A hiányzó nemesgáz rejtélyes esete
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#10
C. Norris-t sejtem a háttérben 😊
#9
Miert kellett volna, hogy legyen sok Xe a legkorben?
Erre is ki kellett volna terni, mert szerintem sokaknak, es nekem sem trivialis.
Erre is ki kellett volna terni, mert szerintem sokaknak, es nekem sem trivialis.
#8
Pár dolog nincs megmagyarázva a cikkben (gondolom, az eredetiben se):
-- "...és a tengerszint fölötti nyomás 250-szeresén xenont és argont kiválasztani az ásványból"
Én úgy tudom, hogy egy gáz akkor jön ki jól az oldószerbõl, ha minél magasabb a hõmérséklet, és minél kisebb a nyomás. Vagyis inkább vákumban kellett volna próbálkozni, bár szerintem 1600 C fok fölött majdnem mmindegy.
-- "Amikor a Föld hûlni kezdett, az argon és más nemezgázok kezdtek kiszivárogni"
Pont nem a hûléskor szokott egy gáz kiszivárogni, ha magasabb hõmérsékleten meg nem szivárog.
-- "az perovszkit felfedte jelentõs argon készletét, a xenon azonban nem került elõ"
Az kõzetek argon tartalma leginkább a K40 izotóp bomlási végterméke. A xenon meg nem terméke semmilyen természetes radioaktív bomlási sornak sem, tehát csak az a készlet, ami a világûrbõl jött valamikor.
-- "a xenon kiszivárgott az ûrbe.."
A xenon a legnagyobb atomsúlyú, nem radioaktív nemesgáz, atomsúlya 130 körüli (vagyis a nitrogén és oxigén molekulánál is kb. 4 és félszer súlyosabb).
NEM szivárog ki az ûrbe!
A cikkbõl nekem az jött le, hogy agyalnak, de eddig eredmény nem sok. Ami nem bûn, a tudomány eredményei nem szoktak megrendelésre elõugrani a bûvészkalapból. Az a fontos, hogy mindig tisztában legyünk, hogy mi az amit tudunk, és mi az, amit még nem.
-- "...és a tengerszint fölötti nyomás 250-szeresén xenont és argont kiválasztani az ásványból"
Én úgy tudom, hogy egy gáz akkor jön ki jól az oldószerbõl, ha minél magasabb a hõmérséklet, és minél kisebb a nyomás. Vagyis inkább vákumban kellett volna próbálkozni, bár szerintem 1600 C fok fölött majdnem mmindegy.
-- "Amikor a Föld hûlni kezdett, az argon és más nemezgázok kezdtek kiszivárogni"
Pont nem a hûléskor szokott egy gáz kiszivárogni, ha magasabb hõmérsékleten meg nem szivárog.
-- "az perovszkit felfedte jelentõs argon készletét, a xenon azonban nem került elõ"
Az kõzetek argon tartalma leginkább a K40 izotóp bomlási végterméke. A xenon meg nem terméke semmilyen természetes radioaktív bomlási sornak sem, tehát csak az a készlet, ami a világûrbõl jött valamikor.
-- "a xenon kiszivárgott az ûrbe.."
A xenon a legnagyobb atomsúlyú, nem radioaktív nemesgáz, atomsúlya 130 körüli (vagyis a nitrogén és oxigén molekulánál is kb. 4 és félszer súlyosabb).
NEM szivárog ki az ûrbe!
A cikkbõl nekem az jött le, hogy agyalnak, de eddig eredmény nem sok. Ami nem bûn, a tudomány eredményei nem szoktak megrendelésre elõugrani a bûvészkalapból. Az a fontos, hogy mindig tisztában legyünk, hogy mi az amit tudunk, és mi az, amit még nem.
#7
Én tudom hova lett:
Ott van mind a fényszórókban! <#eplus2>
Ott van mind a fényszórókban! <#eplus2>
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#5
És tényleg. Mindenesetre én ezzel ásványtanban még nem találkoztam, ma is tanultam vmi újat.
Mente et Malleo
#4
Meg fogsz lepõdni, de a mondat teljesen jó.
Az igaz, hogy maga a perovszkit kalcium-titanát, csakhogy létezik olyan is, hogy perovszkit kristályszerkezet, ami azt jelenti, hogy a kristály felépítése analóg a kalcium-titanátéval.
Például ilyen felépítésû az említett magnézium-szilikát (MgSiO3).
További információ:
http://en.wikipedia.org/wiki/Perovskite_%28structure%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Silicate_perovskite
Az igaz, hogy maga a perovszkit kalcium-titanát, csakhogy létezik olyan is, hogy perovszkit kristályszerkezet, ami azt jelenti, hogy a kristály felépítése analóg a kalcium-titanátéval.
Például ilyen felépítésû az említett magnézium-szilikát (MgSiO3).
További információ:
http://en.wikipedia.org/wiki/Perovskite_%28structure%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Silicate_perovskite
#3
"A perovszkit kristályszerkezetû magnézium-szilikát"
Ez vmi hatalmas nagy katyvasz. Elõször is mi az, hogy perovszkit kristályszerkezetû? A perovszkit nem kristályszerkezet, kristályszerkezet lehet triklin, monoklin, rombos, trigonális, tetragonális, hexagonális és köbös. A perovszkit rombos krisztályrendszerbe tartozik. Illetve marhára nem magnézium-szilikát, hanem kalcium-titanát (CaTiO3).
Tehát akkor a mondat helyesen:
A perovszkit rombos kristályszerkezetû kalcium-titanát.
Egyébként hogy sikerült összehozni ezt a mondatot?
Ez vmi hatalmas nagy katyvasz. Elõször is mi az, hogy perovszkit kristályszerkezetû? A perovszkit nem kristályszerkezet, kristályszerkezet lehet triklin, monoklin, rombos, trigonális, tetragonális, hexagonális és köbös. A perovszkit rombos krisztályrendszerbe tartozik. Illetve marhára nem magnézium-szilikát, hanem kalcium-titanát (CaTiO3).
Tehát akkor a mondat helyesen:
A perovszkit rombos kristályszerkezetû kalcium-titanát.
Egyébként hogy sikerült összehozni ezt a mondatot?
Mente et Malleo
#2
Marhaság! Az atlantisziak használták el! <#idiota>
Majd 20.000 év múlva ugyan így vakarják a fejüket a tudósok, hogy hova lett a kõolaj? <#zavart2>
Majd 20.000 év múlva ugyan így vakarják a fejüket a tudósok, hogy hova lett a kõolaj? <#zavart2>
#1
Elvitték azufok<#alien>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”