"Kavicsfelhővel" az aszteroidák ellen

...szerintem meg mindenki azon agyalna hogy hol húzhatja meg magát még tart a cirkusz, és le se szarnák hogy mi lesz a tömeggel

"jobb megoldás 50-100 milkó $-ból fellõni egy marék kavicsot az ûrbe, legalább is költséghatékonyabb, mint egy halálcsillagprojektbe belevágni."

Szerintem nem a föld megmentésén kellene spórolni, vagy ha épp gazdasági válság van akkor bejelentik hogy sajnos most nem mentjük meg a földet mert nincs pénz... Szerintem a valóságban 20 különbözõ projekt menne párhuzamosan és mindegyiket ki lehetne próbálni melyik jön be, persze a végén ugyis a Hollywoodból jött szõrõs mellkasú akciósztár lenne a nyerõ.

Nézd, felveszed a kisbolygó forgási sebességét és lám máris nem forog. Gravitáció nélkül is lehet pályára álli, (hatás ellenhatás törvénye) ehhez semmi másra nincs szükség mint manõverezõ hajtõmûvekre. (pl.: Lissajous pálya). Nem nagyon értem mit akarsz mondani; mivel van az aszteroida közvetlenûl geoszinkron pályával? Nézd ha lemész egy kráterbe ott sem érzed gyengébbnek a gravitáció mint egy magaslaton. Természetesen ha nem rögzíted magad a hatás-ellenhatás (Newton) törvénye miatt ki sodródsz az ûrbe. Nyilván ezért rögzíteni kell magadat, és az ûrhajódat hogy el ne sodródj, de ennek a hegyekhez semmi köze.

Azért ezt én nem látom ilyen egyszerûnek, mert mikrogravitációval bíró égitestekrõl van szó, a geoszinkron pályához meg az kell, hogy a centrifugális erõt kiegyenlítse a gravitáció. Az aszteroidák jó részének már a felszíne közvetlen geoszinkron pályán van, ilyen értelemben nincs is értelme ezt a fogalmat vele kapcsolatban használni. Felállítanál mondjuk az egyiken egy húsz méter magas póznát, és felkapaszkodnál a hegyére, akkor lábbal az égnek lógnál, ha meg elengednéd, elszállnál az ûrbe. Ha ez másképpen lenne, akkor az ûrben lévõ kisebb törmelékdarabok, és apróbb sziklák, már rég bolygóvá álltak volna össze. Ehelyett, ha (ütközés nélkül-nem nagy eltérõ sebességgel) találkoznak, a forgás miatt a kisebb ledobódik a nagyobbról, vagy fordítva, nekem édesmind1.

Az évek a szonda mûszereinek kifejlesztésére kelletek, nem a pályaszámításhoz. Bárhova oda lehet menni, ha van rá eszközöd.

Mindegyik aszteroida (kisbolygó) forog egy vagy több tengely mentén. Nyilvánvalóan ha egy ûrhajó geoszinkron pályára áll a kisbolygó körül akkor a kisbolygó akkor le tud szállni. Természetesen, ha pár méteres szikláról van szó, ami eszeveszetten forog arra nyilván nem, csak hányás kíséretében. De ha olyan kicsi akkor meg nem veszélyes, mert elég a légkörben.

Majd a napszél megmutatja mi az az origami 😄

No ROM basic system halted

Illetve ha leszállni le is lehetne, de eltéríteni elég nehéz lenne leszállás után.

Van olyan, hogy egy aszteroida pörög? Leszállást ellehetetlenítené.

A NASA egy általa kiválasztott aszteroidára tudott elmenni pár éves projekt keretében. Ez nem az jelenti, hogy bármelyikre el tud menni akkor, amikor csak akar.

"Az azért vígasztaló, hogy a tudományos fejlödés töretlenül halad elöre és elöbb-utóbb képesek leszünk kivédeni egy aszteroidát."

Mivel a nasa mar elment egy aszteroidaig egy urszondaval es el is talta, ezert nem szukseges ilyen 'tavolrol dobaljuk kavicsokkal' tipusu megoldasokat kesziteni, az emberiseg barmikor kozvetleul oda tud kuldeni egy szondat. Az meg eltolhatja vagy felrobbanthatja, attol fuggoen mi a cel. Tehat a technika adott es sokkal hatasosabb mint a cikkben emlitett.

Ez egy megvalósítható ötlet. Nagy kérdés, hogy müködöképes-e vagy nem.
De mivel az ürkutatást tartaléklángra tettük, jobb nincsen.
Nem túl valószínü, hogy pont most járjon erre egy akkora aszteroida, ami ki tudja írtani az emberiséget, de ha így lesz, akkor irronikus lesz, hogy megúszhatuk volna, ha erre koncentrálunk...

Az azért vígasztaló, hogy a tudományos fejlödés töretlenül halad elöre és elöbb-utóbb képesek leszünk kivédeni egy aszteroidát.

Fúziós bombát is lehet többször használni. Igaz, nem ugyanazt. 😊))
Egyébként mint mindig, ajánlott olvasmány ezúttal is A. C. Clarke:Isten pörölye.

A két megoldás nem ugyanaz, amit mondtam az késõbb egyszerûbb lesz, többször felhasználható stb. Erre rájöhettél volna magadtól <#eplus2>

az esgéza fórum szakosodott fórumozói mindenre tudnak megoldást éljenek soká a megmentõink. volt erröl valami film, hogy leszállnak az aszteroida felszínén fúrnak egy lyukat és raknak bele bumbumot

Poéngyilkos!
Miért nem hagytad, hogy magától jöjjön rá!
<#hehe>

Teljesen igazad van. Atom- vagy hidrogénbombával ugyanazt az eredmény érnénk el, csak egyszerûbben. Amit most is biztosan megvalósíthatnánk.

Jó az idézeted. Q?

Az ilyet praktikusan hidrogénbombának nevezik. (fúzionáló plazma, amit „ráirányítunk”😉

Bmeg, szakadok a röhögéstõl...! 😄DD

Hát nem is az épület felhúzása a kérdéses hanem a fuzios technologia.
Tudod, ez a régi vicc:
-Tudsz úszni?
-Nem
-És ha fizetek érte?
-...

Nem azt mondtam, hogy most biztosan tudnánk ilyet építeni, hanem benne van a pakliban. Minthogy az ITER-t se azért építik 20 évig mert annyi idõ kell neki. Ha szükség lenne rá pár év alatt felhúznák.

Ha a tesvírök megneszelik hogy közeleg egy vas aszteroida, lecsap rá a lomis maffia és mielõtt észbe kapnánk leadják a vastelepen 😊

A lényeg, hogy mind meghaljunk!

A polywell és hasonszõrû társai fejlesztésérõl tud valaki valamit? Sikerült eljutni a nettó energiatermelésig, vagy mégiscsak mûszaki délibáb lesz az egész?

Csak annyi köze van, hogy az ITERT is építik vagy 10-15 évig mire végre majd elkészül. A központi eleme is lesz vagy 5000 t. Ezt felvinni az ûrbe, nem lenne kispályás dolog. Egyrészt.

Másrészt az ITERT pont azért építik, hogy leteszteljék, hogy a dolog egyáltalán mûködõképes-e. Sajna egyáltalán nem biztos hogy az.
Azzal szokták szemléltetni, hogy pl a brikett marha jó fûtõanyag, de egyetlen darab brikettett nem tudsz meggyújtani!
Bármennyire nagy jószág is lesz az ITER, de lehet, hogy ahhoz, hogy a fúzió fenntartható módon mûködjön 10X ekorának kellene lennie, mert elszökik a hõ, vagy az energia más részsecskék formájában távozik. A Napban az atommagokat gyakorlatilag a nagy nyomás, a gravitáció préseli annyira össze, hogy a fúzió beinduljon. A Földön ehhez mágneses mezõket, és a plazma részecskéinek hatalmas mozgási energiáját használjuk, de ez nem biztos, hogy az igazi megoldás. A plazma elég instabil dolog, hullámok alakulnak ki benne, olyan irányba kezd menni, amerre nem kéne, kicsúcsosodik, károsítja a reaktor oldalát, meg ilyenek.
Elméletileg az ITER már biztosíthat stabilan olyan reakciót, amivel több a kijövõ energia, mint a bemenõ, de sajna az még az sincs kidolgozva, hogy az extra energiát hogy szedik ki. STB.

Szerintem jobb megoldás 50-100 milkó $-ból fellõni egy marék kavicsot az ûrbe, legalább is költséghatékonyabb, mint egy halálcsillagprojektbe belevágni.
A kavicsolat akár jövõre is fellõhetik, mert megvan a technológia, a szuperplazma scifiágyút meg még 20 év múlva sem. Az ITER tervezetten kb 2019-ben kezdi meg a mûködését, és olyan 20 évre tervezik a kísérletek lefolytatását.

Szal röviden 20 év múlva még nem lesz ilyen plazmazmaszuperkütyünk.

Pedig általában megtudják határozni, lásd pl #9-ben szereplõ Apophis aszteroida.

Persze ha beesik valami elnyúlt pályán keringõ üstökös az már gáz lehet, de a földközeliekbõl a pár száz métereseket viszonylag már jól ismerik.

Amúgy szerintem kavicsfelhõvel nem azért próbálkoznak hogy ne essen szét az aszteorida, hanem hogy biztosan eltalálják. Ha ez egy darab mühold lenne, akkor könnyen elõfordulhat hogy mellémegy, hisz egy 250 méteres aszteroida ilyen szempontból nem egy túl nagy célpont fõleg a sebességet figyelembe véve.

Öhm.. most egy fix egyszer használatos ütésrõl van szó, míg az ionhajtómû folyamatosan mûködik. Lehet hogy az a fix erõ nagyobb mint az ioné, de az utóbbi kicsit folyamatosabb és vajon a folyamatosság miatt az összesített "mozgatóerõ" vajonnagyobb mint a pofoné? Mert ha most valakit csak egyszer megpofozol az csak meg van pofozva.. de ha finoman tolod a fejét akkor az el lesz tolva, az eredmény ugyanaz.. a fej elmozdul, csak épp utóbbinál lassabb a dolog, és akár egy romantikus csók felkészítésének is lehet tekinteni míg a pofont soha. 😛 (bocs a hülye analógiát a végén)

Nem eltérítjük, hanem szanaszét bányásszuk míg ideérne😉

Csak érdekességképen: a 250 méteres aszteroidát tekintsük gömb alakúnak. Akkor 8,2 millió köbméterrõl van szó. Ha tiszta vas, akkor ez kb 64 millió tonna. Ezt kell eltéríteni <#nezze>

Mi köze ahhoz hogy most épül-e ahhoz hogy használható-e a módszer jelenleg vagy a jövõben? Lehet hogy most nem tudnának építeni,de 20 év múlva igen? De lehet hogy most is ha megerõltetnék magukat. Lényegtelen hogy most épül-e.

Tényleg érdekes hogy az elmúlt 50 évben miért nem kísérelt meg soha senki eltéríteni egy aszteroidát sem? Ennyire bíznak Bruceban?

Az ionhajtómû egy 250 méteres sziklát nem tol meg semennyire sem.

Ennek a módszernek a lényege, hogy nekibasznak szembõl 500 kg-nyi tömeget, de nem egyben, mert az akár szét is törhetné az aszteroidát, az meg nem lenne jó, mert jobb, ha egyben van. Ha leesik egyben, akkor marha nagyot robban egy helyen, és letarol egy marha nagy területet. Ha meg apró darabokban jön, akkor nem lesz sehol sem epicentrum, de tízszer akkora sugárban felgyújt mindent a majd ezer, de minimum sokszáz fokos légkör. Ugyanis a teljes energiáját a légkör felhevítésére fordíthatja, mert nem kell neki a földkéregbõl elpárologtatni néhány köbkilométert.

Örülnénk ha egy 8 év múlva ideérõ aszteroida pályáját 35000km-es pontossággal meg tudnánk határozni. Sõt mivel 8 évvel a becsapódás elõtt el kell találni így 12-13 évrõl van szó, hiszen a rakétának oda is kell érnie. Maradok Burce Willis-nél. Most úgy is kéznél van.<#vigyor>

A cikkben leirt megoldas helyett lehet hasznalni egy sima urszondat is, ami elmegy odaig, majd ionhajtomuvel tolni kezdi. Ilyet mar csinaltak es mukodik. Ezt lehetne kombinalni egy napvitorlaval. A kavicsos rendszer gyenge pontja az, hogy a napszel gyorsitoereje eleg pontatlan es egyenetlen ahhoz, hogy mind melle menjen. Ha meg van kormanyzas, akkor azzal az energiaval akar tolni is lehet egynagyobb urszonda segitsegevel, ami sokkal hatekonyabb es pontosabb, tovabba bamilyen iranyba mukodik, nem csak a naptol kifele. (ha szabadon valaszthato az iranyvektor, akkor kevesebb energia is eleg az elkeruleshez)

Az ûrben milyen épülõ fúziós reaktor van?

Az ûrben milyen levegõvel keveredik?

Nos izé.
Az ITER-ben kb 0.5 g plazma fog szépen melegedni.
Szal ez nem valami 5. emeletes ensönt szjúpörvepön. Sajna még az is kevés lenne ha mellette BW (YESSS! Igen, ismét csak Ö!!!) meleg csókot is lehelne az aktuális barátnõjének ajkaira. Ahogy kijön a plazma a reaktorból rohamosan csökken a hõmérséklete. Elkeveredik 0,5 g levegõvel és már is nem 100 millió fokos, hanem "csak" 50. Mire 1 lityi levegõvel keveredik már is csak 100 000 fokos. Ez a plazmasugár nem igazán jutna pár 100 m távolságra sem, nem hogy az ûrbe.

Most építik Franciaországban a melegfúziós reaktort, amiben mágneses mezõben sokmillió fokos plazma lesz. Így néz ki egy ilyen belülrõl:

http://www.youtube.com/watch?v=2Gn0wtieMWo

Ha a plazmát ráirányítanák a aszteroidára, akkor az anyaga egy része gõzzé vagy plazmává válna és félrelökné azt. Nem is feltétlenül kéne érintkezni az aszteroidával. Lehet hogy már most is tudnánk hasonlót építeni. Persze a számla kissé durva lenne <#kacsint>

A veszélyt inkább a fõldközeli aszteroidák jelentik. Ezek nincsenek olyan nagy távolságban, így jól detektálhatók. A veszélyes megközelítés a számított pályából elõre jelezhetõ. Lásd pl 99942 Apophis, amelynek 2036-ban lesz egy megközelítése, amely korábban elég veszélyesnek volt minõsítve. Azonban 2013-ban és 2029-ben is elég közel kerül hozzánk. A pálya módosulása miatt, aztán a 2036-os lehet, hogy mégiscsak gubanc lesz, és akkor bizony jól jönne egy ilyen ilyen eszköz.

Fõleg mert addigra BW is valszeg visszavonul.
<#nyes>

„Akkor most feküdjünk a földre és húzzunk papírzacskót a fejünkre? A seregbe' aszonták, ilyenkor azt kell...”

elég ha erõsen koncentrálunk a pályamódositásra.....<#banplz>

Megfelelõ távolságból egy nagyon pici elmozditás is elég lehet.
De a probléma tényleg az, hogy ekkora távolságból detektálni sem tudjuk de ha mégis akkor meg a pályáját nem fogjuk tudni kiszámolni illetve pont ugyanazzal a problémával szembesülünk mint amivel el akarjuk kerülni, azaz nem csak a pályát kell tudni kiszámolni de az összes szóba jöhetõ akadály hatását is

"Pláne hogy egy 8 évre elõre elvégzett pályaszámításban mennyi ismeretlen tényezõ lehet - egy másik, felfedezetlen aszteroida közelében történõ elhaladás is tolhat annyit rajta, hogy visszafelé süljön el a dolog, és pont a "mentõakció" vezessen az emberiség kipusztulásához."

Kilõtted alóluk a széket. <#taps>
Pedig már kinézett vagy 500 munkahely az aszteroidakutatóknak.<#rinya>

hát erre befizetek 😊
500kg-os robot rajt elmozdítja a 250m-es vasból álló meteort pl.?
Hogyan? Meg miért pont 250m-es? Mért nem mondjuk 396m-es? Sokkal szebb szám, már csak azért is mert 2011.11.08-án 324ezer kilóméterre közelítette meg a Földet.

Legalább 1 kísérletett látnék arra, hogy egy szágúldó aszteroidát letérítenek a pályájáról, mondjuk a kisbolygó övezetben. :o
Ezek így csak jól hangzó elméletek.

Pláne hogy egy 8 évre elõre elvégzett pályaszámításban mennyi ismeretlen tényezõ lehet - egy másik, felfedezetlen aszteroida közelében történõ elhaladás is tolhat annyit rajta, hogy visszafelé süljön el a dolog, és pont a "mentõakció" vezessen az emberiség kipusztulásához. Persze logikus hogy a tétlen várakozásnál jobb megpróbálni "valamit"...
Meg ha a kis kütyük (körömnyi robotok!) nem bírják a többéves sugárterhelést, és csak elenyészõ részük kerül a rendeltetési helyére, azzal sem vagyunk elõrébb.
Egy sima "sörét" jellegû anyagot irányítottan kilökõ (kumulatív) atomtöltet sokkal reálisabbnak tûnik, leszámítva hogy egy ilyen bébi biztosan nyomna párszáz tonnát, így csak feljuttatni nem tudnánk.
Ha menni kell, akkor menni kell 😊

Persze ehhez nem ártana ha már 8 évvel korábban tudnánk detektálni, mert ha csak néhány héttel korábban akkor csak addig vagyunk védve amig Bruce él 😊

Az utolso bekezdes valami gyonyoru. :-)