98
-
Sir Ny #58 ez ide igazából:
Mi köze van a megvalósíthatóságnak ahhoz, hogy eddig mit valósítottak meg? Egyre félelmetesebb lesz, komolan mondom. -
Sir Ny #57 Naés ha szétesik? Miért baj, ha szétesik a berendezés ami elõállítja? Ha elõállítás után szétesett a berendezés, akkor már nem is volt elõállítva? Félelmetes logika, vá. Elõ lehet állítani akár a Földön vagy a Holdon is. Lehet tanulmányozni. Az, hogy utána szétesik az elõállító berendezés, szerintem mellékes. -
Sir Ny #56 Mi köze van a megvalósíthatóságnak ahhoz, hogy eddig mit valósítottak meg? Egyre félelmetesebb lesz, komolan mondom. -
Sir Ny #55 Ha inerciarendszerben bekerítesz egy gömböt ( fénykúpot ), és azon belül az összes részecskét megfordítod, akkor a Newtoni mechanika szerint pontosan visszafelé fog futni az idõ. Ha ezt egy 300 000 km sugarú gömbbel teszed meg, akkor akár egy secet is visszaléphetsz az idõben.
Termodinamikai fõtételek ide vagy oda, a Newtoni fizika inerciarendszerben teljes egészében reverzibilis.
Egyébként nem mondtam, hogy muszáj port és hamut átküldeni, hogy szerkezet álljon össze, csak azt, hogy lehetséges létrehozni olyan rendszert, ami egy esetleges hülyefizikába való átlökés után bonyolult szerkezetté áll össze.
Nyilván amit átküldünk nem véletlenszerû, hanem minél több információt kell róla ismerni. Ha meg ismerünk róla elég információt, akkor mindegy, hogy az adott szerkezet pohár vagy üvegszilánktömeg alakú. ( elég információ esetén az entrópia nem nõl ha összetöröm a poharat. A fõttétel szerint csak a meglevõ bizonytalanságok nõnek fel elkerülhetetlenül )
Több mint valószínû például, hogy ha így akarnánk szerkezetet átküldeni a hülyekémiai választóvonal túloldalára, akkor az a szerkezet úgy nézne ki, mint ahogy ahülyekémiában akarnánk, hogy kinézzen. -
Zero 7th #54 Ja, persze. Végülis igazad van, ha tudunk varázsolni, akkor minden rendben.
Tudsz egyébként egyetlen ilyen gyárat mondani, ahol csak úgy egymásra baszkodják az atomokat randomra, és gép lesz belőle? -
philcsy #53 És honnan tudná, hogy mivé kell összeállni?
Ez kb. olyan mintha azt mondanád, hogy a hamuból és füstből kivonva a feles oxigént visszarendeződnek az atomok fává. -
Bannedusermail #52 Ühüm, csak az az extrém mágneses tér honnan lesz, ami összetartja? Hagyományos kémiai elemekből álló berendezés állítaná elő? Hopp, akkor szétesik maga a berendezés a saját terétől. Maga az új extrém kémiából álló anyagtól származna? Ühüm, csak az hogy jönne létre a mágneses tér nélkül? Mondom, hogy nem érted miről van szó. De azért játszod az eszed...
A nagy semmire, ismeretek nélkül. -
Bannedusermail #51 Végül is a tudásszintednek ez az álláspont megfelel. -
Sir Ny #50 Miért ne tervezhetnék olyan valamit, ami atomjaira hullása után a hülyekémiában jóféle eszközzé áll össze? Megjegyzem hogy a Newtoni fizkában be lehet bizonyítani, hogy lehet tervezni ilyen eszközt. Veszünk egy eszközt, ami mûködik a hülyekémiában. Átlökjük a mi kémiánkba. Szétesik porrá és humuvá. Most jön a csel. Az összes lehetséges por és humuszemcsét megfordítjuk. Mit látunk? A por és humu visszamegy a csillaghoz, és eszközzé áll össze. ( a gravitációt elhanyagoltam )
Amennyiben lehetséges a hülyekémiában bármit építeni, akkor lehetséges olyan dolgot tervezni, mely átlökve a határon a hülyekémiában eszközzé áll össze. Pont.
Persze nyílván nem eszközökrõl van szó, nem is értem hogy jött neked, szvsz az anyagtudomány képes ebbõl valami gyakorlatit profitálni, a többi ága a fizikának közvetlenül nem hiszem. -
Sir Ny #49 ,,Pontosabban nem a logikád téves, hanem az ismereteid sem léteznek, hogy értsd mi a téma."
Neked meg fogalmad sincs, ÉS a logikád is téves. Na? Én vagyok az ókosabb :P -
Bannedusermail #48 "Akár igazad is lehet, ha az összes ezzel foglalkozó ember totál fasz."
Most vagy el sem olvastad miről szól ez a cikk, vagy egyszerűen nem érted és olyat látsz bele, ami nincs benne. Ugyanis semmilyen alkalmazási terület nincs megemlítve benne azon kívül, hogy könnyebben megérthetjük, hogy a fehér törpék légkörében milyen alternatív kémia működhet. A cikk gyakorlatilag egy elméleti jóslás arra, hogy extrém körülmények között a hagyományos kémia nem működik, de egy másik elképzelhető, hogy igen, és ezt érdemes modellezni, illetve a színképeket elemezni a jövőben.
Ráadásul a cikkből az is következik, hogy a hagyományos kémia nem létezik abban a környezetben. Mondjuk eddig ez volt az álláspont. Hiszen azt tudtuk, hogy a hagyományos kémia a plazma állapotban nem létezik. Nincsenek molekulák, csak atommagok, és szabadon repkedő elektronok. Az is megdöbbentő, hogy ez neked újdonság. Az elméleti felfedezésnek, pontosabban a szimulációnak az újdonsága abban rejlik, hogy másfajta kémia viszont létezhet. -
WoodrowWilson #47 Én mondjuk erre megbízható forrást nem találtam, amikor keresgéltem. Meg hát milyen tudós az, aki még nem látott madarat? -
Bannedusermail #46 "Leszámítva azokat az eszközöket, amiket úgy csinálunk, hogy ne boruljon, esetleg hogy mindkét kémiával mûködjön, esetleg hogy a miénkkel ne legyen használható, de ottani környezetben használható legyen. Ez eddig csak három."
Azon az extrém mágneses térben működő kémián alapuló molekulák csak abban az extrém mágneses térben léteznek. Tehát nem tudod előállítani, mert minden eszközöd ami a rendelkezésedre áll, amivel létrehozhatnád, atomjaira hullik.
Vagy ez van vagy az, a kettő egymás mellett nem működik, tehát a te logikád a téves.
Pontosabban nem a logikád téves, hanem az ismereteid sem léteznek, hogy értsd mi a téma.
Nem véletlen az sem, hogy a logikáddal kérkedsz, és a másikról hiszed azt, hogy nem ért semmit és szűk látókörű. Pedig csak ismerethiányosan elmélkedsz a nem is érted miről. -
blessyou #45 Van egy anekdota a magyar fizikusról, Marx Györgyről, aki annak idején kvantummechanikát oktatott az egyetemen. A történet szerint a kurzus legelső előadását azzal kezdte, hogy felírta a táblára a Schrödinger-egyenletet, majd ezt mondta hallgatóknak:
"Itt láthatják a táblán a híres Schrödinger egyenletet. Ezt az egyenletet maguk persze nem értik. Ami azt illeti, én sem értem, s maga Schrödinger sem értette, de ez magukat ne zavarja. Én majd felírom ezt minden óra elején, maguk pedig szépen lassan hozzászoknak."
S ez elmondja az egész lényegét. A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. Egyszerűen megszokjuk a matematikai formulákat, hogy így működnek a dolgok, de nem tudjuk elképzelni. Már az is fantasztikus, hogy a matematikával le tudunk írni egy ennyire elvont jelenséget. -
Sir Ny #44 Újfent tévedsz. ,,heavier-than-air flying machines are impossible" by Kelvin. Észosztás helyett utána is nézhetnél a dolgoknak, nem? -
Bannedusermail #43 Én a Leon Ledermann: Az isteni atom című könyvét ajánlanám. Pár száz oldalon keresztül a newtoni fizikától elindulva időrendi sorrendben halad a felfedezésekkel. Történeti összefoglalót ad, tehát nem csak a tényeket közli, hanem a történetet is bemutatja, ahogyan a felfedezések születtek. Öveges professzor nobel-díjas köntösben. -
Sir Ny #42 ,,Ezt a büdös életben nem fogjuk tudni reprodukálni, ugyanis ez egy kvantummechanikai szimuláció következtetése csupán. A következtetés pedig az, hogy megváltozik a kémia az extrém mágneses térben. Márpedig bármi amit előállítunk az a kémián alapul. Ha mi odamennénk, akkor ha borul a kémia, akkor minden eszközünk működése is borul. Állítsuk elő itt? Hát akkor is borul a mi kémiánk, tehát meghalunk, és az eszközeink is működésképtelenné vállnak. Ez örökké meg fog maradni egy elméleti felvetésnek, szimulációknak, alkalmazni soha nem fogjuk tudni. Olyan fiktív, mint az újra hasznosítható atombomba."
,,Márpedig bármi amit előállítunk az a kémián alapul. Ha mi odamennénk, akkor ha borul a kémia, akkor minden eszközünk működése is borul. " Leszámítva azokat az eszközöket, amiket úgy csinálunk, hogy ne boruljon, esetleg hogy mindkét kémiával mûködjön, esetleg hogy a miénkkel ne legyen használható, de ottani környezetben használható legyen. Ez eddig csak három.
,,Hát akkor is borul a mi kémiánk, tehát meghalunk, és az eszközeink is működésképtelenné vállnak. "
Kivéve, hogyha arrébb megyünk ( pl Hold ), négy, vagy ha dobozba zárjuk. Ez eddig öt olyan lehetséges és természetes következtetés, amit nem vettél figyelembe.
A szûk körû meg azt jelenti amit jelent, hogy szûk körû, a valóság csak nagyon nagyon speciális, sok kényszerfeltétellel szabott másában érvényes. Tényleg meghalunk ha itt nagy lesz a mágneses bizbasz. De csak akkor, ha nem visszük arrébb a mágneses bizbaszt. Akár igazad is lehet, ha az összes ezzel foglalkozó ember totál fasz. Más esetben nem.
Miért mindig én vagyok a pöcs, amikor mindig te tévedsz? -
Bannedusermail #41 Mert a makrovilág jelenségeivel nem lehet megérteni. Se oka, se célja, csak így van. Igazából a mágnesességet érti szerinted valaki? Vagy a gravitációt? Tapasztaljuk, mérjük, számolunk vele, hasznosítjuk, de nem értjük.
Feltehetnéd azt a kérdést is, hogy mi a töltés.
Meg azt is, hogy eddig miért nem ütközött soha két anyagi részecske sem. Mert nem az van, hogy repül a részecske és neki megy a másiknak, hanem csak az, hogy repül egy részecske, és amikor egy másik közelébe ér, teremtődik egy kölcsönhatás részecske belőle, és azt elnyeli a másik, és így tömeg, töltés, mozgási energia, stb a kölcsönhatásrészecskével adódik át a másik anyagi részecskének. Ahogy elhagyja a részecskét, annak megváltoznak a tulajdonságai, és ahogy elnyelődik a másikban, az is megváltozik. Miért nem tudnak csak úgy összeütközni? -
Bannedusermail #40 Mondom, hogy ne aggódjál, semmi probléma! Egy kis pöcsnek, mint te elnézem a gyökérkedését. :-) Egyébként feltűnt neked, hogy én nem sértegettelek, te kezdtél el abnormálisan viselkedni? :-)
Ha esetleg érdemi hozzászólásod is lesz, azt is meghallgatjuk. De addig is köpködjél nyugodtan! :-) -
Rotcsa #39 Köszönöm szépen a terjedelmes, szemléletes magyarázatot!
Hát, ez bonyolultabb, mint gondoltam....
-
Rotcsa #38 Melyik könyvet tudod ajánlani?
-
Rotcsa #37 "Na de a mi a spinre mit válaszol az ember? Hát tudod vannak az atommagok, azok körül repkednek az elektronok és azért férnek el ketten egynek a helyén, mert az egyiknek ilyen a spinje, a másiknak meg olyan, és ettől vannak a vegyületek érted?"
A Pauli elvre utalsz, igaz? Azt eddig tudtam, csak azt nem értettem, mi az a spin...
Úgy éreztem ez alapvető ahhoz,hogy megértsem, miért anyag az anyag.
Alább Blessyou szépen leírta, de még most sem értem...:D
-
#36
Kedves tőled, de azért a gyógyszered vedd be, mert már nagyon érződik rajtad a hiánya. Na és a kapanyelet dugd vissza a szádba, mert nagyon kilóg! 
-
Bannedusermail #35 Oké, semmi probléma. :-)
Egy ilyen kis pöcsnek, mint te, elnézem a gyökérkedését. :-) -
Bannedusermail #34 Oké, semmi probkéma. :-)
Egy ilyen kis pöcsnek, mint te, elnézem a gyökérkedését. :-) -
#33
OK, nyugi, igazad van. Nyugi mááá. Ne húzd fel magad, árt a szépségednek. 
-
Bannedusermail #32 Na várjál. Nem szaladtak még úgy meg a kommentek, hogy ne lehetne végig olvasni, miket hordtam össze. Így elkerülhető lenne, hogy olyanokért kattogsz, amik meg se történtek. -
Bannedusermail #31 Nagyságrendileg sem járunk a közelébe a szupravezető mágneseinkkel. Lenne még egy külön akadály. Mégpedig az, hogy a nagyobb mágneses terek összeomlasztják a szupravezetést. -
Bannedusermail #30 Valamit félreértettél. Nem mondtam, hogy nincsenek fehér törpék, ha esetleg ezen kattognál. -
philcsy #29 Igen, állítólag egy fehér törp képes rá. -
blessyou #28 Őszintén, nem, még mikroszkopikus méretekben sem tudok személyesen ilyesmikről. De hát ki tudja, lehet, hogy ha pontosabban kiismerjük a Higgs-mező meg a Kvark-gluon plazma mibenlétét, talán lesz rá már elméleti jóslat. Persze mindez csak spekuláció, dehát például az ALICE kísérletben is atomi mértekben modellezik az ősrobbanásban uralkodó állapotokat, talán akkor egyszer a fehér törpékben uralkodó állapotokat is lehetséges lesz ilyen kis méretekben előállítani. Most ezt nem úgy mondom, hogy biztos lesz, de azért nem tennék még le róla végleg, csak mert most totál lehetetlennek tűnik. -
Zero 7th #27 Elméletben elektromágnes. Azt nem tudom, hogy akkora mágneses térerősség előállítása gyakorlatban lehetséges-e, lehet, hogy olyan áramerősség kéne hozzá, hogy az bármilyen tekercset leégetne, vagy mondjuk több méteres átmérőjű kábelt kéne tekercselni... -
philcsy #26 Még jó, hogy vannak fehértörpéink az égen és tudjuk őket vizsgálgatni. -
Bannedusermail #25 Tudsz egyáltalán olyan elméleti módot, ami képes egy fehér törpe mágneses mezejét előállítani? -
blessyou #24 Ez igaz. A kvantummechanika világában olyan jelenségek uralkodnak, amelyről egyszerűen nincsen makroszkopikus tapasztalati képünk, ezért nem tudjuk elképzelni. Ha egymásnak dobunk két követ, akkor nem kezdenek el interferálni egymással, ahogy közel érnek, aztán újra szétválni, mint két ütköző hullám. Nincsenek meg a megfelelő képzeteink, hogy agyunkban valamiféle szemléletes képet alkossunk a kvantumos jelenségről. -
Bannedusermail #23 A kvantumfizikát nehéz lefordítani hétköznapi nyelvre.
Ha valaki kérdezi, hogy mi az elektromos töltés, akkor lehet azt mondani, hogy nemtom, de attól világít a villanykörte, most már érted? Aha, mosmá igen. És ennyivel le van tudva. Na de a mi a spinre mit válaszol az ember? Hát tudod vannak az atommagok, azok körül repkednek az elektronok és azért férnek el ketten egynek a helyén, mert az egyiknek ilyen a spinje, a másiknak meg olyan, és ettől vannak a vegyületek érted? Aha, hámég mindig nem. -
blessyou #22 Szerintem nem olyan lehetetlen, ugyanis nem kell feltétlen makroszkopikus méretekben előidézni azt az irdatlan mágneses teret. Elég lehet mondjuk néhány atom térfogatával megegyező méretben, hogy az ott tartózkodó egy, vagy néhány molekulán megvizsgálni a jelenséget. Az LHC sem olvad szét, noha több millió kelvines hőmérséklet uralkodik az ütközési zónában, mivel az csak az éppen ütköző részecskékre lokalizálódik. -
Bannedusermail #21 Fogadjunk, hogy egy kukkot nem értettél az egészből. Mivel a szimulációban megjósolt jelenségeknek a környezeti feltételeiről a legalapvetőbb elképzeléseid sincsenek meg. Egyébként a cikk sem állt elő bármiféle felhasználási területtel azon kívül, hogy a fehér törpék színképelemzéseiből következtethetnénk az azok légkörében végbemenő folyamatokra. -
blessyou #20 Képzelj el egy vektort a háromdimenziós térben; ez még nem nehéz. Ezt a vektort, ha egy adott koordináta-rendszerbe teszed, akkor három számmal szemléltethető. Ezeket hívjuk a vektor reprezentációjának, vagy köznapibb nevén három dimenziós koordinátáknak.
Tegyük fel, hogy tudjuk forgatni a vektort. Ha elforgatjuk a vektort, akkor a koordinátái megváltoznak, mégpedig egyértelműen kiszámolható módon, ami a forgatás szögétől és forgatási tengelytől függ. Ez egy transzformáció. Ha pontosan megadom a transzformációt, az egyértelműen meghatározza, hogy az elforgatott vektornak mik lesznek a koordinátareprezentációi. Például egyértelmű, hogy a 360°-os forgatásnál a koordináták nem változnak, mivel maga a vektor is önmagába fordul.
Namármost, a kvantummechanika szerint az objektumok mérhető fizikai mennyiségeit ún. hullámfüggvény írja le, ami megfeleltethető egy végtelen dimenziós vektornak (végtelen sok szám egymás mellett), a fizikai hatásokat, mint például a mérés, pedig ezekre a vektorokra ható operátorokként lehet értelmezni. Természetesen más fizikai mennyiségek hullámfüggvényei (~vektorai) másképp transzformálódnak a különböző operátorok (~fizikai hatások) hatására. Viszont minden transzformációhoz rendelhető olyan hullámfüggvény, amit az adott operátor önmagához hasonló hullámfüggvénnyé transzformál, ezeket hívjuk az operátor sajátfüggvényeinek. Például a térbeli eltolás sajátfüggvénye az impulzus, az időbeli eltolásé az energia, a térbeli forgatásért az impulzusmomentum, azaz a perdület. Persze ezek definíciós mennyiségek, mert a klasszikus (newtoni) fizikában ezekre a mennyiségekre jellemző az adott eltolásinvariancia, tehát akkor kézenfekvő a kvantummechanikában is így nevezni ezeket. Hogy ezeknek van e valóban közük az általunk makroszkopikusan értelmezett energiához, impulzushoz, vagy perdülethez, az egy külön kérdés.
Nos, amikor a spint felfedezték, akkor ezt fizikai méréseken keresztül tették (Stern-Gerlach kísérlet). Azaz a részecske hullámfüggvényeinek operátorokra való hatásán keresztül. Azt állapították meg, hogy a spinnek nevezett mennyiség a térbeli elforgatásokra éppen úgy transzformálódik, mint a impulzus-momentum sajátfügggvény, vagyis logikus feltételezésnek tűnt, hogy akkor ez is egyfajta impulzus-momentum, amiről eddig nem tudtak: a részecske saját-impulzusmomentuma.
Persze nem pontosan úgy működik, mint a "normál" impulzusmomentum, például a 360°-os forgatásra nem önmagába megy át.
Később persze kiderült, hogy valójában az égvilágon semmi köze a perdülethez, hanem a részecskének éppen olyan jelzője, mint például az elektromos töltés, csak furcsa tulajdonsága, hogy az impulzusmomentumhoz nagyon hasonló módon viselkedik. -
Bannedusermail #19 "ebben töb logikai hiba van, mint ide Makó. A fantáziád szegényes, az állításaid szûk körûek."
Na vitassuk meg a benne rejlő logikai hibákat. Viszont ha egyet sem találsz, akkor csak egy kis vagdalkozó retardált pöcs nyomoronc vagy.
Egyébként mit jelent az, hogy egy állítás szűk körű?
Mellesleg nekem legalább van fogalmam arról, hogy mit állít a cikk.