37
-
Irasidus #37 Már hogyne tudná tisztára söpörni a pályát? Tudod mekkora égitestről beszélünk? A naprendszer kialakulásakor rengeteg törmelék marad vissza, ezek többségét a Jupiter meg a többi nagybolygó eltakarította, csak azon a helyen maradhattak meg törmelék, ahol az árapályerők és rezonanciák ez megengedik.
"Ugyanakkor elég felelőtlen kijelentés szerintem másik naprendszerben lévő bolygót az általad leírt definíció alapján bolygónak nevezni, hiszen csak annyit észlelünk, hogy a napja előtt elhaladva változik a fény erőssége."
Ez nagyon kicsi fénycsökkenés, csak nagyon érzékeny műszerrel mutatható ki. Viszont a kérdés jogos, mert sok esetben a csillag előtt egy naprendszerbéli kisbolygó elhaladása okozza a fénycsökkenést, illetve (ritkán de) a csillag pulzációja is okozhatja. Ezek kiszűrése csak sok éves munkával lehetséges. Sokkal megbízhatóbbak az asztrometriai módszerek. Az általad említett fénycsökkenéses módszer főleg a csillagához köze úgynevezett forró Jupiterekre érzékeny. -
senki687 #36 Szerintem nem jó ez a definíció, mert egy naphoz közel keringő objektumnak ezek szerint könnyebb bolygónak lenni. Mert ha pl. a Jupiter keringene a Plutó sugarával, akkor lehet, hogy az sem lenne képes tisztára söpörni a saját pályáját.
Ugyanakkor elég felelőtlen kijelentés szerintem másik naprendszerben lévő bolygót az általad leírt definíció alapján bolygónak nevezni, hiszen csak annyit észlelünk, hogy a napja előtt elhaladva változik a fény erőssége. Honnan tudhatnánk, hogy megfelel-e a bolygó ezen definíciójának? De attól még hívjuk már bolygónak, mert azzal járunk a legközelebb a régi elenvezéshez. -
Irasidus #35 Elég ha Plútó pályát ismernem, a többi égitest már eleve befolyásolja ezt a pályát anélkül is, hogy ismerném a kilétüket. Persze, egy pályájáról letért elég nagy gravitációval bíró törpebolygó befolyásolja a pályáját... de ez már más tészta. Számítógép kapacitás csak abban az esetben kell, ha valóban milliárd évekre akarod kiszámolni pályát (ez esetben csak valószínűséget kaphatsz), néhány millióra is elég egy számítás. -
teddybear #34 Kizárólag akkor tudod megmondani a Kuiper-öv, de minden más sok test által alkotott törmelékmező mozgását, ha minden egyes törmelékről pontos adataid vannak, és minden rájuk ható erőről is. Ezeken kívül még kell egy bődületes számítástechnikai kapacitás, meg egy matematikai modell ami nem nagyon létezik még.
Szóval, elméletileg meg lehet határozni a pályákat, de a gyakorlatban ez nem igazán megy. -
Irasidus #33 Tökmindegy mikor fedezték fel, a katotikus bolygómozgássokkal milliárd évekkel előre (és persze utólag is) meg lehet mondani, az adott bolygó hol málnázik. Ha tudnád mi fán terem Kuiper-öv dinamikai szerkezete, hallottál volna arról, hogy rezonancia, akkor értenéd amit most mondok: nem takarít, mert nem tud. De ne haragudj rám, nem fogok kiselőadást tartani, ha érdekel valami akkor tegyél fel normális kérdést, különben ha hülyeséget beszélsz azt a továbbiakban is kijavítom. Szép napot. -
Irasidus #32 Hülye kérdést tettél fel, a kérdésed szerint valamiért muszáj bajnak lenni. Kinek baj, senkinek. Hülyeség. Nem baj, ostoboság. Így érted? -
MacropusRufus #31 nem mondtál újat. Éppen ezért írtam!
A Plútó is befolyásolja a többi bolygó mozgását. Lehet nem is vesszük észre egyből észre, lévén a majd 250 év. Kb. 80 éve fedezték fel. Tehát ennyi idő alatt nem olyan 1xü kibuktatni azt ami 250 éves ciklusban ismétlődhet, és még csak 80 éve figyeled. Exobolygókat is csak úgy tudnak megfigyleni ha zavart idéz elő a rendszerben: elmegy a napja elött és/vagy más bolygók mozgását bezavarja. A Plútó 250 év múlva lesz ott ahhol most van. Felfedezése óta gy.k. egy negyed kőrt sem tett meg. Eléggé merész olyat állítani, hogy ő nem takarít. ;) 80 év megfigyelésből. Ráadásúl biztos, hogy nem 80 évig folyamatosan figyelték. Tehát a 80 év szórványos megfigyelésére alapozva bármit is eléggé vitzes :D
-
MacropusRufus #30 agyatlanság az amikor megkérdezem, hogy miért lenne baj, ha több bolygója lenne a Napnak? Viszont választ nem adtál, ezt annak vélem, hogy túlképpen te sem tudod megmagyarázni miért lenne gond, ha több bolygója lenne a Napnak ;p
-
Irasidus #29 Nem baj, sőt a Holdakat is nevezzük bolygóknak, meg minden égitestet! Nagyszerű, akarom mondani bolygó. Nem azért nem bolygó a Plútó mert az már akkor más sok bolygó lenne, nem is tudom ilyen agyatlanságot honnan a fenéből szedtél... Lentebb leírtam, miért törpebolygó és nem nagybolygó. -
Irasidus #28 Gondolom, akkor újat mondok: kaotikus bolygómozgás egyenlet. :D -
Irasidus #27 Nem, mert nem a retrográdtól lesz valami törpe vagy nagy bolygó. A törmelékek között gyakoribb a retrográd mozgás mint a bolygók között. Nem külön értelmezendő, hanem a többi tulajdonságával együtt. -
MacropusRufus #26 kérdés: miért baj az, hogy ha a Napunknak van pl. 100 bolyóga. A 100 bolygónak meg közel 3000 holdja? -
MacropusRufus #25 cikkhez: ez egy nagy blődli.
A Naprendszer egy komoly, összehangolt gépezet. Mindegyik égitest hatást fejt ki a másikra. Csak a tömegarányoknak megfelelően. Hogyan is lehetne elvárni egy kb. 2500km átmérőjű bolygótól, hogy egy 50ezer kilóméter átmérővel rendelekző óriást befolyásoljon? De van rá hatással. Állitom, hogy ha begszüntetnénk a Plútót az komoly gravitációs gondokat okozzna a Naprendszerben.
Mint ahhogy a Tejútrendszer is hatással van a környező galaxisokra, még akkor is ha ezt elsőre nem is látjuk egyértelműen. De a galaxis megszüntetésével, garantált lenne a katasztrófák sora a környezetünkben. Sztem.
-
MacropusRufus #24 Ha a retrográdiát is ide soroljúk akkor már a Vénus és az Uránusz is parázhat, hogy elveszik tőlük a bolygó nevet :)) Az Uránusznak különösen van félnivalója hiszen neki pl. a gyűrűje is 90fokot zár be a keringási síkjával arról ne is beszéljünk, hogy ebből következően a forgása is 90fokot zár be a keringési síkkal. :) kapott egy baszott nagy sallert valakitől ;) Az, hogy szöget zár be a többi bolygóhoz képest a keringési pályája semmit nem jelent, a Merkúr 7fokos szöget zár ba (Plútó 17,1)
Viszont látsózlagos retrográd mozgása több bolygónak is van a Naprendszeren belűl.. Tehát a retrográd mozgás kilőve mint negatív dolog.
-
thsanyi5 #23 Akkor majd módosítják a kritériumokat, hogy az is bele tartozzon vagy felírják, hogy találtak egy új kategóriát aminek egyenlőre ez az egy eleme ismert. Csillagból is van vörös óriás meg barna törpe is. Nem kell, hogy mindent bolygónak nevezzünk ami egy kicsit is hasonló más bolygónak nevezettekhez. -
#22
Abszolút. Pláne, hogy a Plútó nagyságú mindenféle törpebolygók az utóbbi évetizedekben azért rendesen megszaporodtak. Tartanánk már vagy 15-20 bolygónál and counting.
Na de ha a jelenlegi 9-et sem tudja az átlagos amcsi megjegyezni, akkor mi lenne, ha 20-at kéne. Nem kéne mindenkit beégetni azért a tévés vetélkedőkben. Szal jobb a békesség, csináltak egy konszolidáltabb bolygó definíciót, amivel a sok gyik bolygó csírát kicsukhatják.
De majd mi lesz, ha találunk mondjuk egy őrülten pörgő, ellapult, esetleg anyagot is folyamatosan vesztő jupitert, jó excentrikus, ekliptikára merőleges más égitestekét is kisebb nagyobb mértékben keresztező pályán valami másik naprendszerben?
Mert az nem lesz bolygó a jelenlegi def alapján. -
Irasidus #21 Igen a bolygó definícióját az IAU határozza meg (Sg. trollerek??? :D ). De ez csak részben önkényes, rengeteg különbséget lehetne a Föld a többi bolygó és a Plútó között felsorolni. Így döntöttek, egy új kategória mellet, a törpebolygó. Ez ésszerű döntés volt. -
COOLancs #20 Azt hogy mi bolygó meg mi nem, a Nemzetközi Csillagászati Unió határozza meg, nem SG-s trollerek. Igazából az Erisz felfedezése volt az utolsó szög a Pluto koporsójában, mert hogy néz ki az, hogy a Pluto bolygó, a nagyobb Erisz meg nem.
Az utóbbit meg azért nem akarták bolygó szintre emelni mert lehet hogy a külső naprendszer teli van ehhez hasonló, még fel nem fedezett égitestekkel, és a végén lehet hogy több száz bolygós lenne a naprendszer... -
Szefmester #19
-
Irasidus #18 Annyiban igazad van, hogy a természet a skatulyákat nem ismeri - sok az átmenet. A világ megismerésének érdekében, viszont az ember rendszerezi a látottakat, ami többé kevésbé sikerül. Lehetne hozni olyan égitestet ami a bolygó és barna törpe határán van, az vajon mi. Még is valahogy mindent almaszósznak hívni valahogy irtózatos nagy hülyeségnek hangzik, mint ahogy az is, hogy mindenki értsen a fogalmak alatt azt amit akar. Igazi bábeli zűrzavar lenne! Ez nem demokrácia kérdése, a Plútó inkább nem bolygó mint az. Ennyi. -
Irasidus #17 Egyáltalán nem erőltetett, ez azt jelenti valójában, hogy a Plútó esetében a felszálló csomó szekuláris frekvenciája rezonál a bolygórendszer egy szekuláris sajátfrekvenciájával. Vagyis különleges gravitációs viszonyban, ún. rezonanciában van a Naprendszer immár legkülső "igazi" bolygójával, a Neptunusszal. Ez annyit jelent, hogy amíg a Neptunusz háromszor kerüli meg a Napot, addig a Pluto pontosan kétszer. Nagyon leegyszerűsítve egy törmelékgyűrű legnagyobb tagja még nem bolygó.
De van más is:
- a keringési síkja nem esik egybe az ekliptika síkjával, forgása is retrográd, mint ahogy egy darab törmelék viselkedne
stb.
-
svhs #16
Szóval akkor ez. -
svhs #15 Ja és hogy miért nem bolygó a plutó.
-
Tau Tang Wou #14 Ráadásul a P5-nek gyűrűje is van, mint a Szaturnusznak... 
-
#13
Ez nem hold, hanem csak zajos a kép. Távcső csere kéne már. -
duke #12 Jo a kep. Szegeny, nagy szemetseg volt. 
Mint amikor szegeny susut szamuztek, mert csak egy feje volt.
-
gombabácsi #11 de hát egy bolygó az nem a napja körül kering, hanem az egész rendszer közös tömegközéppontja körül, ami valójában a háromtest probléma miatt amúgy pontosan nem is határozható meg :P
ha már nyelvtan és tudománynáci akarsz lenni, legyél profi! hova fog így sűlyedni a modern világ??? -
gyuuula #10 Mert "normálisan" nehéz megfogalmazni, elég szubjektív, Megmondhatták volna kilóra és méterre, de valószínűleg sokan nem értetnének vele egyet. Ezt a definíciót a csillagászok többsége elfogadja és szubjektív megítélésük alapján a Plútó nem felel meg neki, mint bolygó. Ha nem értesz vele egyet, nem kell elfogadnod, nem fog szájbaverni senki. Ahogy sok más (kissebbségben lévő) csillagászt sem, aki szerint viszont a Plútó egy bolygó. -
Komolytalan #9 A harmadiknak, bár látható, hogy az kissé erőltetett. Mi az hogy tisztára? Akkor a föld se bolygó, mert csomó műhold meg űrszemét kering körülötte, és senki se látta még a söprűjét, amivel elsöpörné? Meg mi az hogy övező? Mennyire övezi? 1 fényév távolságnyira? Vagy 3 mm távolságnyira? Szóval ez amolyan "találjunk ki valami ökörséget 2006-ban, amiből lehet tudományos cikket írni 200-at, és kaphatunk értük sok-sok zsozsókát" típusú tulajdonság. Normálisan meg se tudják fogalmazni, hogy miért minősítették le a Plútót. -
dyra #8 És melyiknek nem felel meg a Plútó? -
Bannedusermail #7 Aranyos kép. :-) -
Irasidus #6 Mindenkinek:
A Plútó bolygóssága nem nyelvtani kérdés. Kisbolygóknak is van holdja, és soha senki nem mondta, hogy a bolygó attól bolygó hogy van holdja. Ez annyira buta és tudománytalan, hogy már fáj...
A bolygó definíciója:
1. a Nap (illetve központi csillag) körül keringő égitest
2. elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly, vagyis kissé egyszerűbben fogalmazva: megközelítőleg gömb alakba formálódjon
3. tisztára söpörte a pályáját övező térséget
Ha egy égitest megfelel ennek a három kritériumnak akkor bolygó. -
szasz85 #5 
-
#4
???
Akkor a "természetes" nyelvben a Plútó az bolygó, mig a Merkúr és a Vénusz az nem? Vagy mi van? -
okosan gyerekek #3 Hülye fasz, annyira szánalmas, senki sem azzal érvelne, hogy a Plútó " érdekes és komplex", hanem azzal, amit a természetes nyelvben szinte fogalmilag hozzárendelünk egy bolygóhoz: a holdját!
Nyilván, lehet szofisztikáltabb szintre emelni a fogalmi meghatározását a bolygóknak, amik közé nem fér be a Plútó, de ne nézzék már idiótának a nem tudományos érdeklődőket... -
okosan gyerekek #2 barátom, a neptun az egy egyetemi tanulmányi rendszer, amire te gondolsz az a Neptunusz. -
svhs #1 ![]()
