és a Mark-19-esek ilyenekkel voltak megtöltve. Most képzeld el, hogy a 19-es percenként háromszázötvenet lő, és mindegyik golyóban van mondjuk száz ilyen nyíl! Persze nem fordította volna meg az állást, de az istenit, legalább lett volna belőle elég!
    Szóval a tűz alábbhagyott, de Zack csak jött… és féltünk, mindannyian féltünk, a rajparancsnokok is félve kommandíroztak, a bajtársak félve mozogtak… a belső hang folyamatosan sivította, hogy „úristen, úristen!”.
    Mi voltunk az utolsó védelmi vonal, elhanyagolható tűzerővel. Nekünk kellett volna lepuffantanunk azt az egy-két szerencsés rémet, akinek valamilyen csoda folytán sikerült túlélnie a nagyobb pofonokat. Szerintem úgy számoltak, hogy hármunk közül talán egynek kell lőnie, és az is elég, ha tíz lövésből egy talál.
    De ezek ezrével jöttek, átvergődtek a szalagkorláton, elözönlötték a mellékutcákat meg a házakat… annyian voltak, hogy a hörgésüktől még a védőruhában is majd' megsüketültünk.
    Kibiztosítottuk a fegyverünket, bemértük a célpontot, aztán jött a tűzparancs… nekem csak könnyűgéppuskám volt, azzal meg rövid, célzott sorozatokat adunk le – egy ilyen nagyjából addig tart, amíg kimondom, hogy „kurvaanyáddögöljmeg”. Az első sorozat aláment, az egyik rémnek a mellkasát találtam el. Hátrazuhant, rá az aszfaltra, aztán felkelt, mintha mi sem történt volna. És ezt látni…
    [A cigaretta beégett az ujjai közé, de észre sem veszi, csak ledobja és eltapossa a csikket.]

    Igyekeztem minél pontosabban lőni, de közben a záróizmaimra is figyeltem. „Csak a fejét”, mondogattam magamban. „Ne essél szét, csak a fejét lőjed.” A puskám közben megállás nélkül ugatta, hogy „kurvaanyáddögöljmeg”.
    Megállíthattuk volna őket, ez volt a feladat, ott a puska a kézben, más nem is kell, igaz? Hivatásos katonák és képzett mesterlövészek között vajon hogyan jutottak át a rémek? A bírálóink és a hobbitábornokok még most is ezt kérdezgetik, pedig ott se voltak. Csak nem kéne azt hinni, hogy az olyan egyszerű. Te például azt hiszed, hogy miután egész katonai pályád alatt arra tanítottak, hogy a test közepére célozz, egy csettintéssel a fejlövés bajnokává válhatsz? Vagy azt gondolod, hogy abban a kényszerzubbonyban meg a gázmaszkban olyan egyszerű tárat cserélni vagy kitisztítani a beragadt fegyvert? Azt hiszed, hogy miután a modern hadviselés minden csodája a szemed láttára mond csődöt, és miután három hónapja élsz a Nagy Pánikban, és közben mindazt, amit valódinak hittél, elevenen felfalja egy ellenség, aminek a létezése szinte nonszensz, szóval azt hiszed, hogy akkor tud az ember józan fejjel gondolkodni, és közben nem remeg az ujja a ravaszon, bazeg?
    [És megbök a jobb mutatóujjával.]

    Hát jól hiszed! Mert mi akkor is elvégeztük a feladatunkat, úgyhogy Zack nagy árat fizetett minden szaros centiért! Talán ha több emberünk és több muníciónk lett volna, talán ha rendesen odafigyelhettünk volna a dolgunkra…
    [Az ujját már elvette, most ökölbe szorítja a kezét.]

    A Land Warrior, az a nagyon drága, nagyon modern, nagyon szétmagasztalt, nagyon netközpontú Land Warrior ott rohadjon meg, ahol van. Bőven elég volt, amit a saját szemünkkel láttunk, de a sisakképernyőn a horda teljes méretét is megcsodálhattuk. Előttünk ezrek tolongtak, de mögöttük milliók jöttek! Mert ne feledjük, hogy a New York-i járvány áldozataival kellett leszámolnunk! Amit magunktól is láthattunk, az csak az élőhalott kígyó feje volt, de a farka a Times Square-en tekergőzött, bassza meg! Ezt kár is volt látnunk, én biztos nem akartam tudni, hogy így állunk. Az a kis belső hang meg egyre erősödött: „úristen, úristen!” Aztán már nem is fejemben szólt, hanem a rádió üvöltötte. Valahányszor egy beszari faszkalap elnyávogta magát, a Land Warrior mindenfelé szétkürtölte. „Túl sokan vannak!” „Húzzunk innen a picsába!” Egy másik szakaszból valaki benyögte, hogy: „Fejbe lőttem, de nem halt meg! Ezek a fejlövéstől se halnak meg!” Nyilván nem találta el az agyát, mert ez is előfordul, amikor a golyó belülről végigszántja a koponyát… ha a marhája esetleg lenyugodott volna és használja a saját agyát, akkor talán rájön, hogy ő hibázott. A pánik jobban fertőz, mint a zombijárvány, és a csodás Land Warriornak köszönhetően ez a vírus akadály nélkül terjedt a levegőben. „Mi van?” „Tényleg nem halnak meg?” „Ki mondta?” „Tényleg fejbe lőtted?” „Aztakurva! Halhatatlanok!” Úgyhogy mindannyian hallottuk, ahogy az információs szupersztrádán többen is lefossák a bokájukat.
    „Mindenkinek kuss van!” – kiáltotta valaki. „Védvonalat tartani! Netről leszakadni!” – szólt egy idősebb hang, de aztán elnyomta az üvöltés, miközben a sisakképernyőnkön kitört fogú, erősen vérző száj jelent meg. A kép az egyik bajtársunktól érkezett, aki a védvonal mögött egy ház udvarára tévedt. A lakók biztosan bezártak néhány feltámadt családtagot, akik most kiszabadultak. Lehet, hogy a robbanások megrongálták az ajtót, mert a rémek hirtelen kirontottak a házból, egyenesen rá a nyomorultra. A puskáján lévő kamera mutatta az egészet, pont úgy esett a földre. Öten voltak: egy férfi, egy nő meg három gyerek. A földhöz szegezték; a fickó a mellkasára ugrott, a kölykök a karját fogták, próbálták átharapni a védőruhát. A nő letépte róla a gázmaszkot, és ekkor láttuk a rémülettől eltorzult képét. Soha nem felejtem el, hogy üvöltött, amikor a nő leharapta az állát meg az alsó ajkát. „Mögöttünk vannak!” – kiabálta valaki. „Jönnek kifelé a házakból! Felbomlik a védvonal! Mindenhol ott vannak!” Aztán elsötétült a képernyő, mert központilag lekapcsolták, és megint megszólalt az az idősebb hang: „netről leszakadni!” Hallottuk rajta, hogy ő is nehezen uralkodik magán, és aztán le is halt a rendszer.
    Biztosan eltelt egy kis idő, miután kifújt a kommunikáció, én mégis úgy éreztem, hogy az F-35-ösök is pont akkor jelentek meg az égen. Nem láttam, hogy kioldották a bombákat, mert éppen a lövészárok mélyén lapulva átkoztam az egész hadsereget, a Jóistent és a két saját kezemet, amiért nem ástam mélyebbre. Megremegett a föld, elsötétült az ég. Törmelék hullott mindenfelé, föld, hamu és égő vackok garmadája röpködött a levegőben. Aztán egy nagy súly vágódott a lapockáim közé. Nehéz volt és puha. Hátrafordultam, és ekkor láttam, hogy egy szétégett, füstölgő, végtag nélküli test az, de még így is meg akart harapni! Elrúgtam magamtól és kimásztam az árokból, miután az utolsó siklóbomba is becsapódott.
    A horda előbbi helyén fekete füstfelhő terjengett, éjféli sötétségbe burkolta az autóutat, a házakat, mindent. Halványan emlékszem, hogy a többiek is előmerészkedtek a lövészárkokból, kinyílt a tankok és Bradley-k ajtaja, és csak néztünk bele a nagy feketeségbe. Volt ebben valami csend és nyugalom – úgy éreztem, órákig tart.
    És aztán kiléptek a füstfelhőből, mint valami kisgyerek rémálmában! Némelyik csak füstölgött, de olyat is láttam, aki még égett… volt, amelyik két lábon, mások a zsigereiken csúszva… húszból egy ha bírt mozogni… de akkor is maradtak… atyaisten… talán néhány ezren… És mögöttük ott nyomultak a megmaradt milliók, akiket teljesen elkerült a légicsapás!
    Ekkor bomlott fel a védelmi vonal. Nem tudom egyben felidézni, hogy is történt. Emlékképek villannak be: emberek szaladnak, hörgés, morgás, tudósítók. Egy nagy bajszú riporter előkapta a mellényéből a Berettáját, de három lángoló rém azonnal leteperte. Egy másik ürge feltépte valami közvetítőkocsi ajtaját, beszállt, kihajított egy csinos szőke riporternőt, aztán megpróbált elhajtani, de egy tank mindkettejüket szétlapította. Két tévés helikopter összeütközött, úgyhogy mi is kaptunk a repeszekből. Az egyik Comanche-pilóta… mit mondjak, kurva bátor volt… úgy megdöntötte a gépét, hogy a rotorral le tudja kaszálni a támadó rémeket. A forgószárnyak szépen aprították is a tömeget, amíg bele nem ütköztek egy autóba, és a heli azzal a lendülettel bevágódott a szomszédos szupermarketbe. Lövöldöztek… de mint az őrültek… Kaptam egy golyót a szegycsontomba, vagyis a páncélom középső lemezébe. Mintha falnak mentem volna, pedig egy helyben álltam. Rögtön seggre is ültem, alig kaptam levegőt, és közben valamelyik barom odaívelt nekem egy fénygránátot.
    Fehérben úszott a világ, csengett a fülem. Nem bírtam mozdulni… több kéz is megragadott, fogdosták a karomat. Ütöttem- rúgtam mindenfelé, és közben csendben bepisáltam. Üvöltöttem, mégse hallottam a saját hangomat. Szabadulni próbáltam, rúgkapáltam, káromkodtam, jajveszékeltem… aztán kaptam egyet a pofámba. Nem ütöttek ki, de rögtön megnyugodtam. A társaim vittek. Zack nem pofozkodik. Bevonszoltak az egyik Bradley-be. Éppen azelőtt tért vissza a látásom, hogy becsapták a hátsó ajtót.
  • Molnibalage
    #28
    Nem is hallottam róla eddig. :)

    Ez a rész nincs fel valahol a neten? Vagy akkor összefoglalhatnád nekünk.
  • Renegade
    #27
    miért gondolom azt, hogy nem olvastad a könyvet? :)
  • Molnibalage
    #26
    Aha. És azt is, hogy pl. a filmben hogy a rákba működnek pl. a mobilhálózatok...? Honnal lopják az áramot...? A erőművi termelés és rendszerirányítást embert igényel - ezeket kigagyják a zombik - és a szüntetmentes ellátás nem túl sok ideig elég...

    Egy agyatlan és eszköz nélküli zombihordát az első komoly folyó megállítja, csak fel kell robbantani a hidakat... Harcrjárművekkel kb. semmit sem tudnak kezdeni, a légierő ellen még annyira sem mennek...

    Inkább ne akarjanak semmit megmagyarázni...
  • Renegade
    #25
    A könyv elég hihetően megmagyarázza, hogy hogyan tudtak a csoszogók világjárványt összedobni és miért mondott csődött a konvencionális hadviselés.

    Ez meg egy bluckbuster lesz, biztos volt az az összeg amiért eladta a megfilmesítési jogokat az író úgy, hogy bármit kezdhet a címmel a stúdió :)
  • Prof William
    #24
    A bespeedezett turbózombik (15 mp-s fertőzési idővel) engem is zavartak az elején, de belegondolva nekik sokkal nagyobb esélyük van elhozni a zombiapokalipszist mint a 1 km/óra sebességgel slattyogó társaiknak.

    Így már jó esélyük van viszonylag gyorsan ilyen nagy arányú járványkitörést kirobbantaniuk és nem lövi őket halomra az első csapat közrendőr.

    Meg gondolom az is közrejátszhatott, hogy pörgős katasztrófafilmet akartak.

    Amúgy úgy rémlik, hogy valami interjún mondták hogy nem cikáznak, csak kb olyan gyorsan futnak ahogy a testüktől telik, és mivel zobbancsok inkább az izmaik szakadnak szét idővel de nem fáradnak ki.
  • Molnibalage
    #23
    Tényleg nincs, de azért supermannak beállítani őket, akik buszokat borogatnak és önzönvíz szerűen viselkednek. Áhh... Ez Zskat a javából, csak a CGI feledteti ezt. Megjgyeztem ez nem egyedi, lásd a Mátrix trióligát...
  • Torzonborz
    #22
    Mert a zombiknak aztán nagyon sok köze van valósághoz , ugye ? :)
  • Renegade
    #21
  • pett3rson
    #20
    Nos, igen, ez a része a trailernek nekem sem tetszik, leginkább az a fajta tetszene mint ami az új Holtak hajnalában volt, ott közepesen gyorsak voltak, még menekülőre lehetett fogni velük szemben vagy a Haláli hullák, az is ilyesmi :) bár az már túl vicces volt :D
  • lammaer
    #19
    +1, az vmi borzalom, nemcsak megvalósításban (elég tré CGI) de még a zombi koncepcióba se fér bele.
  • Molnibalage
    #18
    Hát igen, a filmben látható jeleneteknek köze nincs a fizikához...
  • Fehercsoki
    #17
    Szerintem iszonyatosan gagyi ahogy a szuperzombik egymás hátára ugrálva próbálnak feljutni a fal tetejére:S:S