El lehet jutni egy valóságshow-val a Marsra?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
IDIÓTA<#banplz>
#70
Mindenki azt hisz amit akar. Nem kell elhinni amit õ mond,attól függetlenül irt érdekes dolgokat.Én sem hiszek el mindent amit mond.És mivel a google a barátom utána fogok nézni. De szerintem valamit benéztél,mert pont,hogy arról beszél,h van élet a holdon.Aztán lehet régebben mást mondott.De te biztos nagy szakértõje vagy a dolgoknak,ha ennyire lefikáztad.
#69
Ja, Aranyi Laci aki szerint soha nem jártuk a Holdon, miközben az Apolló asztronautái ufot láttak. Az ürge beteg, elmebeteg informatika-tanár. Ja, igen a google a te barátod is, meg lehet keresni hányszor hazudik, és hányszor adja elõ a saját, vagy mások meséjét úgy mintha tény lenne. Köszi, hogy felhívtad a figyelmünket rá, nem mintha a 90' évek óta bohóckodna a hálón. Á, dehogy, teljesen új...
#68
Ha embert küldenek a marsra,akkor az nem valoság show céljából fog történni. Már most is vannak emberek a holdon és a marson. Titkolják a pór nép elõl,de már évtizedek óta vannak bázisok a holdon,a sötét oldalon. Fõleg,hogy haza utat nem terveznek nekik,szerintem nem a valóságshow lesz a küldetésük,és nem is a benépesítés.Nézzétek meg Aranyi Laci oldalát. (google a barátunk) rengeteg érdekes infót találtok arról,hogy élet van már a földön kívül is,és még rengeteg érdekes dolgot...
#67
Jelenleg darabokban létezik, a hajtómûvei és egyéb részei más rakétákon repülnek. Bizonyos szempotomból mára már elavult a rendszer, az orosz ûrügynökség nem tervezi a rakéta felélesztését, és az amerikaik sem ezzel akarnak a Marsra menni.
#66
Nem vagyok egy nagy ûrszakértõ, de az Energia rakétarendszer legnagyobb kiépítését éppen úgy reklámozták, hogy alkalmas lenne egy Mars küldetés kivitelezésére.
http://www.k26.com/buran/html/energia-mars.html
Azaz az egyik nagy hiányzó komponens (a nagy erejû szállítórakéta) máris meglenne, méghozzá brutális fejlesztési költségek nélkül, mivel az Energia rendszert ha jól értem bevetették már számtalanszor.
http://www.k26.com/buran/html/energia-mars.html
Azaz az egyik nagy hiányzó komponens (a nagy erejû szállítórakéta) máris meglenne, méghozzá brutális fejlesztési költségek nélkül, mivel az Energia rendszert ha jól értem bevetették már számtalanszor.
#65
Drágának drága az ûrkutatás, és persze az ûrhajózás is, de nem annyira mint te képzeled. Sokkal több hülyeségre költenek a kormányok, sokkal többet. Az, hogy megéri vagy sem, meg irreleváns - minthogy alapkutatásról beszélünk, legalábbis ha nem fenti kamuzó Holland cégrõl, hanem a valódi ûrhajózásról beszélünk. A technikai feltételek meg már a 70' években adottak voltak. Sugárzás ellen kismillió módon lehet védekezni. A robotküldetésekben is az ember a kutató, nem a robot, a robot csak egy eszköz, nem tudós, nem gondolkodik, nem fedez fel semmit.
Az ûrkutatást, vagy eleve a tudományt nem a hasznossága miatt mûveli az emberiség; a kutatás az ember alapvetõ természete, a kíváncsiság és tudásvágy a motorja. Ha Marson életet találunk, az alapvetõen a világegyetemrõl és rólunk árul el sokat, persze nem várom, hogy megértsd, mert neked nem hasznos, ez "csak" tudás...
Az ûrkutatást, vagy eleve a tudományt nem a hasznossága miatt mûveli az emberiség; a kutatás az ember alapvetõ természete, a kíváncsiság és tudásvágy a motorja. Ha Marson életet találunk, az alapvetõen a világegyetemrõl és rólunk árul el sokat, persze nem várom, hogy megértsd, mert neked nem hasznos, ez "csak" tudás...
#64
Legyszives ertelmezd amit irtam.
"Majd eljon az ideje amikor mar a Foldi fejleszteseknek koszonhetoen olcsobb lesz az utazas es gyakorlati haszna is lesz. A mai technologiaval nem eri meg semmilyen szempontbol embert kuldeni a Marsra es gondoskodni az eletben maradasarol, hazajutasarol."
Jelenleg $50000 egy kilo cuccot kuldeni az urbe. Majd ha kifejlesztunk olyan medszert amivel parszaz dollar, akkor kuldjunk. Ezt kifejleszteni csak a Foldon tudjuk, tehat...ennyi. Jelenleg nincs vedelem a kozmikus sugarzas ellen sem. Kifejleszteni a Foldon lehet csak. Ez csak par nehezseg a rengeteg kozul. Ezeket mind csak a Foldon tudjuk kifejleszteni/tokeletesiteni, es a Fold korul tudjuk tesztelni is oket. Csak olyan megoldasnak van ertelme, amivel vissza is lehet hozni az utast. (persze ez az olcso utazas eseten mar gyakorlatilag kikipalhato volna) Par evtizeden belul olyan robotjaink lesznek amelyek onallo intellienciaja mar elegendo lehet a magasabb szintu autonom munkahoz, legabbis nem fog kelleni minden parancsot a Foldrol elkuldeni. Ez, es a robotos kuldetes alatt a rendelkezesre allo sokkal hosszabb ido, siman egyenerteku lesz egy szkafanderes ember par het, honap alatt elvegezheto munkajaval (utana haza kell hozni, mert elfogynak a tartalekok, elszakad a cerna, stb...). Az ember talalekony, de ha nem visz magaval megfelelo muszert akkor az sem tud megvizsgalni ugy egy dolgot ahogy eseten szukseges volna Majd egyszer lesz ertelme az emberi urutazasnak, koloniaknak, emberes felfedezeseknek, de meg fejletlenek vagyunk ahhoz hogy megbizhatoan es gazdasagosan megvalositsuk. MAs szoval ez olyan mintha nuklearis eromuvet szeretnel epiteni az 1900-as evek elejen. Lehet hogy megvalosithato lett volna, de nyilvan sokkal nehezebben mint most 100 ev mulva. Es meg most is rohadt draga es meg mindig nem total megbizhato. (De en igy is 100% a nuklearis energiat) Mindennek eljon az ideje.
Vallas: A vallasok mar fel vannak keszulve erre. Semmi nem tortenne, annyi minden szart tuleltek mar es magyaraztak meg, miert pont ettol fordulnanak el az emberek a vallastol. Sok vallas (olyan is ami a keresztenysegnel nagyobb) sose zarta ki a foldonkivuli eletet.
Elet talalas: Szerintem semmi hihetetlen nem volna abban, ha fejletlen eletet talalnank a Marson, ennek tul nagy gyakorlati haszna sem volna. A Foldon is leteznek olyan mikrobak, amelyek szamara gyilkos az a kornyezet ami a foldi elolenyek donto tobbsegenek az eletben maradashoz szukseges.
"Majd eljon az ideje amikor mar a Foldi fejleszteseknek koszonhetoen olcsobb lesz az utazas es gyakorlati haszna is lesz. A mai technologiaval nem eri meg semmilyen szempontbol embert kuldeni a Marsra es gondoskodni az eletben maradasarol, hazajutasarol."
Jelenleg $50000 egy kilo cuccot kuldeni az urbe. Majd ha kifejlesztunk olyan medszert amivel parszaz dollar, akkor kuldjunk. Ezt kifejleszteni csak a Foldon tudjuk, tehat...ennyi. Jelenleg nincs vedelem a kozmikus sugarzas ellen sem. Kifejleszteni a Foldon lehet csak. Ez csak par nehezseg a rengeteg kozul. Ezeket mind csak a Foldon tudjuk kifejleszteni/tokeletesiteni, es a Fold korul tudjuk tesztelni is oket. Csak olyan megoldasnak van ertelme, amivel vissza is lehet hozni az utast. (persze ez az olcso utazas eseten mar gyakorlatilag kikipalhato volna) Par evtizeden belul olyan robotjaink lesznek amelyek onallo intellienciaja mar elegendo lehet a magasabb szintu autonom munkahoz, legabbis nem fog kelleni minden parancsot a Foldrol elkuldeni. Ez, es a robotos kuldetes alatt a rendelkezesre allo sokkal hosszabb ido, siman egyenerteku lesz egy szkafanderes ember par het, honap alatt elvegezheto munkajaval (utana haza kell hozni, mert elfogynak a tartalekok, elszakad a cerna, stb...). Az ember talalekony, de ha nem visz magaval megfelelo muszert akkor az sem tud megvizsgalni ugy egy dolgot ahogy eseten szukseges volna Majd egyszer lesz ertelme az emberi urutazasnak, koloniaknak, emberes felfedezeseknek, de meg fejletlenek vagyunk ahhoz hogy megbizhatoan es gazdasagosan megvalositsuk. MAs szoval ez olyan mintha nuklearis eromuvet szeretnel epiteni az 1900-as evek elejen. Lehet hogy megvalosithato lett volna, de nyilvan sokkal nehezebben mint most 100 ev mulva. Es meg most is rohadt draga es meg mindig nem total megbizhato. (De en igy is 100% a nuklearis energiat) Mindennek eljon az ideje.
Vallas: A vallasok mar fel vannak keszulve erre. Semmi nem tortenne, annyi minden szart tuleltek mar es magyaraztak meg, miert pont ettol fordulnanak el az emberek a vallastol. Sok vallas (olyan is ami a keresztenysegnel nagyobb) sose zarta ki a foldonkivuli eletet.
Elet talalas: Szerintem semmi hihetetlen nem volna abban, ha fejletlen eletet talalnank a Marson, ennek tul nagy gyakorlati haszna sem volna. A Foldon is leteznek olyan mikrobak, amelyek szamara gyilkos az a kornyezet ami a foldi elolenyek donto tobbsegenek az eletben maradashoz szukseges.
#63
"és tudjuk, hogy egykor megfelelõ volt az éghajlata az élet kialakulásához,"
Tudjuk? Ez kicsit erõs, egyenlõre azt sem tudjuk hogyan, milyen feléltelek megléte esetén alakul(t) ki az élet. A többivel nagyjából egyet értek.
Tudjuk? Ez kicsit erõs, egyenlõre azt sem tudjuk hogyan, milyen feléltelek megléte esetén alakul(t) ki az élet. A többivel nagyjából egyet értek.
#62
Mert a Marson van víz és tudjuk, hogy egykor megfelelõ volt az éghajlata az élet kialakulásához, ami mind a mai napig jelen lehet a föld alatt vagy geotermikus régiók közelében. Ha pedig életet (vagy annak egyértelmû nyomát) találnánk az alapvetõ hatást gyakorolna arra, hogy hogyan állunk önmagunkhoz és a Földhöz. Gondolj bele, mit lépne a sok képmutató, hazug vallás ha kiderülne, hogy a földi élet mégsem annyira speciális.
Egy ilyen nagyszabású kutatás viszont olyan precizitást és improvizációt igényel, ami robotokkal nem vagy csak nagyon körülményesen érhetõ el. Szép és jó a Curiosity, de egy ember egy nap alatt elvégzi azt a munkát, ami neki több havi nyûglõdés. Ráadásul az ember nem lenne olyan durva korlátok közé szorítva. Ha az ember lát egy érdekes követ, odamegy és felforgatja, mert kíváncsi és közben lehet, hogy talál valami érdekeset. A robot elmegy a kõ melllett.
Plusz a felfedezés az egyik legnagyobb innovációs mozgatórugó (a háború után). Több ezer oldalnyi könyvet meg lehetne tölteni azon technológiákkal, ami közvetlenül vagy közvetve az ûrkutatás miatt jöttek létre és ma már mindennapjaink része. Ha permanens kolóniát hoznánk létre egy másik bolygón az olyan technológia innovációk áradatát hozhatja magával, amit jelenleg elképzelni sem tudunk mert nem vagyunk ott, nem látjuk elõre.
Ezen felül (a Holddal ellentétben) a Marson vannak nyersanyagok (víz, fémek, stb.), ami lehetõvé teszi, hogy ott helyben állítsunk elõ mondjuk oxigént és egyéb létfentartáshoz szükséges nyersanyagot/eszközöket. Ez pedig a megvalósítható tartományba hozza egy önfentartó kolónia lehetõségét.
Persze ezek nem valóságshowkkal fognak megvalósulni (ha egyáltalán megvalósulnak), hanem nemzetközi kooperáció, nemzeti eltökéltség, vagy talán újabb ûrverseny révén.
Ha bõvebben is érdekel a téma ajánlom Robert Zubrin, A Case for Mars címû könyvét.
Egy ilyen nagyszabású kutatás viszont olyan precizitást és improvizációt igényel, ami robotokkal nem vagy csak nagyon körülményesen érhetõ el. Szép és jó a Curiosity, de egy ember egy nap alatt elvégzi azt a munkát, ami neki több havi nyûglõdés. Ráadásul az ember nem lenne olyan durva korlátok közé szorítva. Ha az ember lát egy érdekes követ, odamegy és felforgatja, mert kíváncsi és közben lehet, hogy talál valami érdekeset. A robot elmegy a kõ melllett.
Plusz a felfedezés az egyik legnagyobb innovációs mozgatórugó (a háború után). Több ezer oldalnyi könyvet meg lehetne tölteni azon technológiákkal, ami közvetlenül vagy közvetve az ûrkutatás miatt jöttek létre és ma már mindennapjaink része. Ha permanens kolóniát hoznánk létre egy másik bolygón az olyan technológia innovációk áradatát hozhatja magával, amit jelenleg elképzelni sem tudunk mert nem vagyunk ott, nem látjuk elõre.
Ezen felül (a Holddal ellentétben) a Marson vannak nyersanyagok (víz, fémek, stb.), ami lehetõvé teszi, hogy ott helyben állítsunk elõ mondjuk oxigént és egyéb létfentartáshoz szükséges nyersanyagot/eszközöket. Ez pedig a megvalósítható tartományba hozza egy önfentartó kolónia lehetõségét.
Persze ezek nem valóságshowkkal fognak megvalósulni (ha egyáltalán megvalósulnak), hanem nemzetközi kooperáció, nemzeti eltökéltség, vagy talán újabb ûrverseny révén.
Ha bõvebben is érdekel a téma ajánlom Robert Zubrin, A Case for Mars címû könyvét.
#61
Te kinek válaszol ember? Csak mert ezt nem én írtam... WTF?
#60
De miert egyebkent mi haszna van annak, hogy emberes utazassal elmenjunk a Marsra de tenyleg? Csak egy okot mondjatok mar arra hogy miert jo dolog az. Vagy arra hogy a Holdra menjunk? Nagy sci-fi fan vagyok, de ennek jelenleg semmi ertelmet nem latom. Kinek volna erdeke hogy olyanba fektessen aminek latszolag nem sok haszna van azon tul hogy elmondhatjuk leszallt az ember a Marsra. Majd eljon az ideje amikor mar a Foldi fejleszteseknek koszonhetoen olcsobb lesz az utazas es gyakorlati haszna is lesz. A mai technologiaval nem eri meg semmilyen szempontbol embert kuldeni a Marsra es gondoskodni az eletben maradasarol, hazajutasarol. Sok (szaz) millard dollar, jelentosebb gyakorlati haszon nelkul. Tenyleg nem ertem azokat akik emellett kardoskodnak. Ha mar van ennyi penz, akkor toredekebol kuldjunk egyre okosabb szondakat, es a tobbit koltsuk a CO2 kibocsatas csokkentesere, es meg sok olyan dolog van, amire sokkal erdemesebb volna kolteni.
Az meg hogy mire kolt s hadsereg, az egy bonyolult tema. Rengeteg dolog van amire nem jottunk volna ra ha a hadsereg nem kiserletezgetett volna, tesztelte volna. Ettol fuggetlenul a verontas ellen vagyok persze, de ha egy bekes nyugodt faj volnank, akkor vagy el se jutottunk volna oda, hogy elmondhassuk mi vagyunk a legintelligensebb faj a bolygon vagy csak bizonyos dolgokban lennenk fejlettek, mas dolgokban teljesen el lennenk maradva a mostani technologia szintunkhoz kepest, es akkor meg nem ilyen utazasokon meg valosagshokon gondolkoznank.
Valosagshow: Nem tudom miert neznek az emberek ezt a showt az elso honap utan. A mai valosagshowkat azert nezik annyian, mert nap mint nap feladatokat teljesitenek, versenyeztetik a szereploket. A Marson milyen programokat talalnanak ki a szervezok? Az elos honap utan unalomba fulladna es csak vinne a penzt, mivel azokat az embereket ott eletben kellene tartani. Olyan lenne mint egy gyenge, oriasi fejlesztesi koltsegu, de tartalom nelkuli MMO. A masik meg, hogy ha versenyeztetes volna, akkor azzal konfliktushelyzetet teremtenenk, amit oriasi felelotlenseg volna egy olyan Marsi kozossegben, ahol nem tudnak kozbelepni gond eseten es ahol eleve oriasi teher minden resztvevo szamara ha nincs, vagy csak evek, evtizedek utan volna visszaut. Az 520 napos kiserlet rossz pelda. Eleve mert csak 520 napos, es mert akik beszalltak tudtak, hogy par meterre toluk emberek figyelik oket es ha baj van nem hagyjak oket meghalni. Nincs olyan kiserlet ami jol be tudna mutatni azt a helyzetet, amivel egy ilyen utazas es elet soran szembesulnenek a resztvevok.
Minden szempontbol ellenzem ezt a dolgot.
Az meg hogy mire kolt s hadsereg, az egy bonyolult tema. Rengeteg dolog van amire nem jottunk volna ra ha a hadsereg nem kiserletezgetett volna, tesztelte volna. Ettol fuggetlenul a verontas ellen vagyok persze, de ha egy bekes nyugodt faj volnank, akkor vagy el se jutottunk volna oda, hogy elmondhassuk mi vagyunk a legintelligensebb faj a bolygon vagy csak bizonyos dolgokban lennenk fejlettek, mas dolgokban teljesen el lennenk maradva a mostani technologia szintunkhoz kepest, es akkor meg nem ilyen utazasokon meg valosagshokon gondolkoznank.
Valosagshow: Nem tudom miert neznek az emberek ezt a showt az elso honap utan. A mai valosagshowkat azert nezik annyian, mert nap mint nap feladatokat teljesitenek, versenyeztetik a szereploket. A Marson milyen programokat talalnanak ki a szervezok? Az elos honap utan unalomba fulladna es csak vinne a penzt, mivel azokat az embereket ott eletben kellene tartani. Olyan lenne mint egy gyenge, oriasi fejlesztesi koltsegu, de tartalom nelkuli MMO. A masik meg, hogy ha versenyeztetes volna, akkor azzal konfliktushelyzetet teremtenenk, amit oriasi felelotlenseg volna egy olyan Marsi kozossegben, ahol nem tudnak kozbelepni gond eseten es ahol eleve oriasi teher minden resztvevo szamara ha nincs, vagy csak evek, evtizedek utan volna visszaut. Az 520 napos kiserlet rossz pelda. Eleve mert csak 520 napos, es mert akik beszalltak tudtak, hogy par meterre toluk emberek figyelik oket es ha baj van nem hagyjak oket meghalni. Nincs olyan kiserlet ami jol be tudna mutatni azt a helyzetet, amivel egy ilyen utazas es elet soran szembesulnenek a resztvevok.
Minden szempontbol ellenzem ezt a dolgot.
Szánalom ez az egész, hogy az emberiség következõ nagy lépését már meg sem lehet tenni csak valami ostoba média show segítségével mert egyébként nincs rá PÉNZ!
Mi köze valójában a PÉNZNEK hozzánk emberekhez és magához a technológia fejlõdéséhez? Azt kell mondjam ha az egyház a középkorban a tecnikai fejlõdés legnagyobb hátráltatója volt akkor a PÉNZ a modern kori fejlõdés legnagyobb hátráltatója. Már réges régen vízzel hajtott környezetbarát autókkal rohangálhatnánk ha az olajlobbi nem lõne le vagy venne meg mindenkit aki kicsit is konyít a támához. Réges régen super jó és százszor hatékonyabb rakétákkal száguldozhatánk az ûrben ha a kormány nem a háborúkba meg az ostoba bürokráciába tolná a milliárdokat hanem az inoováció lenne a legfontosabb az emberiség szolgálatában. Azokat a dollármiliárdokat amiket egy szûk kör elvesz és tiszta haszonként zsebre tesz, ha ezeknek csak egy részét fordítanák pl a marskutatása már réges régen lenne ott egy bázis.
De ez nem érdeke azoknak akik dön tenek ezekrõl a milliárdokról, hogy miért nem nem tudom. Lehet hogy más fontosabb dolguk van.
Mi köze valójában a PÉNZNEK hozzánk emberekhez és magához a technológia fejlõdéséhez? Azt kell mondjam ha az egyház a középkorban a tecnikai fejlõdés legnagyobb hátráltatója volt akkor a PÉNZ a modern kori fejlõdés legnagyobb hátráltatója. Már réges régen vízzel hajtott környezetbarát autókkal rohangálhatnánk ha az olajlobbi nem lõne le vagy venne meg mindenkit aki kicsit is konyít a támához. Réges régen super jó és százszor hatékonyabb rakétákkal száguldozhatánk az ûrben ha a kormány nem a háborúkba meg az ostoba bürokráciába tolná a milliárdokat hanem az inoováció lenne a legfontosabb az emberiség szolgálatában. Azokat a dollármiliárdokat amiket egy szûk kör elvesz és tiszta haszonként zsebre tesz, ha ezeknek csak egy részét fordítanák pl a marskutatása már réges régen lenne ott egy bázis.
De ez nem érdeke azoknak akik dön tenek ezekrõl a milliárdokról, hogy miért nem nem tudom. Lehet hogy más fontosabb dolguk van.
#58
"Aki kicsit is tanult pszihológiát az vágja mi lesz ha 4 embert bezársz egy szûk szobába/helységbe évekre a "kiszabadulás" reménye nélkül. Élõ adásban lehet majd végignézni ahogy az egyik szó szerint kibelezi a többieket, felveszi a gyomrukat sapkának és jót röhög rajta. Ez még kiegyensúlyozott nyugodt (ergo unalmas) emberekkel is megtörténik,"
http://www.reuters.com/article/2011/11/04/us-mars-isolation-odd-idUSTRE7A349220111104
520 napos ûrhajós-elzártság-kísérlet, jé, nem belezett ki senki senkit. Mondjuk említenek benne egy korábbi kísérletet, ami viszont kudarc lett.
http://www.reuters.com/article/2011/11/04/us-mars-isolation-odd-idUSTRE7A349220111104
520 napos ûrhajós-elzártság-kísérlet, jé, nem belezett ki senki senkit. Mondjuk említenek benne egy korábbi kísérletet, ami viszont kudarc lett.
#57
A kiszavazott játékosokat belelövik a napba
#56
"Csak éppen becsapódott."
Igen, lehet ezert is valasztottak most egy megbizhatobb konstrukciot, meg ha lassabb is a kommunikacio. :-) Egyebkent a phoenix is ugyanazt a motoros celzasu szelessavu antennat kapta, az szerencsere mukodott.
Igen, lehet ezert is valasztottak most egy megbizhatobb konstrukciot, meg ha lassabb is a kommunikacio. :-) Egyebkent a phoenix is ugyanazt a motoros celzasu szelessavu antennat kapta, az szerencsere mukodott.
#55
"A polar landernel nem is volt gond, ott allt bekesen a leszalloegyseg, kihajtogatta a jo nagy antennajat, behangolta a megfelelo pozicioba es ment az info padlogazzal a 3 muholdon keresztul."
Ja, persze!
Csak éppen becsapódott.Mars Polar Lander - Wikipedia
<#nezze>
Ja, persze!
Csak éppen becsapódott.Mars Polar Lander - Wikipedia
<#nezze>
#54
"A tudósok mindent letettek, ami kell ahhoz, hogy induljanak a melósok. Az apró részletek meg majd megoldódnak."
<#csodalk><#falbav>
<#csodalk><#falbav>
#53
"Szóval smucigságból ilyen keskeny a sávszélesség? A logikus az lett volna, ha ami odavitte a rovert, ahhoz hozzátoldanak egy modult, ami nem száll le, hanem mûholdrendszerként a Mars körül kering. Helyette a régebbi ott lévõ eszközöket használják? Ez kockázatos, mert ha bedöglenek, akkor megszakadna a kapcsolat a roverrel."
A baj a leszallo egyseggel van. Gyakorlatilag hatalmas parabolaantenna helyett egy muholdas telefont kapott, aminek a savszelessege limitalt. A masik gond, hogy nagy savszelesseghez folyamatos ralatas is kell, tehat nem 1, hanem kb. 44 muhold kellene. Most van helyette 3, tehat amikor latjak a rovert, akkor gyorsan atnyomnak egy csomo adatot, aztan varnak par percet, amig megint fole er a kovetkezo muhold. Ezen kivul van egy nagyon lassu kozvetlen kapcsolat a Fold es a jarmu kozott, de ez csak a 'reset gomb' nyomogatasara jo, meg 16x16-os szurkeskalas kepeket letolteni ha gond van. Tehat az igazi gond nem a muhold, hanem az, hogy nincs marsi allando bazis a rover mellett. Ezert ha ketszer ennyiert odakuldenek egy a roverrel megegyezo allo egyseget, amin az aramforrason es az helyi radion kivul csak egy jo nagy parabolaantenna van, akkor nagyobb lenne a savszelesseg. Amire persze nem tudnanak kihasznalni, mert a rover kep memoriaja is limitalt, amit ugy lehetett volna megnovelni, ha erossebb szamitogepet kap, amihez nagyobb aramforras, nagyobb meret, stb. kellett volna. Egyszeruen ebben a meretben, ebbol a penzbol a roverre ezt a kommunikacios rendszert tudtak felrakni. Egyebkent egesz jo, mert akkor is mukodik, amikor a rover nem vizszintben all vagy eppen mozog, amit a parabolaantennas nagy savszelessegu rendszereknel nem megy. A polar landernel nem is volt gond, ott allt bekesen a leszalloegyseg, kihajtogatta a jo nagy antennajat, behangolta a megfelelo pozicioba es ment az info padlogazzal a 3 muholdon keresztul.
A baj a leszallo egyseggel van. Gyakorlatilag hatalmas parabolaantenna helyett egy muholdas telefont kapott, aminek a savszelessege limitalt. A masik gond, hogy nagy savszelesseghez folyamatos ralatas is kell, tehat nem 1, hanem kb. 44 muhold kellene. Most van helyette 3, tehat amikor latjak a rovert, akkor gyorsan atnyomnak egy csomo adatot, aztan varnak par percet, amig megint fole er a kovetkezo muhold. Ezen kivul van egy nagyon lassu kozvetlen kapcsolat a Fold es a jarmu kozott, de ez csak a 'reset gomb' nyomogatasara jo, meg 16x16-os szurkeskalas kepeket letolteni ha gond van. Tehat az igazi gond nem a muhold, hanem az, hogy nincs marsi allando bazis a rover mellett. Ezert ha ketszer ennyiert odakuldenek egy a roverrel megegyezo allo egyseget, amin az aramforrason es az helyi radion kivul csak egy jo nagy parabolaantenna van, akkor nagyobb lenne a savszelesseg. Amire persze nem tudnanak kihasznalni, mert a rover kep memoriaja is limitalt, amit ugy lehetett volna megnovelni, ha erossebb szamitogepet kap, amihez nagyobb aramforras, nagyobb meret, stb. kellett volna. Egyszeruen ebben a meretben, ebbol a penzbol a roverre ezt a kommunikacios rendszert tudtak felrakni. Egyebkent egesz jo, mert akkor is mukodik, amikor a rover nem vizszintben all vagy eppen mozog, amit a parabolaantennas nagy savszelessegu rendszereknel nem megy. A polar landernel nem is volt gond, ott allt bekesen a leszalloegyseg, kihajtogatta a jo nagy antennajat, behangolta a megfelelo pozicioba es ment az info padlogazzal a 3 muholdon keresztul.
#52
Ez nem logikus, hanem drága megoldás lett volna, és felesleges. A Mars körül jelenleg 3 ûrszonda kering kifogástalan állapotban, a küldetésüket (vagyis a scienst) befejezték. Az a logikus ha felhasználják. Kockázat meg az új keringõ egységben is van. De nyugodtan okoskodj tovább, te úgy is jobban tudod, mint a NASA mérnökei. Mivel is foglalkozol, trollkodás 24. órában?
#51
Csak annyi, hogy pl. hogyan juttatod el a Marsra a bázis elemeit, hogyan juttatod el a Marsra az embereket, hogyan kommunikálsz a kolóniával 24/7 normális minõségben, semmi tapasztalatunk idegen bolygón kolónia létrehozására és fenntartására (egyedül ez millió problémát vet fel), mikorra lesz használható Mars-bázis terv, ezt mikorra kivitelezik, mikorra lesz bevethetõ állapotban és egyebek... Az ég világon semmi nincs kifejlesztve, tesztelve, ehhez a célhoz. És mindez mennyi pénzbe kerülne mégis? 6 milliárd, ja. Talán szorozzák ezt meg párezerrel...
A holdraszállás sem egyik napról a másikra ment, ez pedig egy picikét keményebb dió talán...
Majdnem olyan, mintha az õsember ötszázezer évvel ezelõtt azt mondta volna, hogy kitûzött célja 10 év múlva szélessávú neten streamelve nézni a Forma 1-et. Persze jócskán túloztam, de ez akkor sem mostanában lesz. Pedig szerintem is jó lenne.
A holdraszállás sem egyik napról a másikra ment, ez pedig egy picikét keményebb dió talán...
Majdnem olyan, mintha az õsember ötszázezer évvel ezelõtt azt mondta volna, hogy kitûzött célja 10 év múlva szélessávú neten streamelve nézni a Forma 1-et. Persze jócskán túloztam, de ez akkor sem mostanában lesz. Pedig szerintem is jó lenne.
#50
Valóban nincs közül a tudományos értelemben vett ÛÛÛrkutatáshoz. (szemet rebegtetve ejti ki és remegõ térddel meghajol!)
Ez már nem a tudósok terepe. A tudósok mindent letettek, ami kell ahhoz, hogy induljanak a melósok. Az apró részletek meg majd megoldódnak. Ahogy az lenni szokott.
Ez már nem a tudósok terepe. A tudósok mindent letettek, ami kell ahhoz, hogy induljanak a melósok. Az apró részletek meg majd megoldódnak. Ahogy az lenni szokott.
#49
"Élõ adásban lehet majd végignézni ahogy az egyik szó szerint kibelezi a többieket, felveszi a gyomrukat sapkának és jót röhög rajta. "
Na itt a bidznidz. Hol látsz ilyet más valóságsóban?
"tegyük fel ezt mind sikerül megoldaniuk 10 éven belül(!!)"
A határidõ mindig kedvenc vesszõparipája az ilyen projekteket bírálóknak. És ha 20 év alatt csinálja meg, akkor mi van? Csinálja más? Csinál más bármi hasonlót? Foglalkozik bárki is ilyesmivel?
Na itt a bidznidz. Hol látsz ilyet más valóságsóban?
"tegyük fel ezt mind sikerül megoldaniuk 10 éven belül(!!)"
A határidõ mindig kedvenc vesszõparipája az ilyen projekteket bírálóknak. És ha 20 év alatt csinálja meg, akkor mi van? Csinálja más? Csinál más bármi hasonlót? Foglalkozik bárki is ilyesmivel?
#48
Ez jó ötlet, hogy a sok 'egyszerû' ember érdeklõdését keltség fel a valóságshow jelleggel.
Persze kérdés, hogy ez meddig érdekes az embereknek. Pl meglepõ az Apollo 13-nál mennyire nem érdekelt senkit az ûr meg a Hold, ameddig meg nem sérült az ûrhajó.
Az ûrkutatás brutál drága hobbi. Per pill olyan mennyiségû megtermelt földi javat kell beleölni pl. egy Mars ember küldetésbe, hogy az szinte irreális.
Persze kérdés, hogy ez meddig érdekes az embereknek. Pl meglepõ az Apollo 13-nál mennyire nem érdekelt senkit az ûr meg a Hold, ameddig meg nem sérült az ûrhajó.
Az ûrkutatás brutál drága hobbi. Per pill olyan mennyiségû megtermelt földi javat kell beleölni pl. egy Mars ember küldetésbe, hogy az szinte irreális.
#47
Tényleg kemény hogy ilyet van aki elhisz.
Mehetnek a lõzungok, hogy "dehát az áram is elképzelhetetlen volt 200 éve meg a repülõ 150 éve, szóval mindent meg lehet csinálni nyílván ezt is" az a baj akik ilyeneket mondanak abszolút fingjuk sincs mirõl beszélnek csak valami jól hangzó dolgot akarnak mondani.
Igen megoldható lenne és az alapötlet is nagyon érdekes, hogy hogyan teremtsék meg a finanszírozását, de itt vége a dolognak az összes többi teljes irreális marhaság, fantázia.
Tekintsünk el a technikai és finanszírozási kérdésektõl, tegyük fel ezt mind sikerül megoldaniuk 10 éven belül(!!).
Aki kicsit is tanult pszihológiát az vágja mi lesz ha 4 embert bezársz egy szûk szobába/helységbe évekre a "kiszabadulás" reménye nélkül. Élõ adásban lehet majd végignézni ahogy az egyik szó szerint kibelezi a többieket, felveszi a gyomrukat sapkának és jót röhög rajta. Ez még kiegyensúlyozott nyugodt (ergo unalmas) emberekkel is megtörténik, nemhogy ilyen Seherezádékkal (bocs nem néztem, nem tudom melyik verekedett a villában, de tuti megjelent az agresszió és a depresszió).
Mehetnek a lõzungok, hogy "dehát az áram is elképzelhetetlen volt 200 éve meg a repülõ 150 éve, szóval mindent meg lehet csinálni nyílván ezt is" az a baj akik ilyeneket mondanak abszolút fingjuk sincs mirõl beszélnek csak valami jól hangzó dolgot akarnak mondani.
Igen megoldható lenne és az alapötlet is nagyon érdekes, hogy hogyan teremtsék meg a finanszírozását, de itt vége a dolognak az összes többi teljes irreális marhaság, fantázia.
Tekintsünk el a technikai és finanszírozási kérdésektõl, tegyük fel ezt mind sikerül megoldaniuk 10 éven belül(!!).
Aki kicsit is tanult pszihológiát az vágja mi lesz ha 4 embert bezársz egy szûk szobába/helységbe évekre a "kiszabadulás" reménye nélkül. Élõ adásban lehet majd végignézni ahogy az egyik szó szerint kibelezi a többieket, felveszi a gyomrukat sapkának és jót röhög rajta. Ez még kiegyensúlyozott nyugodt (ergo unalmas) emberekkel is megtörténik, nemhogy ilyen Seherezádékkal (bocs nem néztem, nem tudom melyik verekedett a villában, de tuti megjelent az agresszió és a depresszió).
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#46
Hülyeség a szabad ég alatti települést tervezni.
Keresni kell egy jó barlangot, aztán oda beköltözni.
Még az élet jelenléte is egy barlangban a legvalószínûbb, de ezt sose emlegetik.
Nem tudom azt se, hogy képzelik ezekben a mini kapszulákban lakást.<#fejvakaras>
Nem fér el a zsiliprendszer a ki-be mászkáláshoz.
Keresni kell egy jó barlangot, aztán oda beköltözni.
Még az élet jelenléte is egy barlangban a legvalószínûbb, de ezt sose emlegetik.
Nem tudom azt se, hogy képzelik ezekben a mini kapszulákban lakást.<#fejvakaras>
Nem fér el a zsiliprendszer a ki-be mászkáláshoz.
#45
@semmiközöd: "A holdutazást is hülyeségnek, meg lehetetlennek tartották, aztán 10 éven belül eljutottak oda"
Van pár apró probléma ezzel. A Hold itt van egy köpésre még is rengeteg mûszaki akadály számos életet követelt a programban. A Mars 7 hónapos út, és nem lehet csak úgy visszaforduli, mint az Apollo 13-nál. Emellett a rakéta technológia nem sokat fejlõdött az elmúlt 50 évben, szóval bár a Mars egyszerûnek (csak pénzkérdésnek) tûnik, koránt sem az, ha emberekrõl van szó.
Van pár apró probléma ezzel. A Hold itt van egy köpésre még is rengeteg mûszaki akadály számos életet követelt a programban. A Mars 7 hónapos út, és nem lehet csak úgy visszaforduli, mint az Apollo 13-nál. Emellett a rakéta technológia nem sokat fejlõdött az elmúlt 50 évben, szóval bár a Mars egyszerûnek (csak pénzkérdésnek) tûnik, koránt sem az, ha emberekrõl van szó.
Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
Szóval smucigságból ilyen keskeny a sávszélesség? A logikus az lett volna, ha ami odavitte a rovert, ahhoz hozzátoldanak egy modult, ami nem száll le, hanem mûholdrendszerként a Mars körül kering. Helyette a régebbi ott lévõ eszközöket használják? Ez kockázatos, mert ha bedöglenek, akkor megszakadna a kapcsolat a roverrel.
#43
Nálam lehet jelentkezni az utazásra !
Jelentkezési díj 1 milla !
A többit késõbb kérem 😊
Jelentkezési díj 1 milla !
A többit késõbb kérem 😊
#42
Ezek a cégek fektethetnének olyan magántõkére építõ ûrprogramokba, amiknek mondjuk értelmük is van.
Ez ugyanis nem ûrkutatás, ez média hack.
Persze egy magáncég arra szórja el a pénzét, amire akarja, csak észre kellene venni, hogy ezeknek kb. annyi közük van az ûrkutatáshoz, mint mondjuk az UFO hívõ szektáknak, akik közös énekléssel gyûjtik magukba a kozmikus energiákat. Sõt még az ötlet sem eredeti, mert a Budapest TV már évekkel ezelõtt ellõtte, amikor Anettkát felküldte az "ûrbe". <#mf2>
Ez ugyanis nem ûrkutatás, ez média hack.
Persze egy magáncég arra szórja el a pénzét, amire akarja, csak észre kellene venni, hogy ezeknek kb. annyi közük van az ûrkutatáshoz, mint mondjuk az UFO hívõ szektáknak, akik közös énekléssel gyûjtik magukba a kozmikus energiákat. Sõt még az ötlet sem eredeti, mert a Budapest TV már évekkel ezelõtt ellõtte, amikor Anettkát felküldte az "ûrbe". <#mf2>
#41
"majdnem ráment az USA gazdasága"
Az USA az Apollo-program közben vívta a vietnami háborút. Azonkívül az USA gazdasági és minden értelemben fénykora volt a II. vh. utáni 40-50 év, szóval szó sem volt róla, hogy majdnem ráment.
A Szovjetunió, az ráment az ûrprogramra (többek között), mert sokszorosan erején felül költött rá és a fegyverkezésre.
Az USA az Apollo-program közben vívta a vietnami háborút. Azonkívül az USA gazdasági és minden értelemben fénykora volt a II. vh. utáni 40-50 év, szóval szó sem volt róla, hogy majdnem ráment.
A Szovjetunió, az ráment az ûrprogramra (többek között), mert sokszorosan erején felül költött rá és a fegyverkezésre.
#40
a zemberiség meghodicsa a zürt!!!
dicsösség!!!
az emberisség eggyetlen reménnye! a faly fenmaradássa!
fentartható felylõdés!
dicsösség!!!
az emberisség eggyetlen reménnye! a faly fenmaradássa!
fentartható felylõdés!
#39
Nemtom mi bajotok ezzel... A holdutazást is hülyeségnek, meg lehetetlennek tartották, aztán 10 éven belül eljutottak oda. Igaz, hogy majdnem ráment az USA gazdasága, de sikerült. Ami engem illet nekem is komoly aggályaim vannak a projekt kivitelezhetõségében, de miért ne próbálják meg? A valóságshow ötlet meg egyáltalán nem rossz. A holdutazás is azért kapott sok pénzt, mert az embereket érdekelte a TV-ben, amint alábbhagyott az érdeklõdés, hirtelen elfogyott a pénz is.
Hajrá! Drukkolok nekik és jelentkezek majd én is.
Hajrá! Drukkolok nekik és jelentkezek majd én is.
#38
"Szánalom, hogy a valódi ûrkutatásra fordítható pénzekre rárepülnek az ilyen átlátszó médiahack-ekkel."
Ez egy üzleti vállalkozás magántõkébõl, magánszponzorokkal.
A magánszponzorok és a magántõke majd megmondja saját akaratából, hogy mire fordítja a saját pénzét.
Jelenleg a "valódi ûrkutatásra" fordítható pénzek ott vannak az ûrhivataloknál, és egyre csökkennek.
Ha tetszik, ha nem, eljött az az idõ, amikor a magánvállalatok csinálják a "valódi ûrkutatást". És nekik nem mondhatod meg mire, és hogyan költsék a pénzüket.
Bannedusermail : "A hülyítéseden kívül semmivel nem próbálkoznak, de abban sikeresek."
Hát hogyne.
Ez egy üzleti vállalkozás magántõkébõl, magánszponzorokkal.
A magánszponzorok és a magántõke majd megmondja saját akaratából, hogy mire fordítja a saját pénzét.
Jelenleg a "valódi ûrkutatásra" fordítható pénzek ott vannak az ûrhivataloknál, és egyre csökkennek.
Ha tetszik, ha nem, eljött az az idõ, amikor a magánvállalatok csinálják a "valódi ûrkutatást". És nekik nem mondhatod meg mire, és hogyan költsék a pénzüket.
Bannedusermail : "A hülyítéseden kívül semmivel nem próbálkoznak, de abban sikeresek."
Hát hogyne.
#37
Az oldalukon azt írták, hogy kb 2013-tól fogadnak csak jelentkezést és aki bekerül az fizetést kap a kiképzés idõtartama alatt. Gondolom több 4 fõs csapatot kiképeznek. Orvosok és a gépek javításához kellõ mûszaki ismeretekkel rendelkezõ mérnökök elõnyben vannak. A 4-bõl minimum 2 kell , hogy rendelkezzen valamilyen orvosi tudással, 2 meg valamilyen fontos technikai tudással. A céljuk az, hogy folyamatosan küldjenek embereket, az elsõ 4 után is, hogy létre tudjanak hozni egy minél önállóbb Mars kolóniát. De azt is írták, hogy még nem tudják, hogy a Mars alacsony gravitációjában születhet-e gyereke 2 embernek. Mintha nemrég azt olvastam volna, hogy az ûrállomás fedélzetén nem lenne képes kifejlõdni.
Amúgy én is lehet jelentkezek, de csak poénból. Gondolom sokan vannak így. Fel lehet vele vágni társaságban... "Én jelentkeztem ûrhajósnak is" Csak aztán nehogy beválogassanak. Mondjuk max akkor visszamondod. Vagy elmész és kapsz egy jó kis kiképzést.
Amúgy én is lehet jelentkezek, de csak poénból. Gondolom sokan vannak így. Fel lehet vele vágni társaságban... "Én jelentkeztem ûrhajósnak is" Csak aztán nehogy beválogassanak. Mondjuk max akkor visszamondod. Vagy elmész és kapsz egy jó kis kiképzést.
#36
Szánalom, hogy a valódi ûrkutatásra fordítható pénzekre rárepülnek az ilyen átlátszó médiahack-ekkel. 10 éven belül kolónia a Marson? Ha 2050-ig akarnának embert küldeni a Marsra a világ összes ûrügynökségének az összefogásával, már az is egy eszetlenül merész terv lenne.
#35
Egyébként egy Mars utazás költségét anno kb. 1000 milliárd dollárra becsülték, 6 emberre 1 év oda-vissza + kutatás idõ (nyilván itt is elszállnának a költségek, és duplája, háromszorosa lenne valójában). A ISS 400 milliárd dollárból épült fel, aminek a hátterét nem kellet kiépíteni. Vegyük csak a kommunikációt, mert ugye kapcsolatot szeretnék tartani az ûrhajósokkal. Erre nem elég a Tescoban megvásárolt szobaantenna, nagy teljesítményû antennák kellenek, legalább három a föld különbözõ pontjain, amit fenn is kell tartani, ami milliókba kerül. Ja és nem árt elõtte kipróbálni, vagyis fejlesztési költségek... Aztán nem ártana egy rakétát kifejleszteni ami képes a Marsig eljuttatni, vagy az ûrben összeszerelni valamit, te jó ég most költségekben hol tartunk? És még nem értem a végére... Folyt. köv. vagy mindenki el tudja képzelegni?
Szóval ez a cég hantázik, ami nem jó. Mert az állam, aminek tényleg lenen rá pénze, vagyis a politikus meg bedõl ennek, mondván ja ez ilyen egyszerû meg olcsó, azt' még ennyit sem fognak az államok ûrkutatásra költeni.
Egyébként a RED-DRAGON egy ûrszonda lenne, nem embereket szállítana a Marsra, hanem a NASA egy mély-fúróját.
Szóval ez a cég hantázik, ami nem jó. Mert az állam, aminek tényleg lenen rá pénze, vagyis a politikus meg bedõl ennek, mondván ja ez ilyen egyszerû meg olcsó, azt' még ennyit sem fognak az államok ûrkutatásra költeni.
Egyébként a RED-DRAGON egy ûrszonda lenne, nem embereket szállítana a Marsra, hanem a NASA egy mély-fúróját.
#34
Az a cucc ami odavitte Curiosity-t (és nem Couriosityt), az eléget a légkörben, illetve becsapódott a Marsba. Az MSL a régebben odaküldött Mars-szondákkal (és nem mûholddal) tartja a kapcsolatot a Földel.
Többre is képesek lennének, csak a pénzbõl ennyire futja. Tervbe volt anno egy Mars Telecommunications Orbiter (MTO) is, ami nagy sávszélességet biztosított volna, de ezt költségvetési okok miatt elvettétek. Illetve tervbe van véve ennek egy továbbfejlesztett változat egy Laser communication Orbiter, ami még nagyobb sávszélességet biztosítana. Talán 2025 után megvalósul... A pénzt a politikusok szavazzák meg, nem a kutatók. Sajnos.
Többre is képesek lennének, csak a pénzbõl ennyire futja. Tervbe volt anno egy Mars Telecommunications Orbiter (MTO) is, ami nagy sávszélességet biztosított volna, de ezt költségvetési okok miatt elvettétek. Illetve tervbe van véve ennek egy továbbfejlesztett változat egy Laser communication Orbiter, ami még nagyobb sávszélességet biztosítana. Talán 2025 után megvalósul... A pénzt a politikusok szavazzák meg, nem a kutatók. Sajnos.
Én egy indexes riportban olvastam a napi 32 MB adatforgalmat.
"Mintha lett volna egy tervezetük miszerint az elsõ lépcsõnél az építõ/felderítõ robotka mellett menne egy kommunikációs mûhold is. Az vélhetõleg már nem csak ilyen szûk sávszélességgel dolgozna..."
Jelenleg is vannak mûholdak a Mars körül, például a cucc, ami odavitte a Couriosityt, pont megfelelt erre a célra. A NASA üzemelte be a rovernek és ennyit tud, mert ennyire vagyunk képesek akkora távolságban. Pár százmillió kilométer, nagy nyereségû antennák, és a kozmikus háttérsugárzás, napszél és egyéb tényezõk miatt ennyire vagyunk képesek. Ez van, óránként egy kibaszott floppy megy át ekkora távolságon. Egy CD az három hét.
Szerinted miért volt olyan béna az élõ közvetítés minõsége, és miért kellett napokat várni a nagy felbontású képekre? Mert nem fért bele az adatforgalomba, és ha fontos az adatok bitenkénti helyessége, akkor az oda-vissza csomagokkal is rengeteg idõt pöcsölnek el.
Jelenleg is vannak mûholdak a Mars körül, például a cucc, ami odavitte a Couriosityt, pont megfelelt erre a célra. A NASA üzemelte be a rovernek és ennyit tud, mert ennyire vagyunk képesek akkora távolságban. Pár százmillió kilométer, nagy nyereségû antennák, és a kozmikus háttérsugárzás, napszél és egyéb tényezõk miatt ennyire vagyunk képesek. Ez van, óránként egy kibaszott floppy megy át ekkora távolságon. Egy CD az három hét.
Szerinted miért volt olyan béna az élõ közvetítés minõsége, és miért kellett napokat várni a nagy felbontású képekre? Mert nem fért bele az adatforgalomba, és ha fontos az adatok bitenkénti helyessége, akkor az oda-vissza csomagokkal is rengeteg idõt pöcsölnek el.
"Nos, lehet fikázni a projektet, meg csalónak titulálni õket, de egyet ne tessék elfelejteni: Mindenki más (included kormányok és nagy bazi tudósok) leszarja az egészet, õk legalább próbálkoznak a megvalósítással."
A hülyítéseden kívül semmivel nem próbálkoznak, de abban sikeresek.
A hülyítéseden kívül semmivel nem próbálkoznak, de abban sikeresek.
#30
Hát szeretném azt hinni, hogy ezt mostanában meg lehetne valósítani, de szerintem nagyon elszaladt a ló azokkal, akik ezt kitalálták. Ez már csírájában nagyon sci-fi-nek tûnik. Még odáig sem merek gondolatban elmerészkedni, hogy Mars-bázis elemeket küldenek a Marsra, nemhogy odáig "biztos dögunalom lenne a valóságshow". Semmi alapja nincs az elképzelésnek, a legnagyobb jóindulattal is csak fantázia. Annak talán lenne, hogy pl. egyenes adásban belelõnek 4 embert a Marsba... Bár annak sem nagyon. 1-et talán. 😄
Én szívesen mennék a Marsra majd, amikor már ugyanolyan sima utazás lesz, mint pl. a Kanári-szigetekre menni két hétre nyaralni. Az sem ma lesz, és pár generációnyi idõ eltelik, míg eljutunk odáig. Kár, pedig jó lenne.
Én szívesen mennék a Marsra majd, amikor már ugyanolyan sima utazás lesz, mint pl. a Kanári-szigetekre menni két hétre nyaralni. Az sem ma lesz, és pár generációnyi idõ eltelik, míg eljutunk odáig. Kár, pedig jó lenne.
#29
majd akkor igényeljen ha eljut. amcsik se sajátították ki a holdat bár valami hülye felparcellázta
#28
"Menjen ember akkor, ha már biztonságban vissza is tudjuk hozni."
ha a celebeket lövik ki, akkor inkább már holnap induljanak. és vihetik a divatszakmát is magukkal, rájuk is legalább akkora szükség van a marson, mint a topless Dj-kre.
ha a celebeket lövik ki, akkor inkább már holnap induljanak. és vihetik a divatszakmát is magukkal, rájuk is legalább akkora szükség van a marson, mint a topless Dj-kre.
Kelly Sue Deconnick Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
#27
Egyetértek veled, lehet hogy csapnak egy nagy hepajt, aztán lefújják, vagy mégrosszabb - valahol a saharában felhúznak néhány bádog-kéglit és majd ráfogják, hogy a marson van...
Mindenesetre remélem, hogy nem így fogunk eljutni a marsra. Az ûrhajósok legyenek unalmas, kötelességtudó, elhivatott emberek, ne bohócruhába öltöztetett cirkuszi majmok.
Mindenesetre remélem, hogy nem így fogunk eljutni a marsra. Az ûrhajósok legyenek unalmas, kötelességtudó, elhivatott emberek, ne bohócruhába öltöztetett cirkuszi majmok.
#26
Ittazt írják, hogy a Mars Reconnaissance Orbiter max 6Mbit/sec-el tud adatot küldeni a Földre, a legjobb átlag 133Gbit volt 10 óra alatt. Szóval a közvetítést megoldani nem lenne olyan bonyolult.
#25
Azért az "Elsõ ember a Marson, aki odament meghalni" elég szarul hangzana majd a történelemkönyvekben. Menjen ember akkor, ha már biztonságban vissza is tudjuk hozni. Szerintem.
#24
sehogy , javitsatok ki ha tévedek de a biosphere2 óta nem volt hasonló átfogó próbálkozás, sõt részeredmény sem sok......
#23
Mintha lett volna egy tervezetük miszerint az elsõ lépcsõnél az építõ/felderítõ robotka mellett menne egy kommunikációs mûhold is. Az vélhetõleg már nem csak ilyen szûk sávszélességgel dolgozna...
Amíg nem nyilvánítja ki egyik állam sem a területigényét a Marsra addig szerintem nem számít az ott lévõk esetleges agonizálása sem.
Amíg nem nyilvánítja ki egyik állam sem a területigényét a Marsra addig szerintem nem számít az ott lévõk esetleges agonizálása sem.
#22
Nos, lehet fikázni a projektet, meg csalónak titulálni õket, de egyet ne tessék elfelejteni: Mindenki más (included kormányok és nagy bazi tudósok) leszarja az egészet, õk legalább próbálkoznak a megvalósítással.
Csak összehasonlításképp, hogy mire van az embereknek kb ennek a projektnek a költségvetésével összemérhetõ milliárdnyi dollárja, ami ennél fényévekkel nagyobb baromság:
http://kivultagasabb.postr.hu/ime-a-3-milliard-fontos-csodajacht
Csak összehasonlításképp, hogy mire van az embereknek kb ennek a projektnek a költségvetésével összemérhetõ milliárdnyi dollárja, ami ennél fényévekkel nagyobb baromság:
http://kivultagasabb.postr.hu/ime-a-3-milliard-fontos-csodajacht
Oldal 1 / 2Következő →