Úgy tűnik a levegőben is terjedhet az Ebola

"Kanadai tudósok bebizonyították, hogy az Ebola vírus leghalálosabb formája képes a levegõn keresztüli terjedésre a fajok között."
Bebizonyították vagy megcsinálták?<#fejvakaras>

Ezert mergesek a madarak a disznokra..

A HIV pont nem, annak közel nulla a mortalitása. A legyengült immunrendszer miatt bármi más fertõzésbe szoktak belehalni, de közvetlenül a HIV nem öl.

Az lesz majd, hogy mióta felfedezték azóta lesz csak maga a járvány.
Elõtte érdekes módon nem is volt, vajon miért? 😄

"lesz még világjárvány"

Mint ahogy a nap is felkel holnap... 😊

A mutáció az sok mindent megváltoztathat.

Nem konkrétan az eboláról beszéltem, hanem arról, hogy lesz még világjárvány, ami nem abban merül ki, hogy sokan isznak otthon citromos teát.

Azonban az fontos tényezõ, hogy amit írnak is hogy ugyan terjed levegõben, de nem olyan szinten, mint az influenza.
A jelenleg ismert ebola vírus azért olyan fertõzést nem csinálna, vagy lassabb lenne a terjedése, mint amit írsz.
Gyakorlatilag tele kéne fröcsögni a taknyával a tömegközlekedési eszközöket az emberkének, ahhoz, hogy 1-2 ember megbetegedjen. Persze innen is tud exponenciálisan emelkedni a létszám. De ha észrevesznek egyetlen ilyen esetet akkor a fejlett országokban azonnal intézkedések lépnek érvénybe.

Az afrikai kis falvaknál a nagy fertõzöttségi és halálozási aránynak azért oylan szempontból köze van a higiénés, és egészségügyi körülményekhez, hogy elõször is valszeg az adott országnak/közösségnek nincs terve arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben mit csináljon, nem vezetnek be pl karantént, nem korlátozzák a "kórházak" látogatottságát. Ha valaki megbetegszik, akkor valszeg azonnal elkezdi a család többi tagja ápolni. Ráaádásul viszonylag kis terekben élnek közös lakóhelységekben, így a család gyakorlatilag azonnal megfertõzõdik.
Egyszerûen egy sima infúzió is gondot okoz, hányás, folyadékvesztés esetén egyszerûen kszáradhat az emberke, pedig lehet, hogy menthetõ lenne, a szervezete le tudná gyõzni fertõzést.

Ha jól tudom, az érintett falukban 1 kútból jött az ivóvíz. Az ebola meg száraz környezetben gyorsan elpusztul. Tehát a klórozott ivóvíz, testet 90%-ban fedõ ruházat és saját étkezõeszközök esetén meglehetõsen alacsony a fertõzés kockázata, amikor pedig megjelennek a vérzõ hólyagok, akkor meg már gyorsan azonosítják a beteget és elkülönítik. A lehetséges fertõzötteket meg hamar keresik és karanténba rakják.
Hidegebb égövön már nehezebben terjed. A nagy halálozású járványok mindig sûrû, leromlott egészségügyi és higiénés viszonyok között élõ populációkat súlytottak.
A spanyolnáthánál meg érdemes figyelembe venni, hogy a mortalitása 2,5% volt, de ott is az áldozatok nagy részével a túlreagáló immunrendszerük végzett, nem maga a vírus.

Lappangási idõt és elterjedést szokták figyelembe venni egy járványnál.

"Maga az Ebola, a mortalitással is rendelkezõ töreknél szintén nem annyira veszélyes, mert ugyan nagyon rondán néz ki, és viszonylag magas a mortalitása, de éppen a gyors és heves lefolyása miatt nem nagyon tud terjedni nagyobb távolságra"

Ja, ha egy ugandai faluról van szó, ahol hetenként jár a busz, és 500 km-re van a következõ falu, akkor ez így van, de szálljon fel egy zuglói lakos a kettes metróra, majd a hetes buszra, míg a budai irodaházba megérkezik, az már problémás. Mert mondjuk elkapta a gyerek afrikai hörcsögétõl vagy valami kismajomtól, amit az állatkereskedésben vett. A kollégája meg szálljon repülõre, mert a londoni központba kell menni meetingre az EMEA CEO-hoz, aki megy New Yorkba a részvényesek gyûlésére. És pár nap múlva a világ összes nagyvárosában ott is van a betegség.

Ugye nem azt akarod bemagyarázni, hogy helyesen értelmezted a mondandómat?

"Múlt hónapban Uganda Ebola-mentesnek nyilvánította magát, miután egy korábbi járványban tizenhatan haltak meg az ország nyugati részében."
Nem úgy tûnik, hogy olyan esélytelen lenne. Kórházi ellátás nélkül talán igaz, hogy kicsi a túlélés esélye.

Illetve vegyük figyelembe, hogy épp a globalizáció miatt esetleg sûrûbben kapunk el teljesen új nem halálós fertõzéseket, amelyekkel való találkozás gyakorlatilag immunizál a halálosokkal szemben is. A lakosság immunizációja pedig egy szint után megakadályozza a járvány kialakulását, és ehhez nem kell 100%-os immunizáció.

Sok kórokozónak meg hasonló a terjedési, mûködési mechanizmusa. Pl Pestis és az AIDS terjedését is akadályozza a CCR5-delta32 receptor protein mutációja. Ez a mutáció az olyan területeken, ahol korábban jelentõs pestis járványok voltak elérheti a lakosság 5-14%-át!
Õk gyak immunisak az AIDS-re és a pestisre is.

Annyira nem is.
A járványoknál két dolgot kell (tudtommal) figyelembe venni:
1 fertõzõképesség (mennyire terjedõképes, egy fertõzött mennyit képes átlagosan megfertõzni)
2 mortalitás (1 fertõzött milyen eséllyel hal meg)

Ha jól értelmezem a cikket, az ebolának is vannak olyan törzsei, amiknek a fertõzését észre sem veszi az ember, csak a megjelenõ ellenanyagokat lehet detektálni. Maga az Ebola, a mortalitással is rendelkezõ töreknél szintén nem annyira veszélyes, mert ugyan nagyon rondán néz ki, és viszonylag magas a mortalitása, de éppen a gyors és heves lefolyása miatt nem nagyon tud terjedni nagyobb távolságra. Az átadási módokhoz képest túl gyorsan láthatóvá válik, illetve elpusztítja a hordozót. Ha megjelenne egy olyan törzse, ami hetekig/hónapokig képes lappangani, az már veszélyes lenne, de éppen az ilyen esetekben a szervezet a lappangási idõvel arányosan egyre nagyobb esélélyel azonosítja, és pusztítja el a kórokozót. Talán csak a TBC és a HIV ami hosszú lappangási idõ és erõs mortalitás egyvelegével rendelkezik.

Azért az Ebola vírust összehasonlítani egy "fertõzõ betegséggel, amit vagy lábon, vagy ágyban hordasz ki" eléggé durva dolog. Aki elkapja az Ebolát, az nagyon ritka hogy túlélni, eddig úgy tudom, hogy, mint az AIDS-nél, van aki valamilyen oknál fogva rezisztens rá, viszont attól függetlenül hordozó marad. Ellenben a többiek eléggé kínkeserves halált halnak.
Ja és a történelmi járványok többségét! A Higiéniával lehetett vissza szorítani, ami szintén csak nem mondható el az Eboláról.

Gyakorlatilag minden évben elkapsz egy fertõzõ betegséget, amit vagy lábon hordasz ki, vagy heverészel otthon egy hetet, de tucatnyit elkapsz, csak legyûri elõbb a szervezet, mielõtt tüneteid lennének. Gondolom ezzel nem akarsz vitatkozni.

Meg azzal sem, hogy a történelem folyamán voltak túlnyomó többségben halálos kimenetet is okozó járványok.

Sajnos lesznek még ilyenek, és hiába fejlett az orvostudomány, ami a betegségek terjedése ellen hat, más tényezõk, mint a nagyobb népsûrûség, és a nagy mobilitás meg kifejezetten kedveznek a járványoknak.

Idõ kérdése, de lesz.

Ááááá. Már értem, miért éheznek Afrikában. Nem merik megközelíteni a malacot, mert akkor minmeghalnak.