39
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#39
Ha annyira nagy lenne a civil űrverseny akkor hordózórakétát gyártana boldog boldogtalan mert ugye a műholdakban van a nagy pénz, nem a szupergazdagok megreptetésében.
Természetes, hogy kemény a verseny, mert annyira azért nem nagy a piac, hogy sok új belépőt eltartson. Legalábbis hacsak nem látványosan olcsóbb tud lenni a konkurenciánál. Ezt követte (szerintem) a SpaceX.
A Virgin Aerospace / Scaled Composites is óvatosan lépdes ebbe az irányba ugye, aLauncher One elképzeléssel.
Egyetértek, de ha verseny van, miért is nincs alternatívája?
No azért kezd mozgolódni a többi szereplő is, érzik a veszélyt. Ott az Athena I-II., Minotaur V., Taurus II.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülők terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetőségeiben.
Igen, érdekes kérdés, hogy ha beindul majd végre a SpaceShipTwo, akkor mekkora lesz a valós vevőkör mérete...
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz űrhajó ami 2014 embert szállítson az űrállomásaira.
Szomorú, de reális. Bigelow anno ezért hozta létre az America's Space Prize-ot is. -
Irasidus #38 Friss hír:
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz űrhajó ami 2014 embert szállítson az űrállomásaira. -
Irasidus #37 Egyetértek azokkal amit írsz. De tulajdonképpen miről is beszélünk mi? A NASA Ccdev-2 (tehát állami) finanszírozású űrhajóiról. Az van, hogy a NASA versenyeztet, ebből egyedül a Bigelow log ki - látszólag. Azért csak látszólag, mert ők is NASA beszállításra játszanak, csak nincs versenytársuk és a NASA még pihenteti a dolgot. Ha annyira nagy lenne a civil űrverseny akkor hordózórakétát gyártana boldog boldogtalan mert ugye a műholdakban van a nagy pénz, nem a szupergazdagok megreptetésében. Azt írod: "Pardon, de az USA-n belül [a SpaceX-nek] sincs alternatívájuk. Az Atlas / Titan és az Orbital rakétái sem versenyképesek vele." Egyetértek, de ha verseny van, miért is nincs alternatívája? Az van, hogy az amerikai űrszektor nyitott az alternatív lehetőségre IS pl.: az gazdagok megreptetésére. Csak hát vegyük észre, hogy itt marketig munkálkodik a háttérben rendesen, és nem mindig valódi pénzek. Ami nem azt jelenti, hogy amit mondanak ne valósulhatna meg, a lehetőség adott, és ha a NASA is úgy akarja miért ne? Szóval nagyon szeretném ha neked lenne igazad.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülők terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetőségeiben. -
#36
A SpaceX is azért vágott bele, mert tudták, hogy az űrsiklókat kivonják, és ha előbb kész lesznek mint a NASA hivatalos űrhajója nagyot kaszálhatnak. És igazuk lett.
Én egy kicsit másképpen látom. Ne feledjük, hogy Bigelow anno megcsinálta az America's Space Prize versenyt, amely 100 milliót ígért annak, aki 2010-ig űrhajót tud felküldeni a Genesis 2-höz. Bigelow jelenleg is azt tartja a legnagyobb hátráltató tényezőnek, hogy nincs olyan (amerikai) űrhajó, amely ki tudná szolgálni az űrállomását.
A SpaceX ha először csinál meg civil űrhajót, akkor kaszálhat, ha van rá igény. Márpedig a Szojuz/Mir majd Szojuz/ISS űrturizmus, illetve a SpaceHab megmutatta, hogy igenis van igény ilyesmire. A cikksorozat előző részében említettük ugye a SpaceHab-ot, függetlenül attól, hogy a NASA bérelte a rekeszek jó részét, mégiscsak egy civil cégről van szó. Az már a helyzet komikuma volt, hogy egy civil cég modulja, amit egy NASA űrhajó vitt fel, konkrétan versenyképesebb volt, mint a NASA saját megoldásai.
És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing űrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb.
A Boeing megteheti, hogy azt mondja, nem csinálja meg a CST-100-ast. Ha nem teszi meg, mi lesz? Nem lép be először a civil űrversenybe. Na és? A cég profitja amúgy is meglesz, nem fog felkopni az álluk, és ha mégis látnak majd benne fantáziát, akkor nem fog problémát jelenteni, hogy hirtelen egy-két milliárdot befektessenek a cél érdekében.
A SpaceX más kategória. Nekik nincs másik lábuk, amire állhatnak. Ha a Falcon és a Dragon nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és nem lesz rá érdeklődő (márpedig a Falconhoz már van, és a Dragon is ott van a legtöbb civil űrprojectben), akkor felkopik az álluk. A SpaceX nem tehet mást, minthogy előre menekül.
Egyenlőre a kereskedelmi indítások (pl: műholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Pardon, de az USA-n belül sincs alternatívájuk. Az Atlas / Titan és az Orbital rakétái sem versenyképesek vele.
likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt.
Én sem véletlenül említettem rögtön két milliárdos árat (ők 500 millióval számoltak). :) -
Meridian #35 Sztem meg aki előbb hódítja meg azé. Próbálja ezt meg valaki késégbe vonni. Na, az menjen és hódítsa meg. -
Irasidus #34 "Ejj, ezzel most megégettem magam. :)
Nem, természetesen nem csak az űripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes űrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemről. :)"
Ugyan, nem vérre megy, csak beszélgetünk... Boeing kivárásra játszott, megvárta Ccdev-2 programot, hogy legyen pénze űrhajóra (rakétára ugyebár már nem futotta). Mert amúgy a nyereség jól hangzik, de az szerintem nem a bankba begy..; nagy részét visszaforgatja a cégbe, űrhajóra önerőből (a SpaceX-től eltérően) nem futotta. A SpaceX is azért vágott bele, mert tudták, hogy az űrsiklókat kivonják, és ha előbb kész lesznek mint a NASA hivatalos űrhajója nagyot kaszálhatnak. És igazuk lett.
Bigelow és Boieng.
A Bigelow-nál, két koncepció repülés (még csak nem is demonstrátor) valóban megvolt, csak hát (emberi) életfenetartó rendszerek hiányoztak róla (csótányoknak volt), és ugye a dokkolás sem csináltak még, ja meg űrhajójuk sincs. Persze a Boeing ígérete alapján lesz (vagy nem) - amit a NASA (Ccdev-2 program) finanszíroz, nem magán tőkéből. És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing űrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb. Vagyis a Bigelow egy kisebb tartályt pályára állított, kinyitottak egy napelemet, akárcsak egy műholdnál. Igaz, kipróbálták a felfújást is, amit a NASA már 40 éve megcsinált. Ha van pénzed szinte akármit pályára állítanak neked...
Olcsóság.
Egyenlőre a kereskedelmi indítások (pl: műholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Konklúzió.
Én is nagy jövőt látok a magánszektorban, csak egyenlőre több az ígéret mint a megvalósulás. Ami nem azt jelenti, hogy suborbit 5 éven belül, magán űrhajózás szupergazdakoknak 10 éven belül, nem Soyuzokkal ne lenne lehetséges! Ha lesz rá igény, miért ne. De ebből kolonizáció a mi életünkben nem lesz... A likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt. Boncoljuk szét? (De akkor azt csak holnap, ha nem probléma.) -
#33
A Bigelow szintén ígérgetési kampányban van évek óta, hogy ebből valaha lesz valami, az NASA-múlik.
Azért az igérgetési kampány közben csak fellőttek két űrállomás-modult. :)
A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy űrvállalatról.
Hát azért de, jelentősen, elvégre is nagyságrendekkel olcsóbban dolgozik. :)
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán űrtevékenységből van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
Ejj, ezzel most megégettem magam. :)
Nem, természetesen nem csak az űripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes űrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemről. :)
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az űrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy űrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
A terv a Mars Society honlapján. -
Irasidus #32 Jó kérdés, nem vagyok jogász. De gondolom ha itt lesz az ideje (még nincs) akkor ezt a kérdést is szabályozni fogják. A LEO repülések meg teljesen más kategória mint egy kolonizációs tevékenység. Mind hardver, technológia, erőforrás szempontjából - a NASA éves költségvetésének sokszorosa is kevés lenne. (Gondolom ha "túl sokan lesznek" LEO akkor szabályozás itt is megvalósul, de ettől egyenlőre nem kell tartani, persze ne legyen igazam.)
A legtöbb magáncég a photoshopnál és ígérgetésénél tovább nem jut. A VG. is vért izzadt, hogy a pitiáner űrugróját - ami nem űrhajó - összehozza. A pár százezer dollár erre vonatkozik, ha valódi űrutazást akarsz - mint írtad is - az dollármilliókba kerül (persze ígérgetés itt is van). A Bigelow szintén ígérgetési kampányban van évek óta, hogy ebből valaha lesz valami, az NASA-múlik. Az űrturizmus kezdeti lelkesedése meg kezd alábbhagyni, és nagyon erős a kérdőjel, hogy egyáltalán életképes-e. A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy űrvállalatról. A nagy vízen túl, eddig sem a NASA csinálta a rakétákat, űrhajókat hanem magáncégek. Csak jött egy új szereplő, ennyi. De a SpaceX sem a turizmusból fognak, akarnak megélni - hanem NASA-beszállításból. Ott van a honlapon ha nem hiszed, a marketing részét meg nem szabad komolyan venni.
"Attól függ. Azért akad olyan űripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése."
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán űrtevékenységből van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
"Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésből simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésű űrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésből simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció..."
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az űrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy űrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
Mellesleg a Dragonnal még a Hold körüli utazás is kérdéses, ha éppen kifogsz egy napkitörés a legjobb esetben is végighányod az utat, rossz esetben a sugárdózis... érted ugye. De komolyan egy kapszulával a Marsra, ez kinek az ötlete volt? Komoly űrtechnológiát kellene kifejleszteni, ami sok-sok pénz. Az üzemeltetésük nem különben.
U.i.: A Dán rakéta meg a vicc kategória, a hőszigetelést furnélal oldották meg, ami nagy magasságban még ok, de a világűrben... -
#31
Továbbra is: magában a világűrre a vonatkozó jogi háttér nem ismeri olyat, hogy egy cég esetében mi az eljárás. A maximum, amit lehet kezdeni az, hogy a cég ellen a Földön járnak el... csak ismét: mi alapján? Jogilag nincs olyan egyezmény, törvény vagy jogszabály, amit megszegne a cég. -
lapaleves #30 azért csak találnának valamilyen nemzetközi szervezetet valami szaftos embargóhoz vagy legalább egy komolyabb repülőgép-hordozót, ha valami nagyon nem szimpatikus dolgot művelnél. kevés ország akasztaná be a bajszát a nagyoknak, ha megcsörrenne a telefonjuk hogy legyenek szívesek kiutasítani a zűr kft.-t de még ma. -
Oliwaw #29 A történelem meg arról szól, hogy az országok, hogy tartják be az egymással kötött egyezményeket. Hahaha .... -
#28
Egyetlen cég (még ha űripari is) sem áll nemzetek, és a hatályos törvények felett - pont.
Mi alapján vonsz felelősségre egy céget a világűrben? Sőt, jobbat kérdezek, ki vonja felelősségre?
Az egyezmények országokra vonatkoznak. A maximum, amit tehetnek, hogy a céget bizonyos országokból (a Földön) kitiltják. De ha a cég ügyes, és szükség van a szolgálataira, akkor még ezt sem fogják meglépni.
Mellesleg az űr-magánszektor, űrhajókat, rakétákat gyárt nem űrprogramot.
Bigelow aerospace. Már két kísérleti űrállomást lőttek fel. A céljuk a űrturizmus, űrbéli szolgáltatások biztosítása. Ez is egy űrprogram. Már vannak tervek Holdbéli űrszállodákra is, még ha oly elnagyoltak is.
Ugyanígy nagyon szép dolog, hogy a gazdakokat megreptetik, de ebből te egy kolonizációs programot finanszírozni nem fogsz.
Attól függ. Azért akad olyan űripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése. Ha lát fantáziát benne, megteheti... A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésű űrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésből simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció...
A az űr-magánszektor olyan mint a repülőgépgyártó szektor, csak éppen még szigorúbb szabályok vonatkoznak a rakéták és űrhajók gyártásra.
Pont ellenkezőleg. Sok országban még csak ki sincs dolgozva az hordozórakétákra, űrhajókra vonatkozó jogszabályok. Az USA-ban is csak nemrég kezdtek el foglalkozni a dologgal, a SpaceShipOne után. Maga a SpaceShipOne engedélyeztetése pontosan ugyanolyan volt, mint egy sima légcsavaros kisrepülőgépé...
A Dánoknál ugye egy lelkes amatőr brigád akar egy abszolut low-cost szub-orbitális, egy személyes rakétát összehozni. Semmiféle hatósági ellenőrzésük nincs, az indításhoz megrendelt légtérzárlaton túl. -
Irasidus #27 Egyetlen cég (még ha űripari is) sem áll nemzetek, és a hatályos törvények felett - pont. Mellesleg az űr-magánszektor, űrhajókat, rakétákat gyárt nem űrprogramot. Ugyanígy nagyon szép dolog, hogy a gazdakokat megreptetik, de ebből te egy kolonizációs programot finanszírozni nem fogsz. Sőt ha annyiba kerülne egy út, mint egy repülőjegy akkor sem - de nem kerül. A az űr-magánszektor olyan mint a repülőgépgyártó szektor, csak éppen még szigorúbb szabályok vonatkoznak a rakéták és űrhajók gyártásra. -
lapaleves #26 megmondom a valót akármennyire is szeretem az űrhajósdit, egyetértek azokkal, akik szerint most a földre kéne fókuszálni az erőforrásokat.
hagy idézzem a cikkírót:
"Az első az, hogy a Föld felszínéről a világűrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk. A másik a bolygóközi (majd csillagközi) űrutazás. Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsőre megoldás született. :)"
szóval "mostanában" nagyon úgy néz ki, hogy az első a föld fenntartható kolonizálása lenne. úgy nyomjuk, mintha leruccantunk volna hétvégére és kizabáljuk a hűtőt, mintha vasárnap este hazaautózhatnánk.
ahogy én gondolom az űrsikló lesz még nagyon hosszú ideig a csúcs. legalábbis remélem, akármennyire rosszul is hangzik ez. egyszerűen nincsenek erre erőforrásaink, legfeljebb azt hisszük. -
kvp #25 "A kolonizáció két ok miatt nem lehetséges: 1. Az űrjog szerint az égitestek az emberiség közös tulajdona, így vagy a Föld összes állama részt vesz benne, vagy legalább áldását adja, vagy sehogy nem lehetséges. 2. Az űrjog szerint, ha (bármiféle) élet van egy bolygón a kolonizálás ugrott, illetve amíg nem bizonyosodik be, hogy nincs élet akkor is ugrott. Így ma nem kérdés."
Ebben a jogban az a jo, hogy a) csak arra vonatkozik aki alairja, tehat a magancegekre nem b) ha csak egy csoport van aki el tud jutni a kerdeses bolygoig, akkor a tobbiek hogy fogjak betartatni a szabalyokat?
A kolonizalas kb. olyan mint anno az aranylaz, aki eloszor er oda es tuzi ki a zaszlojat, aze a terulet. Aki pedig meg is tudja vedeni azt a zaszlot, az fog meggazdagodni. -
#24
A bolygó mellett elrepülést követően sikerült még kapcsolatba lépni vele? Esetleg tudták később valamire használni?
Valószínűleg a légkörbe való belépéskor annyira megsérült, hogy vagy működésképtelenné vált, vagy a rádiója és a napelemei mentek tönkre, és vakon és süketen éhen halt. -
#23
Avagy: hány ember kell, egy ekkora orbitális baklövéshez?!
A kérdés inkább az, hogy mennyi hiányzik. Egy, aki kommunikál. :)
A gyártó cég nem tudott arról, hogy a NASA már SI mértékegységben "gondolkodik", a NASA-ban meg magától értendőnek vették, hogy hát SI-ben számol a fedélzeti számítógép is. -
Irasidus #22 Tudom milyen, pesszimista vagy űrkutatás terén, de ezzel vitatkoznék ha szabad...?
A kolonizáció két ok miatt nem lehetséges: 1. Az űrjog szerint az égitestek az emberiség közös tulajdona, így vagy a Föld összes állama részt vesz benne, vagy legalább áldását adja, vagy sehogy nem lehetséges. 2. Az űrjog szerint, ha (bármiféle) élet van egy bolygón a kolonizálás ugrott, illetve amíg nem bizonyosodik be, hogy nincs élet akkor is ugrott. Így ma nem kérdés.
Technikai, erőforrás akadálya nincs, hogy egy kisebb kolóniát létrehozzunk a Marson. Persze ez attól függ mekkora kolóniára gondolsz... Milliókat a Marson életben tartani természetesen ma még nem tudunk, de ez mérnöki, logisztikai probléma - a tudás meg van hozzá.
Terraformálás
A terraformáslásnak szerintem az a jelentése, hogy élhető körülményeket teremtünk, és ebbe bele tartozik a sugárvédelem is.
-
EmpZoooli #21 A másik oldalról viszont a világ összes erőforrása elég sok, ha mindet erre fordítaná az emberiség, akkor szerintem 20-30 éven belül olyan űrhajó menne a Marsra ami saját magát tervezte (de lehet hogy fellázad útközben 
)...
Az is kétségtelen hogy jelenleg a Föld megmentésére kéne fordítani mindet. -
Deus Ex #20 Nos, én nem a gyerkőcöt oltom, csak magamat, és sokadjára köszönöm a cikksorozatot.
Számomra újdonság a Mars Climate Orbiter sorsa, én csak arról az álláspontról hallottam, hogy az alacsonyra érkezés miatt lefékeződött és lezuhant. A bolygó mellett elrepülést követően sikerült még kapcsolatba lépni vele? Esetleg tudták később valamire használni?
#19: Emellett az általam eddig látott forgatókönyvek szerint is minimum évszázadokig tartana a terraformálás. -
#19
Pedig egyetértek vele. A világ minden erőforrássa sem lenne elég még egy kisebb marskolóina fenntartására sem, ami nem is lenne öneálló sem biztonságos. Terraformálni a Marsot nincs értleme, mert nincs olyan mágneses tere, mint a Földnek, tehát a kozmikus sugárzás elleni védelem, gyak. nincs...
Ellenben a Földra "csak" vigyzáni kellene én nem esztelenül szétkúrni. -
teddybear #18 Sajnálom. Csak elegem van abból, hogy minden űrkutatással, kozmológiával foglalkozó cikkbe beleböfögi a mániáját.
Többé nem reagálok rá. -
#17
"..a Mars Climate Orbiter fiaskója, amely elrobogott a Mars mellett, ahelyett, hogy pályára állt volna körülötte, mégpedig azért, mert az űrszonda fedélzeti számítógépe metrikus tolóerő-értéket használt, a pályakorrekcióhoz szükséges adatokat viszont angolszász mértékegységben adták meg."
Hogy ez mekkora!!!
Most nem azért, de ha Pistike csinál ilyet 7. osztályban fizikaórán, akkor csak simán kap egy egyest a feleletére. De egy ekkora projekten hány ember – mind magasan képzett mérnökök, tudósok – dolgozik egyszerre? Hogy tudták ezt összehozni?
Avagy: hány ember kell, egy ekkora orbitális baklövéshez?! -
#16
@Gombabácsi és @Teddybear: megtennétek azt a szívességet, hogy abbahagyjátok? Simán törölhetném is a hozzászólásaitokat, csak ugye amíg az adok-kapok mögött ott a szándék, felesleges szélmalomharc lenne.
Vagy intézzétek el privátban.
Köszönöm! -
#15
Ami belőlem hiányzik, kendből meg szerencsére nem az a rendszerben gondolkozás, a jó stílus meg a szent őrület, az a "csakazértis-keresek-nekik-egy-képet-az-űrcipőskanál-teszteléséről" fajta.
Hidd el, sokszor inkább átok. :)
Hány meg hány órát pazaroltam arra, hogy olyan képek után vadásszak, amiket tudom, hogy láttam már, de nem, az istennek sem, sehol nem lelem most fel. Vagy olyan idézet után, ami végül még csak bele sem kerül, mert a teljes háttérsztori egy külön cikk lenne. Ilyen volt például az, amikor Ronald Reagen az STS-4 (ugye az utolsó "shakedown" repülés) után azt mondta, hogy ez a repülés volt a megfelelője a transzkontinentális vasúthálózat utoljára bevert (arany) szögének. Namost aki nem ismeri az Amerikai történelem ezen epizódját, és annak jelentőségét, illetve az amerikai gondolkodásmódban való helyét, annak ez nem sokat mond. Jelentőségteljes, és helyt álló (persze a valóság ismeretében azért korántsem olyan frappáns) kijelentés ez, amit sokáig próbáltam valahogy besuvasztani az első STS repülések szövegébe. De sehogy sem jött össze... :(
Van egy kigyűjtött mondás, idézet, amelyeket az űrsiklóval kapcsolatban emlegettek (erről a helyről van a legtöbb), de sajnos túl későn jutott az eszembe, hogy minden rész elejére illett volna egy-egy ilyet berakni, és az milyen jól nézne ki. Utólag beépíteni meg már kissé izzadságszagú.
Szóval egy ilyen kis cikksorozat hátterében eféle dolgok mozognak. :D
A fiamat már oltom az űrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak előránthatom a kész választ a sublótból.
Jólesik azért az ilyen visszajelzés. Köszönet. :)
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lődőznék bagóért a vasakat felfele.
Heh... hát igen. Az Otrag, és a hasonló, valóban innovatív elgondolások is megérnének egy külön misét... -
gombabácsi #14 Valóban minden értelmes ember tudja ezt? Hát ez furcsa, akkor biztos én másféle emberek között élek mint te. Te troll. -
#13
Ó, nincs abban hiba, elkezdtem én kiolvasni az astronautixot már jóideje. Ami belőlem hiányzik, kendből meg szerencsére nem az a rendszerben gondolkozás, a jó stílus meg a szent őrület, az a "csakazértis-keresek-nekik-egy-képet-az-űrcipőskanál-teszteléséről" fajta.
A fiamat már oltom az űrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak előránthatom a kész választ a sublótból.
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lődőznék bagóért a vasakat felfele. -
teddybear #12 Minden kicsit is értelmes ember tudja, hogy a Föld problémáit itt kell megoldani. A bolygóközi/csillagközi űrutazás erre sohasem lesz megoldás.
Ami pedig a nyavalygásodat illeti, az csak szánalmas trollkodás, nem más. Ha meg komolyan gondolod, az az igazi szánalom. -
#11
Egy pillanatra majdnem megfogtál, mert az én könyvtáramban csak 13 STS cimkéjű fálj található, de aztán rájöttem, hogy túlméret miatt ketté kellett már vágni kettőt közülük. :)
Örülök annak, hogy tetszenek, persze a cél valahol az, hogy akit érdekel a téma, abban felpiszkálja a vágyat, hogy még többet tudjon meg róla. ;) -
#10
Őőőőőő...
Két eltérő problémafaktor. Az első az, hogy a Föld felszínéről a világűrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk.
A másik a bolygóközi (majd csillagközi) űrutazás.
Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsőre megoldás született. :) -
kvp #9 "256 oldalra rúg"
Lassan kiadhato lenne konyv formajaban. :-) -
gombabácsi #8 nyavajgás? ezzel nyugtatod magad?
a tudósok, a fiatalok, a civilizált világ emberek becsapják magukat és másokat az űrmeghódítás lufival -
#7
+1 -
#6
Uraim, ki kell ábrandítanom azokat akik Cifu összegyűjtött űrsiklós cikkeit holmi évkönyvekben meg ilyen helyeken akarnák látni. Sokkal nagyob volumenű munka ez annál.
Az imént tördelgettem össze magamnak mind a 15-öt (te jó ég, remélem nem hagytam ki egyet) és 180 oldal lett. Az igaz, hogy nem nagyon zsugorítottam a képeken, nem volt hozzá szívem ha már Cifu mester ilyen szépeket talált.
A XXI. századi űrversenye cikkekkel együtt már 256 oldalra rúg a dokument.
Leborulós tisztelet és hála neked Cifu! -
#5
S a tied? -
torreadorz #4 A fő gond: a rakétahajtás túl drága, nehéz és lassú. Valamelyik nap épp azon filoztam, hogy ahhoz hogy egyáltalán csak normális bolygóközi utazás csináljunk a naprendszerbe, el kéne érni a fénysebesség 1-5%-át és persze nem 10-20 év gyorsitás után -
Doktor Kotász #3 Szerinted érdekel valakit a nyavajgásod? -
lapaleves #2 eskü, hogy tegnapelőtt ütöttem le egy lego iss-t a vaterán. -
gombabácsi #1 Ha összefogna a világ _összes_ állama akkor meg tudnánk hódítani az űrt! Akarom mondani, akkor 3 ilyen kis űrállomás is épülhetne.
:o)