10
-
jawarider2 #10 C. Norris-t sejtem a háttérben :) -
nextman #9 Miert kellett volna, hogy legyen sok Xe a legkorben?
Erre is ki kellett volna terni, mert szerintem sokaknak, es nekem sem trivialis. -
halgatyó #8 Pár dolog nincs megmagyarázva a cikkben (gondolom, az eredetiben se):
-- "...és a tengerszint fölötti nyomás 250-szeresén xenont és argont kiválasztani az ásványból"
Én úgy tudom, hogy egy gáz akkor jön ki jól az oldószerből, ha minél magasabb a hőmérséklet, és minél kisebb a nyomás. Vagyis inkább vákumban kellett volna próbálkozni, bár szerintem 1600 C fok fölött majdnem mmindegy.
-- "Amikor a Föld hűlni kezdett, az argon és más nemezgázok kezdtek kiszivárogni"
Pont nem a hűléskor szokott egy gáz kiszivárogni, ha magasabb hőmérsékleten meg nem szivárog.
-- "az perovszkit felfedte jelentős argon készletét, a xenon azonban nem került elő"
Az kőzetek argon tartalma leginkább a K40 izotóp bomlási végterméke. A xenon meg nem terméke semmilyen természetes radioaktív bomlási sornak sem, tehát csak az a készlet, ami a világűrből jött valamikor.
-- "a xenon kiszivárgott az űrbe.."
A xenon a legnagyobb atomsúlyú, nem radioaktív nemesgáz, atomsúlya 130 körüli (vagyis a nitrogén és oxigén molekulánál is kb. 4 és félszer súlyosabb).
NEM szivárog ki az űrbe!
A cikkből nekem az jött le, hogy agyalnak, de eddig eredmény nem sok. Ami nem bűn, a tudomány eredményei nem szoktak megrendelésre előugrani a bűvészkalapból. Az a fontos, hogy mindig tisztában legyünk, hogy mi az amit tudunk, és mi az, amit még nem. -
#7
Én tudom hova lett:
Ott van mind a fényszórókban!
-
Archenemy #6 "Elvitték azufok"
Nem vitték el az összeset... Én láttam egyet egy xenón! -
#5
És tényleg. Mindenesetre én ezzel ásványtanban még nem találkoztam, ma is tanultam vmi újat. -
blessyou #4 Meg fogsz lepődni, de a mondat teljesen jó.
Az igaz, hogy maga a perovszkit kalcium-titanát, csakhogy létezik olyan is, hogy perovszkit kristályszerkezet, ami azt jelenti, hogy a kristály felépítése analóg a kalcium-titanátéval.
Például ilyen felépítésű az említett magnézium-szilikát (MgSiO3).
További információ:
-
#3
"A perovszkit kristályszerkezetű magnézium-szilikát"
Ez vmi hatalmas nagy katyvasz. Először is mi az, hogy perovszkit kristályszerkezetű? A perovszkit nem kristályszerkezet, kristályszerkezet lehet triklin, monoklin, rombos, trigonális, tetragonális, hexagonális és köbös. A perovszkit rombos krisztályrendszerbe tartozik. Illetve marhára nem magnézium-szilikát, hanem kalcium-titanát (CaTiO3).
Tehát akkor a mondat helyesen:
A perovszkit rombos kristályszerkezetű kalcium-titanát.
Egyébként hogy sikerült összehozni ezt a mondatot? -
Crane #2 Marhaság! Az atlantisziak használták el! 
Majd 20.000 év múlva ugyan így vakarják a fejüket a tudósok, hogy hova lett a kőolaj?
-
#1
Elvitték azufok 