Jelentős ingadozások a Voyager adataiban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#45
töredékét se. Több nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt egy telefon kijelzõvel és antennával együtt, mint egy olyan proci.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#44
Kivételesen egyet kell értenem veled! Öregszel? Vagy mifene, mert nem vall rád az ilyen hozzáállás.
nézõpont kérdése. Arra amire tervezték õket 100%-ban megfelelnek. Akkor mihez képest nézzük a kezdetlegeset? 😊
Megjegyzem: még az ISS-n is 386-os gépek dolgoznak 😉 Lehet õket eléggé kezdetélegesnek nevezni, de õk azok a vasak amik legkevésbé érzékenyek a különbözõ kûlsõ behatásokkal szembe. Az, hogy mi a kezdetleges meg mi nem az, az egy eléggé szubijektív dolog. Ezeket úgy hívják célorientált gépek. A területükön jelenleg nincsen jobb nálunk. Azon a teürleten õk az IStenek.
Amúgy meg ahhogy írátk: ezek maguk a történelem.
Megjegyzem: még az ISS-n is 386-os gépek dolgoznak 😉 Lehet õket eléggé kezdetélegesnek nevezni, de õk azok a vasak amik legkevésbé érzékenyek a különbözõ kûlsõ behatásokkal szembe. Az, hogy mi a kezdetleges meg mi nem az, az egy eléggé szubijektív dolog. Ezeket úgy hívják célorientált gépek. A területükön jelenleg nincsen jobb nálunk. Azon a teürleten õk az IStenek.
Amúgy meg ahhogy írátk: ezek maguk a történelem.
#42
A MIR-rel leginkább az volt a baj, hogy a megsemmisítésekor már 15 éves volt az elsõ modulja. Egy Szojuz jótállása a fellövés után csak hat hónap, utána nem szabad használni. Ezért szerelték át az ûrhajósok üléseit a frissen dokkolt ûrhajóba, és a távozók ezért mentek le a régebbi ûrhajóval.
#41
A nemzetközi egyezmények az atomfegyverek világûrbeli tárolását és felhasználását tiltják, a nukleáris energiaforrások felhasználását nem.
Ami azt illeti, az izotópok hõjével táplált termoelektromos energia-cellák nélkül nem menne egyetlen külsõ naprendszeri szonda sem. A Jupiternél már alig van napfény, a napelemek nem adnának elég áramot.
Ami azt illeti, az izotópok hõjével táplált termoelektromos energia-cellák nélkül nem menne egyetlen külsõ naprendszeri szonda sem. A Jupiternél már alig van napfény, a napelemek nem adnának elég áramot.
#40
"A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál."
Höhöhö. Az oroszok egyik központi modulja a Zvezda (DOS-8)a Mir-2-höz készült. Volt olyan terv, hogy elõször a Mír-hez csatlakoztatják és onnan fejlesztik tovább.
Valójában az ISS az a Mir-2 + Freedom + egyéb nemzetközi modulok. A russzkik és az amcsik is a saját új ûrállomasukat valamikor a kilencvenes évek elején, esetleg nyolcvanas évek végén akarták üzembe helyezni. Csak beütött hogy véget ért a hidegháború meg hogy szétesett a SZU. Aztán elõvették mégiscsak a már megépült modulokat és a két ûrállomásból csináltak egyet, meg kiegészítették újabbakkal.
Ennyit az átkos rencerben készült ûrteknolódzsiról.
Höhöhö. Az oroszok egyik központi modulja a Zvezda (DOS-8)a Mir-2-höz készült. Volt olyan terv, hogy elõször a Mír-hez csatlakoztatják és onnan fejlesztik tovább.
Valójában az ISS az a Mir-2 + Freedom + egyéb nemzetközi modulok. A russzkik és az amcsik is a saját új ûrállomasukat valamikor a kilencvenes évek elején, esetleg nyolcvanas évek végén akarták üzembe helyezni. Csak beütött hogy véget ért a hidegháború meg hogy szétesett a SZU. Aztán elõvették mégiscsak a már megépült modulokat és a két ûrállomásból csináltak egyet, meg kiegészítették újabbakkal.
Ennyit az átkos rencerben készült ûrteknolódzsiról.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
Ja. Meg a mobilja a soxorosat fogyasztja..
#38
Azert azt nem art nem elfelejteni, hogy a hadiipar es az urkutatas sosem az aktualis technologiaval dolgozott annak idejen.
Boven elotte jartaka a kereskedelemben kaphato cuccoknak.
Ne felejtsuk el, hideghaboru volt!!!!!!!!!!!!!!!!
Szal a 77 hethez adjal hozza egy 10-15 evet.
Boven elotte jartaka a kereskedelemben kaphato cuccoknak.
Ne felejtsuk el, hideghaboru volt!!!!!!!!!!!!!!!!
Szal a 77 hethez adjal hozza egy 10-15 evet.
#37
Azon feül lehet, hogy a pálya sem volt megfelelõ hozzá. A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Az oroszok megpróbálkoztak vele. A nemzetközi ûrállomás orosz részlege lényegében a törölt Mir 2 ûrállomás projekt némileg módosított moduljai. Azt akarták hogy a Mirt módosítsák a hasonló design miatt, és épüljön bele az ISS-be, de a többi nemzetközi partner nem egyezett bele. A Mir addigra már elöregedett és elavult, veszélyessé vált.
Az ûrbeli újrahasznosítás nagyságrendekkel nagyobb volumenû jelenlétet igényel, komplett kitelepített ipart, üzemeket. Nem olyan egyszerû amilyennek hangzik.
Az ûrbeli újrahasznosítás nagyságrendekkel nagyobb volumenû jelenlétet igényel, komplett kitelepített ipart, üzemeket. Nem olyan egyszerû amilyennek hangzik.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#35
Mondjuk pont ezert nem ertettem, hogy a MIRt miert iranyitottak a legkorbe? Miert nem hasznositottak ujra?
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#34
A Curiosity-n 4,8kg plutónium-238 van.
#32
Ez Aranyi László! Minden szava Aranyat ér! 😊
#31
"Az Egyesült Államokat elhagyó tudósok némelyike arról számolt be, hogy a Holdra vonatkozó ismeretek némelyikét bizony meghamisították. Égi kísérõnk ugyanis vékony légkörrel rendelkezik, a víz pedig jóval nagyobb gyakorisággal fordul elõ rajta, mint ahogy az a köztudatban él. Ismert egy fotó, ahol egy már csontvázzá bomlott emberi test közönséges farmernadrágot visel."
priceless
priceless
#30
Höhöhö!
<#nevetes1>
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#29
Csak nem erre gondoltál?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#28
De csak a japán, meg a német csillagokat!
2020-ban pedig kettõvel minimum kevesebb bolygó lesz, mert az olyan bolygókat, amely olyan légkörrel rendelkeznek, amelynek magas CO2 szintje van, bannolják a Naprendszerbõl, szal Mars/Vénusz ugrott. A következõk a szénhidrogén légkörû holdak lesznek.
<#nyes>
2020-ban pedig kettõvel minimum kevesebb bolygó lesz, mert az olyan bolygókat, amely olyan légkörrel rendelkeznek, amelynek magas CO2 szintje van, bannolják a Naprendszerbõl, szal Mars/Vénusz ugrott. A következõk a szénhidrogén légkörû holdak lesznek.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
nyilván a mesterséges eredetûekrõl van szó 😄
#26
na ja, és 2030-ra leállítják a csillagok 50%-át
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#25
Szerintem most fordult vissza, csak még nem elemezték ki
http://muszaly.hu A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.
#24
Ûrszemét:
Azért az is sokat mondó, hogy több mint 2000!!! ûrben keringõ tárgyról (mûholdak, <ebben benne vannak a felfújható álmûholdak is>, rakétadarabok)tudtak a 70-es évek elején. És még csak gondolkodtak azon, lehet-e esetleg kommunikációs célra is használni õket...
Azért az is sokat mondó, hogy több mint 2000!!! ûrben keringõ tárgyról (mûholdak, <ebben benne vannak a felfújható álmûholdak is>, rakétadarabok)tudtak a 70-es évek elején. És még csak gondolkodtak azon, lehet-e esetleg kommunikációs célra is használni õket...
http://vakond.hu/
#23
1972-ben így látták itthon:
"Az ûrhajózás elsõ 12 éve alatt a gazdaságosság tekintetében is óriási fejlõdés ment végbe. A kezdetben felbocsátott mûholdak minden kilogrammjára 10 millió forint költség esett.
A Hordozórakéták növekedésével növekedett a hasznos teher, és vele párhuzamosan a hasznos teher 1 kilogrammjára esõ rakétasúly kisebb lett. A 202. oldalon említett példában 300 millió forint startköltséggel 2360 kilogrammot juttathatunk 557 kilométer magasságban föld körüli pályára. Így 1 kilogramm hasznos súly föld körüli juttatása 300 000 000 : 2360 = 130.000 forintba kerül. Ma 1 kilogrammra általában 100 ezer forintot számíthatunk.
Tehát a technika fejlõdése tíz év alatt százszor olcsóbbá tette az eszközök, a tárgyak Ûrpályára állítását..."
"Az ûrhajózás elsõ 12 éve alatt a gazdaságosság tekintetében is óriási fejlõdés ment végbe. A kezdetben felbocsátott mûholdak minden kilogrammjára 10 millió forint költség esett.
A Hordozórakéták növekedésével növekedett a hasznos teher, és vele párhuzamosan a hasznos teher 1 kilogrammjára esõ rakétasúly kisebb lett. A 202. oldalon említett példában 300 millió forint startköltséggel 2360 kilogrammot juttathatunk 557 kilométer magasságban föld körüli pályára. Így 1 kilogramm hasznos súly föld körüli juttatása 300 000 000 : 2360 = 130.000 forintba kerül. Ma 1 kilogrammra általában 100 ezer forintot számíthatunk.
Tehát a technika fejlõdése tíz év alatt százszor olcsóbbá tette az eszközök, a tárgyak Ûrpályára állítását..."
http://vakond.hu/
#22
A NASA is állami intézmény, és ez meg is látszik rajta. 20-30 éve még jelentett valamit a név, de mára belecsúszott abba, amit ez mindig is jelentett (hatékonyság, források felhasználása, politikai kézivezérlés szempontjából).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#21
asszem van egyezmény, hogy ne nukleáris cuccok ne kerüljönek az ûrbe.
#20
Annyira olcsó talán sose lesz.
De a mai technológiát is bõven ki lehetne még kihasználni.
Pl. az ISS ûrálomás tömegének nagyrészét olyan dolgok teszik ki, amelyek az ûrben is elõállíthatóak lennének, viszonylag egyszerû technológiával, pl fémcsövek/lemezek/idomok. Ehelyett persze amikor lejár az ISS üzemideje sem újrahasznosítják, hanem beléptetik a légkörbe. Bár az oroszok egyedül is folytatnák, vagy átvontatnák a Holdhoz, de egyelõre ez kevésbé valószínû.
Azonban minimális képességünk sincs kinn az ûrben arra, hogy ilyen termelést, vagy újrahasznosítást végezzünk.
Ha egy 10 t-ás ûrállomás modulból csak pár száz kg-t kéne felvinni, az azért jelentõsen csökkentené az ûrhajózás költségeit.
Az ûrszemét meg csak gyûlik a földkörül.
De a gond inkább az, hogy a politika max annyi perspektívát lát ebben az egészben, hogy valahova esetleg zászlót lehet kitûzni majd a távoli jövõben, ami olyan mint az olajtartalék elfogyása: mindíg 20-30 év múlva várható a jelenhez képest.
A Hold-programok után az egész ûrhajózás, a központi szervezetek is látványosan elvesztették a motivációjukat. A NASA sem tudott reális célt maga elé tûzni, ami valamennyire is összhangban lett volna a politikai akarattal és a költségvetéssel.
Kevésbõl is lehet jót építeni, ha hosszútávú célok és források vannak. A 2-3 évenkénti "útvonal újratervezések" miatt van ott az ûrhajózás ahol. Nagyjából sehol.
Mert kérdem én hol vagyunk, ha kis cégecskék 5-6 év fejlesztõmunka után, gyak a nulláról, a tecsóból vásárolt eszközökkel lefutják a NASA-t!?
<#papakacsint>
De a mai technológiát is bõven ki lehetne még kihasználni.
Pl. az ISS ûrálomás tömegének nagyrészét olyan dolgok teszik ki, amelyek az ûrben is elõállíthatóak lennének, viszonylag egyszerû technológiával, pl fémcsövek/lemezek/idomok. Ehelyett persze amikor lejár az ISS üzemideje sem újrahasznosítják, hanem beléptetik a légkörbe. Bár az oroszok egyedül is folytatnák, vagy átvontatnák a Holdhoz, de egyelõre ez kevésbé valószínû.
Azonban minimális képességünk sincs kinn az ûrben arra, hogy ilyen termelést, vagy újrahasznosítást végezzünk.
Ha egy 10 t-ás ûrállomás modulból csak pár száz kg-t kéne felvinni, az azért jelentõsen csökkentené az ûrhajózás költségeit.
Az ûrszemét meg csak gyûlik a földkörül.
De a gond inkább az, hogy a politika max annyi perspektívát lát ebben az egészben, hogy valahova esetleg zászlót lehet kitûzni majd a távoli jövõben, ami olyan mint az olajtartalék elfogyása: mindíg 20-30 év múlva várható a jelenhez képest.
A Hold-programok után az egész ûrhajózás, a központi szervezetek is látványosan elvesztették a motivációjukat. A NASA sem tudott reális célt maga elé tûzni, ami valamennyire is összhangban lett volna a politikai akarattal és a költségvetéssel.
Kevésbõl is lehet jót építeni, ha hosszútávú célok és források vannak. A 2-3 évenkénti "útvonal újratervezések" miatt van ott az ûrhajózás ahol. Nagyjából sehol.
Mert kérdem én hol vagyunk, ha kis cégecskék 5-6 év fejlesztõmunka után, gyak a nulláról, a tecsóból vásárolt eszközökkel lefutják a NASA-t!?
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Az ûrkutatás valóban pénz kérdése jelenleg, de csak azért mert a technológia legfontosabb része a meghajtás bizony alig-alig fejlõdött. Egyelõre pedig kézzelfogható közelségben nem nagyon látszik helyettesítõ technika. Mondjuk ha 10,000 dollár lenne már LEO-ra is felvinni 1kg hasznos terhet hanem mondjuk csak 100 akkor már lehetne bátrabban próbálkozni.
#18
Ezek a "kezdetleges" cuccok még ma is megállják a helyüket, hiszen tudományos méréseket végeznek, mûszereik többsége pedig azért nem mûködik mert az RTG már nem ad hozzá elég áramot, de még mindig kommunikál a földdel!
A Voyager és Pioneer szondák a maguk idejében sokkal inkább kiemelkedõ mûszaki szintet jelentettek, mint ma a New Horizons! (utóbbi sem lebecsülendõ persze)
A Voyager és Pioneer szondák a maguk idejében sokkal inkább kiemelkedõ mûszaki szintet jelentettek, mint ma a New Horizons! (utóbbi sem lebecsülendõ persze)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#17
Nincs nagyon messze az a csillagköz? Még csak a bolygóköz jön, és a kolonizálás.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#16
Ez így erõs túlzás. A nehéz "vas" része igen. A többi rendszerük a normális országokban köszönyõviszonyban sincs azzal, amit akkor beleraktak. Pl. az elsõ F-15A és az MSIP II moderznizáció után AN/APG-70-es F-15C gépek számítástechnikai kapacitása között olyan 30-szoros eltérés volt, a memória 16 kb-ról 1 MB tájára nõtt. Mindez kb. 1 évtized alatt. Még mindig csak a '80-as évek közepérõl van szó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
Azert azt hozzatennem, hogy egy nuklearis hajtomuvel szerelt szonda 1-2 ev alatt lehagyna a jelenleg mar hajtomu nelkul repulo voyager-eket, viszont ilyen epitesere nem csak penz nincs, de akarat sem. Arrol nem beszelve, hogy ha egy szonda kijut a csillagkozi urbe, akkor sem tudunk meg sokkal tobbet, csak azt, hogy mekkora a maximalis sugarzasi szint a csillagok vedo mezojen kivul. Mondjuk az uj szondak epitesehez ez egy fontos adat lesz.
ps: Pontos hatarreteg nincs, ez is olyan mint a Fold legkore. Szepen lassan fogy el, tehat a keresett hatar valahol ott van, amikor mar nem emelkedik tovabb a sugarzas.
ps: Pontos hatarreteg nincs, ez is olyan mint a Fold legkore. Szepen lassan fogy el, tehat a keresett hatar valahol ott van, amikor mar nem emelkedik tovabb a sugarzas.
#14
Ott nem is kell feltétlenül olyan hûde nagy számítási teljesítmény. Csak pár beágyazott rendszer kell az irányításhoz, ahhoz ez is bõven elég.
Feldolgozáshoz kellhetne nagy számítási teljesítmény, de annyi érzékelõ nem fér el, hogy ez komoly mennyiséget jelentene, nameg haza is lehet küldeni, és itthon feldolgozni.
Feldolgozáshoz kellhetne nagy számítási teljesítmény, de annyi érzékelõ nem fér el, hogy ez komoly mennyiséget jelentene, nameg haza is lehet küldeni, és itthon feldolgozni.
#13
70-es években a holdra is mentek, nem olyan kezdetleges cuccok ezek. A ma elterjed technológiák, pl haditechnikai eszközök jó része, ekkoriban készült.
Van 1-2 alkatrész, ami azóta nagyságrendeket fejlõdött, például processzorok, képérzékelõk, de ne ebbõl indulj ki, van még ott jó pár dolog, aminek a fejlõdési görbéje "normálisabb".
Van 1-2 alkatrész, ami azóta nagyságrendeket fejlõdött, például processzorok, képérzékelõk, de ne ebbõl indulj ki, van még ott jó pár dolog, aminek a fejlõdési görbéje "normálisabb".
#12
A '70-es évek primkó technolódzsijával az amcsik a Holdra jártak. A mai csúcsszuperrel meg még évtizedekig nem fogunk.
Mint látható az ûrkutatás sokkal inkább pénz mint technológia kérdése. Nem mellesleg ezeken az ûreszközökön szokás viszonylag régi, de szélsõséges körülmények között is megbízható technológiát alkalmazni, szemben az új nagyobb teljesítményû, de érzékenyebbel.
Pl. a Curiosity ezt használja:
"Computers: The two identical on-board rover computers, called "Rover Compute Element" (RCE), contain radiation-hardened memory to tolerate the extreme radiation from space and to safeguard against power-off cycles. Each computer's memory includes 256 KB of EEPROM, 256 MB of DRAM, and 2 GB of flash memory.<50> This compares to 3 MB of EEPROM, 128 MB of DRAM, and 256 MB of flash memory used in the Mars Exploration Rovers.<51>
The RCE computers use the RAD750 CPU, which is a successor to the RAD6000 CPU used in the Mars Exploration Rovers.<52><53> The RAD750 CPU is capable of up to 400 MIPS, while the RAD6000 CPU is capable of up to 35 MIPS.<54><55> Of the two on-board computers, one is configured as backup, and will take over in the event of problems with the main computer.<50>"
Szal valszeg a mobiltelcsid erõsebb ennél, más kérdés, hogy az meg nem bírja sugárzást.
Mint látható az ûrkutatás sokkal inkább pénz mint technológia kérdése. Nem mellesleg ezeken az ûreszközökön szokás viszonylag régi, de szélsõséges körülmények között is megbízható technológiát alkalmazni, szemben az új nagyobb teljesítményû, de érzékenyebbel.
Pl. a Curiosity ezt használja:
"Computers: The two identical on-board rover computers, called "Rover Compute Element" (RCE), contain radiation-hardened memory to tolerate the extreme radiation from space and to safeguard against power-off cycles. Each computer's memory includes 256 KB of EEPROM, 256 MB of DRAM, and 2 GB of flash memory.<50> This compares to 3 MB of EEPROM, 128 MB of DRAM, and 256 MB of flash memory used in the Mars Exploration Rovers.<51>
The RCE computers use the RAD750 CPU, which is a successor to the RAD6000 CPU used in the Mars Exploration Rovers.<52><53> The RAD750 CPU is capable of up to 400 MIPS, while the RAD6000 CPU is capable of up to 35 MIPS.<54><55> Of the two on-board computers, one is configured as backup, and will take over in the event of problems with the main computer.<50>"
Szal valszeg a mobiltelcsid erõsebb ennél, más kérdés, hogy az meg nem bírja sugárzást.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#11
Ja, igen. Pénzt adsz arra, hogy vizsgálja egy modern ûrszonda azt a térséget ahol a Voyagerek vannak? Csak mert a NASA nem kap ilyen célra pénzt a politikusoktól. Nem véletlen, hogy 40 évet kellet várni egy szondára ami a Plútót végre készít két-három használható képet, aztán csókolom. Pedig a terv nem ez volt...
Amúgy nem tudom milyen elképzelésed van arról, hogy ahol a Voyagerek vannak mi van. Arrafelé csak töltött részecskék és por van. Persze vannak kis- és törpebolygók is, meg üstökösök, de azokat egy ûrszondával megtalálni elég bajosan lehet. Egyrészt erre nincs mûszere, másrészt annak valószínûsége, hogy véletlenül összetalálkozik egy ilyennel égitesttel igen kicsi, minthogy az ûr hatalmas.
Amúgy nem tudom milyen elképzelésed van arról, hogy ahol a Voyagerek vannak mi van. Arrafelé csak töltött részecskék és por van. Persze vannak kis- és törpebolygók is, meg üstökösök, de azokat egy ûrszondával megtalálni elég bajosan lehet. Egyrészt erre nincs mûszere, másrészt annak valószínûsége, hogy véletlenül összetalálkozik egy ilyennel égitesttel igen kicsi, minthogy az ûr hatalmas.
#10
Egy. A New Horizons szonda, ami remélhetõleg a Plútót és holdrendszerét fogja vizsgálni. Meg az esetleg útjába kerülõ egyéb törpe, vagy kisbolygókat. De a cél, a két Voyagernél és a New Horizons-nál sem a csillagközi ûr.
#9
a kerék meg még régebbi de még mindég használjuk
#7
Nem értek hozzá, de egyébként azóta küldtek ugyan ilyen céllal ûrszondákat? mármint, az eredeti cél az volt ezeknél is, ha jól tudom, hogy a külsõ bolygókat vizsgálják de mivel az sikerült mehettek tovább. Azóta van hasonló reménység ami megcélozta a csillagközi ûrt? Mert értem én, hogy ezek történelem de valóban nem ártana küldeni egy két modernebbet is. Nem kell megvárni amíg ezek elhallgatnak...
És mégis ha lenne utódjuk az hol tartana? Ha nem valami elcseszetten nagy erejû ionhajtomûvel lennének felszerele a türelmes gyorsulás miatt (ami meg gyorsan lezabálná az "aksiját", egy ilyen pár évtized múlva talán beelõzné..
#5
"Tudjuk hogy át fogják lépni a csillagközi ûrt, csupán az a kérdés, mikor"
Talán be fognak lépni, vagy átlépni a határt vagy ilyesmi...
Mondjuk az is igaz hogy a csillagközi ûrt is átlépik egyszer, de az így eléggé nagy...
Talán be fognak lépni, vagy átlépni a határt vagy ilyesmi...
Mondjuk az is igaz hogy a csillagközi ûrt is átlépik egyszer, de az így eléggé nagy...
ja ilyen alapon sose indítsunk el semmit az ûrbe, mert mire eljut messzire, addigra elavul 😄
#3
úristen ez is ilyen tipikus 12 éves gyökér hozzászólás, már bocs, ez a két ûrszonda egy történelem...
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
Kezdetlegesek, de hát látod hogy nem egy túl bonyolult feladatot szabtak a számukra 😄 Mellékesen nekem ez a két szonda a kedvencem, nagyon remélem hogy átlépik a "határt" a csillagközi ûrbe... a nuki forrásuknak meg még elégnek kell lenni vagy 10-15 évre még gondolom, szóval ha le nem fejel valami aszteroidát, akkor ez még mûködni fog 😊
We\'ll get higher and higher, straight up we climb. We get higher and higher, leave it all behind !
#1
Nincsen utódjuk ?
Ezek valami nagyon kezdetleges cuccok lehetnek, ha a 70-es években készültek.
Ezek valami nagyon kezdetleges cuccok lehetnek, ha a 70-es években készültek.
https://twitter.com/foodlfg