10
  • Higgs Bozontos
    #10
    A szimpla testek esetén is stabilabb a 4-es és 5-ös pont , mint a többi. Viszont a Föld esetében a Lagrange pontok sokkal instabilabbak, mivel még csak nem is Föld, hanem a Föld-Hold kettős rendszer tömegközépponjához igazodnak, amely eleve ingadozik, valahol a Föld belsejében a centrumától 1000 kilóméterrel kijjebb, ami miatt eleve nem tud kihűlni a Föld és ami a nagy mágneses teret is generálja. Viszont ez a meteor elég pici a dinoszauruszok kihalását okozó meteorhoz képest, ami 10 km volt ez a 300 méteres szikla egy kavics, max. néhányszor tízezer tonnával, ami miatt ún. bányászni nem is érné meg odamenni egyáltalán.
  • teddybear
    #9
    Például az irídium is 200 gyakoribb a dinoszauruszok pusztulását okozó meteorit becsapódásának a lerakódott rétegeiben, mint a földi átlag. És ebből kiindulva valószínűleg a többi ritkaföldfém is előfordulhat nagyobb mennyiségben egyik-másik aszteroidában. Vagy akár más, a földön csak méregdrágán előállítható anyag.
  • johnsmitheger
    #8
    Király! A bányászatot viszont nem értem: van annyira ritka elem, hogy megérné egy ilyen apróságról bányászni? Mi az?
  • Molnibalage
    #7
    A cikk lehet, hogy a stabil pontokra gondolt, mert a "helyben maradásnál" csak ezek számítanak. Pesze ezt nem írták le...
  • Balazs127
    #6
    Szerintem a szöveget úgy értették, hogy az L4 és L5 pontok a trójai pontok. És ezekből van kettő. Tehát a többi Lagrange pontot nem hívják így.
  • taxi33
    #5
    Valamit nem értek. Ha ez az aszteroida az L4 librációs pontban kering a Nap körül a Föld előtt (pontosabban az L4 körül), akkor ennek a pontnak a helyzetének időben fixnek kellene lennie a Nap-Föld viszonylatában, nem? Ha igen, akkor hogyan lehetséges az, hogy most 80, valamikor majd 20 millió kilométerre lesz, néha pedig a Nap túlsó oldalán, ami ráadásul már nem is az L4, hanem az L3 Lagrange-pont? Ha ilyen véletlenszerűen változtatja a helyzetét a Földpályán, akkor hogyan maradhat meg stabilan sokáig? Nem csak a Lagrange-pontokban lehet stabil a léte?
  • Inquisitor
    #4
    "A Napnak és a Földnek két ilyen közös pontja van, az egyik a Föld előtt haladó L-4, a másik pedig mögötte elhelyezkedő L-5 pont."
    Nem tudom, de nekem így előismeretek nélkül ebből a mondatból logikusan lejött, hogy legalább 5 ilyen pont van. Viszont függetlenül ettől jó, hogy ezt az ábrát megkerested és ide belinkelted, mert azért sokat segít a cikk megértésében.
  • amitakartok
    #3
    Azért a négyes és ötös pontokat vizsgálják, mert ezeknél nincs szükség folyamatos korrekciókra a pályán maradáshoz. Az egyes pontban a Föld és a Nap gravitációja kioltja egymást, a kettesben a pályasebesség épp kiegyensúlyozza a Föld gravitációs vonzását míg a hármas olyan 1:1 orbitális rezonancia, ahol a kísérő mindig a Földdel ellentétes oldalon van; ez utóbbit főképpen régi sci-fikben lehet megtalálni.
  • hdo
    #2
    "A napnak és a földnek két ilyen közös pontja van ..."

    ... ahogy az ábrádon is.
  • teddybear
    #1
    A cikkben annyi a pontatlanság, hogy nem csak két Lagrange-pont van a Nap-Föld rendszerben hanem több. Mint ahogy a képen is látható: