Moore törvénye szerint 10 milliárd éves az élet

Ezzel egyetértek.

Olvasgatva a kommenteket, és más hírforrásokat, fontosnak érzek egy linket beszúrni. A richpoi hírpotrál kiemeli, hogy az a bizonyos Moore törvény kicsit az önbeteljesítõ jóslat jeleit mutatja. Ha nem lenne ez-a bizonyos Moore törvény, nem volna kényszer (talán....), és így nem is lenne felfedezhetõ ez-a tendencia. Az élettel kapcsolatban éppen ezért szerintem nem is mûködhet, mivel a bolygók között nincs semmiféle kényszerítõ verseny, ami KIKÉNYSZERÍTENÉ ezt a bizonyos fejlõdési tendenciát.

Ez így van.
De tegyük még hozzá, hogy ha figyelembe veszünk egy csomó csillagászati ismeretet, akkor is baromság az elmélet.
Az hogy 10 milliárd éves lehet a jelenlegi standard modell szerint az élet az nagyjából stimmel. Az univerzum jelenleg 13 milliárd évesre becsült életkorú. Az elsõ csillagok még tisztán H-He-bõl álltak és csak ezek kiégésével, az elsõ szupernova robbanásokkal szóródtak szét a nehezebb elemek, amibõl csillagközi por, meg a bolygók kialakultak. Ami azt jelenti, hogy nem sokkal több, mint 10 Mrd éve vannak meg az összetett molekulákra alapuló élet feltételei.

Az élet kezdete is elég érdekes dolog, mert csillagözi gáz/porfelhõkben is mutattak már ki viszonylag összetett szén alapú molekulákat, az élet egyfajta építõköveit. Szal az élet bölcsõjét nem biztos, hogy a bolygókon kell keresni.

Azonban visszatérve a cikkhez, a Nap kb 5 Mrd éves, vagy is voltak már elõtte olyan hozzá hasonló csillagok, akár bolygórendszerekkel, amelyek a földihez körülményeket teremtettek, azokon élet kialakulhatott, sõt tekintve az ilyen csillagok életútját azóta már el is pusztították azt, akár egy fejlett civilizációt is.

Aztán vannak a Napnál kisebb, nyugodtabb tovább élõ csillagok, amelyek akár 8 Mrd éve biztosítanak megfelelõ környezetet az élet számára és még akkor is ezt teszik, amikor a Nap már rég felperzseli a Földet.

Szóval, az hogy 10 Mrd éves az élet az univerzumban az nagyjából stimmel, az hogy a földihez hasonló fejlettségû élet, vagy civilizáció van maximum mindenhol az baromság. Sokkal inkább, mi egy késõn jövõ fiatal csapat vagyunk, nagy ambíciókkal, mert még nem láttuk az igazán profikat.
<#papakacsint>

"Igazából csak a fejlettebb faj tudja felvenni a kapcsolatot a fejletlennel ha akarja. Bár nem látom az okát hogy miért akarná."

Ez úgy tûnik tényleg így van. Történelmi példát ha nézünk, nem az indiánok, meg a zuluk mentek el Londonba, Párizsba, Madridba anno, hanem fordítva, a fejlettebb civilizáció "látogatta" meg a fejletlenebbet. Azonban az akkori európai civilizáció meglehetõsen agresszív volt, amit a vallási terjesztése iránti elhivatottság is támogatott mondjuk úgy erkölcsileg. Ami persze meglehetõsen kérdéses volt, ahogy a szeretet nevében térítették, meg gyilkolták a nativokat.
Van persze némileg másik példa is, amikor az európai nagy felfedezéseket némileg megelõzve a kínaiak Cseng Ho admirális vezetésével 300 hajóból álló, 28 000 emberrel/katonával felszerelt, alapvetõen kereskedelmi célú flottát indítottak az Indiai-óceán meg a Csendes-óceán felfedezésére és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Bizonyos szempontból persze hasonlóan erõpolitikát folytattak, mert aki ellenállt azt lenyomták mint a bélyeget (Szerencsére Európába nem jutottak el). Annak ellenére, hogy gazdaságilag/politikailag is sikeresnek volt mondható a vállalkozás, a késõbbi császárok kb azzal a jelszóval, hogy úgy tûnik, hogy nincs Kínához mérhetõ fejlettségû hatalom a világon, akivel érdemes lenne kereskedni, akkor a bezárkózás politikáját választották és felhagytak az ilyen expedíciókkal.

Aztán a nyugati hozzáállás is változott némileg a középkor óta, ma már nem akarunk minden amazonaszi törzset kereszténységre téríteni, bizonyos pl. tudományos szempontból kifejezetten érdekünk õket érintetlen formában megõrizni.

Ha a körülöttünk élõ idegen civilizációk fejlettebbek nálunk, márpedig azok, ha õk ide tudnak jönni, akkor bizony nem kizárt, hogy nekik mi csak egy indián törzs vagyunk, akik minden kincsüket éléjük szórnánk némi üveggyöngyért cserébe. Ha csak egy kicsit fejlettebbek erkölcsileg, mint mi voltunk a 15. szd környékén, akkor nem fognak velünk kapcsolatba lépni. Max ha azt látják, hogy nagyon elbaxunk valamit.
Szerintem.

Csak annyit jegyeznék meg, hogy...
- szerintuk 10 milliárd éves az élet.
- rádiójelekkel mégis csak az utolsó 100 évben kommunikálunk...
Volt 2 nagy kihalási idõszakunk, van ez a 4.5 milliárd éves bolygónk az altalunk ismert meretben, homerseklettel, szomszedos bolygókkal.
Vajon még hány millió tényezõ kellett hozzá hogy éppen most kutassunk? Ha a szomszedos intrlligens elet meg csak az 1900as evek beli fejlettsegunkon van, akkor nemak mint hal a szatyorban. Vagy kialakulhatott a radiozas 300 millio evvel ezrlott is azran mar elpusztulhatott az a civilizacio is...

aranymetszés lehet az összefüggés a 2 dolog között

no igen... és ha úgy is lenne, akkor is 18 havonta 2x annyi építõelemet tartalmazó sejtjeim jönnének létre 😄

Idõben lehet egyenletes (bár biztosan nem az), de térben valóban nem egyenletes, ami valóban onnan látszik, hogy mindenféle fejlettségi szintnek vannak jelenleg is élõ képviselõi. Mivel az élettér elég nagy és változatos ahhoz, hogy sok verzió fennmaradhasson. Sõt, egyes életterek esetén csak az egyszerû juthat szerephez (kissé sarkítva a dolgot, a teljesség igénye nélkül).

Dragunow: Biztos van élet sok helyen, de egyméshoz közel (100-200 fényév távolságra) és pont olyan fejlettségû mint mi vagyunk, olyan már szerintem nem sok van. Persze lehet élet a csillaghoz közel, vagy távolabb, de szerintem távolabb már túl kevés az energia ami az élethez kell, közel meg túl sok. Szerintem nem véletlen hogy mi sem valamelyik szélsõ bolygón vagyunk.

Csillagászok szerint 100 milliárd föld szerû bolygó lehet a tejút galaxisban. Ebbõl 1-2 milliárd biztosan a lakható tartományban kering a csillagához képest. Szóval bármi is hozza létre az életet (errõl nem akarok vitát nyitni) minden normális gondolkodású ember számára egyértelmû kell legyen, hogy bizony rengeteg élettel rendelkezõ bolygó van a galaxisunkban. Arról, hogy ezek közül melyeken van intelligens fejlett civilizált élet( nálam ez azt jelenti, hogy képesek meghódítani minden közeget a bolygójukon, ne adj isten elhagyni azt) már csak találgatás kérdése. Én személy szerint hiszek abban, hogy rengeteg ilyen van.
És még mindig csak azokat a bolygókat számítottuk ahol a föld szerû élet kialakulására alkalmas körülmények vannak. Ha az élet hasonlóan fejlõdik mindenhol, ami nem biztos, akkor egy föld méretû bolygón ami nagyjából ugyanolyan távolságra kering a csillagához képest mint a miénk, akkor van rá esély, hogy hasonló életformák keletkezhetnek mint itt a földön.
Persze itt is van ellentmondás. Ugye a dinoszauruszok uralkodása alatt a földön a maihoz képest óriási lények éltek. A ma élõ ember el sem tudja képzelni milyen lehet mikor egy csorda növényevõ dübörög el mellette amiben minden állat egy 4 emeletes ház méretével rendelkezik. Pedig az a bolygó is ez volt. Mégis sokkal nagyobb lények éltek rajta, ráadásul több 100 millió évig. Hozzájuk képest mi még csak gyenge kezdõk vagyunk a föld uralásában.

Azokról a lehetõségekrõl nem beszél senki, hogy létezhet élet olyan bolygókon is amik túl közel vagy túl távol vannak a csillaguktól. Vannak olyan bolygók is milliószám amik ellipszis pályán mozognak. sokáig nagyon hideg van rajtuk aztán mikor közelítenek a csillagukhoz egyre melegebb lesz míg végül egészen közel lángoló pokollá nem válnak. Lehetne még sorolni. Ott vannak a hatalmas gázóriások és körülöttük a rengeteg hold. Ugye mi is tudunk a titánról ahol a jég alatt óriási tengerek lehetnek bennük akármilyen élettel.

Ha az evolúció, pontosabban a DNS komplexitásának változása egyenletes lenne, akkor ma nem létezne baktérium, mert kinõtte volna az összes törzs a baktériumi létformát.

Azért nem látunk idegen civilizációkat, mert 200 éve rádiózunk, és az hihetetlen kis idõtartam. És a rádiójeleink bonyolultsága borzasztó gyorsan nõ. Egy mai digitális tévé jelét, ami ki tudja milyen titkosítással, tömörítéssel küldünk 100 éve még esélytelen lett volna észrevenni, és megérteni. Egy 100 év múlva használt jelet ami még jobban tömörített és titkosított lesz már a mai technikával nem vennénk észre. Ja és arról nem is beszélve hogy ezek a rádiójelek gondolom egyre inkább célzottabbak lesznek. A mûholdak se az ûr felé küldik a jeleket, hanem a föld felé. Ezek fényében szerintem nagyon kicsi az esélye hogy egy idegen faj jelét befogjuk. Egy fejletteb faj jelét úgyse tudnánk értelmezni. (kivéve ha észrevettek bennünket, és direkt üzenni akarnak nekünk)
Igazából csak a fejletteb faj tudja felvenni a kapcsolatot a fejletlennel ha akarja. Bár nem látom az okát hogy miért akarná. Ha mi akarunk felfedezni egy idegen fajt arra csak úgy van esély ha õk is most kezdték a rádiózást, de erre a 100 éves rádiózási fejlettség egybeesése miatt szinte nulla az esély. Úgyhogy ha jelet fogunk akkor 99% hogy egy fejletteb faj akar valamit tõlünk, és reméljük azt jó szándékkal teszi 😊. Bár nem hiszem hogy ártani akarnának pl nyersanyag miatt, mert valószínûleg elõ tudják állítani maguknak mert nekik is van csillagjuk korlátlan energiaforrással. Reméljük ha akarnak valamit akkor esetleg segítenek valamiben amit rosszul csinálunk.

Igazából azt amit tudománynak hívunk különbözõ szinten kidolgozott, és különbözõ szinten a gyakorlatban is beváló elméletek összessége. Amit az oskolákban tanítanak ezek közül az un. standard modellek, amit hivatalosan a "legjobb" modellnek fogadnak el.

Namost az átlagember ugye soxor a bulvárban, "a brit tudósok szerint..." kategóriájú cikkekben találkozik az elméletek közül néhány extrémebbel. Azonban az emberiség tudásának valós megítéléséhez ahogy nem elég csak a standard modellek ismerete, ugyan úgy félrevezetõ, ha csak ezeket a néha vicc kategóriájú, alapvetõen is szenzáció keltés miatt kitalált elméleteket látjuk.

El kell felejteni az igaz, meg hamis kategóriákat, hanem azt kell látni, hogy egy-egy tudományágban mennyi ismeret halmozódott fel. Amikbõl aztán persze különbözõ újabb modellecskéket gyártanak. Nem modell a felszín, a nyers tapasztalat az infó viszont a lényeg, bár az ilyen cikkecskép ugye pont ezeket nem tartalmazzák. De nem is az a céljuk.

Hanem hogy minél több komentet generáljanak.
<#nyes>

De õk komolyan elismert tudósok, már bocsánat lehet én vagyok túlságosan korlátolt, de ez akkoris egy nagy baromság....

Hova jut a világ.... Vagy remélik h a sok hozzá kicsit sem értõ emberek bármit elhisznek, mert akkor az a tudós társadalom szégyene.....

Ráadásul az adott faj DNS-ének nagysága és az adott élõlény bonyolultsága fejlettsége között sincs közvetlen összefüggés. Az embernek van 46 kromoszómája, a csimpánznak 48, a lónak 64, a tyúknak 78, a pontynak meg 108, a tengerimalacnak 16, a gilisztának 36, a meg búzának 42.

Szal akkor most ki a kibaszott komplex, meg fejlett?
<#nevetes1>

Ez most komoly? Mi köze a 2-nek egymáshoz? Szerintem meg nézzük a DNS lánc hosszát, és hasonlítsuk össze a fenyõfa növekedési sebességével!

Király: 100 éves az élet (most csak mondtam valamit, de ennyi az értelme....).

Frank Schätzing Nachrichten aus einem unbekannten Universum, (2006) címû könyvében remekül leírja azt az anomáliát, hogy év milliókig nem történik "semmi" az evolúcióval, majd hirtelen robban egyet

Ja, és egy csillagrendszert nyilván közelíthetünk a csillagával, a többi elenyészõ.

Na, van kb 10^23 csillag összesen, és azt mondják, hogy az átlag csillagban 10^60 atom van, szóval kijön az a 10^80.

Persze érzékelem. De az még mindig csak egy mól. A mi napunkban kb. 1,54*10^33 db H atom van. És ez csak a mi napunk. Úgyh jó ha a Földet el túloztam, de a Naprendszer maximum. az Egész univerzumban lehetetlen, h csak 10^80db atom legyen.

Nem olvastam el a tanulmányt, de ha tényleg levontak következtetéseket a technológiai fejlõdéssel kapcsolatban is, az valóban nem tûnik elfogadhatónak.

Másrészt.
Kicsit oldalvágány az idegen civilizációk detektálásához.
Ha megy egy ûrhajó a fénysebesség 99,9999...%-ával akkor ahogy a különbözõ tulajdonságú tereken áthalad esetenként túllépi a helyi fénysebességet, ami Cserenkov-sugárzást okoz, ami akár röntgen/gamma tartományba is eshet.

Szal a nagyenergiájú kozmikus sugárzás egy részének az a magyarázata, hogy egy kibaxott forgalmas ûrsztráda mellett élünk, csak még nem vettük észre, mert csak egy vakond szintjén vagyunk!
<#nyes>

Azt ugye érzékeled, hogy milyen hatalmas különbség van a 10^23 és a 10^80 között? De esetleg keress rá, te is ezt a választ fogod kapni.

Jó és mi a hosszútáv? Mert a gazdasági tervezésnél mondjuk 10 év.
És az amit itt feszegetnek sokan, hogy a dinóknak ugye egy katasztrófa vetett véget, és ha feltesszük, ha ez nincs, akkor ha 1-2 milkó év alatt eljutott volna egy dinó faj egy civilizációs szintre, ahelyett, hogy kihalnak, akkor a Földön ma egy 50 millió éves dinó civilizáció lenne (lásd Dr. Who)!!!
"Sharov és Gordon ötlete más érdekes lehetõségeket is felvet. A "Föld elõtti élet" megingatja azt a régóta fennálló tudományos-fantasztikus nézetet, mely szerint léteznek fejlettebb idegen fajok. Amennyiben a genetikai komplexitás egyenletes ütemben fejlõdött, úgy a Tejút-rendszer idegen életformáinak társadalmi és tudományos fejlõdése is nagyjából megegyezõ lehet a miénkkel."
Szal ez a fentiek miatt egy nagy baromság.

A galaxis kb 100 000 fényéves átmérõjû, az az egy rádiózni elkezdõ civ adása ennyi idõ alatt járja be max. Ha máshol nem haltak ki a dinók, akkor is már mind túljutottak az analog rádiózáson, de ha folyamatosan érik el a mi szintünket, akkor is rengeteg dinócivilizáció nyomát kéne látnunk.

Azonban nem látunk!
<#papakacsint>

A civilizációk fejlettségében, csak a saját példánkat nézve, 1-2 ezer év kibaszott hosszú idõ, az hogy pont mostanra, pont a mi civilizációnk léte alatt egyenlítõdik ki a biológiai órák 10 millió éves sietése meg késése az egy gyenge áltudományos felvetés, ahogy itt többen jelezték.

Teljesen reális elképzelés!
Mint ahogy az is hogy egy nálunk fejlettebb civilizáció a fejeltsége miatt nem akarja velünk felvenni a tényleges kapcsolatot.

Valószínûleg azt is tudják mi a következménye az ürben megtett nagysebességû utazgatásnak, ezért nem is teszik ki magukat ennek.

Egy adott idõn belül mi hagynánk õket le a fejlõdésben, nekünk rengeteg idõnk maradna a fejlõdésre. Õk meg utazgatnának rettenetes sebességgel amíg mi minmeghalunk. Ez erõsen egy paradoxon ami sok mindent megmagyaráz és felvet!<#alien>

Na most akkor ennek oda vissza igaznak kéne lennie... de ha ez így van akkor hol a francba vannak a dínók, vagy miért kapok még mindig a boltban 74xxxx ic ket? 😊

Nem tudom, h honnan vetted ezt a 10 a 80.on db atom az univerzumban dolgot. 1 mol az 6*10^23 db atom. Na már msot standard körülmények között 24,5 köbdecit tesz ki 1 molnyi gáz. Na már msot itt csak gázokról beszélünk. De ha azt nézzük, hogy a föld az 1,083*10^21 köbdeci térfogatú, ami ugyebár nem gáz --> jóval sûrûbb, így nem lennék meglepve, ha az a 10^80 db atom az csak a Föld lenne.

Egyébként a cikk meg nagyon gáz. Nem is értem, h mit szívnak folyamatosan azok a tudósok, h még ki is állnak a tanulmányuk mellett...

Az analóg rádión két évszázad alatt túl lehet jutni. Azért nem azt állítják, hogy ennyire pontosan ugyanaz mindig a fejlõdés, csak hosszú távon van egy sémája.

Aztán vegyük azt is bele, hogy hogy mérjük a komplexitást.
Egy rendezetlen sok elemû rendszer komplexitása nagyobb, mint egy kevés elembõl álló rendezetté.
Ha pl azt nézzük, hogy milyen hatása van az embernek a bioszféra, pl a monokultúrás mezõgazdasággal, az igencsak csökkenti a biodiverzitást, a komplexitást. Az ember jelenlegi hatása a bioszférára gyakorlatilag egy nagy fajkihalással egyenértékû.

Ez persze változhat, mert az ember olyan összetettnek látja a környezetét, amilyen összetett a szûkebb környezete a kultúrája. Ha a jövõben elterjed nagygazdasági szinten is az, hogy nem egyetlen növényt telepítenek be egy kibaxott nagy földterületre, hanem kihasználják a növények egymást támogató hatását, akkor a biodiverzitás, a komplexitás csökkenése megáll, megfordul.
Persze ha teljesen az evolúció, a biológia törvényei szerinti termesztési, tenyésztési eljárásokig is eljutunk, akkor kívülrõl nézve az emberi civilizáció nem lesz megkülönböztethetõ egy "vad" bolygótól.

És ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem látjuk a szupercivilizációk természetes környezettõl elütõ jeleit, mert hogy a szupercivilizációk tökéletesen alkalmazkodnak a környezetükhöz.
Az ahol mi vagyunk egy fejletlen a környezetével összhangban nem levõ civilizáció szintje, amit lehet, hogy mi is pár évszázad alatt elhagyunk. Arra hogy vannak más tõlünk eltérõ fejlettségû intelligenciák az univerzumba az esély marha nagy, arra viszont, hogy pont olyan fejlettségûek vannak marha kicsi. Az ember történelmét az írástól számolják, azonban egy jó pár 100 000 éves írásbeliséggel nem rendelkezõ kulturális fejlõdés megelõzte ezt a mostani pár ezer éves, írásbeliséggel bonyolult technológiával rendelkezõt. A jövõ meg az, hogy egy sokkal fejlettebb civilizáció pedig akár évmilliókig fennmaradhat, ha optimisták vagyunk.

A cikkben szereplõ elmélet szerint idõben elõre haladva folyamatosan kéne látnunk hozzánk hasonló civilizációkat. Namost mióta rádiózunk az elsõ rádióadások kb 100 fényéves sugarú körbe jutottak el, és hasonló civilizációknál is ezt kéne látnunk. Tehát az égboltnak tele kéne lenni már primitív rádióadások nyomaival, ha feltesszük hogy már 100 fényév sugarú körben is van 1-2 élõ bolygó, vagy távolabbi de idõben nem sokkal elõttünk járó.

Namost a SETI egyelõre egy kibaxott nagy csendet talált eddig az univerzumban. Ami azt jelenti, hogy vagy tényleg egyedül vagyunk, vagy hogy a cikkben szereplõ elmélettel ellentétben sokkal nagyobbak a korkülönbségek az egyes civilizációk között.

Röviden😄

A biológiai evolúció nagy hátránya az emberi technológiai evolúcióval szemben, hogy spontán folyamat. Viszont óriási elõnye, hogy az egész univerzum a rendelkezésére áll, ami azért elég nagy játszótér... Más kérdés, hogy a szénhidrátokból, lipidekbõl, peptidekbõl, nukleinsavakból és származékaiból álló életnek ehhez képest mekkora a játszótere, hányada az egésznek, de valószínûleg még az is elképzelhetetlenül óriási...

ezért is nevezik inkább eszmefuttatásnak mint tanulmánynak.

Nem tudom, jogos-e ráhúzni a Moore-törvényt az életre, de szenzációsan jó ötlet, az biztos :-)

A hiányzó láncszem, hogy hogy kezdõdött az egész az viszont olyan apró lépés, hogy nem mérhetõ idõben. Lehet az elsõ villámcsapásnál kialakul a legelsõ önreprodukcióra képes "dolog", lehet csak 3 milliárd év múlva. Semmi nem indokolja, hogy ne férhetne bele abba az 1 milliárd évbe amennyi ideje volt rá.

Így van. Bár energia alatt nem tudom mit értesz😊 De általában a kényszer szüli a változást. Pl a dínók kihalása igencsak felpörgette, utána pedig lelassult.

Az van hogy az evolució borzasztóan külsõ körülményektõl függ. Ha van energia begyorsul, ha nincs akkor lelassul akár meg is áll.

Nyilvánvalóan megvolt a kutatás eredménye (vagyis földönkívülrõl jöttünk), és addig igazították a "kutatást", amíg nem az jött ki😊

Egyébként a legkisebb tévedés is a számításban azt eredményezi, hogy vagy öregebbek vagyunk az univerzumnál, vagy másik irányban a földnél fiatalabbak. És kétlem, hogy pontos számítás lenne😊
Nyilvánvaló vallásos baromság az egész, sajnálom, hogy az SG-n ilyeneket kell olvasnom...

Hány ezer (száz, tíz ?) integrált áramkör prototípus készül a világban másodpercenként?
És ehhez képest hány billió sejtosztódás?
És ez csak egy a sok millió megválaszolatlan kérdések közül, ami fölött az elmélet kiagyalói nagyvonalúan elsiklottak.
Az egész elmélet kb. a tv-ben "energetizáló" sámán tudományos megalapozottságával vetekszik.

3,5 milliárd évre van téve a prokarióták megjelenése, szóval kétlem, hogy több idõ lett volna elõtte, mint utána.

Az egysejtûig, sõt még annál tovább is vissza lett követve, hogy a földön alakultak ki. A nem ismert elsõ pár lépésre pedig több ideje volt az evolúciónak itt a földön, mint az onnantól az emberig vezetõ evolúcióra összesen.
Ezek alapján vehetnek bármilyen késõbb kialakult élõlényt, értelme nem lesz bármilyen regressziónak.

Vettek különbözõ élõlényeket, megnézték a genomjuk méretét és, hogy mikor alakultak ki, és erre húztak egy regressziót. Kitérnek arra is, hogy nyilván nem egyenletes az evolúció, de megpróbálják megvédeni az álláspontjukat, hogy mégis miért jó a regressziójuk. Na most én ezt nem tudom eldönteni, hogy mennyire jók az érveik, meg annyira nem is érdekel a dolog, de ha téged igen, olvasd el a tanulmányt.

És mi alapján jött ez a 376m? Ha a tapasztalat alapján a földet kell érteni, akkor ennek pont annyinak kéne lenni, idõ alatt a földön történt az egész evolúció. Más tapasztalat pedig nincs...
Egyébként is az evolúció nagoyn nem lineáris, Évemilliókon keresztül lehet szinte változatlan, hogy aztán kvázi hirtelen nagyot ugorjon. Egyébként nem hiszem, hogy összetettségben fejlettebbek lennénk, mint 200 millió éve. 500millió éve viszont még szinte csak egysejtûek éltek...

Áhh, mindenhogy hülyeségnek tûnik...

Meg is van, a tanulmányban 376 millió évvel számolnak.

Kétlem, hogy ennyire szó szerint alkalmazták volna a Moore-törvényt. Minden bizonnyal vettek valami tapasztalati értéket az összetettség duplázódásának, hiszen a 18 hónap már emberi léptékkel is észlelhetõ lenne.

Megkerestem, kb: 10^80 db atomból áll az EGÉSZ UNIVERZUM. Hagy ne mondjam ez milyen messze áll a 2^10.000.000.000-tól nagyságrendben.

10 milliárd évig kellett volna kvázi duplázódni, hogy a mai fejlettséget elérje?
Az 2 a 10millárdodikon. Szerintem az univerzumban összesen nincs ennyi atom, nemhogy egy DNS-ben.
Itt valaki naggyon csúnyán elszámolt valamit, és ebbõl lett ez a képtelen baromság.

Valaki normálisan kiszámolta egyszer, hogy a moore törvény alapján még pár10 év, mire egy CPU eléri egy agy fejlettségét, ami összevethetõ a teljes test bonyolultságával. Hol van ez a milliárdtól?

Az egy dolog, hogy valaki alap matekból és józan észbõl bukik, de ki az a barom, aki ezt képes leközölni?😄 SG, hát csalódtam...

és ráadásul még csak nem is újdonság.
a pánspermia elmélet igencsak régi.

"az elsõ mikrochip felfedezésének..."
felfedezni olyan valamit lehet, ami annak megtalálásától függetlenül létezik.
a mikrochipet feltalálják.
a cikk ettõl függetlenül ostobaság.

Az emberiség is nyugodtan mondhatja: Csillagok gyermekei vagyunk.

"a Tejút-rendszer idegen életformáinak társadalmi és tudományos fejlõdése is nagyjából megegyezõ lehet a miénkkel."
Ennek kapcsán vizsgáljunk meg két országot a Földrõl, legyen mondjuk Magyarország és Ausztria.
Legjóindulatúbb becsléssel is 50 év van a két ország között (minden tekintetben)...

Ennek az elméletnek a legenyhébben vett hibája is sok nagyságrenddel nagyobb mint a földi civilizáció teljes ideje, szóval nem sokat mond a földönkívüli fajokról.

Azon kívül a pánspermia elmélet biztos igaz, hisz a Föld anyaga 100%-ban származik a "Földön kívülrõl", ha jól sejtem.