38
  • Tinman #38
    Ha-ha! Csak le ne szerVÍÍÍÍZeljék a műhódokat, mert megrozsdásodnak
  • Molnibalage
    #37
    Azért csak óvatosan. Hiába nagyobb a készlet fizikailag, ha a EROI kisebb. Tehát hiába nő a készlet fizikailag kétszeresére, ha a régi készletekkel szemben az EROI nem 20 vagy 50, hanem csak 10 vagy 5. A valóban kinyerhető energia kevesebb. Ezen felül nem csak az energiatartalom számít hanem az, hogy mennyira gyorsan termelhető ki. Én is odébb lapátolok 1 tonna homokot, meg egy markoló is. Csak nekem sok idő, a markolónak meg 5 perc...

    Nem csak a rendelkezésre álló mennyiség a fontos, ha nem tudod elég gyorsan kinyerni, akkor halottnak a csók...
  • COOLancs
    #36
    Az 1800-as években Gombabácsi az utcán sétált volna szendvics-emberként és azt ordítozta volna hogy: közeleg a világvége! Elfogy a szén!

    Az elmúlt évtizedben nemhogy csökkentek a felfedezett olajtartalékok, hanem a jobb kuatatási és kitermelési technika miatt nőttek. Magyarul a jelenlegi szint kb. 30-40 évig tartható, és azt hogy milyen technikánk lesz 40 év múlva, azt hiszem 100 gombabácsi együttvéve sem tudná kitalálni.

    A műholdszervízhez meg annyit, hogy drága katonai kémműholdaknál van értelme, egyéb kereskedelmi távközlő műholdaknál nincs, nem véletlenül pénzeli a Pentagon. A távközlésben 10 év nagy idő, minek tankoljanak fel egy elavult technológiájú műholdat? Persze vihetnének új alkatrészeket fel és kint összeszerelhetnék, csak ez legoptimálisabb esetben is annyiba kerülne mintha a földön építenének egy új műholdat.
  • Bannedusermail
    #35
    Nekem tök mindegy, ha te ettől leszel boldog.
  • teddybear
    #34
    Sommásan állítottál több dolgot, ami téves. Erre még neked áll feljebb? Érdekesen forognak a szögletes kerekek a fejedben.

    Gombabácsi meg a szokásos trollkodásával olyan mint a kanyaró. Túl vagyunk rajta, semmi haszna nem volt.
  • Bannedusermail
    #33
    Te most tényleg hasogatod a ló faszán a szőrt?

    Nem hiszem el baszod, hogy nem fogtad fel, hogy arról beszéltem, hogy a fosszilis erőművek a fosszilis tüzelőanyagok hozzáférhetősége miatt még nem szorultak ki, és nem vette át a helyüket az atomenergia teljesen.

    Amíg van olaj, addig tüzeljük. Ha nem lesz, akkor majd használunk atomot. Ennyit írtam, és mindezt csak azért, mert az a szerencsétlen Gombabácsi iderinyálta a mániáját, hogy nem hódíccsukmegazűrt, mert elfogy az olaj és leáll a fejlődés.

    Nem igaz, hogy itt mindenki olyan barom, hogy direkt belemagyráz faszságokat a másik mondandójába, hogy utána okoskodhasson egy sort, hogy a másik elképzeléseiben mi az a hiba, ami nincs is benne.
  • teddybear
    #32
    A mostani energetika alapjait az ipari forradalom idején kezdték kifejleszteni és a 19 század végén öntötték formába.

    Szóval amit összehordtál nem volt igaz. A kőolaj nem lassította a technológiai fejlődést, az energetikánk alapjait valamikor az ókorban kezdték megalapozni a vízi és szélmalmokkal.
  • llax
    #31
    Számunkra az energiahordozó eredete a lényeges, mivel az ami fogytán van, legalábbis a jelenleg használt...

    Kerék az maradhat továbbra is, csak a jövőben máshogyan kell azt meghajtani...
  • Molnibalage
    #30
    A közlekedés nem több ezer éves technológián alapul? Hány éves a kerék...?
  • llax
    #29
    "és a közlekedés is jelenleg 100 éves technológián alapul."

    Ha autókra gondolsz, akkor inkább 208 / 209 éves az :) Legalábbis a legelső, fosszilis üzemanyagot használó járművek ennyi idősek: külső égés, azaz gőzhajtás autóban 209 ével, a legelső belő égésű meghajtás (még nem Otto-motor) 208 éves.
  • Molnibalage
    #28
    Még a hagyományos 2. gen rekatorokkal is több urán van. Ez ziher. A szaporító reaktorokkal meg aztán végépp. Ja, és van tórium is...
  • Bannedusermail
    #27
    Az uránium nem fog elfogyni 50-100 év alatt, a tóriumból meg amúgy is vagy százszor annyihoz tudunk hozzáférni, és egy tórium erőmű mellékterméke egy radioaktív uránizotóp. Szaporító erőművekre is vannak tervek, szóval itt tévedésben vagy. Utána lehet nézni.
  • Bannedusermail
    #26
    Az energetikára gondoltam, és a közlekedés is jelenleg 100 éves technológián alapul. Az, hogy csiszolnak a technológián, és a minőségi ugrás között van különbség.
  • llax
    #25
    "A kapszulát persze nagyon-nagyon pontosan kell célba juttatni, de megoldható a dolog..."

    Az égi mechanika ez csak nagyon kicsi távolságokra teszi lehetővé... Néhányszor 100km -ig talán működne a dolog, de "odafenn", főleg GEO pályán ez annyit jelent, mintha "idelenn" átmennél a szomszédba...
  • llax
    #24
    A teljes modularitás, azaz hogy minden kívülről elérhető és cserélhető legyen, az jelentős méret és tömeg növekedéssel járna. Az ilyen felépítés elvben a tucatszám gyártott "kommersz" műholdaknál jelentene előnyt, mivel egy kiszolgáló műhold láthatna el sokat, jó esetben közös tartalék alkatrész készletből. De a méret és tömeg miatt egyben itt lenne a legnagyobb hátrány is, hiszen a feljuttatás pluszöltségei összességében (darabonként összeadódnak!) elvinnék a szervizeléssel szerezhető hasznot.

    Ennél sokkal egyszerűbb egy szabványos dokkoló-utántöltő felület alkalmazása, illetve minimum szabványos, könnyen cserélhető akkuk (számuk persze igény szerint) alkalmazása.

    Kívülről, robot által cserélhető egyéb modulokat sokkal inkább a milliárd dolláros cuccoknál lenne értelme használni (pl. JWST kategória), hiszen ott akár egy több százmilliós, egyedi javító küldetésnek (mint anno HST) is lehet értelme.
  • JTBM
    #23
    Az föld energia problémáit megoldja a piacgazdaság, ahogy drágul az energia, úgy folyik több pénz az előállításába, elosztásába és fejlesztésébe.

    A műhold szervíz szvsz. a jövőben a műholdon található szervíz robottal lesz megoldva. A robot javít, amit tud, amit meg nem, azt kis kapszulában kapja egy központi szervíz műholdról, ahova hetente küldik fel az összes műhold számára az üzemanyagot és pótalkatrészt + kapszulát.

    A kapszulát persze nagyon-nagyon pontosan kell célba juttatni, de megoldható a dolog...
  • teddybear
    #22
    Amennyiben a NASA és az oroszok megegyeznek egy szabványos utántöltő csatlakozásban a többiek azt átveszik és használni fogják.
    Ezután már csak a javítóautomatáknak megfelelő moduláris műhold felépítést kell kikísérletezni.
  • Crane
    #21
    Áh értem, köszi. :) Pár év és úgy fog menni, mint a Fomra1-ben. :D ... Napelem csere, üzemanyag feltöltés, kameraobjektív törlés, és GO! :D
  • llax
    #20
    Egy-egy műholdgyártó hasonló korú és célú (adatátviteli és műsorszóró) műholdjai eléggé egy kaptafára készülnek jelenleg is. Minden nagyobb gyártónak vannak kész platformjai, amiknek csak a felszereltsége változik a megrendelő igényeitől függően. Így az általad elképzelt moduláris felépítés igazából most is adott, mindössze annyi az aprócska probléma, hogy nincsenek felkészítve semmilyen szerízelésre.

    Az üzemanyag feltöltés annyiból lenne relative könnyen megvalósítható a jelenleg fenn lévő műholdaknál, hogy egy-egy platform esetén a módszer ugyanaz lenne minden példánynál, így max. platformonként kellene külön technikát fejleszteni. De még nem is a töltő csatlakozások miatt kellene platformonként más módszer, azok szinte szabványosnak tekinthetők, hanem az elhelyezkedésük, illetve a felettük lévő burkoló elemek miatt.
  • Crane
    #19
    Én is azt gondolom, hogy szükséges lenne a műholdak valamilyen szabványosított modulszerű építése, mert akkor eleve könnyebben és gyorsabban tudná őket szervizelni egy robot.
    És valóban: Már az utántöltéssel is sok pénzt lehetne megtakarítani.
  • llax
    #18
    A behatóbb szerviz szerintem még nem menne... Alkatrész csere az inkább a jövőben erre felkészített műholdak esetén jöhetne számításba.

    A közeli jövőben az üzemanyag feltöltés - ezzel a működési idő kitolása - lenne a viszonylag könnyen elérhető megoldás, persze csakis olyan szervizműholddal, ami képes több GEO-on lévő műholdat is feltölteni. Ezt nem is lenne olyan nehéz megvalósítani, mivel a GEO műholdak sok esetben "csokrokban" üzemelnek, tehát több egymáshoz nagyon közel, így több korosabb, de még hosszabb távon szükséges tagot lehetne lényegében pályaváltoztatás nélkül utántölteni.
  • Crane
    #17
    Na hogy ne csak ökörködjek: A SpaceX szerintem simán indíthatna ilyen vállalkozást. Több robotműholdat legyártanának, amik esetleg egy űrállomáson várakoznának bevetésre. A Dragon teherhajókkal ide lehetne felküldeni az új alkatrészeket és az üzemanyagot (Nyilván egy kisebb űrállomásra gondolok). A robotok és az űrállomás meg természetesen földi irányítással működne.
  • teddybear
    #16
    Fölmegy az űrhajós a csavarhúzóval...
  • Crane
    #15
    És az elromlott javító műholdakat ki fogja megjavítani?
  • teddybear
    #14
    Leginkább a greenpeace szakértők mondják ennyinek. Más, ennél mértékadóbb szakértők ennek a többszörösére becsülik, és még ennél is több lehet a technikai fejlesztésekkel.
  • NEXUS6
    #13
    Nembaj mert tórium viszont van elég pár ezer évre!
  • teddybear
    #12
    Alapvetően tévedsz. A kőolaj felhasználásával éppen hogy nem lassult le a technikai fejlődés.

    Például a légiközlekedés a belsőégésű motornak köszönhetően épült ki, ami benzin és dízel nélkül nem ment volna. Ma már az egész közlekedés a belsőégésű motorokon alapul, mert a gőzgépnél sokkal jobb a hatásfoka.

    Aztán ott van a műanyagipar, ami megint főleg kőolajszármazékokon alapul. Csak nézz körbe, és próbáld felbecsülni, hogy mi készült műanyagból körülötted.
  • Merces
    #11
    ..arrol hallottál már hogy az uránium fogyóeszköz, 50-100 évre teszik a kifutását, az olaj is körülbelül addigra fog kifujni, szabályozás nélkül előbb, ami gombabácsit illeti kicsit szűklátókörű nem értem miért gondolja hogy a recesszió végleges, és visszamászunk a fára ha elfogy a tüzelő, meg a nejlonzacskó alapanyag, mindazonálltal unalmasnak lehet nevezni a kirohanásait, de viccesnek nem igazán.....
  • philcsy
    #10
    Csak az energetika fejlődése lassult be. A gazdaság többi részének jó volt az olaj, de igazából ők se olajat, hanem energiát akartak főleg.
    Az energetika fejlődése pedig azért lassult be, mert az olaj mögött már volt egy kiépített infrastruktúra, a többinél viszont nem igazán, ezért a váltást nem erőltették addig amíg így föl nem szökött az olaj ára. És mivel a váltást nem erőltették, ezért a váltáshoz szükséges fejlesztéseket se igazán.
  • ManoNegra
    #9
    Miért lassult be az olajtól a technológiai fejlődés?
  • Bannedusermail
    #8
    Ez nagyot ütött.

    Gombabácsi nem fogja fel, hogy pont az olaj az, ami miatt a technológiai fejlődés belassult, és az olaj elfogyása lesz a technológiai váltás motorja. Ha hamarabb fogy el az olaj, akkor hamarabb vált az emberiség.
  • asgh
    #7
    Ez kb. az az érvelés, hogy lecsapoltuk a mocsarakat ezért kevés a béka, emiatt kevesebb a gólya, tehát kevesebb a gyerek.
  • Bannedusermail
    #6
    Szerintem mindenkinek világos, hogy newtoni elven működő meghajtással nem fogunk nagyon messzire eljutni. Gombabácsiban az a mókás, hogy... na mindegy, nem fejtem ki, ha nem látod magadtól...
  • Bannedusermail
    #5
    Arról hallottál, hogy a második világháborúnak úgy lett vége, hogy két japán városra ledobtak egy-egy fura bombát? Ha nem értettem valamit félre, akkor atomenergia vagy valami hasonló volt a bomba elvi alapja. Erről te hallottál valamit? Állítólag lehetne az energiaiparban is hasznosítani ezt. Nem tudom, elég hihetetlenül hangzik, de állítólag majd építenek olyan erőműveket is, amik ezt az energiaforrást aknázzák ki. Bízzunk a jövőben, és hogy sikerül ilyen erőműveket építeni. Nekem még egy remek ötletem is van az elnevezésükre. Atomerőmű. Nem is értem, hogy ez még miért nem jutott mások eszébe.
  • gombabácsi
    #4
    a "modern világ" elégette az olajat, amivel esetleg (nagyon esetleg!) valamiféle űrmeghódítést lehetett volna végbevinni

    pontosan azok bulizták el az olajat (a modern világ átlagos jólétben élő népe) akik vágynak az űrutazásra :D

    olaj elégetés alatt itt nem arra kell gondolni, hogy ne lenne az űrhajókba esetleg ezentúl üzemanyag, hanem arra, hogy a tudományos fejlődéshez nélkülözhetetlen az olaj (olaj, gáz stb)

    de elfogy az olaj, véget ér a jólét, véget ér a tudományos fejlődés is...
  • Merces
    #3
    ...azt hiszem leszokott , különben meg igaza van a homo sapiens nem fogja meghóditani a zűrt, pláne nem ugy hogy mindenáron más csillagokhoz akar menni, lehetőleg öt perc alatt...
  • Rapid81
    #2
    A második oldalon az első és a második kép ugyanaz.
    Amúgy jó a cikk ismét. THX Cifu!
  • Bannedusermail
    #1
    Gombabácsi megint jön majd nyafogni, hogy ostobán aszisszükhogy meghódíccsuk azűrt.