Lebegtetés hanghullámokkal

az nem muffin, hanem egy penészedõ marhafasírt

ez nem vicc a google a felhõben lebegteti az adatainkat

Azért viccnek kicsit dúrva lett volna, nem gondolod?
<#hehe>

Az állóhullámok többféle hasonló látványos effektust is csinálnak, ami régóta ismert. Ld. August Kundt (egy 40+ évvel ezlõtt olvasott papír könyvben szép ábrák is voltak),
továbbá Rubens' tube,
valamint nem pont ez, de az alap-erõk hasonpóak Ernst Chladni

Az 5. és 6. hozzászólásban látható nagyon szép és tanulságos demonstráló filmek vannak, kösz!

A cikkbõl nekem az jön le, hogy itt az effektusnak egy újabb gyakorlati alkalmazását ötletelték ki. Remélhetõleg gyorsan átül a gyakolratba.

Addig is:
"a azonban kiiktatják a tárolóeszközt, a legtöbb orvosság megtartja amorf szerkezetét, ami lehetõvé teszi a hatékonyabb felszívódást a testben"
vagyis ORDÍTVA kell bevenni a gyógyszereket, akkor jobban felszívódnak <#eplus2><#nevetes2>

Ez nem vót jó cicc..

miért kellett a szerkezet két végére félig megevett muffint ragasztani?

Jedlik, nem Jedik, vagy ez valami szar vicc akart lenni ?

Maximum az merült fel, hogy párhuzamosan lopták el. Nem átlósan, hanem párhuzamosan 😊

> Ennek a hullámnak a rezgési csomópontjaiban nincs nettó energiaátvitel és a hanghullámok nyomása kiiktatja a gravitáció hatását olyan kis súlyú objektumok esetében, mint a vízcseppek.

Azt értem, hogy az állóhullám csomópontjaiban nincs energiaátvitel. De ez önmagában még nem magyarázza meg, hogyan iktatja ki a gravitáció hatását. Valószínûleg sehogy - nem kiiktatja, hanem ellensúlyozza. A rezgõ levegõ valamilyen módon nyomást gyakorol a vízcseppre. De errõl nem írtak semmit. Milyen kár. Néha elõfordulnak itt az sg-n érdekes tudományos cikkek. Kár hogy a leírások lemaradnak, vagy félre vannak fordítva.

lol bakker 😊

Jól mondod, a jedik már réges rég megtudták ezt a lebegtetõs trükköt csinálni!
😉

Ezek a hanghullámok nincsenek semmilyen szokatlan hatással a kémiai reakciókra?

Az fel sem merül benned, hogy párhuzamosan dolgoztak ugyanazon? Jedlik vs Siemens is ilyen volt, nem ez az elsõ eset.

ezt most nem tudom mért mínuszoltátok ki!

oké, akkor a vízcseppek különbözõ mérete lesz a magyarázat.

Én is hallom a 22kHzs hangokat, 30kHz-t pedig éreztem (fogfájással)

Ehhez a nasa-nak semmi köze nincs, a cikkben leírthoz is max annyi, hogy ellopták a dolgot.

Amúgy én 18 Khz-nél magasabb hangot nem hallottam, de ismerek valakit, aki kb. 22 khz-ig hallotta a hangokat.

22kHz-re a hullámhossz kb. 1.56cm.
Forrás: http://www.theparticle.com/cs/bc/mcs/notes0006.html

szerinted ilyen fél centis hullámhosszokat kellene várni ekkora frekvencián? akkor lehet a távolság két periódus közt, mint az iPhone retina display-én két pixel között..

Ha a periodikus csomópontokkal indokolják, akkor miért nem egyenletes távolságban vannak egymástól a fehér bogyók (0:30)?