Másképp is kialakulhattak az élet alkotóelemei
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#147
Mindenképp utánanézek, de azt hogy minden részecskének hullámtermészete is van ezt soha sem vitattam.
#146
gforce9!
Nézz utána Fourier munkásságának.
Nézz utána Fourier munkásságának.
#145
Az is lehet, hogy egy eddig ismeretlen valami az alapanyag.
A foton azért célszerû választás, mert nincs tömege.
Mivel az energia és a tömeg egyenértékû, a foton hullámmozgása diszkrét energiát jelent. ez az einsteini képlettel megfeleltethetõ tömegnek.
Ebben az esetben megvan a magyarázat, hogy a tehetetlenség, illetve a tömeg hogyan jelenik meg mint tulajdonság és miért tulajdonsága minden korpuszkuláris anyagnak.
Az a filozófiai elv nem sérülhet, hogy a Világegyetem anyag. Tehát mindenhol van anyag, üres hely nincs sehol.
Ha a foton az alapanyag akkor foton mindenhol van.
Ez nem ellenkezik azzal a tapasztalattal, hogy a fénynek vákuumban mindig diszkrét sebessége van, nincs lassulása illetve gyorsulása. Sõt, nem hogy nem ellenkezik, ez jól magyarázza.
A foton azért célszerû választás, mert nincs tömege.
Mivel az energia és a tömeg egyenértékû, a foton hullámmozgása diszkrét energiát jelent. ez az einsteini képlettel megfeleltethetõ tömegnek.
Ebben az esetben megvan a magyarázat, hogy a tehetetlenség, illetve a tömeg hogyan jelenik meg mint tulajdonság és miért tulajdonsága minden korpuszkuláris anyagnak.
Az a filozófiai elv nem sérülhet, hogy a Világegyetem anyag. Tehát mindenhol van anyag, üres hely nincs sehol.
Ha a foton az alapanyag akkor foton mindenhol van.
Ez nem ellenkezik azzal a tapasztalattal, hogy a fénynek vákuumban mindig diszkrét sebessége van, nincs lassulása illetve gyorsulása. Sõt, nem hogy nem ellenkezik, ez jól magyarázza.
#144
Louis de Broglie volt az elsõ aki bebizonyította, hogy minden energia, nem csak a fény, hanem a térrészbe zárt (vagyis az amit atomos, tömeges anyagnak nevezünk) is hullámtermészetû.
Valójában tényleg arról van szó, hogy a szubatomi részecskéket az õket alkotó hullámrendszereik különböztetik meg egymástól. Különbözõ hullámcsomagok kifelé rendre más tulajdonságokat adnak.
Ahogyan az elektromágneses hullámnál a gamma sugaraknak teljesen más tulajdonságai vannak mint például a látható fénynek, vagy az infravörös tartománynak. Holott csak a hullámhosszukban mások.
Ezért tudnak a részecskék egymásba átalakulni és ha marad energia különbözet (hullám maradék) az szétsugárzódik a térben.
Ha olyan maradék hullám marad ami képes "önmagába záródni" egy új frekvencián akkor egy új részecske is születik.
Legtöbbjük csak rövid ideig stabil, aztán fölbomlik.
Teljesen mindegy, hogy mi az ami rezeg, én a fotont javasoltam, mert a fotonnak nincs tömege, de egyéb okok miatt is.
Valójában tényleg arról van szó, hogy a szubatomi részecskéket az õket alkotó hullámrendszereik különböztetik meg egymástól. Különbözõ hullámcsomagok kifelé rendre más tulajdonságokat adnak.
Ahogyan az elektromágneses hullámnál a gamma sugaraknak teljesen más tulajdonságai vannak mint például a látható fénynek, vagy az infravörös tartománynak. Holott csak a hullámhosszukban mások.
Ezért tudnak a részecskék egymásba átalakulni és ha marad energia különbözet (hullám maradék) az szétsugárzódik a térben.
Ha olyan maradék hullám marad ami képes "önmagába záródni" egy új frekvencián akkor egy új részecske is születik.
Legtöbbjük csak rövid ideig stabil, aztán fölbomlik.
Teljesen mindegy, hogy mi az ami rezeg, én a fotont javasoltam, mert a fotonnak nincs tömege, de egyéb okok miatt is.
#143
És miért ne lehetne fordítva? Vagy épp mindkettõ egy általunk még nme ismert részecskébõl, vagy részecskékbõl épül fel? :) Ez miért nem lehet? :)
#142
Nem értek hozzá, de van erre a hullámrendszerre valamilyen matematikai levezetés vagy ez inkább egy születendõ hipotézis? Az általam olvasottak szerint a gluon és a foton igen hasonló részecskék és sok fórumon ez a kérdés jön elõ, hogy akkor miért vannak megkülönböztetve. Sajnos a válaszokat nem értem, mert fogalmam sincs, hogy mi a kvantum-színdinamika. Tudnál errõl adni egy használható leírást esetleg saját anyagot? Köszi!
#141
És miért ne lehetne a gluon hullámrendszerét fölépítõ alapegység a foton?
#140
"A gamma sugárzástól a rádiósugárzásig mindent."
Ez a gond, hogy nem mindent. EZek amiket felsoroltál, elektromágneses kölcsönhatások, más más frekvenciákon, energiaszinteken.
4 alapvetõ kölcsönhatást ismerünk és ezek közül az egyiknek a közvetítõe a foton. Attól, hogy ez a mi léptékünk, mert meg tudjuk figyelni és emiatt megkülönböztetett súlyt kap, nem jelenti hogy a világ építõköve is ez. De ezt már a múltkor is végigzongoráztuk. Nem hinném, hogy véletlen lenne, hogy megkülönböztetik az eletromágneses kölcsönhatásért felelõs fotont pl. a magerõért felelõs gluon-tól. Mert egyiket a másikba, pusztán frekvencia változással átvinni nem lehet. Úgy gondolom, hogy ez a megkülönböztetés nem véletlen. Az lehet hogy a 4 közvetítõ részecske (amibõl még 1-et meg se leltünk, ha ugyan létezik) közös tõrõl eredeztethetõ, de erõsen kétlem, hogy az a foton lenne.
Ez a gond, hogy nem mindent. EZek amiket felsoroltál, elektromágneses kölcsönhatások, más más frekvenciákon, energiaszinteken.
4 alapvetõ kölcsönhatást ismerünk és ezek közül az egyiknek a közvetítõe a foton. Attól, hogy ez a mi léptékünk, mert meg tudjuk figyelni és emiatt megkülönböztetett súlyt kap, nem jelenti hogy a világ építõköve is ez. De ezt már a múltkor is végigzongoráztuk. Nem hinném, hogy véletlen lenne, hogy megkülönböztetik az eletromágneses kölcsönhatásért felelõs fotont pl. a magerõért felelõs gluon-tól. Mert egyiket a másikba, pusztán frekvencia változással átvinni nem lehet. Úgy gondolom, hogy ez a megkülönböztetés nem véletlen. Az lehet hogy a 4 közvetítõ részecske (amibõl még 1-et meg se leltünk, ha ugyan létezik) közös tõrõl eredeztethetõ, de erõsen kétlem, hogy az a foton lenne.
#139
Kössz :)
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#138
Köszi
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#137
"Nyilván sok szempontból a foton egy megkülönböztetett részecske-hullám, hiszen ez továbbítja felénk a hõt, illetve ennek segítségével látunk, stb., de nem gondolom azt, hogy ez lenne az alapvetõ részecske-avagy hullám."
-Nem csak a hõt és a fényt.
A gamma sugárzástól a rádiósugárzásig mindent.
Mi a különbség a gammasugárzás és a rádiósugárzás (Rádiózás hullámai) között?
Bizony, csak a hullámhossz.
Mi okozza a különbséget két különbözõ elem között?
A protonok száma (valójában atommagjaik hullámrendszereinek összessége és frekvenciája).
Várom a reakciókat és folytatom.
Magatok fogtok rájönni a lényegre.
-Nem csak a hõt és a fényt.
A gamma sugárzástól a rádiósugárzásig mindent.
Mi a különbség a gammasugárzás és a rádiósugárzás (Rádiózás hullámai) között?
Bizony, csak a hullámhossz.
Mi okozza a különbséget két különbözõ elem között?
A protonok száma (valójában atommagjaik hullámrendszereinek összessége és frekvenciája).
Várom a reakciókat és folytatom.
Magatok fogtok rájönni a lényegre.
#136
Na akkor ismét:
Azt tudjuk, hogy ha egy elektron és egy pozitron összekoccan, akkor két foton keletkezik.
Ha két foton összekoccan akkor egy elektron és egy pozitron keletkezik.
Kérdés, miért keletkezik, hogyan keletkezik, miért lesz belõle más tulajdonságokkal rendelkezõ részecskék? Mitõl lesznek mások a részecskék?
Mi okozza, hogy megváltoznak?
Mit mond erre az elfogadott modell?
Azt tudjuk, hogy ha egy elektron és egy pozitron összekoccan, akkor két foton keletkezik.
Ha két foton összekoccan akkor egy elektron és egy pozitron keletkezik.
Kérdés, miért keletkezik, hogyan keletkezik, miért lesz belõle más tulajdonságokkal rendelkezõ részecskék? Mitõl lesznek mások a részecskék?
Mi okozza, hogy megváltoznak?
Mit mond erre az elfogadott modell?
#135
"...mitõl lehet hogy a tudósok kevésbé , a mûvészek jobban hisznek a Teremtésben?"
-Talán kevesebbet tudnak a természet világáról.
-Talán kevesebbet tudnak a természet világáról.
#134
Na itt vagyok végre.
A biológiai evolúció energiaforrása a Nap.
Ami a kémiai elemeket illeti, elképzelhetõ, hogy annak is a mi Napunk volt az energiaforrása, de ha nem, akkor más csillagok.
A Nap légköre ugyanis a hidrogént és a héliumot leszámítva nagyjából ugyanolyan arányban tartalmazza a kémiai elemeket mint a Föld.
A biológiai evolúció energiaforrása a Nap.
Ami a kémiai elemeket illeti, elképzelhetõ, hogy annak is a mi Napunk volt az energiaforrása, de ha nem, akkor más csillagok.
A Nap légköre ugyanis a hidrogént és a héliumot leszámítva nagyjából ugyanolyan arányban tartalmazza a kémiai elemeket mint a Föld.
#133
Köszi!
#132
A wiki szerint ez egy proto-tudomány. Szóval nincs rá bizonyíték, csak egy sejtés, egy érdekes magyarázat egy olyan problémára ami a 80 as évekig fel sem merült. Lehet ezt kulturális-információelméletnek is nevezni, valószínûleg az elméletre hatottak a számítógépes rendszerek elterjedése. De kb a genetika, a kozmológia, vagy a relativitás elmélet is ilyesmi lehetett a századelõn.
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#131
Értem, köszönöm!
Bár a fekete lyukaknak mindig is volt alapja mivel a hatása érzékelhetõ volt és megfigyelhetõ, pont ezért kérdeztem, hogy alátámasztja e bármilyen megfigyelés vagy akármi, vagy ez kb annyira megalapozott mint ha én hasamra ütök és kitalálok egy magyarázatot egy történésre?
Bár a fekete lyukaknak mindig is volt alapja mivel a hatása érzékelhetõ volt és megfigyelhetõ, pont ezért kérdeztem, hogy alátámasztja e bármilyen megfigyelés vagy akármi, vagy ez kb annyira megalapozott mint ha én hasamra ütök és kitalálok egy magyarázatot egy történésre?
#130
Melyik Napról beszélsz??
Az általad említett anyagi evolúciónak mi köze a napunkhoz??
Az anyagi evolúció (még a napok kialakulása elõtt) mibõl jött létre?
És ha már képesek vagyunk konzekvens gondolatokat megfogalmazni, és ne feledjem a vesszõparipámat, akkor szerinted az mitõl lehet hogy a tudósok kevésbé , a mûvészek jobban hisznek a Teremtésben? <#integet2>
Az általad említett anyagi evolúciónak mi köze a napunkhoz??
Az anyagi evolúció (még a napok kialakulása elõtt) mibõl jött létre?
És ha már képesek vagyunk konzekvens gondolatokat megfogalmazni, és ne feledjem a vesszõparipámat, akkor szerinted az mitõl lehet hogy a tudósok kevésbé , a mûvészek jobban hisznek a Teremtésben? <#integet2>
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#129
ez egy elmélet, egy felvetés vagy inkább csak koncepció. kb annyi alapja mint egy fekete lyuknak volt pár évtizeddel ezelõtt. Valószínûleg sokkal átfogóbb kulturális vizsgálódásra lenne szükség az emberiség körében, hogy lehessen bizonyítani ill. elvetni. De egyelõre cáfolni sem lehet. Ez egy viszonylag új elmélet és valószínûleg sok sci-fi írót megihletett. Vannak még hasonló filozofikus koncepciók nem túl régrõl, melyek azt magyarázzák tulajdonképpen miért nem boldogul az ember, habár egyre inkább mindene megvan..de ezekkel itt nem fárasztanék senkit <#lookaround>
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#128
Isten telerakosgatta csontokkal a világot, hogy viccelõdjön?
A lényege ennyi. Azért ölte meg az embereket, Szodomában és Gomorában, mert bálványokat imádtak és nem õt. Lehet feleslegesen okoskodni, hogy adott lehetõséget a megváltásra, de a végeredmény az, hogy nem tetszett neki amit csináltak. Utálta a szabad akaratot.
Bárányok kellenek neki, akik bégetnek, ha szól.
A halált nem lehet kétféle módon magyarázni, csak belemagyarázni.
Mindegy aludj jól a téveszmékben, mert a biblia szerint ilyen a jó hívõ. Ne kérdezz, ne gondolkodj csak higgy.
A lényege ennyi. Azért ölte meg az embereket, Szodomában és Gomorában, mert bálványokat imádtak és nem õt. Lehet feleslegesen okoskodni, hogy adott lehetõséget a megváltásra, de a végeredmény az, hogy nem tetszett neki amit csináltak. Utálta a szabad akaratot.
Bárányok kellenek neki, akik bégetnek, ha szól.
A halált nem lehet kétféle módon magyarázni, csak belemagyarázni.
Mindegy aludj jól a téveszmékben, mert a biblia szerint ilyen a jó hívõ. Ne kérdezz, ne gondolkodj csak higgy.
#127
Az elektron persze, hogy nem azonos a fotonnal! Holnap akkor részletesebben kifejtem. Úgy látszik nem sikerült megértetnem a rendszer lényegét.
#126
Mindkét hozzászólásra: Szerintem az elektron, tulajnoságainak különbözõségeibõl fakadóan nem azonosítható a fotonnal. Ha egyeznének nem lenne rá két külön szó. Így értettem. Az lehet, hogy a világunk a te általad leírt hullámok összegzése (a húrelmélet, körülbelül, nagyvonalakban errõl szól) De azt nem hiszem, hogy a szó hétköznapi értelmében vett foton lenne mindezért felelõs. Nyilván sok szempontból a foton egy megkülönböztetett részecske-hullám, hiszen ez tuvábbítja felénk a hõt, illetve ennek segítségével látunk, stb., de nem gondolom azt, hogy ez lenne az alapvetõ részecske-avagy hullám.
#125
A folyamatos energiát hozzá a Nap adja.
#124
"Legyártja" az elektront és annál megjelenik ez a tuljdonság.
#123
Ezt nem értem. Ha kifejted holnap válaszolok rá.
#122
Egyébként csak óvatosan jegyzem meg, tudtommal a fotonnak nincs elktoromos töltése, ebben a tulajdonságában is kölönbözik az elektrontól. Mert utóbbinak van frekvenciája és töltése, utóbbinak frekvenciája van töltése nincs. Sem pozitív sem negatív. De javíts ki ha tévednék.
#121
Még ez a kérdés kimaradt. Ha az elektront egy foton adná, akkor nem lenne olyan szó a szótárban, hogy elektron. Gondolom én kis balga :)
#120
Van ennek a memetikának valami lapja vagy csak Dawkins kitalációja az egész?
Nekem úgy tûnik mint valami Sci-fi.
Nekem úgy tûnik mint valami Sci-fi.
#119
költõi kérdések...
szép estét mindenkinek!
szép estét mindenkinek!
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#118
jó, de mi tartja mozgásban az evolúciót vajon, vagy honnan az energia?
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#117
A mém elmélet azon alapul, hogy ugye egymásnak adjuk az információt, csak ugye ezzel az a baj, hogy a néphülyítésre is ugyanezt a módszret alkalmazzák a reklámszakmában és beválik:) Ettõl válik nekem pletykaelméletté.
mizar1:
"Tehát azt állítod, hogy a kultúrának nincs evolúciója?" dehogy állítok ilyet. Mondjuk megközelítõleg sem írtam a kultúra evolúciójáról, de ha már így kérdezed, szerintem a ultúra fejlõdése az egy hozadéka az emberei mivoltnak és az ember annak a tulajdonságának, képességének, hogy képes emlékezni az írásbeliség által, akár többezerévre visszamenõleg is.
mizar1:
"Tehát azt állítod, hogy a kultúrának nincs evolúciója?" dehogy állítok ilyet. Mondjuk megközelítõleg sem írtam a kultúra evolúciójáról, de ha már így kérdezed, szerintem a ultúra fejlõdése az egy hozadéka az emberei mivoltnak és az ember annak a tulajdonságának, képességének, hogy képes emlékezni az írásbeliség által, akár többezerévre visszamenõleg is.
#116
Így van. A mûvészek sok mindent alkotnak, de csak a jó marad meg.
A természet sok mindent földob, de csak a bevált marad meg.
A lényege mindkettõnek ugyanaz és ez az evolúció.
De ez igaz az élettelen anyagra is.
a periódusos rendszer valójában az anyagi rendszerek evolúciójának eredménye.
Vagyis csak a természet mindenféle hullámrendszert létrehozott, de csak a stabilak maradtak meg.
Tiszta evolúció.
A természet sok mindent földob, de csak a bevált marad meg.
A lényege mindkettõnek ugyanaz és ez az evolúció.
De ez igaz az élettelen anyagra is.
a periódusos rendszer valójában az anyagi rendszerek evolúciójának eredménye.
Vagyis csak a természet mindenféle hullámrendszert létrehozott, de csak a stabilak maradtak meg.
Tiszta evolúció.
#115
na ez az! a kultúra evolúciója a mûvészettörténet. de ha az okokra lennénk kíváncsiak és elvonatkoztatunk a történelmi eseményektõl vagy egy közös okot keresünk akkor ez egy érdekes elmélet. hogy ki sörös ki boros, köznyelven...
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#114
Igen, nehéz ma mást gondolni.
Itt van ez a foton alapanyag gondolat.
Elég nehéz rávenni bárkit, hogy kicsit elgondolkodjon rajta.
Mindenki a nagy közösen elfogadottat hajtogatja.
Itt van ez a foton alapanyag gondolat.
Elég nehéz rávenni bárkit, hogy kicsit elgondolkodjon rajta.
Mindenki a nagy közösen elfogadottat hajtogatja.
#113
ok, nem is vettem annak :)
én ezt úgy értelmezem, hogy a gondolataink nem a mi gondolataink, hanem egyfajta kulturális hálózat gondolatai, talán, dióhéjban
én ezt úgy értelmezem, hogy a gondolataink nem a mi gondolataink, hanem egyfajta kulturális hálózat gondolatai, talán, dióhéjban
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#112
Tehát azt állítod, hogy a kultúrának nincs evolúciója?
De hiszen a tudománynak is van! A kultúrának miért ne lenne?
De hiszen a tudománynak is van! A kultúrának miért ne lenne?
#111
pár perc telefon, pill írom, nem megbántani akartalak
#110
Érdekes, hogy nem látod azt amit én, pedig annyira kézenfekvõ.
Az elektront magát is a foton egy ultrarövid frekvenciája adja.
Az elektront magát is a foton egy ultrarövid frekvenciája adja.
#109
mitõl pletykaelmélet?
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#108
Már vissza is jöttem, akkor ez a pletykaelmélet :) Akkor jól tippeltem. Ebben én nem tudok hinni valahogy :)
#107
thx elmentem olvasni jövök mingyáá :)
#106
Mivel ebben a kis flasben is látszik, ami meglátásom szerint eléggé hiteles képet nyújt a világról, (legalábbis arról, ahogy mi ma azt látjuk) az elektron frekvenciája is kisebb, mint a foton legkisebb mérhetõ frekvenciája.
#105
memetika, mém:
wikit tudok adni, ha az korrektnek számít
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9m
http://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika
wikit tudok adni, ha az korrektnek számít
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9m
http://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#104
Ugyanaz a foton az alapegysége a sok száz kilométeres rádióhullámoknak mint a gerjesztett proton keltette igen rövid hullámhosszú (nagy frekvenciájú) gamma sugaraknak (hullámfrontoknak).
Ezért nem értem a foton hullámhossz nagyságrend elhelyezkedés mondatodat.
Ezért nem értem a foton hullámhossz nagyságrend elhelyezkedés mondatodat.
#103
Mémek? Errõl dobnál egy linket? Mert így azt sem tudom hirtelen, hogy eszik e vagy isszák. Gondolom(remélem) nem a pletykaelméletet takarja amit a google hirtelen kidobott:)
#102
bizonyosan, bár a biokémiai okok egyelõre homályosak. mint ahogy az is hogy hogyan lesz anyagból élet, stb...
érdekesebb lehet viszont az élet és a kultúra szempontjából a mémek. ha léteznek ezek határozhatják meg a gondolkodásunkat és azt is ki miben hisz
érdekesebb lehet viszont az élet és a kultúra szempontjából a mémek. ha léteznek ezek határozhatják meg a gondolkodásunkat és azt is ki miben hisz
Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)
#101
Ezen már vitatkoztunk, nem sikerült dûlõre jutni, e kis flash kapcsán csak azt tudom mondani, hogy a fény -a foton, a hullámhossz tekintetében is sokkal magasabb nagyságrenben helyezkedik el. Nem hinném, hogy az az alap. Bár ha te a hullámhosszokat mindenképp a foton szóval (illetve annak a hullmám megfelelõivel) azonosítod, akár lehet úgy is hívni, de egylõre én nem látom azt, hogy az alapvetõ a foton lenne, legalábbis nem úgy, ahogy a jelenlegi tudomány áll.
#100
Ja. Van ott vagy tíz nagyságrend.
Ami az ábrán a hurt adja a mozgásával (rezgésével) az szerintem a foton. A tér, illetve a szubsztans anyag legkisebb kvantált egysége.
Ami az ábrán a hurt adja a mozgásával (rezgésével) az szerintem a foton. A tér, illetve a szubsztans anyag legkisebb kvantált egysége.
#99
Én azt tartom nagyon érdekesnek, hogy pl a DNS mennyire stabil.
Stabilabb mint pl a kõ, vagy akár egy hegy.
Úgy tûnik, mintha a DNS törekedne a halhatatlanságra. (Persze nyilván nem. A DNS nem tehet mást mint amit tesz, ennek biokémiai okai vannak, amelyek pontosan szabályoznak mindent).
Az egyed valójában csak egy eszköz, amelynek az a dolga, hogy vigyázzon rá és továbbadja a rendszer lényegét.
Dawkins írja le ezt nagyon jól a könyveiben.
Stabilabb mint pl a kõ, vagy akár egy hegy.
Úgy tûnik, mintha a DNS törekedne a halhatatlanságra. (Persze nyilván nem. A DNS nem tehet mást mint amit tesz, ennek biokémiai okai vannak, amelyek pontosan szabályoznak mindent).
Az egyed valójában csak egy eszköz, amelynek az a dolga, hogy vigyázzon rá és továbbadja a rendszer lényegét.
Dawkins írja le ezt nagyon jól a könyveiben.
#98
Engem az a bazinagy üres rész érdekel a neutrínó és planck hosszúság között, ott mi lehet? :)
Oldal 1 / 3Következő →