Másként látják a világot a férfiak és a nõk

Ahha a zöld jelzés után kanyarodó nõ ezért nem látja a zebrát!<#vigyor>

Hát márpedig a tojás elõbb volt, mint a tyúk.

Tojást ugyanis már a hüllõk is raktak.

Nem kell megköszönnötök, máskor is szívesen segítek :)<#vigyor3>

A fejlõdés pedig nem véletlen mutációk eredménye, hanem a környezet nyomásának az eredménye, amelyet a mutációk tesznek lehetõvé. És nem fejlõdés, hanem átalakulás, alkalmazkodás.

Úgyhogy az elõzõ megállapításom csak fenotipikus szinten érvényes. Mondjuk nyilvánvaló.

Illetve nem "vannak gének", hanem mutációval kialakulnak olyan gének, bocs...

De ez sem teljesen igaz, mert vannak gének, amik nem jók semmire, de nem is hátrányosak az élõlényre nézve. Benne maradnak a genomban, vagy inkább a populáció génkészletében, aztán vagy eltûnnek szép lassan, vagy ha a környezet úgy változik meg, hogy hasznossá válik, akkor elõtérbe kerül(het)nek.

Jó, akkor: semmi sem marad fent, csak úgy, mert hátha egyszer majd jó lesz, de most nem jó semmire, esetleg hátrányos is.

"Semmi sem alakul ki csak úgy, hátha egyszer majd valamire jó lesz."
Pedig pont így van. Véletlen mutációk eredménye a fejlõdés. A gyengébb vagy életképtelen egyedek pedig alulmaradnak, majd kihalnak. Ez volna a természetes szelekció lényege.
pl Semmi nem tud csak úgy szándékosan plusz két kezet növeszteni..

Vagyis az élõlények törzsfája...

Nem beszélsz hülyeséget, ez teljesen nyilvánvaló. Minden többsejtû állat (vagy akár élõlény, bár így már egy kicsit színesebb a kép) - általában megtermékenyített - petébõl fejlõdik ki, hívjuk azt ikrának, petének, hüllõtojásnak, madártojásnak, petesejtnek stb.
Mind ugyanaz, csak a "tálalásuk" más (angol nyelvterületen ezeket mind "egg"-nek hívják...) Ez a "tálalás" fejlõdik vagy helyesebben átalakul a környezetnek megfelelõen, de a lényeg mindig ugyanaz.
Ezt az átalakulást pedig a törzsfejlõdés tükrözi a leglátványosabban... :)

Az messze nem biztos, hogy õseink nem voltak gyorsak vagy erõsek, de ami jó vadásszá tehetett minket az a kitartás, mivel nagyon jó a hõleadó képességünk ezért hosszan követhettõk a prédát akár a kimerüléséig, errõl sokat hallottam a különbözõ médiákból.
Mire elvándoroltak öseink Afrikából addigra már kifejlõdhetett az a fajta értelem ami jellemez minket ezért lassan az erõ vagy a gyorsaság is vissza fejlõdhetett mivel már nem volt akkora szelekciós nyomás az eszközhasználat miatt.
Szvsz

Logikusnak tünik a feltételezés, hogy az tojást egy ikrához hasonló szaporodási mód elõzte meg aminek a külsõ burka lassan egyre keményebb lett és igy alakulhatott tojásá.
Vagy lehet hülyeséget beszélek?

Pedig az ember se nem erõs, nincs jó szaglása, sem hallása, nem is gyors, tehát eszközök és kooperácio nélkül nem lehetett sikeres vadász. Esetleg dög és bogyóevõ.

Semmi sem alakul ki csak úgy, hátha egyszer majd valamire jó lesz. Tehát az élõvilágban minden a környezethez való alkalmazkodás eredménye, az élõlényeket a környezet formálja. Az ember pedig akkor is létezett, amikor még nem soroltuk az ember rendszertani kategóriájába... Nem az emberek váltak sikeres vadászokká, hanem valamikor valamelyik õsük, amelyet még nem embereknek nevezünk. Azért válhatott többek között a ma embernek nevezett élõlénycsoporttá ez a vonal.
A nemek között a a különbség pedig folyamatosan alakult ki azzá, ami most van. Már akkor elkezdõdött, amikor kialakultak a nemek az állatvilágban (pl. a gerincesek ágán - most csak mondok valamit - a gerinchúrosok környékén), és még mindig tart, mivel a nemek közti különbségeket is formálja a környezet minden más mellett.
Na mindegy, lehetne a végtelenségig ragozni ezt az egészet...

A sikeres vadászathoz pedig egyetlen fontos képesség elég: ész. Minden más pótolható ésszel, ahogy az "mellékelt ábrán látszik is"...

A "mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás"-nál is egyértelmû, hogy a tyúk volt elõbb, csak azt "még" nem tyúknak hívjuk, és egy bizonyos fejlettségi intervallumban még nem tojt tojást; még tovább menve visszafelé pedig még nem is ivarosan szaporodott (ekkor még valamilyen egysejtûnek hívtuk volna... :D)

http://www.szintan.hu/keret.htm

ez tök érdekes, bár én errõl nem mutációra következtetnék inkább, hanem arra hogy a rendszer eleve sokkal többre képes mint amit általában látunk az élõlényeknél, azaz a legtöbb egyednél inkább visszakorlátozás történt

de biztos az evolúcióhívõk csúnyán néznek most :)

Nem volt célom cáfolni, csak gondolkodóba ejtett a dolog. Az ember a sikeres vadászathoz sok fontos képességét elvesztette a ragadozókhoz képest, és a nemi jellegek valószínüleg elõbb kialakultak, mint hogy az ember (férfiak csoportjai) sikeres vadászokká váltak.

Amúgy ide kapcsolódik még egy érdekesség,hogy a nõk között gyakoribb egy speciális látásbeli mutáció is. Nekik négy színreceptoruk van a szokásos hárommal szemben.
http://www.colourlovers.com/blog/2010/03/18/tetrachromacy-in-humans-you-may-have-super-color-vision

Ez most úgy mondod, mintha cáfolnád Muchacho véleményét. pedig szerintem fordítva gondolkoztok. ne keverjétek az OKot az OKOZATTAL. a NÕ kihordja a gyereket, megszüli, szoptatja, neveli, vigyáz rá. vagyis ki fogja a négy lábon szaladgáló bigmacet elkapni??? a testalkat, és a látásérzékelés - jobb mozgásfelismerés, jobb térlátás - csak ezért alakult ki. ugyanígy a jobb színlátás.

Igazából mindegy, hogy azért vadászott a férfi, mert jobban látta a mozgó célt és azért gyüjtögettett a nö, mert ö meg a bogyókat látta jobban, vagy fordítva, a lényeg, hogy így volt elönyös, tehát ez az elöny maradt meg...
Szerintem a kettö között nincs olyan összefüggés, hogy melyik volt elöbb, hanem így alakult ki, aztán így is maradt, mert jó volt. Ennyi.

Lehet hogy neked egyértelmû, de az is lehet, hogy azért a férfi vadászott, mert a testfelépítése, képességei alapján alkalmasabb volt mint a nõ.

Hát nem tudom, de nekem egy szín: #ac2080 érted:) na most ez több,mint a padlizsán és egyéb zöldség gyümölcs. Nem az a lényeg,hogy hányféle név van egy színre,hanem az,ha egymásmellé van rakva,akkor látják,hogy inkább kékebb, zöldebb stb.
A nõk azért használnak ilyen neveket,mert szeretnek öltözködni és a divatlapok hamar beléjük nevelik az egyes színek neveit.
Az eltérés férfi és nõ között pedig azért van,mert a vadászó férfi inkább a mozgó célt kereste,míg a nõnek a mérgezõ és nem mérgezõ növényeket kellett tudnia jól megkülönböztetnie.
(szerintem)

Megerõsíthetem én is a kutatás eredményét. Nekem egy szín az kék zöld stb. A nõvéreim pedig egy egy kék színre olyan szavakat használnak amit életemben nem hallottam :D

"MINDEN férfi csak 16 színben lát, mint a Windows alapbeállításnál. Például a barack az egy gyümölcs, nem szín. A padlizsán az zöldség. Fogalmunk sincs, mi az a mályva."

Jobbá tette ez a kutatás az életünket? ... Hát, nem.<#sniffles>

Ha valóban van különbség akkor az evolúciós magyarázat egyértelmû. Kinek kellett szaladgálnia a villámgyors õstulok után? Hát a férfinek. Ki keresgélt érett (szinû) bogyókat a rekettyésben? Hát a nõ. <#idiota> Megyek tudósnak!