345
-
#105
ennyire nem vagyok képben a fizikában.. általánosságban a tudományról beszélek, hogy vannak elméletek amiket idővel felváltanak újabbak -
mizar1 #104 Például még mi?
Mondj olyan fizikai törvényt ami törvény volt és már nem az mert sérült . -
Bannedusermail #103 Helytelen a feltételezésed, hogy csak vallásos hittel lehet boldogulni. -
mizar1 #102 Jó lenne ha ebben rend lenne a fejekben, mert megzavarja a gondolkodást. -
mizar1 #101 Lehet több dimenzió, csak az nem térdimenzió lesz.
Lehet tömeg, szín, mágnesesség, stb.
Térdimenzióból elég három, és erről neveztük el a Világot 3D-nek.
Tehát a lényeg az, hogy nem a Világ 3D-s, hanem a tájékozódási rendszerünk.
A világ végtelen D-s, hiszen egy pontból végtelen sok kiterjedés -azaz dimenzió húzható. -
#100
hát ennyit a tuti biztosról.. az még nem.. más már igen, de nem baj van másik, újabb.. a régi tuti biztos helyett :)
nem baj a tévedhetetlenség, de ne ringassuk magunkat egy olyan tévhitbe hogy mindenhatóak vagyunk -
#99
a szükségtelent csak arra írtam hogy attól hogy mi nem látjuk értelmét (mert mondjuk nem érzékeljük vagy nem tudjuk felfogni a mibenlétét), még nem biztos hogy szükségtelen.. nyilván az egyszerű matematikai trigonometriához, vagy mozgásegyenletekhez elég a 3D meg az idő.. de hogy a többi D úgy általában szükségtelen, azt nem tudom.. erre írtam -
mizar1 #98 Az anyag, illetve energiamegmaradás törvénye még soha sehol nem sérült.
Ha valahol valamikor ez megtörténik akár egyszer is akkor az egész ki lesz dobva. -
mizar1 #97 Szerintem nem értetted meg azt amit írtam.
Pedig kitértem az időre is és hogy mikor van szükség az időkoordinátára.
Ha csak helyet határozol meg akkor a hely azaz térkoordinátákról beszélünk, az pedig három szükséges és elégséges adat a valós Világban.
(A matematika az egy másik dolog). -
#96
szükségtelen? én mintha olvastam volna tudományos hablatyokat több dimenzióról, pl az időről.. de lehet hogy az hülyeség :P :) -
#95
sok olyan állítás, feltevés van amit aztán később bizonyítanak hoyg mégsem, vagy nem egészen úgy.. pl.. aztán majd megint lehet hogy másképp igaz.. szóval ez nem feltétlenül arról szól hogy ami már egyszer úgy volt az tutibiztos.. különben még mindig igaz lenne valamelyik törvényünkben hoyg a Föld lapos
-
mizar1 #94 Hozzátehetjük, de a jelenlegi állásnak mindig el kell fogadnia a már föltárt törvényeket egészen addig amíg egyetlen dolog nem cáfolja valamelyiket.
Éppen azért tudunk előre haladni a tudományban mert nem tételezzük föl, hogy bármi lehetséges. -
mizar1 #93 Ismét előjött a dimenzió téma.
Az anyag bármely pontjából végtelen sok irány húzható, tehát az anyag végtelen dimenziójú mert a dimenzió kiterjedést jelent.
Az anyagban való tájékozódáshoz viszont három téradat szükséges és elégséges.
Erről tájékozódási rendszerünkről neveztük el Világunkat három dimenziósnak.
Kevesebb kevés, több szükségtelen.
Ha eseményt határozunk meg akkor szükség van egy negyedik, idő adatra is.
Ennyi, semmi mítosz nincs benne. -
#92
itt a kulcs: az általunk áttekinthető tér és időintervallumban
egyről beszélünk, de azért azt is hozzáteszik mindig.. a tudomány jelenlegi állása szerint -
mizar1 #91 A tudás nem az, hogy mindenben kételkedsz.
Amit megismertél, amit megértettél abban biztosnak kell lenned.
El kell tudnod választani a lehetségest a lehetetlentől.
Ezért keressük a törvényeket.
A törvényeket időnként fölülvizsgáljuk, és ha csak egyetlen esetben nem érvényes eldobjuk és új összefüggést, törvényt keresünk.
A törvények nyilván adott környezeti feltételek esetén érvényesek.
Az anyag és energiamegmaradás törvényei például az általunk áttekinthető tér és időintervallumban mindig érvényesek voltak. -
#90
a felfogóképességünk határain belül :D
csak még egy példa akkor.. a tudományunk is ismeri a dimenziók fogalmát.. 0. pont
1. vonal (pontok halmaza)
2. sík (vonalak halmaza)
3. tér (síkok halmaza)
4. idő (?) (terek halmaza)
5.
6.
namost.. az is tézis ha jól tudom hogy a síkok lefelé átjárhatóak.. mi értjük, látjuk mi történik egy nálunk kisebb "verziójú" dimenzióban.. egy papírlapon élő 2D lény, sosem lenne képes felfogni hogy mi zajlik egy térbeli világban.. vagy hogy hogyan néz ki..
ezek alapján, miből gondoljuk azt hogy a mi 3.D világunk fölött nincs más, vgay ha van, akkor azt képesek vagyunk valóban felfogni? -
mizar1 #89 Azt valóban nem, de a Világ megismerhetősége nem is ezt jelenti, hanem azt, hogy új megfigyelések, új mérések összefüggéseit megérthetjük.
Az agyunk alkalmas rá. -
mizar1 #88 A fizikus mondhatja, hogy a világa itt véget ér mert a fizikus számára az a létező amit mérni tud.
De a Világ nagyobb mint amit mérni tudunk, ez a történelem folyamán számtalanszor beigazolódott. -
#87
na mindegy.. never ending story.. szerintem mivel nem tudhatjuk meg hogy mire nincs rálátásunk, mi esik ki az érzékelési tartományunkból, amit (esetlegesen) sosem foghatunk fel, vagy hogy egyáltalán van-e ilyen, így azt gondolom sosem jelenthetjük ki hogy tuti biztosan mindent tudunk..
max azt hogy a felfogóképességünk határainn belül, a tudományunk jelenlegi állása szerint.. -
mizar1 #86 Nem az értékek végtelenek, hanem az anyag, és annak változatossága. -
mizar1 #85 Az anyagnak csak elenyésző része jutott el arra a szintre amit látni vagy mérni tudunk. -
#84
*a macska pedig tuti biztos benne hogy az ember aki enni hoz neki, a szolgája.. :) -
#83
a macska pedig tuti biztos benne hogy az ember aki enni hoz neki, a gazdája.. :) -
#82
"A gyarló ember azt hiszi, hogy a Világ véges ,mert egyszerűsített modelljének matematikája ezt hozza ki.
Csakhogy a modell egyszerűsítés, csak pár tényezőt vesz figyelembe.
A Világegyetemünk bizonyosan nem volt egy tűhegynyi térfogatban, mert már kisebb sűrűségnél valami mást csinál.
Hiába adja ki a modell szélsőértéke a végtelen nagy sűrűséget végtelen kis térfogaton."
Aha, és te lennél a nem gyarlóember, aki persze szigorúan tudományos alapon elfogadja a végtelenbe futó értékek realitását.
Tisztelem az elhivatottságodat és a HITEDET.
-
#81
hát ezaz.. ezek a képletek nem a tutibiztosság eredményei.. tapasztalati képletek! és az még közel sem a tuti -
mizar1 #80 Tuti biztos, hogy létezem. -
mizar1 #79 Nem csak a gravitációt, a mágnesességet sem tudjuk, hogy pontosan hogyan működik.
Viszont Ki tudjuk számolni mindkettőt halálpontosan.
A fizika mér és számol, a filozófiának kellene értenie. -
#78
ha a tér az atomi szinten átjárható.. akkro hol érnek véget a határaid.. tuti biztos hogy létezel? -
#77
Most nem volt kedvem végigolvasni az ateista vs vallás vitákat, de nekem egyértelmű, hogy az anyag evolúciója az élet, és mindenféle képen így alakultak volna a dolgok, mert így fejlődik az univerzum. -
mizar1 #76 A törvények tuti biztosak.
Egyéb módon, a színképelemzés segítségével azt is tudjuk, hogy tízmilliárd fényév távolságban, azaz ennyi idő mélységében is tuti biztosak.
-
#75
azért mert van felvételünk pár bolygóról, már mindent tudunk?
a gravitációra is vannak képleteink, elméleteink, de mégsem tudjuk hoygan működik pontosan -
#74
"Az anyag végtelen.
A fizika, a csillagászat és a többi csak az anyag bizonyos megjelenési formáit tudja vizsgálni"
Ezt honnan vetted?
A csillagászok szerint kb 10 a 11-en galaxis van ez 3 x 10 a 23-on csillagot jelet. Ez bazi nagy szám, de nem végtelen. Sötét anyagból a becslések szerint ennek kb 5X öse van, ez sem végtelen.
"Az anyag nem lehet véges.
Tulajdonságai kimeríthetetlenek.
Még az elektronnak vagy a protonnak is sokkal több tulajdonsága van mint amivel leírjuk őket."
Hát a tudomány jelenlegi állása szerint a részecskék kvantummechanikai leírása nem teszi szükségessé un. rejtett paraméterek létét, ergo az elektron kvantummechanikai leírása teljes. Mellesleg matematikailag az egyik legpontosabban modellezett valami az univerzumban.
Nagyra becsülöm a lelkesedésed a tudomány iránt, de javaslok egy kicsit több tiszteletet az általunk még nem ismert dolgok irányában.
-
mizar1 #73 Nézz meg egy műhold felvételt a Földről és megbizonyosodsz. -
#72
őszintén, nekem bármelyik verzió megfelel.. én csak a "tutibiztos hogy" kijelentések ellen kardoskodok -
mizar1 #71 Amelyek már törvény szinten vannak azok bizonyosan úgy zajlanak. -
#70
hátöö.. a régi tudományban is voltak azért módosult alapelvek.. pl hogy a Föld "banán" alakú stb.. miért gondoljuk hogy most már valóban mindent helyesen érzékelünk? -
mizar1 #69 A gyarló ember azt hiszi, hogy a Világ véges ,mert egyszerűsített modelljének matematikája ezt hozza ki.
Csakhogy a modell egyszerűsítés, csak pár tényezőt vesz figyelembe.
A Világegyetemünk bizonyosan nem volt egy tűhegynyi térfogatban, mert már kisebb sűrűségnél valami mást csinál.
Hiába adja ki a modell szélsőértéke a végtelen nagy sűrűséget végtelen kis térfogaton. -
mizar1 #68 Eddig még mindig igazak voltak.
Ha csak egyetlen eset lesz amikor egy törvény nem igaz, az egész ki lesz dobva.
Az a modell biztosan rossz lenne amely túlbonyolítja a valóságot.
Minden modell egyszerűsítése a valóságnak.
-
#67
tudom, ndem is ez volt a lényeg.. hanem hogy attól hogy valamely élőlény (pl az ember) azt hiszi hogy mindenre van rálátása (ergo mindent képes felfogni), attól még nem biztos.. hiszen amire nincs rálátása azt sosem fogja megtudni.. így persze abban a tudatban pusztul ki hogy mindent megismert.. pedig.. -
#66
Másrészt pedig azért "RNS-eznek" a tudósok, mert a bonyolultabb (ma létező) sejtekben lezajló kémiai folyamatokhoz katalizáló fehérjék szükségesek, amelyeket enzimeknek hívunk. A fehérjéket DNS kódolja, a kettő közötti közvetítő szerepét pedig RNS molekulák játsszák. Ez a DNS-RNS-fehérje rendszer egy igen bonyolult rendszer, és joggal feltételezhetjük, hogy egy RNS világon alapul...
És itt jön a képbe az "RNS-ezés"... Léteznek RNS alapú katalizáló molekulák, amelyeket ribozimeknek nevezünk. Tehát az RNS-nek eredetileg nem kellett információtároló funkciójának lennie, egyszerűen katalizálhatott csak simán kémiai folyamatokat, ebbe beleértve önmaga reprodukcióját is.
A fehérje és DNS-mentes, csupán kettős lipidmembránból és különböző funkciójú RNS molekulákból álló sejt az általunk elképzelhető legegyszerűbb életforma.
Viszont az élet itt nem állt meg, és nyilván minél bonyolultabb egy élőlény, annál többféle, annál hatékonyabb, specifikusabb katalizáló molekulákra van szüksége. Erre a ribozimek nem alkalmasak, tehát így nem alakulhat ki bonyolultabb sejt, bonyolultabb biológiai rendszer...
Viszont a környezetben rendelkezésre álltak aminosavak, különböző szerkezetű peptidek, amelyek alkalmasak a feladat ellátására. Ezenfelül enzimfehérjék kialakulásához mindenképpen szükségesek RNS alapú biokatalizátor rendszerek (aminosav polimerizáció, peptid ligálás stb.) Az enzimek (összehangolt) szabályozásához viszont a biológiai rendszer fokozatos bonyolódásával idővel információtároló rendszer is szükséges lesz, valószínűleg így alakult ki az RNS közvetítésével egy új szerveződés, a DNS-RNS-fehérje rendszer...
(Persze a sejtben nem minden fehérje enzim, vannak struktúrfehérjék és egyéb funkciójú fehérjemolekulák is, de ebből a szempontból ez most nem volt lényeges.)
Hogy a DNS hogyan került képbe, azt nem igazán tudtuk eddig, de információtárolásra lényegesen alkalmasabb, mint az RNS, ezért válthatta fel azt. Mint ahogy a fehérjék is alkalmasabbak biokatalízisre, ezért váltották fel az RNS-t, legalábbis nagyrészt, mert ribozimek még mindig vannak a legfejlettebb sejtekben is.
Érdekes ez az új elképzelés, és a DNS-RNS hibrid elképzelés is... Lehetséges, hogy valahol a kettő között van az igazság, mert mindkettő sok tudományos tényt vet fel, amelyeket nem lehet csak úgy kidobálni.