Felfedezték első aszteroida-kísérőnket
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A szimpla testek esetén is stabilabb a 4-es és 5-ös pont , mint a többi. Viszont a Föld esetében a Lagrange pontok sokkal instabilabbak, mivel még csak nem is Föld, hanem a Föld-Hold kettõs rendszer tömegközépponjához igazodnak, amely eleve ingadozik, valahol a Föld belsejében a centrumától 1000 kilóméterrel kijjebb, ami miatt eleve nem tud kihûlni a Föld és ami a nagy mágneses teret is generálja. Viszont ez a meteor elég pici a dinoszauruszok kihalását okozó meteorhoz képest, ami 10 km volt ez a 300 méteres szikla egy kavics, max. néhányszor tízezer tonnával, ami miatt ún. bányászni nem is érné meg odamenni egyáltalán.
Például az irídium is 200 gyakoribb a dinoszauruszok pusztulását okozó meteorit becsapódásának a lerakódott rétegeiben, mint a földi átlag. És ebbõl kiindulva valószínûleg a többi ritkaföldfém is elõfordulhat nagyobb mennyiségben egyik-másik aszteroidában. Vagy akár más, a földön csak méregdrágán elõállítható anyag.
Király! A bányászatot viszont nem értem: van annyira ritka elem, hogy megérné egy ilyen apróságról bányászni? Mi az?
#7
A cikk lehet, hogy a stabil pontokra gondolt, mert a "helyben maradásnál" csak ezek számítanak. Pesze ezt nem írták le...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Szerintem a szöveget úgy értették, hogy az L4 és L5 pontok a trójai pontok. És ezekbõl van kettõ. Tehát a többi Lagrange pontot nem hívják így.
#5
Valamit nem értek. Ha ez az aszteroida az L4 librációs pontban kering a Nap körül a Föld elõtt (pontosabban az L4 körül), akkor ennek a pontnak a helyzetének idõben fixnek kellene lennie a Nap-Föld viszonylatában, nem? Ha igen, akkor hogyan lehetséges az, hogy most 80, valamikor majd 20 millió kilométerre lesz, néha pedig a Nap túlsó oldalán, ami ráadásul már nem is az L4, hanem az L3 Lagrange-pont? Ha ilyen véletlenszerûen változtatja a helyzetét a Földpályán, akkor hogyan maradhat meg stabilan sokáig? Nem csak a Lagrange-pontokban lehet stabil a léte?
"A Napnak és a Földnek két ilyen közös pontja van, az egyik a Föld elõtt haladó L-4, a másik pedig mögötte elhelyezkedõ L-5 pont."
Nem tudom, de nekem így elõismeretek nélkül ebbõl a mondatból logikusan lejött, hogy legalább 5 ilyen pont van. Viszont függetlenül ettõl jó, hogy ezt az ábrát megkerested és ide belinkelted, mert azért sokat segít a cikk megértésében.
Nem tudom, de nekem így elõismeretek nélkül ebbõl a mondatból logikusan lejött, hogy legalább 5 ilyen pont van. Viszont függetlenül ettõl jó, hogy ezt az ábrát megkerested és ide belinkelted, mert azért sokat segít a cikk megértésében.
Azért a négyes és ötös pontokat vizsgálják, mert ezeknél nincs szükség folyamatos korrekciókra a pályán maradáshoz. Az egyes pontban a Föld és a Nap gravitációja kioltja egymást, a kettesben a pályasebesség épp kiegyensúlyozza a Föld gravitációs vonzását míg a hármas olyan 1:1 orbitális rezonancia, ahol a kísérõ mindig a Földdel ellentétes oldalon van; ez utóbbit fõképpen régi sci-fikben lehet megtalálni.
#2
"A napnak és a földnek két ilyen közös pontja van ..."
... ahogy az ábrádon is.
... ahogy az ábrádon is.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
A cikkben annyi a pontatlanság, hogy nem csak két Lagrange-pont van a Nap-Föld rendszerben hanem több. Mint ahogy a képen is látható:
