26
-
kvp #26 A star trek-ben az emberek az Ares sorozatu urhajokkal jutottak el a Marsra. Ez 'egesz veletlenul' megegyezik a Bush kormanyzat altal kitalalt Ares programban szereplo jarmuvekkel. Egyebkent a koncepcio eletkepes, de eleg draga lenne.
Scifi:
http://en.memory-alpha.org/wiki/Ares_IV
Nasa:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ares_V -
#25
Szar Trek 
-
#24
Hééé, ilyen nem volt a Star Trek: Enterprise intrójában, hogy az emberek lökhatjásos szartartállyal jutottak el először a Marsra. De lehet hogy csak azért, mert nem Enterprise volt a hajó neve.
-
nextman #23 Szarbol nem lehet varat epiteni:)
Es mivel 2 embert kuldenenk fel, ok lennenek az elso shit lovagok a rendszerunkben:) -
#22
Azé mee csak szarakodnak... -
csimmasz #21 Ja, igy csinalnak kavét.
Az instant kaka vegyül az ivovízzel. :)
-
Drinkman #20 Houston vany egy kis problem, szarban vagyunk...:D -
Drinkman #19 És akkor egy mikrometeorit átütötte a szarpajzsot meg sz ivóvizet...
-
Whysper #18 Szóval ez a Vízbűl veszi ki az oxyigént tovább fejlesztett változata a szarbúl veszi ki a a sugárvédő pajzsot! 8) -
vakondh #17 Szerintem, az utazásra csak egy petéjű ikrek jelentkezhetnének. Ha marsi csapatnak mégsem jön össze és szarba kerülnek, akkor csak átkapcsolják a közvetítést a földi kapszulába, mi pedig semmit nem veszünk észre ebből. Majd ünnepeljük a hősöket.
Már most javasolnám a net szolgáltatómat a technikai háttércsapatba. Simán képesek a marsi kommunikáció sávszélességét biztosítani a földön, rendszeresen gyakorolják rajtam... -
#16
Csak egy kérdés -valaki olyanhoz aki képben van- a sugárvédelemre használt víz nem aktiválódik fel maga is? -
amitakartok #15 Amúgy a cikkhez hozzáfűzném, hogy kozmikus sugárzásból a NASA egészségügyi határértéke valahol ott van, ahol kőkemény 3%-kal magasabb a rák veszélye. Igen, 3%.
A jó drága sugárpajzsok kifejlesztése csak PR húzás; a kockázat annyira kicsi, hogy a valóban rákot kapó űrhajósok életbiztosításának kifizetése sokkal kevesebb pénzt vinne el, mint ezen kutatások. -
Lollerka #14 a testmozgast meg megoldjuk ugy h follovunk egy csajot meg eg ferfit? -
kvp #13 A vegyes megoldas lenne az igazi, tehat egyreszt kell a jarmunek egy magneses pajzs, lehetoleg ugy, hogy a ket polusnal (az ott tapasztalhato masodlagos sugarzas miatt) jo messze legyen a lakokorzettol. Masreszt kell egy viz alapu vedoburok, de ezt szvsz nem ilyen zsakos megoldassal kellene, hanem egy az egyben tiszta ivovizzel. A szenyviznek en epitenek egy hagyomanyos automatizalt tisztitorendszert, ami a tisztavizes tartalyok valamelyikebe tovabbitana a megtisztitott vizet. Az algatelepeket pedig a tisztito rendszer melle, a viztartalyok kornyekere tennem. Igaz, hogy ennek kb. haromszoros a tomege, de sokkal biztosabb sugarvedelmet, tovabba viz es levegotisztitast jelent. A 3x tomeg azert nem 3x koltseget jelent, tehat szerintem megerne. Viszont a fenti rendszerhez a legbiztosabb energiaellatast egy nuklearis aramforras tudja biztositani, ezt mindenkeppen fel kellene rakni a hajora, lehetoleg a nem lakott gepesztei resz kornyekere. Az egesz jarmu kb. ugy nezne ki, mint az ISS csak nagyobb hajtomuvekkel hatul. Az urben nincs legellenallas, tehat ez is ugyan olyan jol 'repulne' mint egy formatervezett hajo, csak sokkal praktikusabb lenne. Es igy megoldodna a nem osszeillo reszek (reaktor-lakomodul) kozti biztonsagi tavolsag is. -
fszrtkvltzttni #12 Mint ostor is mondta, a mágneses tér csak a töltéssel rendelkező részecskéktől véd azzal, hogy eltéríti ezeket a részecskéket. Viszont amikor eltérítesz egy ilyen töltéssel rendelkező részecskét, akkor az maga is sugárzással jár (szinkrotronsugárzás). Mivel a töltéssel rendelkező részecskesugárzás más anyagokkal (akár szarral) is elnyelethető, ezért érdemes ezt használni.
A cikkben leírtakkal ellentétben a fémekkel általánosságban az a legnagyobb baj, hogy amikor gyors elektronok (a béta sugárzás ez) érik el, akkor azok röntgen sugárzás keltenek (így működik a röntgencső is). A röntgen sugárzást viszont csak a nagy sűrűségű fémek tudják érdemben elnyelni, ezért használható mégis az ólom. Egy vékony alumíniumfólia a béta sugárzást biológiai szempontból csak veszélyesebbé teszi. -
csimmasz #11 Pontosan, a legnagyobb marhaság megszabadulni valamitől amit sújos milliókért löttek föl, ez jobb megoldás, hogy keresnek neki valami szerepet.
Arról nem beszélve, hogy ha valamikor "valódi" ürhajókkal közlekedünk majd, azokon a zárt rendszer alapkövetelmémny lesz, akkor érdemesebb egyből ez irányba fejleszteni nem pedig az eldobáljuk ami nem kell állomás közbeiktatásával. -
ostoros #10 Ez azért van így, mert az alfa és béta sugárzás, ha elnyelődik a szervezetben, akkor az igen sok iont hoz létre, ionizáló sugárzás. Ha a szervezetben nyelődik el. Ezek pont azért veszélyesek, mert könnyen elnyelődnek a szervezetben. Éppen emiatt könnyű védekezni is ellene. A gamma sugárzás, ami nagyobb áthatoló képességű (még az ólomból is elég sok kell)a nagy áthatoló képessége miatt jó eséllyel áthalad úgy a szervezeten, hogy nem csinál semmit. Ráadásul, ha mégis elnyelődik, akkor ez okoz a legkisebb pusztítást az előbb felsorolt sugárfajták közül a szervezetben. -
teddybear #9 Hát nem tudom, hogy mennyi az igazságod. Annak idején a polgári védelemből azt mondták, hogy egy egyméteres földréteg a sugárzás 90%-át kiszűri, ezért érdemes a bunkert vastagon betakarni. Véd az atomrobbanás sugárzásától.
Ha az út során keletkező száraztrágya, erre jó, akkor tényleg értelmetlen kidobni az űrbe, mint ahogy most teszik. Ráadásul újrahasznosítás nélkül több tíz tonna vizet, levegőt és ételt kéne vinni magukkal minden főre külön-külön. -
ostoros #8 Annyi szerepe mégis van, hogy ha a hajó Föld körüli pályán van, akkor kevesebb fogja érni a külső falát a töltéssel rendelkező részecskékből. -
ostoros #7 A sugárzásnak csak egy részétől véd a Föld is. A mágneses mező szerepét pedig erősen eltúlozzák. A gamma sugarak ellen nem véd semmi, azok csak igen vastag anyagrétegen áthaladva nyelődnek el. Az alfa sugárzást pedig már néhány centiméter vastag levegő réteg elnyeli. A mágneses mezőnek csak a töltéssel rendelkező részecskékre van hatása. Azokat eltéríti, de végső soron azok is a légkörbe érkezve semlegesítődnek a sarkok fölött az északi fényt okozva. A töltött elektronok és protonok, amelyek a napból származnak. Azok pedig már néhány milliméter vastag műanyagréteggel megállíthatók. Az egészben semmi szerepe nincs a mágneses mezőnek. -
#6
Napszél ellen (elektro?) mágneses térrel neme lehetne védekezni ... csak úgy mint a föld ?
Egy kissé profibbnak hangzik, mint a szarfalak. -
#5
:DDD -
COOLancs #4 2018-ban különösen közel lesz a Mars pályája a Földhöz, ezért dobták be ezt az évszámot. -
gosub #3 ez még nagyon ötletelős, csak hidegháborús tempóban, költségvetéssel menne a 2018. -
#2
szarship :) -
Yodafon #1 Miért érzem úgy, hogy ebből a Inspiration Mars küldetésből 2018-ra semmi nem lesz.. 