27
-
Drinkman #27 Ahha a zöld jelzés után kanyarodó nő ezért nem látja a zebrát! 
-
Archenemy #26 Hát márpedig a tojás előbb volt, mint a tyúk.
Tojást ugyanis már a hüllők is raktak.
Nem kell megköszönnötök, máskor is szívesen segítek :)
-
#25
A fejlődés pedig nem véletlen mutációk eredménye, hanem a környezet nyomásának az eredménye, amelyet a mutációk tesznek lehetővé. És nem fejlődés, hanem átalakulás, alkalmazkodás. -
#24
Úgyhogy az előző megállapításom csak fenotipikus szinten érvényes. Mondjuk nyilvánvaló. -
#23
Illetve nem "vannak gének", hanem mutációval kialakulnak olyan gének, bocs... -
#22
De ez sem teljesen igaz, mert vannak gének, amik nem jók semmire, de nem is hátrányosak az élőlényre nézve. Benne maradnak a genomban, vagy inkább a populáció génkészletében, aztán vagy eltűnnek szép lassan, vagy ha a környezet úgy változik meg, hogy hasznossá válik, akkor előtérbe kerül(het)nek. -
#21
Jó, akkor: semmi sem marad fent, csak úgy, mert hátha egyszer majd jó lesz, de most nem jó semmire, esetleg hátrányos is. -
PetiX87 #20 "Semmi sem alakul ki csak úgy, hátha egyszer majd valamire jó lesz."
Pedig pont így van. Véletlen mutációk eredménye a fejlődés. A gyengébb vagy életképtelen egyedek pedig alulmaradnak, majd kihalnak. Ez volna a természetes szelekció lényege.
pl Semmi nem tud csak úgy szándékosan plusz két kezet növeszteni.. -
#19
Vagyis az élőlények törzsfája... -
#18
Nem beszélsz hülyeséget, ez teljesen nyilvánvaló. Minden többsejtű állat (vagy akár élőlény, bár így már egy kicsit színesebb a kép) - általában megtermékenyített - petéből fejlődik ki, hívjuk azt ikrának, petének, hüllőtojásnak, madártojásnak, petesejtnek stb.
Mind ugyanaz, csak a "tálalásuk" más (angol nyelvterületen ezeket mind "egg"-nek hívják...) Ez a "tálalás" fejlődik vagy helyesebben átalakul a környezetnek megfelelően, de a lényeg mindig ugyanaz.
Ezt az átalakulást pedig a törzsfejlődés tükrözi a leglátványosabban... :) -
csimmasz #17 Az messze nem biztos, hogy őseink nem voltak gyorsak vagy erősek, de ami jó vadásszá tehetett minket az a kitartás, mivel nagyon jó a hőleadó képességünk ezért hosszan követhettők a prédát akár a kimerüléséig, erről sokat hallottam a különböző médiákból.
Mire elvándoroltak öseink Afrikából addigra már kifejlődhetett az a fajta értelem ami jellemez minket ezért lassan az erő vagy a gyorsaság is vissza fejlődhetett mivel már nem volt akkora szelekciós nyomás az eszközhasználat miatt.
Szvsz -
csimmasz #16 Logikusnak tünik a feltételezés, hogy az tojást egy ikrához hasonló szaporodási mód előzte meg aminek a külső burka lassan egyre keményebb lett és igy alakulhatott tojásá.
Vagy lehet hülyeséget beszélek? -
ManoNegra #15 Pedig az ember se nem erős, nincs jó szaglása, sem hallása, nem is gyors, tehát eszközök és kooperácio nélkül nem lehetett sikeres vadász. Esetleg dög és bogyóevő. -
#14
Semmi sem alakul ki csak úgy, hátha egyszer majd valamire jó lesz. Tehát az élővilágban minden a környezethez való alkalmazkodás eredménye, az élőlényeket a környezet formálja. Az ember pedig akkor is létezett, amikor még nem soroltuk az ember rendszertani kategóriájába... Nem az emberek váltak sikeres vadászokká, hanem valamikor valamelyik ősük, amelyet még nem embereknek nevezünk. Azért válhatott többek között a ma embernek nevezett élőlénycsoporttá ez a vonal.
A nemek között a a különbség pedig folyamatosan alakult ki azzá, ami most van. Már akkor elkezdődött, amikor kialakultak a nemek az állatvilágban (pl. a gerincesek ágán - most csak mondok valamit - a gerinchúrosok környékén), és még mindig tart, mivel a nemek közti különbségeket is formálja a környezet minden más mellett.
Na mindegy, lehetne a végtelenségig ragozni ezt az egészet...
A sikeres vadászathoz pedig egyetlen fontos képesség elég: ész. Minden más pótolható ésszel, ahogy az "mellékelt ábrán látszik is"...
A "mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás"-nál is egyértelmű, hogy a tyúk volt előbb, csak azt "még" nem tyúknak hívjuk, és egy bizonyos fejlettségi intervallumban még nem tojt tojást; még tovább menve visszafelé pedig még nem is ivarosan szaporodott (ekkor még valamilyen egysejtűnek hívtuk volna... :D) -
gemihu #13 http://www.szintan.hu/keret.htm -
KRTuning #12 ![]()
-
gombabácsi #11 ez tök érdekes, bár én erről nem mutációra következtetnék inkább, hanem arra hogy a rendszer eleve sokkal többre képes mint amit általában látunk az élőlényeknél, azaz a legtöbb egyednél inkább visszakorlátozás történt
de biztos az evolúcióhívők csúnyán néznek most :) -
ManoNegra #10 Nem volt célom cáfolni, csak gondolkodóba ejtett a dolog. Az ember a sikeres vadászathoz sok fontos képességét elvesztette a ragadozókhoz képest, és a nemi jellegek valószínüleg előbb kialakultak, mint hogy az ember (férfiak csoportjai) sikeres vadászokká váltak. -
gemihu #9 Amúgy ide kapcsolódik még egy érdekesség,hogy a nők között gyakoribb egy speciális látásbeli mutáció is. Nekik négy színreceptoruk van a szokásos hárommal szemben.
http://www.colourlovers.com/blog/2010/03/18/tetrachromacy-in-humans-you-may-have-super-color-vision -
bull sith #8 Ez most úgy mondod, mintha cáfolnád Muchacho véleményét. pedig szerintem fordítva gondolkoztok. ne keverjétek az OKot az OKOZATTAL. a NŐ kihordja a gyereket, megszüli, szoptatja, neveli, vigyáz rá. vagyis ki fogja a négy lábon szaladgáló bigmacet elkapni??? a testalkat, és a látásérzékelés - jobb mozgásfelismerés, jobb térlátás - csak ezért alakult ki. ugyanígy a jobb színlátás.
-
Wharyoo #7 Igazából mindegy, hogy azért vadászott a férfi, mert jobban látta a mozgó célt és azért gyüjtögettett a nö, mert ö meg a bogyókat látta jobban, vagy fordítva, a lényeg, hogy így volt elönyös, tehát ez az elöny maradt meg...
Szerintem a kettö között nincs olyan összefüggés, hogy melyik volt elöbb, hanem így alakult ki, aztán így is maradt, mert jó volt. Ennyi. -
ManoNegra #6 Lehet hogy neked egyértelmű, de az is lehet, hogy azért a férfi vadászott, mert a testfelépítése, képességei alapján alkalmasabb volt mint a nő. -
gemihu #5 Hát nem tudom, de nekem egy szín: #ac2080 érted:) na most ez több,mint a padlizsán és egyéb zöldség gyümölcs. Nem az a lényeg,hogy hányféle név van egy színre,hanem az,ha egymásmellé van rakva,akkor látják,hogy inkább kékebb, zöldebb stb.
A nők azért használnak ilyen neveket,mert szeretnek öltözködni és a divatlapok hamar beléjük nevelik az egyes színek neveit.
Az eltérés férfi és nő között pedig azért van,mert a vadászó férfi inkább a mozgó célt kereste,míg a nőnek a mérgező és nem mérgező növényeket kellett tudnia jól megkülönböztetnie.
(szerintem)
-
morden #4 Megerősíthetem én is a kutatás eredményét. Nekem egy szín az kék zöld stb. A nővéreim pedig egy egy kék színre olyan szavakat használnak amit életemben nem hallottam :D -
BalMat #3 "MINDEN férfi csak 16 színben lát, mint a Windows alapbeállításnál. Például a barack az egy gyümölcs, nem szín. A padlizsán az zöldség. Fogalmunk sincs, mi az a mályva." -
Déta #2 Jobbá tette ez a kutatás az életünket? ... Hát, nem. 
-
#1
Ha valóban van különbség akkor az evolúciós magyarázat egyértelmű. Kinek kellett szaladgálnia a villámgyors őstulok után? Hát a férfinek. Ki keresgélt érett (szinű) bogyókat a rekettyésben? Hát a nő. 
Megyek tudósnak!
