26
-
Deus Ex #26 Elektromágneses hőpajzs.
Kézenfekvő, bár kínos pillanatok jönnek, ha a szupravezetőben megbukik a mutatvány. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#25
Ehhh, sőt, végül is még ennél is kisebb lehet, ha laposabb szögben lép be (mint a Venture Star-nál tervezték), jogos. Akkor tényleg csak a tömege a probléma... -
kvp #24 Az ursiklo maximalis hoterhelese 1650 °C korul van, szoval szerintem eleg lenne. (a carbon-carbon reszeket eri ennyi, a csempeket 1260, a hopaplanokat 649, a takarokat meg csak 371) -
#23
A corundum magyarul korund, természetesen leginkább előforduló ("szennyezett") formájában pedig rubin (vörös szín), zafír (kék szín), smaragd (zöld szín) néven is ismert. ;)
Érdekesen hangzik mindenesetre a hővédő pajzsban való használata, az alacsonyabb hőmérsékletű részeknél még be is válhat, de az olyan helyeken, mint az űrrepülőgép orra vagy belépőélei, ahol jóval 2000°C feletti hőmérséklet is előfordul aligha életképes, hiszen ilyen hőmérsékleten már megolvad. -
kvp #22 A hopajzshoz hasznalhatnanak corundum-ot is, ez gyakorlatilag egy vassal szennyezett aluminum oxid kristaly. Mivel kohokhoz hasznaljak ezert viszonylag jol birja a magas homersekleteket es meg fizikailag is stabil. Egy titanium vazra szerelve nagyon jo hovedo pajzsokat lehetne kesziteni belole es meg csempezni sem kell, mert nagy, ives panelokban is gyarthato. Hatranya, hogy joval nehezebb mint az eddigi megoldasok. -
Deus Ex #21 Nyilván nem szabad leírni, csak talán itt is beszélgettünk már arról, hogy minden projektnek meg kell találnia a megvalósuláshoz vezető vékony határmezsgyét az innovatív és meglévő, jól bevált módszerek között. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amely elgondolás nem teljesen vált be negyven éve, azt a mai színvonalon talán már meg lehet valósítani megfelelő módon.
A politika űrrepülésre gyakorolt hatását - és ezzel együtt az állami források rendelkezésre állását - nagyjából láttuk a jelen cikksorozatból, és látjuk a többi programból, a közeljövő gazdasági környezete pedig a tőke beáramlását nehezíti. Kínában látom a konzekvens akaratot és a források biztosításának lehetőségét, ha a Skylon projekt az övék volna, azt mondanám, 2025-ben tuti repül. Mindezzel együtt hajrá REL, hajrá Skylon. -
#20
A hővédő pajzs elgondolása terén azért megjegyezném, hogy sok olyan technológia van, amely még nem bizonyított, de ettől még működnie kell elméletben.
A Heat sink elvű hővédő pajzs az X-15 esetében kvázi tesztelve volt kis léptékben, illetve segített az A-12/YF-12/SR-71 esetében a hőterhelés eloszlatásában. Szóval én ezt nem írnám le.
Ami a méreteket illeti... hát abban mondjuk biztos leszek, hogy ha a SABRE működőképes is lesz, aligha teljes méretű gépen fogják tesztelni először. :) -
Deus Ex #19 A hajtómű egy dolog, ezernyi problémaforrással, emellett emlékeim szerint heatsink elvű hőpajzzsal még semmi sem jött vissza, ekkora és ilyen tömegű hangnál lassabb repülőt sem sokat építettek még.
Tartok tőle, a fejlesztéssel inkább Kínának kaparják ki a gesztenyét. -
jeec #18 Jó volt a sorozat, köszönjük, csatlakozom a többiekhez. Éppenséggel a SG megtehetné, hogy az ilyen komolyabb cikksorozatokat tematikusan rendezve elérhetővé teszi kigyűjtve egy csokorban.
Skylon: szerintem megcsinálják (ha nem ütköznek valami komoly technológiai problémába, ami a hajtóműnél jöhet elő leginkább, bár annak a hőcserélő rendszerének a tesztje jó eredménnyel zárult).
Semmiképpen nem nevezném légből kapott elképzelésnek a tervet (ezt az ESA is megerősítette). A REL szintén nem gyerekek játszadozása, komolyan és felelősségteljesen haladnak a fejlesztéssel, meg lehet nézni a weboldalukon is (a híreknél havi bontásban). Láttam a terv egyik szülőjének egy előadását (weben), és ez alapján egy komoly mérnöki (és nem álmodozó) hozzáállású csapat van a REL-ben (Reaction Engines Ltd).
Én nagyon szurkolok nekik. Mekkora lenne már, ha az első SSTO-t nem az USA vagy az oroszok építenék? :) Bár hasonló technikai bravúrt végeztek már angolok (a franciákkal együtt): a Concorde-nak azóta sincs párja a légi utasszállításban. -
EnxTheOne #17 Jó cikk.
A következő sorozatnak mi lesz a témája? :D:D -
Deus Ex #16 Egyezik a véleményünk.
Én is drukkolok nekik, mert bár pl. a SpaceX-ben látom a potenciált, és valószínűsítem, ők lesznek a legjelentősebb tényező, a Skylon sokkal inkább lázba hoz..:-) -
#15
A SkyLon-koncepció jelen keretek közötti megvalósulásának mekkora valószínűségét látod?
A Skylon egy innovatív ötlet, de ahhoz, hogy a fejlesztése megfelelő ütemben haladjon (ie.: kiderüljön, hogy a SABRE hajtómű valóban megvalósítható-e egyáltalán), ahhoz sok pénz kell. Nagyon sok. Most a szükséges pénznek egy töredékét állja az ESA, de ebből rövid idő alatt nem fog világmegváltó technológia kivirágozni.
Hogy sikerülne-e ebből egy életképes SSTO rendszert csinálni? Erre nem mernék határozott választ adni. Drukkolok nekik, hogy igen.
Nekem amúgy nagyon tetszik az elképzelés (mint minden SSTO elképzelés :D). -
#14
A SkyLon-nal kapcsolatban én mondjuk osztom a véleményed. A papír bármilyen tervet elbír. Csak éppen műszakilag lehet, hogy irreális. A hajtómű bonyolultsága, amilyen paraméterek között ezeknek az anyagoknak üzemelnie kell, az bizony igen csak a mai technológia határán van, mondjuk fölötte persze.
Persze lehet, hogy csak azért hisszük ezt, mert ezt az elképzelést így még senki nem próbálta.
-
whisper #13 Ez nagyon tuti már egy biztos kitudunk repülni az űrbe 100 féle géppel! 8))
Kb. olyan ,hogy 100 féle képen beletudok ugrani egy mocsárba csak közlekedni nem tudok benne rendesen! Mind ezt milliárdokért és 100 év alatt 8) (Ne köss bele a 100 évbe csak írtam) Még külön külön lövöldözgetünk fel fel addig nem megyünk mi sehova a nappaliból. Ott fogunk ülni és nézni milyen szép a KÉK bolygó! -
Deus Ex #12 Köszönjük, csak ismételni tudom: magyar nyelven hiányt pótló a témafeldolgozás.
Talán egyszer ezt a platformot tudományos programok is felhasználhatják majd, ez az üzemidő viszonylag jól ötvözi a hosszú megfigyelési időt az eredményekre alapuló újfajta megfigyelőeszközök feljuttatásának igényével, és így talán nem kell két generációnyi azonos célú műhold között évtizedig várni.
A SkyLon-koncepció jelen keretek közötti megvalósulásának mekkora valószínűségét látod? Nekem inkább tűnik néhány nagyra nőtt gyerek álmodozásának, akik ügyesen maguk köré húztak egy szervezetet és megoldották a finanszírozását, csak hogy űrhajó-tervezősdit játszhassanak, mint a közeljövő műszaki-politikai-gazdasági környezetében megvalósulásra esélyes elképzelésnek. -
#11
"Sorozatunk véget ért."
Nem hiszem....!
-
Ayma #10 Köszönjük szépen a sorozatot! Laikusként élvezettel olvasgattam a cikkeket.
Ahogy fogalmazni szoktak; derék munka volt:) -
#9
Nagyon jó sorozat. Köszönjük :) -
karesz6 #8 en tudom mi van a raktereben. egy korulmetelt penzszivattyu amely a magyar gyorsnaszad alltal termelt mar mar esztelen mennyisegu penzt hivatott kiszivattyuzni az orszagbol es jelen pillanatban epp keszul belogatni. az elso tamadast vezerunk es utmutatonk nemzetmento orbanviktor kivedte. (imf1.0) igy most megmerevitettek azt a penz szivattyut es ezuttal meg lenduletet veve magasabbrol (hatulrol). ugyhogy tisztelett figyelmeztetni orban urat hogy keszuljon fel arra amit kap mert a szivattyu 27000km/h val kozelit. -
lapaleves #7 oké, legyen csak 5-szörös. akkor is. -
lapaleves #6 legalábbis ameddig a nasa kap annyi pénzt, amiből ezek a tündérek még képesek valami drága és túlárazott dögöt építeni. utána csak el kéne menni balra egy ilyen stratolaunch felé. szerintem nagyságrendnyi különbség lenne a költségekben. -
#5
Amíg a Pentagon aláveti magát a Lockheed/Boeing lobbynak, addig az Atlas V. lesz márpedig az első számú hordozóeszközük... -
Pares #4 Végre megvan a fegyver a köcsög ET-k ellen. Hell Yeah!!! 
-
kvp #3 Az egylepcsos rendszerek lehet hogy tobb uzemanyagot igenyelnek, viszont ha csak egy hajtomu csoport van, az nagyban csokkenti a karbantartas koltsegeit. Egyebkent az atlasz helyett a stratolaunch fele hordozo pont jo lenne ennek a gepnek is, esetleg nehany szilard hajtoanyagu raketaval megtamogatva. (tehat elso fokozat: repulogep, masodik fokozat: szilard hajtoanyagu segedraketa, harmadik fokozat: fo hajtomu) -
T0nk #2 Dehogynem. Olyannyira, hogy a hozzá szükséges Sabre hajtómű még nem is létezik. -
#1
Az europai SkyLon nem fejletteb picivel ennél?