Régi akku nano-köntösben

kamu hegyek: azért nem terjedt el a vasnikkel akkumulátor, mert 50% körül van az amperóra hatásfoka, amíg az ólom aksinak 80% ennyi.

mimimi? vers kirugtak hwsw-ről?

Ezt nevezik kötött pályás közlekedésnek. Vegyél trolit!

Éppen ez az... Nincs perpetuum mobile! Ha valahonnan energiát vonsz el akkor ott CSÖKKEN az energia... Elõbb-utóbb elfogy... Ha a vízbõl lehetne energiát elvonni akkor nem víz lenne belõle hanem mittomén: nemvíz... A fúzió sem ingyen energia... Sem a hideg sem a meleg. Csak marha nagy energiákat szabadít fel. Igen ott vízbõl is lehet rengeteg energiát csinálni De a végtermék nem víz lesz... (pl megbontják a vizet némi hidrogénre meg oxigénre aztán meg marha nagy nyomáson vagy mittomén hogy két hidrogén atomból csinálnak egy hélium atomot és a hélium atom és a két hidrogén atom energiakülönbsége szabadul fel mint energia... És akkor mink marad? Nem nem víz... Hanem oxigén és hélium) Zárójeles példám nem írja le jól a magfúziót, de szemléletesség szempontjából elégséges.

A cella leírása kicsit zavaros. Ahogy én látom ez továbbra is egy sima galvánelem. Az ábrák alapján az újítás annyi benne, hogy az elektródok nem fémlemezekként vannak az elektrolitban, hanem nano méretû szemcsékként, amelyek között a vezetést a grafén biztosítja.
Az elv ugyanaz maradt, csak így nagyobb fajlagos felületû elektródokat tudnak létrehozni, aminek tömegarányosan nyilván jobb a hatásfoka.
Valószínûleg ugyanezen az elven lehetne bármilyen más hagyományos (Pb, Li, Ag stb.) akkumlátor hatásfokát javítani.

A vizautó azért sem tud müködni, mert a viz az már egy elégett cucc (h2o) amibõl nehéz energiát csiszolni hagyományos módszerekkel, kb. olyan mintha széndioxidot akarnának égetni...

Marad a fuzió, amibõl a "meleg"-et hivatalosan sem tudják megcsinálni, a hidegfuzióról meg mégannyira sem.

Javaslom, hogy olvasd el a 'Tiltott találmányok' címû könyvet! Hasonló dolgokat fogsz benne olvasni, hogy Ilyen meg olyan ingyen energiát talált fel, csak nem értették meg, nem fizettek neki 150 forintot meg egy rántott csirkét és ezért a sírba vitte az örökmozgóját... -.-
Egyébként meg ilyen elképzelések mindig születnek, mindig is születtek... Jó példa erre Gróf-Spanyol Zoltán ingyen vízenergiája... Amit annyian elhisznek a laikusok közül, hogy az már fáj, pedig középiskolás fizikával egyértelmû, hogy nem mûködhet... Azért akit érdekel: http://www.youtube.com/watch?v=8HbC9wkwcTo (kötözködõk, hiszékenyek és ostobák kedvéért: én voltam egy elõadásán neki és az a csoda gép amivel elõállítja ezt a plazmát Be Van Dugva A Konnektorba!!! Rengeteg áramot vesz fel... Akkor hogy lehet ezt autóban alkalmazni? Vagy hogy termelsz vele áramot? A víz megbontása az O2 és a plazma szétválasztása... Amikor elég akkor az O2 'egyesül' a vízplazmával... Azaz ugyanannyi energia kell a megbontáshoz mint az elégéshez... Nem csoda,hogy a német szabadalmi hivatal nem egyszer dobta vissza... )

Nem. Olyan sok érv van ellene hogy 1 hét nem lenne elég felsorolni, szóval csak gondolj bele magadtól.
Segitségképpen csak annyit mondanék hogy pl. magyarország úthálózata kb. 32ezer kilométer, és ennek minden centijében vezetéknek kéne lennie hogy használható legyen a rendszer. Számold ki hogy ez hány millio tonna vezetéket jelentene, milyen veszteséggel és végül hogy ki fizetné az áramszámlát és ki lopná és hogy oldanák meg az érintésvédelmet...

Aztán jusson eszedbe a kötöttpályás trolibusz és gondolj bele hogy mi történik akkor amikor ki kell kerülnie egy olyan akadályt aminél már nem éri el a felsõvezetéket... stb stb.

Pont errõl beszélgettünk lentebb. Ezért lett volna érdekes tudni hogy mivel ment Tesla autója. Mert abban mindenki egyetért, hogy ment. Csak azt nem tudják hogy mivel. Akkumulátor ugyanis nem volt benne. Robbanómotoros sem lehetett, mert teljesen csendes volt, és nem volt kipufogója sem.

Az meg hogy sok a mítosz körülötte, valóban igaz, de valószínû hogy zárkózott természetének köszönhette. Ettõl az még tény marad, hogy számtalan munkája korszakalkotó volt, illetve hogy nem mindennel készült el teljesen.

Bizony nem az. Roppant alacsony a hatásfoka, ahhoz, hogy ezen javítsanak eszméletlen bonyolult rendszert kell összehozni. Azért nem ugyanaz a történet, mint az elektromos fogkefénél.

ez az egesz autoipari akkumulator biznisz buzlik, logikusan vegiggondolva minek kellene utaztatni azt a sok millio tonna akkumulatort, amikor csak bele kell vajni egy vezeto csikot az utba, hat nem egyszerubb? gazdasagosabb es olcsobb?

Ami azt illeti, hiába produkálta magát Edison, a váltóáramú rendszer ellen semmit sem ért el. Bár ez kõkemény üzleti harc volt, de a váltóáram rendszere jobbnak bizonyult, és gyõzött.
Pont ez az egyik legjobb érv a konteósok ellen.

Ami pedig Tesla energiaforrását illeti, abban az idõben jó páran "mutattak be" hasonló, látszólag mûködõ energiaforrásokat. Teslának kifejezetten jó híre volt, de azért tamás vagyok ebben.

Mondjuk ennek mi köze van ahhoz amit leírtam?

Mondjuk ehhez csak annyit, hogy az történelmi tény, hogy koholmányokkal hogy tette tönkre Edison Teslát. (egyenáram-váltóáram története ugyebár).

A Tesla mítosz csak egy emberi ábránd az olcsó/ingyen energiáról.

Annyira szerettek evidens dolgokra hivatkozni amibõl "világosan látható az igazság". Három fontos információ:
1. Tesla még bõven az elsõ világháború elõtt kezdett el dolgozni az üzemanyag nélküli motorján, és ért el állítólag komoly eredményeket.
2. A tengeralattjárók legnagyobb problémája annak idején az energiaforrás volt.
3. A szövetségeseknek a 2. VH végéig nem volt normális tengeralattjárójuk.
Ez hogy történhetett meg? Milyen érdek akadályozta meg, hogy Tesla találmányát beépítsék a tengeralattjárókba, amivel a szövetségesek uralni tudták volna a tengereket?

Vagy ott van Tesla állítólagos energiafegyvere amivel 1908-ban a Szibériai Tunguzkában egy hatalmas, csak a nukleáris robbanásokhoz mérhetõ erejû robbanást hozott létre. Ha ez igaz, akkor miért bohóckodtak még majd 40 évig a hagyományos fegyverekkel a szuperhatalmak? Milyen érdek tartotta õket vissza? És miért csaptak le mindannyian a nukleáris technológiára, mint gyöngy tyúk a takonyra?

Hol volt ugyan ez az érdek, amikor a nukleáris energiaforrásban rejlõ lehetõségeket elkezdték széles körben kiaknázni? Mert a nukleáris energia tényleg versenyképes ellenfele a fosszilis energiának. Mégsem az olaj lobbi, hanem a környezetvédõk érték el azt, hogy a terjedése megállt.

Ez nem így megy. Ha felhagynál a konteó-gyártással, látnád hogy a találmányokat nagyon ritkán titkolják el. Inkább felhasználják. Ugyanis abban van az igazi pénz. A tõkés meg olyan állatfajta, akit nem a pénzszerzés módja(na jó, többnyire nem), hanem a nagysága érdekel.
Végül is Dieselt nem a találmányának eltitkolása miatt tüntették el, ha igaz, hanem mert azt a találmányt katonai célokra használták fel.

Mivel Tesla nem egy cég volt, csak egy feltaláló, így miért lenne hihetetlen hogy a saját üzletük védelmében eltiporták a munkáját? Hogy van az hogy halála után csupán egyetlen nap kellett, hogy "véletlenül" leégjen a labor, ahol dolgozott? Több embernek volt rá oka hogy eltüntesse, mint ahánynak nem. Lehet hogy rövidlátó gondolkodásra vall ez a barbár megoldás, de a kor üzleti világár figyelembe véve nagyon is lehetséges.

Persze azért van ami megmaradt tesla munkájából. Pl mindjárt itt a váltóáram, ami nélkül elég nehezen csevegnénk most az interneten.. 😊

Miért tették volna tönkre? Ez kb. olyan mint a vizautó.

Az nem tartják furcsának, hogy a lovaskocsit kiszoritotta gõzmozdony, a gõzmozdonyt a villanymozdony, a lovat az autó abból is többéféle (benzin, diesel) a vitorláshajót a gõzhajó, a postát az email, a könyvet a számítógép, a vezetékes telefont a mobil stb stb de azt gond nélkül bekajálják hogy a piszkos xy lobbi az elpuszitott mindent a vizautóról/tesla autójáról stb stb...

http://waterpoweredcar.com/teslascar.html

Ha viszont nem volt csalás, akkor is tönkretették volna. Viszont mennyi környezetszennyezés, illetve olajválság elkerülhetõ lett volna azzal, ha az elektromos kocsik terjednek el... Ha Tesla -é jobb volt mint a többieké, akkor már nyerhetett volna vele a világ. És amiket elért az az ember, azok alapján valószínû hogy volt még a tarsolyában pár technológia.

Na igen. Tesla autóját sokkal többre becsülném, ha legalább valaki alaposabban átnézhette volna. Így akármi is lehetett, akár egy csalás is.

Kér hogy tesla autójától nem tudott meg semmit a világ. Ki tudja milyen lenne ma a közlekedés ha közzé tehette volna. Õ nem foglalkozott a profittal, csak a találmányaival. Ezért is nem olvashatunk manapság sehol arról, hogy úgy kb mindent ami elektromos, azt neki köszönhetjük....

Ha kicsiben már meg van akkor lehet is gyártani a kicsiket,mobilokba sem ártana ezekkel a tulajdonságokkal.És még sok más helyen is jól jönnének.
<#phone>

Edisonról csak ennyit: http://theoatmeal.com/comics/tesla 😊

A cikkhez:
"Ha felnagyítják az autókban használatos méretekre, az új nikkel-vas akkumulátor olcsóbb lehet a lítiumból készült akkuknál, melyek anyagában kevésbé bõvelkedik a Föld kérge."
Ez nem egészen igaz. A föld kérgében annyi lítium van amennyi króm. Tízszer annyi van belõle mint rézbõl, háromszor annyi mint cinkbõl, és kétszer annyi mint nikkelbõl. Nem a mennyiség az ami fontos, hanem az ércképzés. (Ércnek azt az ásványt nevezik, amiben valamilyen fém akkora mennyiségben van jelen, hogy az gazdaságosan kinyerhetõ belõle.) A lítiummal nem az a baj, hogy kevés van belõle, hanem az, hogy rossz ércképzõ, tehát kevés olyan ásvány van amibõl (jelenleg!) gazdaságosan kinyerhetõ. Egy tipikus példa a rossz ércképzésre, a titán. Titánból nagyon sok van, a földkéreg 0.2%-a titán (200-szor annyi mint réz!), de nagyon kevés az a kõzet amibõl gazdaságosan kinyerhetõ.
Viszont a hangsúly a jelenlegen van. A technológia fejlõdésével a föld érckészlete folyamatosan emelkedik. Ami régen meddõ volt, az ma sokszor újra érc, és újra feldolgozzák.

Ha olcsó lesz. A szénnanocsõ viszont nem az olcsóságáról híres.
Az is kérdéses, hogy mekkora lesz a fajlagos (egységnyi tömegre vetített) energiatárolása, ami gépjármûveknél igazán fontos. A vas és a nikkel tömege 56 és 59, a lítiumé viszont csak 7 atomi egység!, ami miatt a lítium nagy elõnyben van.
Ráadásul ahogy én kivettem a cikkbõl, itt a hangsúly nem a vason és a nikkelen van, hanem a grafén és szénnanocsövön, amelyek gyorsan képesek elektronokat szállítani.
Én arra tippelnék, hogy majd ezt ötvözik a lítium ion aksikkal, és akkor lesz könnyû gyorsan tölthetõ aku.

Ha ez az akkufajta bejön, és elég olcsón is tudják elõállítani, akkor felválthatja a hagyományos ólomakkukat is.
Amennyire emlékszem, Edison azért fejlesztette ki ezt a fajta akkut, mert könnyebb, rázkódásállóbb, és többször tölthetõ volt, mint a korabeli ólomakkuk. Alkalmasabb egy jármûbe.

Ráadásul ugyan a kálium-hidroxid is mérgezõ, de kevésbé veszélyes mint a tömény kénsav.