Az ISS születése az űrsikló szemszögéből
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#39
Ha annyira nagy lenne a civil ûrverseny akkor hordózórakétát gyártana boldog boldogtalan mert ugye a mûholdakban van a nagy pénz, nem a szupergazdagok megreptetésében.
Természetes, hogy kemény a verseny, mert annyira azért nem nagy a piac, hogy sok új belépõt eltartson. Legalábbis hacsak nem látványosan olcsóbb tud lenni a konkurenciánál. Ezt követte (szerintem) a SpaceX.
A Virgin Aerospace / Scaled Composites is óvatosan lépdes ebbe az irányba ugye, aLauncher One elképzeléssel.
Egyetértek, de ha verseny van, miért is nincs alternatívája?
No azért kezd mozgolódni a többi szereplõ is, érzik a veszélyt. Ott az Athena I-II., Minotaur V., Taurus II.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülõk terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetõségeiben.
Igen, érdekes kérdés, hogy ha beindul majd végre a SpaceShipTwo, akkor mekkora lesz a valós vevõkör mérete...
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz ûrhajó ami 2014 embert szállítson az ûrállomásaira.
Szomorú, de reális. Bigelow anno ezért hozta létre az America's Space Prize-ot is.
Természetes, hogy kemény a verseny, mert annyira azért nem nagy a piac, hogy sok új belépõt eltartson. Legalábbis hacsak nem látványosan olcsóbb tud lenni a konkurenciánál. Ezt követte (szerintem) a SpaceX.
A Virgin Aerospace / Scaled Composites is óvatosan lépdes ebbe az irányba ugye, aLauncher One elképzeléssel.
Egyetértek, de ha verseny van, miért is nincs alternatívája?
No azért kezd mozgolódni a többi szereplõ is, érzik a veszélyt. Ott az Athena I-II., Minotaur V., Taurus II.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülõk terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetõségeiben.
Igen, érdekes kérdés, hogy ha beindul majd végre a SpaceShipTwo, akkor mekkora lesz a valós vevõkör mérete...
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz ûrhajó ami 2014 embert szállítson az ûrállomásaira.
Szomorú, de reális. Bigelow anno ezért hozta létre az America's Space Prize-ot is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#38
Friss hír:
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz ûrhajó ami 2014 embert szállítson az ûrállomásaira.
Bigelow - kirúgta az alkalmazottainak kb. a felét, mert nem lesz ûrhajó ami 2014 embert szállítson az ûrállomásaira.
#37
Egyetértek azokkal amit írsz. De tulajdonképpen mirõl is beszélünk mi? A NASA Ccdev-2 (tehát állami) finanszírozású ûrhajóiról. Az van, hogy a NASA versenyeztet, ebbõl egyedül a Bigelow log ki - látszólag. Azért csak látszólag, mert õk is NASA beszállításra játszanak, csak nincs versenytársuk és a NASA még pihenteti a dolgot. Ha annyira nagy lenne a civil ûrverseny akkor hordózórakétát gyártana boldog boldogtalan mert ugye a mûholdakban van a nagy pénz, nem a szupergazdagok megreptetésében. Azt írod: "Pardon, de az USA-n belül sincs alternatívájuk. Az Atlas / Titan és az Orbital rakétái sem versenyképesek vele." Egyetértek, de ha verseny van, miért is nincs alternatívája? Az van, hogy az amerikai ûrszektor nyitott az alternatív lehetõségre IS pl.: az gazdagok megreptetésére. Csak hát vegyük észre, hogy itt marketig munkálkodik a háttérben rendesen, és nem mindig valódi pénzek. Ami nem azt jelenti, hogy amit mondanak ne valósulhatna meg, a lehetõség adott, és ha a NASA is úgy akarja miért ne? Szóval nagyon szeretném ha neked lenne igazad.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülõk terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetõségeiben.
U.i.: Viszont a suborbitban valóban látok egy ilyen verseny - mind hordozóeszközök, mind rakétarapülõk terén. De ott is nagy bizonytalanság a turistáskodás lehetõségeiben.
#36
A SpaceX is azért vágott bele, mert tudták, hogy az ûrsiklókat kivonják, és ha elõbb kész lesznek mint a NASA hivatalos ûrhajója nagyot kaszálhatnak. És igazuk lett.
Én egy kicsit másképpen látom. Ne feledjük, hogy Bigelow anno megcsinálta az America's Space Prize versenyt, amely 100 milliót ígért annak, aki 2010-ig ûrhajót tud felküldeni a Genesis 2-höz. Bigelow jelenleg is azt tartja a legnagyobb hátráltató tényezõnek, hogy nincs olyan (amerikai) ûrhajó, amely ki tudná szolgálni az ûrállomását.
A SpaceX ha elõször csinál meg civil ûrhajót, akkor kaszálhat, ha van rá igény. Márpedig a Szojuz/Mir majd Szojuz/ISS ûrturizmus, illetve a SpaceHab megmutatta, hogy igenis van igény ilyesmire. A cikksorozat elõzõ részében említettük ugye a SpaceHab-ot, függetlenül attól, hogy a NASA bérelte a rekeszek jó részét, mégiscsak egy civil cégrõl van szó. Az már a helyzet komikuma volt, hogy egy civil cég modulja, amit egy NASA ûrhajó vitt fel, konkrétan versenyképesebb volt, mint a NASA saját megoldásai.
És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing ûrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb.
A Boeing megteheti, hogy azt mondja, nem csinálja meg a CST-100-ast. Ha nem teszi meg, mi lesz? Nem lép be elõször a civil ûrversenybe. Na és? A cég profitja amúgy is meglesz, nem fog felkopni az álluk, és ha mégis látnak majd benne fantáziát, akkor nem fog problémát jelenteni, hogy hirtelen egy-két milliárdot befektessenek a cél érdekében.
A SpaceX más kategória. Nekik nincs másik lábuk, amire állhatnak. Ha a Falcon és a Dragon nem váltja be a hozzá fûzött reményeket és nem lesz rá érdeklõdõ (márpedig a Falconhoz már van, és a Dragon is ott van a legtöbb civil ûrprojectben), akkor felkopik az álluk. A SpaceX nem tehet mást, minthogy elõre menekül.
Egyenlõre a kereskedelmi indítások (pl: mûholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Pardon, de az USA-n belül sincs alternatívájuk. Az Atlas / Titan és az Orbital rakétái sem versenyképesek vele.
likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt.
Én sem véletlenül említettem rögtön két milliárdos árat (õk 500 millióval számoltak). 😊
Én egy kicsit másképpen látom. Ne feledjük, hogy Bigelow anno megcsinálta az America's Space Prize versenyt, amely 100 milliót ígért annak, aki 2010-ig ûrhajót tud felküldeni a Genesis 2-höz. Bigelow jelenleg is azt tartja a legnagyobb hátráltató tényezõnek, hogy nincs olyan (amerikai) ûrhajó, amely ki tudná szolgálni az ûrállomását.
A SpaceX ha elõször csinál meg civil ûrhajót, akkor kaszálhat, ha van rá igény. Márpedig a Szojuz/Mir majd Szojuz/ISS ûrturizmus, illetve a SpaceHab megmutatta, hogy igenis van igény ilyesmire. A cikksorozat elõzõ részében említettük ugye a SpaceHab-ot, függetlenül attól, hogy a NASA bérelte a rekeszek jó részét, mégiscsak egy civil cégrõl van szó. Az már a helyzet komikuma volt, hogy egy civil cég modulja, amit egy NASA ûrhajó vitt fel, konkrétan versenyképesebb volt, mint a NASA saját megoldásai.
És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing ûrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb.
A Boeing megteheti, hogy azt mondja, nem csinálja meg a CST-100-ast. Ha nem teszi meg, mi lesz? Nem lép be elõször a civil ûrversenybe. Na és? A cég profitja amúgy is meglesz, nem fog felkopni az álluk, és ha mégis látnak majd benne fantáziát, akkor nem fog problémát jelenteni, hogy hirtelen egy-két milliárdot befektessenek a cél érdekében.
A SpaceX más kategória. Nekik nincs másik lábuk, amire állhatnak. Ha a Falcon és a Dragon nem váltja be a hozzá fûzött reményeket és nem lesz rá érdeklõdõ (márpedig a Falconhoz már van, és a Dragon is ott van a legtöbb civil ûrprojectben), akkor felkopik az álluk. A SpaceX nem tehet mást, minthogy elõre menekül.
Egyenlõre a kereskedelmi indítások (pl: mûholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Pardon, de az USA-n belül sincs alternatívájuk. Az Atlas / Titan és az Orbital rakétái sem versenyképesek vele.
likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt.
Én sem véletlenül említettem rögtön két milliárdos árat (õk 500 millióval számoltak). 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#35
Sztem meg aki elõbb hódítja meg azé. Próbálja ezt meg valaki késégbe vonni. Na, az menjen és hódítsa meg.
http://www.taxierden.hu
#34
"Ejj, ezzel most megégettem magam. 😊
Nem, természetesen nem csak az ûripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes ûrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemrõl. 😊"
Ugyan, nem vérre megy, csak beszélgetünk... Boeing kivárásra játszott, megvárta Ccdev-2 programot, hogy legyen pénze ûrhajóra (rakétára ugyebár már nem futotta). Mert amúgy a nyereség jól hangzik, de az szerintem nem a bankba begy..; nagy részét visszaforgatja a cégbe, ûrhajóra önerõbõl (a SpaceX-tõl eltérõen) nem futotta. A SpaceX is azért vágott bele, mert tudták, hogy az ûrsiklókat kivonják, és ha elõbb kész lesznek mint a NASA hivatalos ûrhajója nagyot kaszálhatnak. És igazuk lett.
Bigelow és Boieng.
A Bigelow-nál, két koncepció repülés (még csak nem is demonstrátor) valóban megvolt, csak hát (emberi) életfenetartó rendszerek hiányoztak róla (csótányoknak volt), és ugye a dokkolás sem csináltak még, ja meg ûrhajójuk sincs. Persze a Boeing ígérete alapján lesz (vagy nem) - amit a NASA (Ccdev-2 program) finanszíroz, nem magán tõkébõl. És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing ûrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb. Vagyis a Bigelow egy kisebb tartályt pályára állított, kinyitottak egy napelemet, akárcsak egy mûholdnál. Igaz, kipróbálták a felfújást is, amit a NASA már 40 éve megcsinált. Ha van pénzed szinte akármit pályára állítanak neked...
Olcsóság.
Egyenlõre a kereskedelmi indítások (pl: mûholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Konklúzió.
Én is nagy jövõt látok a magánszektorban, csak egyenlõre több az ígéret mint a megvalósulás. Ami nem azt jelenti, hogy suborbit 5 éven belül, magán ûrhajózás szupergazdakoknak 10 éven belül, nem Soyuzokkal ne lenne lehetséges! Ha lesz rá igény, miért ne. De ebbõl kolonizáció a mi életünkben nem lesz... A likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt. Boncoljuk szét? (De akkor azt csak holnap, ha nem probléma.)
Nem, természetesen nem csak az ûripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes ûrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemrõl. 😊"
Ugyan, nem vérre megy, csak beszélgetünk... Boeing kivárásra játszott, megvárta Ccdev-2 programot, hogy legyen pénze ûrhajóra (rakétára ugyebár már nem futotta). Mert amúgy a nyereség jól hangzik, de az szerintem nem a bankba begy..; nagy részét visszaforgatja a cégbe, ûrhajóra önerõbõl (a SpaceX-tõl eltérõen) nem futotta. A SpaceX is azért vágott bele, mert tudták, hogy az ûrsiklókat kivonják, és ha elõbb kész lesznek mint a NASA hivatalos ûrhajója nagyot kaszálhatnak. És igazuk lett.
Bigelow és Boieng.
A Bigelow-nál, két koncepció repülés (még csak nem is demonstrátor) valóban megvolt, csak hát (emberi) életfenetartó rendszerek hiányoztak róla (csótányoknak volt), és ugye a dokkolás sem csináltak még, ja meg ûrhajójuk sincs. Persze a Boeing ígérete alapján lesz (vagy nem) - amit a NASA (Ccdev-2 program) finanszíroz, nem magán tõkébõl. És nagyon kérdéses, hogy tényleg lesz-e Boeing ûrhajó. Ígérgetés természetesen van, pénz kevesebb. Vagyis a Bigelow egy kisebb tartályt pályára állított, kinyitottak egy napelemet, akárcsak egy mûholdnál. Igaz, kipróbálták a felfújást is, amit a NASA már 40 éve megcsinált. Ha van pénzed szinte akármit pályára állítanak neked...
Olcsóság.
Egyenlõre a kereskedelmi indítások (pl: mûholdak) nem sokkal olcsóbb a SpaceX-nél mint a többi vállalatnál. (A NASAnal olcsóbb, de az nem nehéz) Az más kérdés, hogy az ígérik valóban sokkal olcsóbb lesz. Ígérik. Majd meglátjuk.
Konklúzió.
Én is nagy jövõt látok a magánszektorban, csak egyenlõre több az ígéret mint a megvalósulás. Ami nem azt jelenti, hogy suborbit 5 éven belül, magán ûrhajózás szupergazdakoknak 10 éven belül, nem Soyuzokkal ne lenne lehetséges! Ha lesz rá igény, miért ne. De ebbõl kolonizáció a mi életünkben nem lesz... A likelt programba beolvastam, de ez komolytalan ötletelés, nem egy átgondolt valódi projekt. Boncoljuk szét? (De akkor azt csak holnap, ha nem probléma.)
#33
A Bigelow szintén ígérgetési kampányban van évek óta, hogy ebbõl valaha lesz valami, az NASA-múlik.
Azért az igérgetési kampány közben csak fellõttek két ûrállomás-modult. 😊
A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy ûrvállalatról.
Hát azért de, jelentõsen, elvégre is nagyságrendekkel olcsóbban dolgozik. 😊
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán ûrtevékenységbõl van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
Ejj, ezzel most megégettem magam. 😊
Nem, természetesen nem csak az ûripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes ûrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemrõl. 😊
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az ûrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy ûrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
A terv a Mars Society honlapján.
Azért az igérgetési kampány közben csak fellõttek két ûrállomás-modult. 😊
A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy ûrvállalatról.
Hát azért de, jelentõsen, elvégre is nagyságrendekkel olcsóbban dolgozik. 😊
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán ûrtevékenységbõl van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
Ejj, ezzel most megégettem magam. 😊
Nem, természetesen nem csak az ûripari részlegével, de a Boeing olyan 3 milliárd nyereséget csinált. Én a NASA-nál az emberes ûrkutatás-részét tekintettem, ám még ez is több, mint 3 milliárd, szóval elnézést, ez bizony most csúnya mellélövés a részemrõl. 😊
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az ûrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy ûrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
A terv a Mars Society honlapján.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#32
Jó kérdés, nem vagyok jogász. De gondolom ha itt lesz az ideje (még nincs) akkor ezt a kérdést is szabályozni fogják. A LEO repülések meg teljesen más kategória mint egy kolonizációs tevékenység. Mind hardver, technológia, erõforrás szempontjából - a NASA éves költségvetésének sokszorosa is kevés lenne. (Gondolom ha "túl sokan lesznek" LEO akkor szabályozás itt is megvalósul, de ettõl egyenlõre nem kell tartani, persze ne legyen igazam.)
A legtöbb magáncég a photoshopnál és ígérgetésénél tovább nem jut. A VG. is vért izzadt, hogy a pitiáner ûrugróját - ami nem ûrhajó - összehozza. A pár százezer dollár erre vonatkozik, ha valódi ûrutazást akarsz - mint írtad is - az dollármilliókba kerül (persze ígérgetés itt is van). A Bigelow szintén ígérgetési kampányban van évek óta, hogy ebbõl valaha lesz valami, az NASA-múlik. Az ûrturizmus kezdeti lelkesedése meg kezd alábbhagyni, és nagyon erõs a kérdõjel, hogy egyáltalán életképes-e. A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy ûrvállalatról. A nagy vízen túl, eddig sem a NASA csinálta a rakétákat, ûrhajókat hanem magáncégek. Csak jött egy új szereplõ, ennyi. De a SpaceX sem a turizmusból fognak, akarnak megélni - hanem NASA-beszállításból. Ott van a honlapon ha nem hiszed, a marketing részét meg nem szabad komolyan venni.
"Attól függ. Azért akad olyan ûripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése."
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán ûrtevékenységbõl van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
"Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésû ûrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció..."
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az ûrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy ûrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
Mellesleg a Dragonnal még a Hold körüli utazás is kérdéses, ha éppen kifogsz egy napkitörés a legjobb esetben is végighányod az utat, rossz esetben a sugárdózis... érted ugye. De komolyan egy kapszulával a Marsra, ez kinek az ötlete volt? Komoly ûrtechnológiát kellene kifejleszteni, ami sok-sok pénz. Az üzemeltetésük nem különben.
U.i.: A Dán rakéta meg a vicc kategória, a hõszigetelést furnélal oldották meg, ami nagy magasságban még ok, de a világûrben...
A legtöbb magáncég a photoshopnál és ígérgetésénél tovább nem jut. A VG. is vért izzadt, hogy a pitiáner ûrugróját - ami nem ûrhajó - összehozza. A pár százezer dollár erre vonatkozik, ha valódi ûrutazást akarsz - mint írtad is - az dollármilliókba kerül (persze ígérgetés itt is van). A Bigelow szintén ígérgetési kampányban van évek óta, hogy ebbõl valaha lesz valami, az NASA-múlik. Az ûrturizmus kezdeti lelkesedése meg kezd alábbhagyni, és nagyon erõs a kérdõjel, hogy egyáltalán életképes-e. A SpaceX meg nem igazán különbözik a több amerikai nagy ûrvállalatról. A nagy vízen túl, eddig sem a NASA csinálta a rakétákat, ûrhajókat hanem magáncégek. Csak jött egy új szereplõ, ennyi. De a SpaceX sem a turizmusból fognak, akarnak megélni - hanem NASA-beszállításból. Ott van a honlapon ha nem hiszed, a marketing részét meg nem szabad komolyan venni.
"Attól függ. Azért akad olyan ûripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése."
Ezzel most megleptél, melyik cég az? És tisztán ûrtevékenységbõl van ennyi pénze? Csak mert nem mindegy...
"Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésû ûrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció..."
A Falcon 9 tolóereje nem elég ehhez, embereket azzal te nem juttatsz a Marsra. Még a Falcon Havyvel sem... Igaz összeszerelhetnek valami az ûrben, de az baromira nem lesz évi egy millió dollár. Esetleg évi 100 millió 10 éven keresztül, na az talán reális. De ezt ki fogja finanszírozni? A NASA-nal tervbe van, hogy ûrszondaként (ember nélkül) igénybe vennék a Dragont. Ezt most kb. 100 millió dollárra becsülik. Persze lesz ez még több is.
Mellesleg a Dragonnal még a Hold körüli utazás is kérdéses, ha éppen kifogsz egy napkitörés a legjobb esetben is végighányod az utat, rossz esetben a sugárdózis... érted ugye. De komolyan egy kapszulával a Marsra, ez kinek az ötlete volt? Komoly ûrtechnológiát kellene kifejleszteni, ami sok-sok pénz. Az üzemeltetésük nem különben.
U.i.: A Dán rakéta meg a vicc kategória, a hõszigetelést furnélal oldották meg, ami nagy magasságban még ok, de a világûrben...
#31
Továbbra is: magában a világûrre a vonatkozó jogi háttér nem ismeri olyat, hogy egy cég esetében mi az eljárás. A maximum, amit lehet kezdeni az, hogy a cég ellen a Földön járnak el... csak ismét: mi alapján? Jogilag nincs olyan egyezmény, törvény vagy jogszabály, amit megszegne a cég.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
azért csak találnának valamilyen nemzetközi szervezetet valami szaftos embargóhoz vagy legalább egy komolyabb repülõgép-hordozót, ha valami nagyon nem szimpatikus dolgot mûvelnél. kevés ország akasztaná be a bajszát a nagyoknak, ha megcsörrenne a telefonjuk hogy legyenek szívesek kiutasítani a zûr kft.-t de még ma.
#29
A történelem meg arról szól, hogy az országok, hogy tartják be az egymással kötött egyezményeket. Hahaha ....
#28
Egyetlen cég (még ha ûripari is) sem áll nemzetek, és a hatályos törvények felett - pont.
Mi alapján vonsz felelõsségre egy céget a világûrben? Sõt, jobbat kérdezek, ki vonja felelõsségre?
Az egyezmények országokra vonatkoznak. A maximum, amit tehetnek, hogy a céget bizonyos országokból (a Földön) kitiltják. De ha a cég ügyes, és szükség van a szolgálataira, akkor még ezt sem fogják meglépni.
Mellesleg az ûr-magánszektor, ûrhajókat, rakétákat gyárt nem ûrprogramot.
Bigelow aerospace. Már két kísérleti ûrállomást lõttek fel. A céljuk a ûrturizmus, ûrbéli szolgáltatások biztosítása. Ez is egy ûrprogram. Már vannak tervek Holdbéli ûrszállodákra is, még ha oly elnagyoltak is.
Ugyanígy nagyon szép dolog, hogy a gazdakokat megreptetik, de ebbõl te egy kolonizációs programot finanszírozni nem fogsz.
Attól függ. Azért akad olyan ûripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése. Ha lát fantáziát benne, megteheti... A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésû ûrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció...
A az ûr-magánszektor olyan mint a repülõgépgyártó szektor, csak éppen még szigorúbb szabályok vonatkoznak a rakéták és ûrhajók gyártásra.
Pont ellenkezõleg. Sok országban még csak ki sincs dolgozva az hordozórakétákra, ûrhajókra vonatkozó jogszabályok. Az USA-ban is csak nemrég kezdtek el foglalkozni a dologgal, a SpaceShipOne után. Maga a SpaceShipOne engedélyeztetése pontosan ugyanolyan volt, mint egy sima légcsavaros kisrepülõgépé...
A Dánoknál ugye egy lelkes amatõr brigád akar egy abszolut low-cost szub-orbitális, egy személyes rakétát összehozni. Semmiféle hatósági ellenõrzésük nincs, az indításhoz megrendelt légtérzárlaton túl.
Mi alapján vonsz felelõsségre egy céget a világûrben? Sõt, jobbat kérdezek, ki vonja felelõsségre?
Az egyezmények országokra vonatkoznak. A maximum, amit tehetnek, hogy a céget bizonyos országokból (a Földön) kitiltják. De ha a cég ügyes, és szükség van a szolgálataira, akkor még ezt sem fogják meglépni.
Mellesleg az ûr-magánszektor, ûrhajókat, rakétákat gyárt nem ûrprogramot.
Bigelow aerospace. Már két kísérleti ûrállomást lõttek fel. A céljuk a ûrturizmus, ûrbéli szolgáltatások biztosítása. Ez is egy ûrprogram. Már vannak tervek Holdbéli ûrszállodákra is, még ha oly elnagyoltak is.
Ugyanígy nagyon szép dolog, hogy a gazdakokat megreptetik, de ebbõl te egy kolonizációs programot finanszírozni nem fogsz.
Attól függ. Azért akad olyan ûripari cég, amelynek az éves nyeresége nagyobb, mint a NASA éves költségvetése. Ha lát fantáziát benne, megteheti... A Mars Society már csinált alig egy milliárd dolláros költségvetésû ûrutazás-tervet a SpaceX Falcon és Dragon eszközeire építve. Gyakorlatilag évi egy milliárd dolláros költségvetésbõl simán megoldható lenne a permamens Mars-bázis kialakítása. Ez pedig már kolonizáció...
A az ûr-magánszektor olyan mint a repülõgépgyártó szektor, csak éppen még szigorúbb szabályok vonatkoznak a rakéták és ûrhajók gyártásra.
Pont ellenkezõleg. Sok országban még csak ki sincs dolgozva az hordozórakétákra, ûrhajókra vonatkozó jogszabályok. Az USA-ban is csak nemrég kezdtek el foglalkozni a dologgal, a SpaceShipOne után. Maga a SpaceShipOne engedélyeztetése pontosan ugyanolyan volt, mint egy sima légcsavaros kisrepülõgépé...
A Dánoknál ugye egy lelkes amatõr brigád akar egy abszolut low-cost szub-orbitális, egy személyes rakétát összehozni. Semmiféle hatósági ellenõrzésük nincs, az indításhoz megrendelt légtérzárlaton túl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#27
Egyetlen cég (még ha ûripari is) sem áll nemzetek, és a hatályos törvények felett - pont. Mellesleg az ûr-magánszektor, ûrhajókat, rakétákat gyárt nem ûrprogramot. Ugyanígy nagyon szép dolog, hogy a gazdakokat megreptetik, de ebbõl te egy kolonizációs programot finanszírozni nem fogsz. Sõt ha annyiba kerülne egy út, mint egy repülõjegy akkor sem - de nem kerül. A az ûr-magánszektor olyan mint a repülõgépgyártó szektor, csak éppen még szigorúbb szabályok vonatkoznak a rakéták és ûrhajók gyártásra.
#26
megmondom a valót akármennyire is szeretem az ûrhajósdit, egyetértek azokkal, akik szerint most a földre kéne fókuszálni az erõforrásokat.
hagy idézzem a cikkírót:
"Az elsõ az, hogy a Föld felszínérõl a világûrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk. A másik a bolygóközi (majd csillagközi) ûrutazás. Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsõre megoldás született. 😊"
szóval "mostanában" nagyon úgy néz ki, hogy az elsõ a föld fenntartható kolonizálása lenne. úgy nyomjuk, mintha leruccantunk volna hétvégére és kizabáljuk a hûtõt, mintha vasárnap este hazaautózhatnánk.
ahogy én gondolom az ûrsikló lesz még nagyon hosszú ideig a csúcs. legalábbis remélem, akármennyire rosszul is hangzik ez. egyszerûen nincsenek erre erõforrásaink, legfeljebb azt hisszük.
hagy idézzem a cikkírót:
"Az elsõ az, hogy a Föld felszínérõl a világûrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk. A másik a bolygóközi (majd csillagközi) ûrutazás. Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsõre megoldás született. 😊"
szóval "mostanában" nagyon úgy néz ki, hogy az elsõ a föld fenntartható kolonizálása lenne. úgy nyomjuk, mintha leruccantunk volna hétvégére és kizabáljuk a hûtõt, mintha vasárnap este hazaautózhatnánk.
ahogy én gondolom az ûrsikló lesz még nagyon hosszú ideig a csúcs. legalábbis remélem, akármennyire rosszul is hangzik ez. egyszerûen nincsenek erre erõforrásaink, legfeljebb azt hisszük.
#25
"A kolonizáció két ok miatt nem lehetséges: 1. Az ûrjog szerint az égitestek az emberiség közös tulajdona, így vagy a Föld összes állama részt vesz benne, vagy legalább áldását adja, vagy sehogy nem lehetséges. 2. Az ûrjog szerint, ha (bármiféle) élet van egy bolygón a kolonizálás ugrott, illetve amíg nem bizonyosodik be, hogy nincs élet akkor is ugrott. Így ma nem kérdés."
Ebben a jogban az a jo, hogy a) csak arra vonatkozik aki alairja, tehat a magancegekre nem b) ha csak egy csoport van aki el tud jutni a kerdeses bolygoig, akkor a tobbiek hogy fogjak betartatni a szabalyokat?
A kolonizalas kb. olyan mint anno az aranylaz, aki eloszor er oda es tuzi ki a zaszlojat, aze a terulet. Aki pedig meg is tudja vedeni azt a zaszlot, az fog meggazdagodni.
Ebben a jogban az a jo, hogy a) csak arra vonatkozik aki alairja, tehat a magancegekre nem b) ha csak egy csoport van aki el tud jutni a kerdeses bolygoig, akkor a tobbiek hogy fogjak betartatni a szabalyokat?
A kolonizalas kb. olyan mint anno az aranylaz, aki eloszor er oda es tuzi ki a zaszlojat, aze a terulet. Aki pedig meg is tudja vedeni azt a zaszlot, az fog meggazdagodni.
#24
A bolygó mellett elrepülést követõen sikerült még kapcsolatba lépni vele? Esetleg tudták késõbb valamire használni?
Valószínûleg a légkörbe való belépéskor annyira megsérült, hogy vagy mûködésképtelenné vált, vagy a rádiója és a napelemei mentek tönkre, és vakon és süketen éhen halt.
Valószínûleg a légkörbe való belépéskor annyira megsérült, hogy vagy mûködésképtelenné vált, vagy a rádiója és a napelemei mentek tönkre, és vakon és süketen éhen halt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#23
Avagy: hány ember kell, egy ekkora orbitális baklövéshez?!
A kérdés inkább az, hogy mennyi hiányzik. Egy, aki kommunikál. 😊
A gyártó cég nem tudott arról, hogy a NASA már SI mértékegységben "gondolkodik", a NASA-ban meg magától értendõnek vették, hogy hát SI-ben számol a fedélzeti számítógép is.
A kérdés inkább az, hogy mennyi hiányzik. Egy, aki kommunikál. 😊
A gyártó cég nem tudott arról, hogy a NASA már SI mértékegységben "gondolkodik", a NASA-ban meg magától értendõnek vették, hogy hát SI-ben számol a fedélzeti számítógép is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Tudom milyen, pesszimista vagy ûrkutatás terén, de ezzel vitatkoznék ha szabad...?
A kolonizáció két ok miatt nem lehetséges: 1. Az ûrjog szerint az égitestek az emberiség közös tulajdona, így vagy a Föld összes állama részt vesz benne, vagy legalább áldását adja, vagy sehogy nem lehetséges. 2. Az ûrjog szerint, ha (bármiféle) élet van egy bolygón a kolonizálás ugrott, illetve amíg nem bizonyosodik be, hogy nincs élet akkor is ugrott. Így ma nem kérdés.
Technikai, erõforrás akadálya nincs, hogy egy kisebb kolóniát létrehozzunk a Marson. Persze ez attól függ mekkora kolóniára gondolsz... Milliókat a Marson életben tartani természetesen ma még nem tudunk, de ez mérnöki, logisztikai probléma - a tudás meg van hozzá.
Terraformálás
A terraformáslásnak szerintem az a jelentése, hogy élhetõ körülményeket teremtünk, és ebbe bele tartozik a sugárvédelem is.
A kolonizáció két ok miatt nem lehetséges: 1. Az ûrjog szerint az égitestek az emberiség közös tulajdona, így vagy a Föld összes állama részt vesz benne, vagy legalább áldását adja, vagy sehogy nem lehetséges. 2. Az ûrjog szerint, ha (bármiféle) élet van egy bolygón a kolonizálás ugrott, illetve amíg nem bizonyosodik be, hogy nincs élet akkor is ugrott. Így ma nem kérdés.
Technikai, erõforrás akadálya nincs, hogy egy kisebb kolóniát létrehozzunk a Marson. Persze ez attól függ mekkora kolóniára gondolsz... Milliókat a Marson életben tartani természetesen ma még nem tudunk, de ez mérnöki, logisztikai probléma - a tudás meg van hozzá.
Terraformálás
A terraformáslásnak szerintem az a jelentése, hogy élhetõ körülményeket teremtünk, és ebbe bele tartozik a sugárvédelem is.
#21
A másik oldalról viszont a világ összes erõforrása elég sok, ha mindet erre fordítaná az emberiség, akkor szerintem 20-30 éven belül olyan ûrhajó menne a Marsra ami saját magát tervezte (de lehet hogy fellázad útközben <#kacsint> )...
Az is kétségtelen hogy jelenleg a Föld megmentésére kéne fordítani mindet.
Az is kétségtelen hogy jelenleg a Föld megmentésére kéne fordítani mindet.
#20
Nos, én nem a gyerkõcöt oltom, csak magamat, és sokadjára köszönöm a cikksorozatot.
Számomra újdonság a Mars Climate Orbiter sorsa, én csak arról az álláspontról hallottam, hogy az alacsonyra érkezés miatt lefékezõdött és lezuhant. A bolygó mellett elrepülést követõen sikerült még kapcsolatba lépni vele? Esetleg tudták késõbb valamire használni?
#19: Emellett az általam eddig látott forgatókönyvek szerint is minimum évszázadokig tartana a terraformálás.
Számomra újdonság a Mars Climate Orbiter sorsa, én csak arról az álláspontról hallottam, hogy az alacsonyra érkezés miatt lefékezõdött és lezuhant. A bolygó mellett elrepülést követõen sikerült még kapcsolatba lépni vele? Esetleg tudták késõbb valamire használni?
#19: Emellett az általam eddig látott forgatókönyvek szerint is minimum évszázadokig tartana a terraformálás.
#19
Pedig egyetértek vele. A világ minden erõforrássa sem lenne elég még egy kisebb marskolóina fenntartására sem, ami nem is lenne öneálló sem biztonságos. Terraformálni a Marsot nincs értleme, mert nincs olyan mágneses tere, mint a Földnek, tehát a kozmikus sugárzás elleni védelem, gyak. nincs...
Ellenben a Földra "csak" vigyzáni kellene én nem esztelenül szétkúrni.
Ellenben a Földra "csak" vigyzáni kellene én nem esztelenül szétkúrni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#18
Sajnálom. Csak elegem van abból, hogy minden ûrkutatással, kozmológiával foglalkozó cikkbe beleböfögi a mániáját.
Többé nem reagálok rá.
Többé nem reagálok rá.
#17
"..a Mars Climate Orbiter fiaskója, amely elrobogott a Mars mellett, ahelyett, hogy pályára állt volna körülötte, mégpedig azért, mert az ûrszonda fedélzeti számítógépe metrikus tolóerõ-értéket használt, a pályakorrekcióhoz szükséges adatokat viszont angolszász mértékegységben adták meg."
<#nevetes1>Hogy ez mekkora!!!<#wilting>
Most nem azért, de ha Pistike csinál ilyet 7. osztályban fizikaórán, akkor csak simán kap egy egyest a feleletére. De egy ekkora projekten hány ember – mind magasan képzett mérnökök, tudósok – dolgozik egyszerre? Hogy tudták ezt összehozni?
Avagy: hány ember kell, egy ekkora orbitális baklövéshez?!
<#nevetes1>Hogy ez mekkora!!!<#wilting>
Most nem azért, de ha Pistike csinál ilyet 7. osztályban fizikaórán, akkor csak simán kap egy egyest a feleletére. De egy ekkora projekten hány ember – mind magasan képzett mérnökök, tudósok – dolgozik egyszerre? Hogy tudták ezt összehozni?
Avagy: hány ember kell, egy ekkora orbitális baklövéshez?!
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#16
@Gombabácsi és @Teddybear: megtennétek azt a szívességet, hogy abbahagyjátok? Simán törölhetném is a hozzászólásaitokat, csak ugye amíg az adok-kapok mögött ott a szándék, felesleges szélmalomharc lenne.
Vagy intézzétek el privátban.
Köszönöm!
Vagy intézzétek el privátban.
Köszönöm!
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
Ami belõlem hiányzik, kendbõl meg szerencsére nem az a rendszerben gondolkozás, a jó stílus meg a szent õrület, az a "csakazértis-keresek-nekik-egy-képet-az-ûrcipõskanál-tesztelésérõl" fajta.
Hidd el, sokszor inkább átok. 😊
Hány meg hány órát pazaroltam arra, hogy olyan képek után vadásszak, amiket tudom, hogy láttam már, de nem, az istennek sem, sehol nem lelem most fel. Vagy olyan idézet után, ami végül még csak bele sem kerül, mert a teljes háttérsztori egy külön cikk lenne. Ilyen volt például az, amikor Ronald Reagen az STS-4 (ugye az utolsó "shakedown" repülés) után azt mondta, hogy ez a repülés volt a megfelelõje a transzkontinentális vasúthálózat utoljára bevert (arany) szögének. Namost aki nem ismeri az Amerikai történelem ezen epizódját, és annak jelentõségét, illetve az amerikai gondolkodásmódban való helyét, annak ez nem sokat mond. Jelentõségteljes, és helyt álló (persze a valóság ismeretében azért korántsem olyan frappáns) kijelentés ez, amit sokáig próbáltam valahogy besuvasztani az elsõ STS repülések szövegébe. De sehogy sem jött össze... 😞
Van egy kigyûjtött mondás, idézet, amelyeket az ûrsiklóval kapcsolatban emlegettek (errõl a helyrõl van a legtöbb), de sajnos túl késõn jutott az eszembe, hogy minden rész elejére illett volna egy-egy ilyet berakni, és az milyen jól nézne ki. Utólag beépíteni meg már kissé izzadságszagú.
Szóval egy ilyen kis cikksorozat hátterében eféle dolgok mozognak. 😄
A fiamat már oltom az ûrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak elõránthatom a kész választ a sublótból.
Jólesik azért az ilyen visszajelzés. Köszönet. 😊
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lõdõznék bagóért a vasakat felfele.
Heh... hát igen. Az Otrag, és a hasonló, valóban innovatív elgondolások is megérnének egy külön misét...
Hidd el, sokszor inkább átok. 😊
Hány meg hány órát pazaroltam arra, hogy olyan képek után vadásszak, amiket tudom, hogy láttam már, de nem, az istennek sem, sehol nem lelem most fel. Vagy olyan idézet után, ami végül még csak bele sem kerül, mert a teljes háttérsztori egy külön cikk lenne. Ilyen volt például az, amikor Ronald Reagen az STS-4 (ugye az utolsó "shakedown" repülés) után azt mondta, hogy ez a repülés volt a megfelelõje a transzkontinentális vasúthálózat utoljára bevert (arany) szögének. Namost aki nem ismeri az Amerikai történelem ezen epizódját, és annak jelentõségét, illetve az amerikai gondolkodásmódban való helyét, annak ez nem sokat mond. Jelentõségteljes, és helyt álló (persze a valóság ismeretében azért korántsem olyan frappáns) kijelentés ez, amit sokáig próbáltam valahogy besuvasztani az elsõ STS repülések szövegébe. De sehogy sem jött össze... 😞
Van egy kigyûjtött mondás, idézet, amelyeket az ûrsiklóval kapcsolatban emlegettek (errõl a helyrõl van a legtöbb), de sajnos túl késõn jutott az eszembe, hogy minden rész elejére illett volna egy-egy ilyet berakni, és az milyen jól nézne ki. Utólag beépíteni meg már kissé izzadságszagú.
Szóval egy ilyen kis cikksorozat hátterében eféle dolgok mozognak. 😄
A fiamat már oltom az ûrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak elõránthatom a kész választ a sublótból.
Jólesik azért az ilyen visszajelzés. Köszönet. 😊
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lõdõznék bagóért a vasakat felfele.
Heh... hát igen. Az Otrag, és a hasonló, valóban innovatív elgondolások is megérnének egy külön misét...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
Valóban minden értelmes ember tudja ezt? Hát ez furcsa, akkor biztos én másféle emberek között élek mint te. Te troll.
#13
Ó, nincs abban hiba, elkezdtem én kiolvasni az astronautixot már jóideje. Ami belõlem hiányzik, kendbõl meg szerencsére nem az a rendszerben gondolkozás, a jó stílus meg a szent õrület, az a "csakazértis-keresek-nekik-egy-képet-az-ûrcipõskanál-tesztelésérõl" fajta.
A fiamat már oltom az ûrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak elõránthatom a kész választ a sublótból.
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lõdõznék bagóért a vasakat felfele.
A fiamat már oltom az ûrkutatással, nagy segítséget jelent ám ha a napi munka után nem apukának kell kiötölnie hogy miért olyan a Szojuz amilyen hanem csak elõránthatom a kész választ a sublótból.
...engem az astronautix akkor fogott meg mikor az OTRAG-ot megtaláltam benne nem is akárhogy. Vicces volna ha tényleg felélesztené Carmack bátyó és lõdõznék bagóért a vasakat felfele.
#12
Minden kicsit is értelmes ember tudja, hogy a Föld problémáit itt kell megoldani. A bolygóközi/csillagközi ûrutazás erre sohasem lesz megoldás.
Ami pedig a nyavalygásodat illeti, az csak szánalmas trollkodás, nem más. Ha meg komolyan gondolod, az az igazi szánalom.
Ami pedig a nyavalygásodat illeti, az csak szánalmas trollkodás, nem más. Ha meg komolyan gondolod, az az igazi szánalom.
#11
Egy pillanatra majdnem megfogtál, mert az én könyvtáramban csak 13 STS cimkéjû fálj található, de aztán rájöttem, hogy túlméret miatt ketté kellett már vágni kettõt közülük. 😊
Örülök annak, hogy tetszenek, persze a cél valahol az, hogy akit érdekel a téma, abban felpiszkálja a vágyat, hogy még többet tudjon meg róla. 😉
Örülök annak, hogy tetszenek, persze a cél valahol az, hogy akit érdekel a téma, abban felpiszkálja a vágyat, hogy még többet tudjon meg róla. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
Õõõõõõ...
Két eltérõ problémafaktor. Az elsõ az, hogy a Föld felszínérõl a világûrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk.
A másik a bolygóközi (majd csillagközi) ûrutazás.
Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsõre megoldás született. 😊
Két eltérõ problémafaktor. Az elsõ az, hogy a Föld felszínérõl a világûrbe jussunk. Jelenleg még csak itt tartunk.
A másik a bolygóközi (majd csillagközi) ûrutazás.
Utóbbival akkor érdemes foglalkozni komolyan, ha az elsõre megoldás született. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#9
"256 oldalra rúg"
Lassan kiadhato lenne konyv formajaban. :-)
Lassan kiadhato lenne konyv formajaban. :-)
nyavajgás? ezzel nyugtatod magad?
a tudósok, a fiatalok, a civilizált világ emberek becsapják magukat és másokat az ûrmeghódítás lufival
a tudósok, a fiatalok, a civilizált világ emberek becsapják magukat és másokat az ûrmeghódítás lufival
#7
+1
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#6
Uraim, ki kell ábrandítanom azokat akik Cifu összegyûjtött ûrsiklós cikkeit holmi évkönyvekben meg ilyen helyeken akarnák látni. Sokkal nagyob volumenû munka ez annál.
Az imént tördelgettem össze magamnak mind a 15-öt (te jó ég, remélem nem hagytam ki egyet) és 180 oldal lett. Az igaz, hogy nem nagyon zsugorítottam a képeken, nem volt hozzá szívem ha már Cifu mester ilyen szépeket talált.
A XXI. századi ûrversenye cikkekkel együtt már 256 oldalra rúg a dokument.
Leborulós tisztelet és hála neked Cifu!
Az imént tördelgettem össze magamnak mind a 15-öt (te jó ég, remélem nem hagytam ki egyet) és 180 oldal lett. Az igaz, hogy nem nagyon zsugorítottam a képeken, nem volt hozzá szívem ha már Cifu mester ilyen szépeket talált.
A XXI. századi ûrversenye cikkekkel együtt már 256 oldalra rúg a dokument.
Leborulós tisztelet és hála neked Cifu!
#5
S a tied?
A fõ gond: a rakétahajtás túl drága, nehéz és lassú. Valamelyik nap épp azon filoztam, hogy ahhoz hogy egyáltalán csak normális bolygóközi utazás csináljunk a naprendszerbe, el kéne érni a fénysebesség 1-5%-át és persze nem 10-20 év gyorsitás után
Szerinted érdekel valakit a nyavajgásod?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
eskü, hogy tegnapelõtt ütöttem le egy lego iss-t a vaterán.
Ha összefogna a világ _összes_ állama akkor meg tudnánk hódítani az ûrt! Akarom mondani, akkor 3 ilyen kis ûrállomás is épülhetne.
:o)
:o)