Lezajlott Baumgartner „gyakorló” ugrása

😊)))

Nem jott be neki a forma 1.
Most meg banataban leveti magat 29 km-rol?

1. Az ISS tömeg/felület aránya egészen más mint egy emberé. Ezért jobban fékezõdik.
2. Az ISS horizontálisa 7-9 km/s sebességgel mozog, az ugró nulláról indulna, és fokozatosan gyorsulna.

3. kísérleti nagy magasságú ugrás közben már túllépte egy ugró a hangsebességet, bár alig 20 km magasságról indult.

4. 100 km magasságban elméletileg a tengerszinti légnyomás 0,00000095367431640625-e uralkodik. Ez már vákuum a mi fogalmaink szerint, és nem igazán fékezi az ugrót. Majd az alsóbb légrétegek fogják lefékezni 200-400 kilométer sebességre.

Ha a az iss-t 400 kilometeres magassagban fekezi a legkor, akkor 100 kilometeres magassagban meg boven van annyi, hogy stabilizalni lehessen egy ugrot. A masik az, hogy attol hogy egy tul kis stabilizalo ernyo eseten tobb mach-ra felgyorsulhat, meg nem fog hirtelen beerkezni egy surubb legkrobe. A legkor szepen lassan lesz vastagabb, tehat kez, lab es egyeb toresek nelkul szepen lassan hove alakul a mozgasi sebessege. Persze ha eleg nagy ernyot nyit mar ugras utan (kb. egy teniszpalya meretut), akkor fel sem fog annyira gyorsulni. A nyomas es hoallo urruha ilyenkor azert ajanlott, de minimum egy hopajzson kell allnia. Ez utobbi egyebkent iranyba is allitja es fekezo funkciokat is ellat. Ha 100 km-en nem lenne hasznalhato legkor, akkor az eletben nem jonnenk vissza a fellott dolgok. Ha pedig hirtelen lenne a legkorbe beerkezes, akkor szettornenek a visszatero ujhajok. De szerencsere a legkor teteje nem olyan mint mint egy vizfelulet, hanem szepen lassan, alig erezhetoen vastagszik.

Nem, hirtelen, hanem 9,81 m/s2-el. Fél perc alatt majdnem 1 Mach. 100 km-en nincs légkör, ami fékezné.

cikkíró: miért szerepel a címben és a szövegben másféle idézõjel?

De mitõl gyorsulna fel hirtelen több Mach sebességre???

"Mellesleg a 3,48 perces zuhanást kevésnek tartom 29000 méteres magasságból."

Fél perc sincs míg eléri a 900 kmph-t. Addigra már 250 métert megtesz másodpercenkét, és már több mint három kilométert lejjebb van. Mondjuk 10 km-es magasságig azt a 16 km-t megteszi így 64 másodperc alatt. Mondjuk hat km-g zuhan fele ekkora sebességgel az még fél perc. Ez eddig két perc. Mondjuk innentõl zuhanjon 250 kmph-val Az is 70 m cirka másodpercenként. Az egy perc alatt további 4 km. Ez három perc és két kilométeren van. Azt megteszi fél perc alatt, és becsapódott. És maradna 20 másodperce. Most vedd figyelembe, hogy ez fejszámolás volt, és túlbecsültem az egészet 20 másodperccel. Tehát becsapódás elõtt kinyitja az ernyõt 40 másodpercnyi szállingózással együtt nyitott ernyõvel földet ért. Annyira nem irreális idõ.

A felküldés problémáival tisztában vagyok magam is. Ha már száz kilométer, akkor egy komplett katapult üléssel kellene kipottyanni, amiben a végtagok lekötve vannak, az ülés stabilizált forgás ellen ilyen kilógó bizbasz szárnyakkal, és a szkafander hõálló.

"Eloszor is minden testtartasban van egy vegsebesseg amit az adott magassagon nem lehet tullepni. Igy a legkor surusegenek novekedesevel ez a sebesseg is csokken, persze szepen fokozatmentesen."

Mondom, valaki felvetette ezt a 100 km-es magasságot. Na ott ez már nem igaz. Semmi nem gátolná a több Mach sebességet, és amikor megközelítené a sûrûbb légkört, nagyon nagy lenne a kezdõsebessége. Ott pedig igen kellemetlen helyzetbe kerülne az ûrugró. A pörgéstõl-forgástól kezét-lábát, csontjait törné. Nem véletlen óvatosak a magassággal, és csak apránként emelik a magasságot. Így is gyorsabbak egy utasszálítónál. Egy katapultban is szíjak fogják le a végtagokat és addig marad a pilóta kikötve, amíg le nem lassul.

1 kis helyesbítés !
A stabilizáló ernyõ egyben a nyitó ernyõ is,ugyan is stabilizátoros ugrásnál a nyitási folyamat csak addig tart amég a stabilizáló ernyõ ki nem nyílik,és innentõl a folyamat megáll,majd a késõbbi nyitásnál innentõl folytatódik a nyitás további folyamata.
Mellesleg a 3,48 perces zuhanást kevésnek tartom 29000 méteres magasságból.

"Valaki felvetette, hogy miért nem egy rakétával mennek fel 100 km-re és onnan ugornak ki. Arra mondtam, hogy az túl magas, túl ritka légkörrel, ezért több Machra gyorsulna, abba meg belehalna az illetõ. Olvassátok már el légyszíves, hogy mire reagáltok!"

Pedig a 100 km-rol torteno ugras megoldhato, ha nincs vizszintes kezdosebesseg. Tehat ha a hordozo jarmu pontosan folfele (a Fold kozepetol kifele) megy. A raketaval a gond az, hogy draga es nem megbizhato. Ami meg keszen van, az nem fuggoleges felvitelre, hanem palyara allitasra van tervezve, tehat oriasi vizszintes sebesseget ad es ez a veszelyes. Arrol nem beszelve, hogy egyik sincs kozuluk emberes repulesre engedelyezve.

A heliumos ballon olcso es biztonsagos. Ha meghibasodik akkor sem tortenik semmi, csak leereszkedik, esetleg kidurran, ekkor is siman ki lehet ugrani egy ernyovel. A 100 km egyebkent ket okbol nem egyszeru. Egyreszt oda a ballon mar keves, masreszt oriasi de konnyu ernyot kellene vinnie az ugronak, hogy a kis legkorben is megfelelo legyen a sebessege. Ez megoldhato, de akkor ugras utan azonnal nyitnia is kell, tovabba alacsonyabbra erve vagy ernyot cserel (ledobja a regi es nyit ujat) vagy csokkentenie kell az ernyo feluletet, hogy a surubb legkorben ne kapja fel az arra jaro elso szello.

Az röhejes volt. Szerintem még a ma elfogadott 100 km sem az igazi, nincs mûhold, ami ilyen magasságban kibírna egy keringést. Az 150-160km körül kezdõdne. Persze ezek alapján megállapítani meg nem lehetne pontosan , mert függ a felsõlégkör pillanatnyi sûrûségétõl, az meg a naptevékenységtõl, és így tovább.

szegény primitív anettka is azt hitte, hogy az ûrben járt...

Minden lépés külön-külön reklám a redbulinak. Minek ugrana egybõl a végére.

Anno Szergej Bubka 2 cm-enként javította meg a rúdugró világcsúcsot, pedig az edzésekrõl tudta, hogy 10 cm van benne. Õ el is ismerte, hogy 2 cm-es javításért ugyanannyit kap, mint 10 centiért.

Amúgy a FAI szabályai szerint az új rekordnak legalább 5%-kal kell meghaladni a régit.

Valaki felvetette, hogy miért nem egy rakétával mennek fel 100 km-re és onnan ugornak ki.
Arra mondtam, hogy az túl magas, túl ritka légkörrel, ezért több Machra gyorsulna, abba meg belehalna az illetõ. Olvassátok már el légyszíves, hogy mire reagáltok!

? Mindenhol méter van. Kivéve, ahol kilométerben van megadva... Magyarban tizedesvesszõt használunk, nem pontot. Vagy nem ez volt az észrevétel?

Ugyan nincs benne a cikkben (vagy nincs kihangsúlyozva), de ha jól tudom, Felix Baumgartner zuhanási sebesség rekordot akar dönteni, és nem magasságit...
Kittinger rekordja 988 km/h óra volt (a zuhanás egy bizonyos pontján), és ezt akarják most megdönteni. De ehhez gondolom nem árt magasabbról ugrani, szabadesésnél az is számít... 😊

38.100 méterrõl

Ja, méter. Gondolom majd mikor a cikkíró észreveszi szó nélkül átírja ÉS törli ezt a hozzászólást, szívesen máskor is.

Eloszor is minden testtartasban van egy vegsebesseg amit az adott magassagon nem lehet tullepni. Igy a legkor surusegenek novekedesevel ez a sebesseg is csokken, persze szepen fokozatmentesen. A masik az ugras technikaja, ami egy ernyorendszerbol all. Eloszor a stabilizalo ernyo nyit ki, ez kb. egy nagyobb zsebkendo, jo hosszu kabelen, de iranyba allitja az ugrot. Aztan nyilik a seged ernyo, ez huzza ki a foernyot es segit rantas nelkul kifesziteni.

Mivel az ugro a foldfelszinhez es ezaltal a legkorhoz kepest allo helyzetbol indul, igy csak a zuhanas miatt tud sebesseget osszeszedni, ez viszont szabalyozhato. Ha nagy ernyovel indul es ugras utan nyit, akkor akar vegig egesz lassan johet. Persze abban nem lenne sok eladhato akcio. Itt a magassagon kivul a nagy sebesseg elerese a kihivas. Persze mindezt szepen lassan, kis lepesekkel, hogy nagyobb legyen a show...

Az SR71 nem zuhan 3 machhal, hanem repül, a hajtómûvek tolják, mint az állat. Azért ez nem mindegy. Nyilván nagyon pontosan tudják, hogy egy ember adott testtartással adott magasságból kiugorva hogyan fog zuhanni, eközben milyen terhelés éri.

Emléleim szerint pont itt olvastam ilyen tervekrõl. Eljõ ez is .

csak az 20 km-en megy 3 mach-al, egy ember örülhet ha 500 km/h-val még zuhan azon a magasságon.

Ha több Mach sebességgel beérsz a sûrûbb légkörbe, úgy ahogy vagy, képtelen leszel egyenesben tartani a testedet. Olyan pörgésbe, forgásba kezdesz, hogy ripityára törnek a csontjaid. Egy merev testû repülõt komoly kihívás úgy megépíteni, hogy egyben maradjon. Az SR-71-rõl leég, kopik a festék 3 Machnál.

nem igazán. Szépen fokozatosan lelassulna ahogy sûrûsödik a légkör, ahogy itt is.

Azt írja a cikk, hogy 90 percben ugrott. Szerintem ép vége lett a filmnek amit nézet a kapszulába épített kijelzõn, aztán gondolta, hogy õ nem ücsörög itt tovább, inkább ugrik. 😄 <#idiota>

Én csak azt nem értem hogyha most 29xxx méterrõl ugroptt próbaképpen a világcsúcs meg 31xxx akkor most õszintén azon a 2 kilóméteren mi múlt volna? Gyakorlatilag semmi és már elmondhatná hogy 200 méterrõl magasabbról ugrott mint a világcsúcs ha meg jön pl a monster vagy a hell hogy kicsit viccesebbre fogjam a dolgot és megcsinálja a 32 kilómétert még mindig le lehet porolni a cuccot és visszamenni red bulléknak rátronfolni 33 kilométerrel...

Kesjár?

Azt már lehet, hogy nem élnéd túl. Több Machra felgyorsulnál, és úgy csapkodná a huzat a végtagjaid, hogy mindened szilánkosra törne. Felhevülnél pár száz fokra. A sûrûbb légkörbe érve hirtelen lassulnál, pörögnél, és tovább törnéd magad.

Nyertél, kevertem a másik Forma-1 pilótának készülõ sráccal.

A titkoss katonai ürbázisrol majd igy ugranak le a space marinek terroristákat ölni.

Azt mondják, az, akinek a halálhírét keltik sokáig él, de ez akkor is erõs. (és sötét)

Baumgartner Zsolt már meghalt , te sötét!

Hogyha lenne rá pénzem én abban gondolkodnék, hogy valamilyen egyszerû rakétával, -ami csak 1 embert bír el- fölmennék 100km-re, aztán onnan ugranék le.

Ne legyél süti! Azt a csókát Zsoltnak hívták <#unalmas>

Az autóversenyzés nem volt neki elég extrém?