25
-
Vol Jin #25 Hogyne lenne adható válasz. Csak a válaszadónak csillagásznak kell lennie. Az világos, hogy nagy léptékben ritka, de a csillagkezdemények közelében van-e estleg egy pármillió kilométeres körzetben kézzelfogható atmoszféra, amit folyamatosan lenyel egy óriásbolygó méretű leendő csillag magja, vagy szinplán potyognak bele az atomok egy kicsit sűrűbb közegből, mint a mi naprendszerünk bolygóközi vákuuma? Tehát a kérdés, hogy egy csillagkezdemény légköre pár száz vagy pár millió kilométeres, és mekkora benne a nyomás? -
#24
na ez az amatőr kép kéne nekem vagy 30MP felbontásban, menne a falamra :D -
teddybear #23 Valami ilyesmi kéne hozzá! -
#22
Akkor felejtős, 20-25 centis távcsőre aligha lesz mostanában pénzem :)
Mindig ez tart vissza, hogy komolyabb távcső, amivel nem csak a Holdat látom, nagyon drága. -
bunny #21 Naszóval, szabadszemmel ilyent nem látsz, mert ezeknél az expozíciós idő meglehetősen hosszú. Erre a szem ugye nem képes :) Mellesleg épp minap nézelődtünk nem alap (cuccal, a saturnus hófehér volt. Viszont saját szemeddel látni egy bolygót ami körül gyűrű van ... még ha piciben, és fehérben akkor is lelégzetelállító élmény. -
torreadorz #20 Én 15 centi átmérőjüvel csinálok ilyen képeket. -
Irasidus #19 Sorry, nem formáztam meg a képletet, itt egy jó cikk kiindulásnak. link -
teddybear #18 Nézd, az elfogadott nézet szerint a csillagködökben nem egyenletesen oszlik el az anyag. Van benne gáz és porfelhő, meteorit, aszteroida, bolygókezdemény, még születő, vagy valódi csillag is. Viszont a legtöbb köd térfogata csak köbfényévvel mérhető, és a tömeg/térfogat aránya igen kicsi. A ilyen ködök számított, vagy becsült átlagsűrűsége alatta van a földi ipari vákuuménak, és nem több, mit a Naprendszer átlagsűrűsége. -
teddybear #17 Kell hozzá egy kis fantázia, szó se róla. Kissé vastag annak a "lónak" az orra... -
teddybear #16 Ha olyan helyen laksz, ahol kicsi a fényszennyeződés(pl. a Mátra) akkor olyan 20-25 centi átmérőjű tükrös távcsővel már tudsz ilyen képeket csinálni.
Persze tudni kell, hogy hova érdemes nézni, azaz kell némi szakirodalom is, meg háttérkutatás is. -
Ilyen mekkora távcsővel lehet látni? -
fszrtkvltzttni #14 A jól belegondolsz, akkor erre nem adható válasz, hiszen amikor a köd elkezd csomósodni, akkor a sűrűsége folyamatosan nő. Nem vagyok szakértő, de egy Jupiter méretű csillagmagban megkockáztatom, hogy pont akkora a nyomás mint a Jupiterben. -
fszrtkvltzttni #13 Lófej helyett nekem olyan mint egy fejetlen isten. -
fszrtkvltzttni #12 "cm-6 K -3" Ez nem egy hagyományos sűrűség gradiens. Honnan jön a -6, és úgy a K a képbe? -
kvp #11 "Vágülis igazak a képek, és tényleg léteznek, csak nem látjuk őket. :)"
Azert a teddybear altal belinkelt lathato tartomanyu felvetel az emberi szemmel is lathato es szep szines is. -
Deviome #10 Köszönöm szépen a válaszokat. Szóval akkor a szabad szem nem láthat ilyen gyönyörű dolgokat. Csak is ha az említett 3 tartomány valamelyikét hívjuk segítségül. Vagyis léteznek ezek a színes ködök és láthatóak, de mégsem.
Vágülis igazak a képek, és tényleg léteznek, csak nem látjuk őket. :)
Bámulatos amúgy! :)) -
Vol Jin #9 Oké, sejtettem, hogy ritkák, de biztos van olyan kicsi szegletük, ahol lokálisan csillagok keletkeznek, ahol emberi léptékben vett nyomás van csillagászati értelemben véve egy rövid ideig. Például még egy csak Jupiter méretű csillagmagba, amiben semmilyen fúzió nincs, potyognak bele az atomok. Erre vonatkozott a kérdésem. -
torreadorz #8 Csak hogy azért ne ijesszük meg a laikusokat hogy ez az egész csak photoshop mágia, itt egy kép az orionról ahogy az a gépből kiesik mindenféle feldolgozás nélkül: Orion nyers -
undibajsz #7 Ahogy minden, amit a képernyődön látsz, ezek a képek is 3 színből állnak össze. Egy rövidebb, egy közepes és egy hosszabb hullámhosszú képből, amiket aztán megfeleltetnek a kék, zöld és vörös színeknek. Hogy ezeknek az intenzitását hogyan tekergetik, vagy hogy valójában melyik 3 hullámhosszat használják, azt ízlés dolga - Herschelnél a felbontás miatt a PACS műszer 70 és 160 mikronos képét szeretik kombinálni a SPIRE 250 mikronos méréseivel. Általában direkt úgy állítják be az értékeket, hogy szép legyen. Photoshopnak van külön csomagja az ilyen csillagászati képekhez. Valójában, szabad szemmel nem látsz semmit. Sőt, az az érdekes, hogy tényleg a nagy SEMMIT látod, holott ott is csillagokat kellene észlelned. De ezek a porból és gázból álló felhők elnyelik a bennük, vagy mögöttük található csillagok fényét. Tehát nézel-nézel-nézel körbe az égbolton (távcsővel persze), és mindehol csillagok-csillagok-csillagok, egyszercsak hopp, ott meg nincs semmit. A csillagközi por a látható fényt ugyan elnyeli, szétszórja, de van hőmérséklete, tipikusan 20-50 K körüli, ami azt jelenti, hogy infravörösben, különösen a távoli-infravörös tartományban már ordítóan fényesen világít. -
teddybear #6 ![]()
Ez a kép a wikiről származik, egy amatőr csillagász felvétele, a látható fény tartományában.
![]()
Ez a Hubble felvétele a Lófej-ködről. -
Deviome #5 Üdv. Valaki segítsen már nekem. Nem értek sajnos ehez a témához és lehet, hogy tévhittben élek. :P
Ezek a csillagködök vagy mik valóban ilyen lélegzetelállítóak? Vagy ezek csak mesterségesen színezett képek? Mert ha igen akkor nagy csalódás. :(
Viszont remélem, hogy ezek tényleg így léteznek a való életben is. Gyönyörűek. Elképesztő milyen színvilágot hordanak magukban. -
MaRee #4 Ezek a felhők a látható fény tartományában hogy néznek ki? Sehogy? -
Irasidus #3 Változó, de földi viszonyításban nagyon ritka gáz és porfelhők ezek. Egy adott ködre általában sűrűség gradiens modellt számítanak (hacsak nem valamelyik konkrét atom, molekula sűrűségeloszlása a kérdés). A Lófej Köd sűrűség gradiense P ~ 4 × 10 cm-6 K -3. -
teddybear #2 Először is felejtsd el a sci-fik színes gázfelhőit!
Ezekben a csillagközi ködökben olyan vákuum van, amilyen ritkát a földi laboratóriumokban nem tudunk előállítani. -
Vol Jin #1 Mekkora egy ilyen ködben az átlagos anyagsűrűség?
