Számadás az ûrrepülõgép-programról
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51
Végül is így tényleg nem jelent plusz tömeget...
Jobban utána kellesz néznem ennek a Dragon témának... Eddig valahogy hanyagoltam...
Jobban utána kellesz néznem ennek a Dragon témának... Eddig valahogy hanyagoltam...
#50
Megismétlem:
A rakétás leszálláshoz a Dragon a vészhelyzetekre fenntartott üzemanyagot használja el, amit vagy vissza kellene hoznia vagy ki kellene engednie egy ejtõernyõs leszállás elõtt. A Dragon 1290 kg-os üzemanyagkészletbõl egy ISS repülés csak kb. 500kg-ot igényel. A többi vészhelyzeti tartalék. Az ûrhajó visszatéréskor ugyanúgy légköri fékezéssel lassul 200-250m/s sebességig, ekkor ejtõernyõ helyett az emberes változat rakétát indít.
A Szojuz kb 900kg üzemanyagot visz magával a mûszaki egységben és kb. 60kg-ot a leszállókabinban. Ennek egy mormál ISS repülés során kb. a felét használja el az oda-visszaútra, a többi elég a légkörben a mûszaki egységgel.
Ennek a fel nem használt tartaléknak találtak két nagyon ésszerû megoldást.
Ez amúgy nem a Spacex találmánya. Minden a NASA Bantam hajtómû programjának ötletébõl indult. A Boeing CST-100 ûrhajója szintén az orbitális manõverhajtómûvek üzemanyagával tervezi meghajtani a 4db felszálláskori mentésre beépített mentõhajtómûvét, csak azok a mûszaki egységben vannak nem a leszállókabinban..
A rakétás leszálláshoz a Dragon a vészhelyzetekre fenntartott üzemanyagot használja el, amit vagy vissza kellene hoznia vagy ki kellene engednie egy ejtõernyõs leszállás elõtt. A Dragon 1290 kg-os üzemanyagkészletbõl egy ISS repülés csak kb. 500kg-ot igényel. A többi vészhelyzeti tartalék. Az ûrhajó visszatéréskor ugyanúgy légköri fékezéssel lassul 200-250m/s sebességig, ekkor ejtõernyõ helyett az emberes változat rakétát indít.
A Szojuz kb 900kg üzemanyagot visz magával a mûszaki egységben és kb. 60kg-ot a leszállókabinban. Ennek egy mormál ISS repülés során kb. a felét használja el az oda-visszaútra, a többi elég a légkörben a mûszaki egységgel.
Ennek a fel nem használt tartaléknak találtak két nagyon ésszerû megoldást.
Ez amúgy nem a Spacex találmánya. Minden a NASA Bantam hajtómû programjának ötletébõl indult. A Boeing CST-100 ûrhajója szintén az orbitális manõverhajtómûvek üzemanyagával tervezi meghajtani a 4db felszálláskori mentésre beépített mentõhajtómûvét, csak azok a mûszaki egységben vannak nem a leszállókabinban..
#49
Egy probléma mindig nincs megoldva: a felszállás.
A rakétás leszálláshoz jelentõs mennyiségû üzemanyagot kell felcipelni. Még úgy sem enyhít a problémán, hogy egyúttal ez a mentõrendszer is. Ugyanis az eddigi megoldásoknál a mentõrendszert jellemzõen csak az 1. fokozat cipelte, ha viszont emiatt kell erõsebb 2. fokozat, akkor az 1. brutálisan megnõ...
Én az egészben akkor látnék fantáziát, ha az indítás költségét sikerülne (nagyon) drasztikusan lecsökkenteni. A jelenlegi árakkal (de akár csak felével is) számolva, egy vízbõl mentés elenyészõ tétel az indítás költségeihez képest.
A rakétás leszálláshoz jelentõs mennyiségû üzemanyagot kell felcipelni. Még úgy sem enyhít a problémán, hogy egyúttal ez a mentõrendszer is. Ugyanis az eddigi megoldásoknál a mentõrendszert jellemzõen csak az 1. fokozat cipelte, ha viszont emiatt kell erõsebb 2. fokozat, akkor az 1. brutálisan megnõ...
Én az egészben akkor látnék fantáziát, ha az indítás költségét sikerülne (nagyon) drasztikusan lecsökkenteni. A jelenlegi árakkal (de akár csak felével is) számolva, egy vízbõl mentés elenyészõ tétel az indítás költségeihez képest.
#48
1. Én viszont kijelenteném az eddigi 50 év tapasztalata alapján. Hajtómûindítások tízmilliói történtek már meg ezzel a rendszerrel. A hatvanas évek közepétõl minden ûrhajó ezt használja. Minden ISS dokkoláshoz ilyen rendszerû hajtómûvek többszáz apró impulzusa kellett.
(A Szojuznál pl 0,05s impulzusokkal manõvereznek a dokkoláskor)
3. A Shuttle RCS rendszere a visszatérés során aktívan részt vett a sikló irányításában és egészen a hangsebesség eléréséig aktiválva maradt.
A Szojuz visszatérõkabinja a légköben hidrogén-peroxidos hajtómûveket használ stabilizálásra. Az sem jobb.
A Protonos példa két okból nem jó.
Az egyik hogy a Proton hajtómûvei nagyteljesítményû szivattyús táprendszerûek, hajtómûvenkénti turbószivattyúval és többszáz mozgó alkatrésszel. Ezzel szemben a Dragonnál egy hajtómûindításhoz kettõ darab mozgó alkatrész (a két szelep) szükséges, mivelhogy nyomógázas rendszerû.
A másik hogy a Proton kudarcok tekintélyes részéért a szivattyús táprendszerû kerozin-LOX hajtóanyagú Blok-D/DM fokozatok a felelõsek.
(A Szojuznál pl 0,05s impulzusokkal manõvereznek a dokkoláskor)
3. A Shuttle RCS rendszere a visszatérés során aktívan részt vett a sikló irányításában és egészen a hangsebesség eléréséig aktiválva maradt.
A Szojuz visszatérõkabinja a légköben hidrogén-peroxidos hajtómûveket használ stabilizálásra. Az sem jobb.
A Protonos példa két okból nem jó.
Az egyik hogy a Proton hajtómûvei nagyteljesítményû szivattyús táprendszerûek, hajtómûvenkénti turbószivattyúval és többszáz mozgó alkatrésszel. Ezzel szemben a Dragonnál egy hajtómûindításhoz kettõ darab mozgó alkatrész (a két szelep) szükséges, mivelhogy nyomógázas rendszerû.
A másik hogy a Proton kudarcok tekintélyes részéért a szivattyús táprendszerû kerozin-LOX hajtóanyagú Blok-D/DM fokozatok a felelõsek.
#47
Elvileg ez a rendszer is újrahasznosítható, majdnem 100%-ban! Amíg az ûrrepülõnél az üzemanyagtartály elégett, beleesett az óceánba.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#46
Ok így már más, hogy marad a tartalék ernyõ is.
1. Hááát, ha csak az alkatrészek számát és a ráható igénybevételt nézzük, akkor én ezt így nem jelenteném ki.
2. OK. Jól hangzik.
3, Csak nem fel/leszállásra.
Asszem még a Protont is ilyen hajtóanyaggal üzemelik, elég megbízható, ha jól látomm 88%-os sikerszázalékkal. De embert még nem engedtek a közelébe, pedig a Zond ûrhajóval az orosz ûrhajósok elmentek volna a Holdat megkerülni. Még ha beledöglenek is.
1. Hááát, ha csak az alkatrészek számát és a ráható igénybevételt nézzük, akkor én ezt így nem jelenteném ki.
2. OK. Jól hangzik.
3, Csak nem fel/leszállásra.
Asszem még a Protont is ilyen hajtóanyaggal üzemelik, elég megbízható, ha jól látomm 88%-os sikerszázalékkal. De embert még nem engedtek a közelébe, pedig a Zond ûrhajóval az orosz ûrhajósok elmentek volna a Holdat megkerülni. Még ha beledöglenek is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#45
Valamirõl elfelejtkeztünk az ûrrepülõk elõnyeinél. Nem termel(t) ûrszemetet ellentétben a rakétás indításokkal. Lassan -vagy már most is- ez egy igen égetõ gond lesz, csak jelenleg kb. úgy van kezelve mint minden szennyezés a földön. Tudunk róla, picit beszélünk is róla, de lesz*rjuk.
Lehet elütöttem pár szót, nem érdekel így is érthető.
#44
1. A rakéták semmivel sem megbízhatatlanabbak az ejtõernyõknél.
2. Nyolc mentõ/leszállítóhajtómû van, négy teljesen különálló blokkban.
Ebbõl két hajtómû tolóereje is elég a leszálláshoz.
3. Az ûrrepülõ is ezt a hidrazin, nitrogén tetroxid kettõst használta.
2. Nyolc mentõ/leszállítóhajtómû van, négy teljesen különálló blokkban.
Ebbõl két hajtómû tolóereje is elég a leszálláshoz.
3. Az ûrrepülõ is ezt a hidrazin, nitrogén tetroxid kettõst használta.
#43
A fõernyõ marad tartaléknak, vészesetén ezzel száll le lehetõleg vízre.
#42
Az elv jó. De szerintem ezek a többször indítható rakétahjtómûvek még nincsenek ott, hogy olyan megbízhatóságot biztosítsanak, amit egy fapados ernyõnél elvár az ember.
Persze a hidrazin/nitrogén tetroxid hajtó/oxidálóanyag ahogy tudom nem igényel pl. indítást, egyszerûvé teszi a rendszert, csak össze kell keverni és már megy a móka. Csak éppen pont ezért veszélyesek ezek az anyagok, a mérgezõ, jelentõs reakcióképes hatásuk miatt. Veszélyesek a környezetre és a hajtómûek tartálynak sem mindegy.
Ha ezzel a rendszerrel gond lesz, akkor bizony nem kis gond lesz.
Persze a hidrazin/nitrogén tetroxid hajtó/oxidálóanyag ahogy tudom nem igényel pl. indítást, egyszerûvé teszi a rendszert, csak össze kell keverni és már megy a móka. Csak éppen pont ezért veszélyesek ezek az anyagok, a mérgezõ, jelentõs reakcióképes hatásuk miatt. Veszélyesek a környezetre és a hajtómûek tartálynak sem mindegy.
Ha ezzel a rendszerrel gond lesz, akkor bizony nem kis gond lesz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
"A rakétás leszálláshoz a Dragon a vészhelyzetekre fenntartott üzemanyagot használja el..."
Aztán ha ne adj isten használni kell belõle, akkor nem lesz mivel leszállni?<#ijedt>
Aztán ha ne adj isten használni kell belõle, akkor nem lesz mivel leszállni?<#ijedt>
#40
A rakétás leszálláshoz a Dragon a vészhelyzetekre fenntartott üzemanyagot használja el, amit vagy vissza kellene hoznia vagy ki kellene engednie egy ejtõernyõs leszállás elõtt. A Dragon 1290 kg-os üzemanyagkészletbõl egy ISS repülés csak kb. 500kg-ot igényel. A többi vészhelyzeti tartalék. Az ûrhajó visszatéréskor ugyanúgy légköri fékezéssel lassul 200-250m/s sebességig, ekkor ejtõernyõ helyett az emberes változat rakétát indít. Ezt a 200-250m/s sebességû esést a normál visszatérés után maradó több mint 700kg hajtóanyag felhasználásával sima leszállássá tudják alakítani az indításkori mentésre tervezett Super Draco hajtómûvek. A rakétás leszállásra két fõ ok miatt lehet szükség. Az elsõ az hogy az ûrhajó így nagyon pontosan képes leszállni akár egy helipadra, ezzel tud versenyben maradni a szárnyas megoldások kifutópályás leszállásával. Ezzel tényleg bárhova le lehet szállni (Orbital Drop), a másik ok hogy így nem kell a tengerbõl kihalászni a kabint, hanem a hajtómûrendszer leürítése után egybõl mehet egy trélerre, így olcsóbb lehet a kiszolgálás.
#39
Köszi a folytatást Cifu, élmény, mint mindig.
#38
Mostanában olvastam az Aranysasban, hogy egy némileg megnövelt változatával emberes ûrrepülés is kivitelezhetõ lenne. Remélem komolyan gondolják azért.
Cifu cikkei szerint pont valami ilyenre gondoltak a NASA-nál eredetileg, csak a légierõ erõltette, hogy platós legyen az ûrrepülõgép. Pofátlanság lenne ezek után, ha az ûrrepülõgép utódját, pont az õ pénzükbõl és pont olyanra csinálnák.
<#nevetes1>
Cifu cikkei szerint pont valami ilyenre gondoltak a NASA-nál eredetileg, csak a légierõ erõltette, hogy platós legyen az ûrrepülõgép. Pofátlanság lenne ezek után, ha az ûrrepülõgép utódját, pont az õ pénzükbõl és pont olyanra csinálnák.
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Egy ide kapcsolódó hír (hátha valakit érdekel egy kis X-37B):
DailyTech link
DailyTech link
#36
Viszont a holdkompot leszámítva még nem végeztek ilyen leszállást, nyilván nem véletlenül. A DC-X sem volt egy sikertörténet. Nekem nem tûnik túl reálisnak, hogy egy hordozórakéta megfordul és leereszkedik a "farkára", vagy hogy egy kapszula pusztán rakétákkal fékezve leszáll. Bár gondolom valami számítást csak végeztek, ha tényleg így képzelik.
#35
Õrült nagy pazarlásnak tûnik. Rengeteg üzemanyag a hasznos teher rovására. Az ejtõernyõ töege szvsz kisebb, fékezéshez a levegõ ingyen van, nem kell magával vinni és üzembiztos is. Elég sok leszállást végeztek így, tudtommal a Szojuz 1 kivételével nem volt komolyabb probléma. A Szojuz 1 meg amúgy is összegányolt csõdtömeg volt, miért pont az ejtõernyõje ne szorult volna be.
#34
Nagyon Sci-fis ez, hogy saját hajtómûvel szál le, de szerintem is felesleges vagánykodás. Egy ejtõernyõ/siklóernyõ ennél egyszerûbb, kisebb tömegû megoldásnak tûnik. Sõt akár a hõpajzs helyett is lehet valami felfújódó, nagyfeleületû valami, volt már 1-2 ilyen kísérlet és jó megoldásnak tûnik. Akár ernyû helyett is használható.
Az ûrrepülõgépnek szerintem ez volt a legnagyobb tanulsága: minnél egyszerübben!
Az ûrrepülõgépnek szerintem ez volt a legnagyobb tanulsága: minnél egyszerübben!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Mi lenne ha... (Politika és magánérdek nem szólna bele???)
Mi lenne akkor, ha a NASA kukázná a használt rakéták többségét a gyártókkal kötött szerzõdésekkel együtt???
Mi lenne akkor, ha a NASA (+ a hadsereg) számára kifejlesztenének mondjuk kétféle (tolóerejû) RP1+LOX hajtómûvet, amelyek akár önállóan, akár csokorban is használhatók lennének, ugyanígy kétféle (esetleg 3) LH2+LOX hajtómûvet, plusz egy univerzális vezérlõrendszert is???
Ha azt nézzük, hogy a NASA (+ a hadsereg) mennyi indítást végez, akkor ezeket a egységeket lehetne relatíve nagy szériában gyártani, a rakéták többi elemét szintén a modularitás elveit alkalmazni, mindezt úgy, hogy egy egységes kiszolgáló rendszer kelljen hozzájuk. Az újrahasznosítást meg alkalmazzák a gyártás közben keletkezõ hulladékokra, a gyárban dolgozó emberek által kiürített üdítõs PET palackokra stb...
Szerintem valahol itt kezdõdne az igazi költségcsökkentés...
Olcsó és olcsón üzemeltethetõ rakétákkal olcsón elérhetõ lenne a Föld körüli pálya. Szerintem minden távolabbi célnak ez az alapfeltétele.
Ha olcsón lehet nagy terhet LEO-ra juttatni, akkor nem lenne kérdés, hogy milyen meghajtást alkalmazzanak egy Marsûrhajó-szerelvény esetén. Naná, hogy a jól bevált kémiai hajtás, amivel rengeteg tapasztalatunk van és mára már eléggé megbízható... Hiszen nem az üzemanyag a drága, hanem annak a feljuttatása.
Ez csak egy példa a sok lehetséges közül...
Mi lenne akkor, ha a NASA kukázná a használt rakéták többségét a gyártókkal kötött szerzõdésekkel együtt???
Mi lenne akkor, ha a NASA (+ a hadsereg) számára kifejlesztenének mondjuk kétféle (tolóerejû) RP1+LOX hajtómûvet, amelyek akár önállóan, akár csokorban is használhatók lennének, ugyanígy kétféle (esetleg 3) LH2+LOX hajtómûvet, plusz egy univerzális vezérlõrendszert is???
Ha azt nézzük, hogy a NASA (+ a hadsereg) mennyi indítást végez, akkor ezeket a egységeket lehetne relatíve nagy szériában gyártani, a rakéták többi elemét szintén a modularitás elveit alkalmazni, mindezt úgy, hogy egy egységes kiszolgáló rendszer kelljen hozzájuk. Az újrahasznosítást meg alkalmazzák a gyártás közben keletkezõ hulladékokra, a gyárban dolgozó emberek által kiürített üdítõs PET palackokra stb...
Szerintem valahol itt kezdõdne az igazi költségcsökkentés...
Olcsó és olcsón üzemeltethetõ rakétákkal olcsón elérhetõ lenne a Föld körüli pálya. Szerintem minden távolabbi célnak ez az alapfeltétele.
Ha olcsón lehet nagy terhet LEO-ra juttatni, akkor nem lenne kérdés, hogy milyen meghajtást alkalmazzanak egy Marsûrhajó-szerelvény esetén. Naná, hogy a jól bevált kémiai hajtás, amivel rengeteg tapasztalatunk van és mára már eléggé megbízható... Hiszen nem az üzemanyag a drága, hanem annak a feljuttatása.
Ez csak egy példa a sok lehetséges közül...
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#32
A SpaceX elképzelés szerint ugyanazok a Draco hajtómûvek felelnek a 'mentéésrt', ha az indítóálláson vagy emelkedés közben kell a rakétától gyorsan eltávolítani a Dragon kapszulát. De ezek felelnek minden másért is, a pályaváltoztatásra, a deorbitálási manõverre és a leszállásra is. Kíváncsi lennék, mennyi üzemanyagot visznek ehhez, de mindenhol ezt az elképzelést látni náluk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Én akkor szerettem bele végleg a csillagászatba amikor láttam kis gyerekként egy üstököst amíg látható volt kb addig kint néztem nem tudtam bemenni tõle azóta minden ami csillagászattal kapcsolatos az kell :) grat a cikkhez jó lett.
#30
A spacex fele terv jonak tunik, bar szemely szerint en egy kormanyozhato ejtoernyos megoldast uzembiztosabbnak es olcsobban tartok. Tehat a visszateresig nagyjabol ugyanaz mint a videon, de az utolso leszallasi fazis egy paplanernyovel tortenne, mint ahogy a crew return vehicle koncepcioban volt. Kevesebb uzemanyagot kell felvinni es nehezebb vele lezuhanni. (navigacios hiba eseten nem lezuhan hanem csak elveti a leszallasi zonat)
#29
Stephen Hawking-nak van egy nagyon jó idézete, Rincewind tette be az Ûrkutatás topic bannerébe. A lényege: az emberiségnek nincs jövõje, ha nem terjeszkedik a világûrben.
Én hiszek abban, hogy igenis van értelme és jövõje az emberes ûrkutatásnak, haladni, lépni kell a korral, célokat kitûzni, elérni, új célokat keresni... és így tovább.
Ez nem csak technikai fejlõdés, ez az emberiség fejlõdése...
Én hiszek abban, hogy igenis van értelme és jövõje az emberes ûrkutatásnak, haladni, lépni kell a korral, célokat kitûzni, elérni, új célokat keresni... és így tovább.
Ez nem csak technikai fejlõdés, ez az emberiség fejlõdése...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28
Most le akarjátok lövetni velem a következõ cikk tartalmát. Ejnye-bejnye. :)
http://www.youtube.com/v/p176UpWQOs4&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
Elon Musk (szerk.: a SpaceX CEO-ja) egy interjúban kifejtette, hogy a SpaceX az újrafelhasználást szeretné erõltetni. Egy Falcon 9 ára hozzávetõleg 50 millió dollár. Ebbõl az üzemanyag 200.000 dollár. Ha a videóban látható koncepció valóban mûködni fog, akkor az a már most is erõsen versenyképesnek mondható SpaceX-et úgymond úttörõvé teheti. Mondjuk kerüljön a rakéta felkészítése a következõ útra 25 millió dollárba (nagyon konzervatívan közelítem meg a témát). Ez akkor is 50%-os költségmegtakarítást jelent hozzávetõleg (összetettebb a kérdés, hiszen a leszállótalpak illetve a leszálláshoz használt üzemanyagmennyiség picit megkavarja a dolgot). Ez esetben a Falcon 9 jelenlegi ~5360 dollár / feljuttatott kg-os ára megfelezõdik, vagyis legyen mondjuk 2700 $ / kg. Ez per pillanat jó fele, negyede a jelenlegi áraknak. Azért ezzel már lehet kezdeni valamit, nem? ;)
Igen, most jöhet az a jogos kritika, hogy az Ûrsikló is így kezdte... Nos, nincs jobb alternatíva per pillanat a közeljövõben, úgyhogy drukkolhatunk a SpaceX-nek, mert nincs más.
Elon Musk (szerk.: a SpaceX CEO-ja) egy interjúban kifejtette, hogy a SpaceX az újrafelhasználást szeretné erõltetni. Egy Falcon 9 ára hozzávetõleg 50 millió dollár. Ebbõl az üzemanyag 200.000 dollár. Ha a videóban látható koncepció valóban mûködni fog, akkor az a már most is erõsen versenyképesnek mondható SpaceX-et úgymond úttörõvé teheti. Mondjuk kerüljön a rakéta felkészítése a következõ útra 25 millió dollárba (nagyon konzervatívan közelítem meg a témát). Ez akkor is 50%-os költségmegtakarítást jelent hozzávetõleg (összetettebb a kérdés, hiszen a leszállótalpak illetve a leszálláshoz használt üzemanyagmennyiség picit megkavarja a dolgot). Ez esetben a Falcon 9 jelenlegi ~5360 dollár / feljuttatott kg-os ára megfelezõdik, vagyis legyen mondjuk 2700 $ / kg. Ez per pillanat jó fele, negyede a jelenlegi áraknak. Azért ezzel már lehet kezdeni valamit, nem? ;)
Igen, most jöhet az a jogos kritika, hogy az Ûrsikló is így kezdte... Nos, nincs jobb alternatíva per pillanat a közeljövõben, úgyhogy drukkolhatunk a SpaceX-nek, mert nincs más.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#27
Amikor feltalálték az elsö autot mit gondolhatott egy átlagos ember?
"Szép, szép de gyálog kitszer gyursabban mégyek mint ahogy ez az autósmobil. Meg tiz évnyi fizetisembe kerüne."
"Szép, szép de gyálog kitszer gyursabban mégyek mint ahogy ez az autósmobil. Meg tiz évnyi fizetisembe kerüne."
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#26
Mi értelme lenne egy emberes Mars utazásnak? Szerintem kb. semmi. Önbecsapás.
#25
Elnézve a jelenlegi hozzáállást és felkészültséget...
Te is említetted már többször a Föld körüli pálya nehézkes elérését, ami emberekkel korántsem rutinfeladat.
Azt kellene egyszer elérni (ami ugye az STS program egyik fõ célja lett volna), hogy embereket és nagyobb terheket képesek legyünk relatíve olcsón, nagyon biztonságosan, komolyabb idõbeli kötöttségek nélkül LEO-ra feljuttatni. Ha ez teljesülne, akkor nem is lenne olyan távoli cél a Mars...
Te is említetted már többször a Föld körüli pálya nehézkes elérését, ami emberekkel korántsem rutinfeladat.
Azt kellene egyszer elérni (ami ugye az STS program egyik fõ célja lett volna), hogy embereket és nagyobb terheket képesek legyünk relatíve olcsón, nagyon biztonságosan, komolyabb idõbeli kötöttségek nélkül LEO-ra feljuttatni. Ha ez teljesülne, akkor nem is lenne olyan távoli cél a Mars...
#24
Arra még én is emléxem. Nekem az elsõ "ûremlékem" a Szojúz-Apollo repülés volt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
Az utolsó harmad ugye 2066 után... Hát azért merem remélni, hogy ennyire nem vészes a helyzet. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Én valami olyasmit olvastam hogy emberes mars utazás az évszázad utolso harmadában lesz.
Illetve Jaxa 2020ra terveznek hold bázist robotoknak. :D
Illetve Jaxa 2020ra terveznek hold bázist robotoknak. :D
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#21
A SpaceX csak vázolt egy ilyen tervet. 2018-ban menne egy Dragon-ra épülõ szonda a Marsra, mintegy 400 millió dollárért.
Elon Musk azt pedzgette, hogy 10-20 év és embert küldhetnek a Marsra... Szóval én arra számítok, hogy ha sikerül a 2018-as missziót összehozniuk, akkor a 2020-as évekre bizony ott lehet az emberes misszió is...
Forrás
Éééééssss... errõl fogok írni a következõkben. :)
Elon Musk azt pedzgette, hogy 10-20 év és embert küldhetnek a Marsra... Szóval én arra számítok, hogy ha sikerül a 2018-as missziót összehozniuk, akkor a 2020-as évekre bizony ott lehet az emberes misszió is...
Forrás
Éééééssss... errõl fogok írni a következõkben. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#20
Köszönöm, szokás szerint remek cikk volt.
A Red Dragon kapcsán: a tervek szerint a 2020-as évekre csak mûszerekkel megrakott Dragon megy a Marsra, mint egyfajta nagyra nõtt felszíni szonda, vagy akkorra a SpaceX már emberes küldetést is tervez?
A Red Dragon kapcsán: a tervek szerint a 2020-as évekre csak mûszerekkel megrakott Dragon megy a Marsra, mint egyfajta nagyra nõtt felszíni szonda, vagy akkorra a SpaceX már emberes küldetést is tervez?
#19
Szerintem is, ha lesz rá hajlandóság. Az az pénz. Sok olyan megoldandó probléma van, aminek orvoslására a megfelelõ technika kipróbálása csak a helyszínen lehetséges. Például nagytömegû egységek leszállítása úgy, hogy a leszállási ellipszis 1 kilométer alatt legyen. 40-50 tonnás cuccokat kellene lerakni, próbálkozni pedig csak 26 havonta lehet. Ha optimistán nézzük, akkor viszont van idõ a következõ lépésre felkészülni.
#18
Nem akarom szétoffolni a témát, de Cifu említette Farkas Bertalant, eszembe jutott a bejelentés. Az nyilvános volt, hogy hamarosan sor kerül a magyar-szovjet ûrrepülésre, de nagyjából ez volt minden. A kilövés napján a tévé elõtt ültem. Adás megszakad, bemondó nagyon komoly képpel közli, hogy rendkívüli közlemény következik. Na, ezen a ponton a sz.r is belém fagyott. Két esetet tudtam elképzelni, amikor így megszakítják az adást: elindult az elsõ magyar ûrhajós, vagy kitört a háború a NATO-val. Szerencsére az elsõ volt. Esetleg még harmadikként szóba jöhetett Kádár János halálhíre.
#17
Én bízom a SpaceX-ben (no persze - mi másban lehet mostanság bízni :D). A Red Dragon ûrhajóval szerintem reálisan elképzelhetõ, hogy a 2020-as években eljutnak a Marsra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#16
Én azt hiszem, nem panaszkodhatom. Egyetlen fájó pont, hogy egyre kevesebb az esély, hogy az ember Marsra lépését még láthassam. Gyerekkoromban Clarke: A Mars titka c. könyve meghatározó élményt nyújtott (a Galaktika újra kiadta, érdemes elolvasni). Bár az akkori ismereteket szinte teljesen átírták a szondák eredményei, most is érdekes olvasmány. Amikor írta, úgy goldolták, néhány tized atmoszférás nyomás, akár gyér növényzet is lehet a Marson, kemény világ, de korántsem olyan kemény, mint amilyennek most ismerjük. Gyerekkoromban folyton a Clarke által leírt Marsra vágytam.
#15
Minden viszonyítás kérdése. 100 éve az egyre gyorsuló gõzösökrõl, tengerjáró hajókról, és az elsõ repülõgépekrõl szólt minden. Akkor az volt a "csillagos ég", ahogy most az ûrhajózás. Én nem éltem az Apollo-11 idejében például, sõt, még Farkas Bertalan ûrrepülésénél sem igazán ez volt az érdeklõdési köröm. :)
Viszont végignézhettem és élvezhettem az ISS felépülését, a Hubble-korszakot, az internet hõskorszakát.
Mindig volt jobb és jön jobb. Ugyanakkor mindig lesz olyan, aki utólag azt mondja majd, hogy hejj, milyen idõk voltak azok. Ahogy olyan is, aki keserûen mondja, hogy no, én ezt már nem élem meg...
Viszont végignézhettem és élvezhettem az ISS felépülését, a Hubble-korszakot, az internet hõskorszakát.
Mindig volt jobb és jön jobb. Ugyanakkor mindig lesz olyan, aki utólag azt mondja majd, hogy hejj, milyen idõk voltak azok. Ahogy olyan is, aki keserûen mondja, hogy no, én ezt már nem élem meg...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
Rossz korba születtem. De talán egy Mars utazást még meg élek. :D
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#13
ha 5 fokot tudott a pálya dõlésszögén módosítani a teljes oms üzemanyagkészlettel, akkor valószínûleg nagyon túlsaccoltam. úgyhogy ennyire volt képes pályát módosítani :D
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#11
Hát igen, a Föld és Ég, meg a Csillagászati évkönyvek nálam is meghatározó élmények voltak, meg a Kudlik Júliás Delta minden szombaton(?). :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
Ok!
Ha mélyebben is turkálok az átlagnál, az a vénségem miatt van. Elsõsként tátott szájjal bámultam Armstrongék holdraszállását - mocskos kapitalizmus vagy sem, nem merték nem közvetíteni - azóta teljesen rá vagyok kattanva az ûrkutatásra. A mai internetes bõségszaru mellett megmosolyogtató az akkori források szûkössége. Delta, Föld és Ég, Élet és Tudomámy, Természet Világa, Csillagászati Évkönyv. Nagyjából ennyi volt, nem mindig naprakész, de színvonalas.
Ha mélyebben is turkálok az átlagnál, az a vénségem miatt van. Elsõsként tátott szájjal bámultam Armstrongék holdraszállását - mocskos kapitalizmus vagy sem, nem merték nem közvetíteni - azóta teljesen rá vagyok kattanva az ûrkutatásra. A mai internetes bõségszaru mellett megmosolyogtató az akkori források szûkössége. Delta, Föld és Ég, Élet és Tudomámy, Természet Világa, Csillagászati Évkönyv. Nagyjából ennyi volt, nem mindig naprakész, de színvonalas.
#9
Nem tekintettem kötözködésnek. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
Nem kötözködni akartam. <#wink> A cikk, mint mindig, nagyon ott van!<#eljen>
#7
Ok, jelentem ezt "elkúrtam" (elnézést a kissé profán kifejezésért). Kihagytam a számításból, hogy a cikksorozatot olvasók között akad jópár olyan ember, aki mélyebben turkál az ûrtechnika-történelem bugyraiban, mint az átlag - sõt, akad olyan is, aki még nálam is mélyebben. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6
Az ûrsikló katonai alkalmazása nem került mélyebben bele a cikksorozatba mert a pontos katonai alkalmazást megbízható források sem fejtették ki kellõ mélységbe. Amennyire ezt én meg tudom ítélni, az USAF valóban csak kém-repülésehez, kémmûholdak pályára állításához szánta az ûrrepülõgépet. Elviekben az ûrrepülõgép lett volna az egyetlen hordozóeszköz, emiatt nem lehetett mellõzni, noha a késõbbiekben ugye az Titan, majd Delta és Atlas hordozórakéták is katonai mûholdakat állítottak pályára.
Az "ûrbombázó" elképzelést sok helyen felhozzák, de a legtöbbször érintõlegesen, komolyabb specifikációk nélkül. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy semmilyen komoly elõnnyel nem rendelkezett az ûrrepülõgép már az 1970-es évektõl kezdve a csapásmérés feladatkörében a robotrepülõgépekhez és ballisztikus rakétákhoz képest. Sõt, kifejezetten hátrányos volt, hiszen mindössze két, egyáltalán nem védett indítóállás-helyszíne lett volna (ez késõbb ugye egy lett, hiszen csak a Floridai 39A és 39B mûködött, a Vandenbergi bázisét pedig elbontották / átalakították), és az indítás elõkészülete nagyon sok idõt emésztett volna fel. Egy Minuteman (majd késõbb a félkész állapotig jutott MX) rakéta sokkal veszélyesebb volt.
Az, hogy sok konteos oldalon próbálják eladni az ûrrepülõgépet katonai harceszközként, inkább megmosolyogtató. Lévén mindig csapásmérõ gépnek akarják leírni, holott katonai szempontból a legjelentõsebb lehetõsége az ellenséges szovjet mûholdak megsemmisítése lehetett volna.
Az "ûrbombázó" elképzelést sok helyen felhozzák, de a legtöbbször érintõlegesen, komolyabb specifikációk nélkül. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy semmilyen komoly elõnnyel nem rendelkezett az ûrrepülõgép már az 1970-es évektõl kezdve a csapásmérés feladatkörében a robotrepülõgépekhez és ballisztikus rakétákhoz képest. Sõt, kifejezetten hátrányos volt, hiszen mindössze két, egyáltalán nem védett indítóállás-helyszíne lett volna (ez késõbb ugye egy lett, hiszen csak a Floridai 39A és 39B mûködött, a Vandenbergi bázisét pedig elbontották / átalakították), és az indítás elõkészülete nagyon sok idõt emésztett volna fel. Egy Minuteman (majd késõbb a félkész állapotig jutott MX) rakéta sokkal veszélyesebb volt.
Az, hogy sok konteos oldalon próbálják eladni az ûrrepülõgépet katonai harceszközként, inkább megmosolyogtató. Lévén mindig csapásmérõ gépnek akarják leírni, holott katonai szempontból a legjelentõsebb lehetõsége az ellenséges szovjet mûholdak megsemmisítése lehetett volna.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5
Felteszem a kezem! Néhány kép a Szojuz orbitális kabinjából.
Katt!
No meg Galambos Tibor: Emberek a világûrben c. 1975-ben megjelent könyvében is van néhány a Szojuz 9-rõl. Iszonyú kicsi. Fõleg ahhoz képest, hogy a Szojuz 9-en Nyikolajev és Szevasztjanov 17 napot repült 1970-ben.
Katt!
No meg Galambos Tibor: Emberek a világûrben c. 1975-ben megjelent könyvében is van néhány a Szojuz 9-rõl. Iszonyú kicsi. Fõleg ahhoz képest, hogy a Szojuz 9-en Nyikolajev és Szevasztjanov 17 napot repült 1970-ben.
#4
Totálisan téves. A több ezres ICBM és SLBM is képes volt bárhova kivédhetetlen csapást mérni. Ehhez nem kellett ûrsikó.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#3
Az ûrrepülõgép azért kellett, mert képes volt az ûrben a földi irányítástól függetlenül pályát módosítani, ezáltal gyakorlatilag kivédhetetlen csapást mérni bárhova. Ezzel nyerte meg az USA a hidegháborút és pont azért került olyan sokba és azért voltak olyan erõltetettek az elvárások és a határidõk, hogy az oroszok gazdaságilag képtelenek legyenek tartani a tempót.
Oldal 1 / 2Következő →