Elérte a Naprendszer „kristálygömbjét” a Dawn
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#53
HAHA😊)Te ezzel mire célzol barát,minden ami ürkutatás hazugság?Vagy nem értem....
Tudod mit,mennyel ki este az utcára,vagy udvarra,vedd a kis fényképezõd,tegyél be eleje egy nagy objektumot,de ugy hogy látszodjon a háttér,fokuszálj a nagy objektumra és nézd meg hogy ugy sem fognak látszani a csillagok a háttérben!!
Tudod mit,mennyel ki este az utcára,vagy udvarra,vedd a kis fényképezõd,tegyél be eleje egy nagy objektumot,de ugy hogy látszodjon a háttér,fokuszálj a nagy objektumra és nézd meg hogy ugy sem fognak látszani a csillagok a háttérben!!
#52
Köszönöm, hogy kimondtad helyettem. 😊
#51
idióta :-|
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#50
Igen, igazad van. Te egy zseni vagy. Én az ÛRBEN készült képekrõl, videókról beszélek. És hihetetlen hogy egyetlen egyen sem lehet mostanában csillagokat látni. Függetlenül hogy mit fotóztak. És bármennyire halvány egy-egy csillag azért van köztük fényes is aminek az említett helyeken meg kellene jelenni-e.
Gratulálok, ha mindent elhiszel a könyveknek. Akkor biztos nagyon aggódtál a gyûrûhordozóért is....hahaha Vannak hiányosságaim de nem a fényképezés terén. Csak nem jött át neked a mondanivaló lényege.
Gratulálok, ha mindent elhiszel a könyveknek. Akkor biztos nagyon aggódtál a gyûrûhordozóért is....hahaha Vannak hiányosságaim de nem a fényképezés terén. Csak nem jött át neked a mondanivaló lényege.
#49
A csillagok a Földön készült felvételeken sem látszanak. Egyszerûen azért, mert túl halványak, ezért megörökítésükhöz hosszú expozíciós idõre van szükségünk. Ha érdekelnek a világûr-fényképezés technikai részletei, ajánlom figyelmébe a Fotografie im Weltraum 1 - Von der Erde zum Mond címû könyvet. De talán egy mezei fényképészeti könyvel kellene kezdni, baromi nagy hiányosságaid vannak... Elgondolkodtató.
#48
Az emberes ûrhajózás és ûrszondás kutatást nem vetélytársai egymásnak, nem egy lapon említendõk. Néhány kõ-ostba Amerika szenátort kivéve. Mindkettõ másra jó, másra alkalmazható. A Mars már megértett arra hogy az ember átvizsgálja, de pl.: a Vénusz, Jupiter holdjai még nem. Erõforrás alatt pénzt értesz az valóban kevés, mert a politikus nem adnak, bár Amerikában volna mibõl, de nem élve jelenleg prioritást - a tudomány Amerikában.
#47
Nem furcsa, hogy manapság sem lehet olyan ûrben készült fényképet, videot látni amin látszanak a csillagok? (elgondolkodtató)
#46
Ja, csak így meg tudnak vizsgálni "egyszerre" egy csomó különbözõ dolgot(Mars, aszteroidák, Jupiter holdjai, üstökös, Nap, stb) viszonylag hamar, emberrel meg kb két évtizedes felkészülés után meg tudnak vizsgálni egyetlen egy helyet.
És mindkét megközelítésre egyszerre nincs erõforrás.
A legjobb egyébként talán az lenne, hogy ha az egyik nagy ûrügynökség(NASA, vagy a kínaiak) ráállna az emberes ûrutazásra, a maradék többi kisebb(Európa, India, stb) meg csinálná a szondákat sorban.
És mindkét megközelítésre egyszerre nincs erõforrás.
A legjobb egyébként talán az lenne, hogy ha az egyik nagy ûrügynökség(NASA, vagy a kínaiak) ráállna az emberes ûrutazásra, a maradék többi kisebb(Európa, India, stb) meg csinálná a szondákat sorban.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#45
Lehet, csak éppen amit pl.: a MER-ek 5 évet alatt csináltak, az egy ember fél nap alatt megvizsgálta, bejárta volna. Egy szonda nem ugyanarra képes mint egy ember, az csak egy eszköz amit innen irányítanak. Bármennyire is szuper az MI-je, irányítani kell. Persze én sem a zászló-lábnyom küldetések híve vagyok, de még mindig többet tud adni, technikai-tudományos szempontból mint egy rover.
#44
nekem egybõl sikerült, mi a gond ezzel? 😞
\"kiskirája helyesen bocs, hogy kijavítalak...\" You could be Hoffed
#43
Elõb feltérképzeném a Marsot, hogy hova érdemes ember küldeni. Ehhez meg nem 3 db szonda kell...
Az emberes program egy helyre vinne el embert. A szondák az egész bolygófelszínen szétszórhatóak, hogy átfogóbb képet lássunk.
Kell ember, igen. De rohadtul nem most...
Az emberes program egy helyre vinne el embert. A szondák az egész bolygófelszínen szétszórhatóak, hogy átfogóbb képet lássunk.
Kell ember, igen. De rohadtul nem most...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Rossz hasonlat. Attól, hogy nem ember megy a Marsra, attól még odamegyünk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Mert vannak olyan fontos adatok amit egymillió roverrel sem lehet megszerezni a mûszerplatform korlátozott méretei miatt. Ilyen pl. az extremofil marsi élet keresése mélyfúrásokkal. Egy 500 millió dolláros százkilós rover csak a felszín kapargatására meg fotózásra jó. Egy normális spektrométerrel felszerelt Curiosity rover már 2,5 milliárd dollárba kerül és egy komolyabb életkeresõ biolaborhoz még az õ egytonnás platformja is túl kicsi. Az ûrhajó meg alapból dögnagy, a nagyméretû berendezések mellett a legjobb szerszámot is elbírja.
#40
Vajon, ha Kolumbus inkább úgy dönt, hogy nem megy át az Atlanti-óceánon, és inkább szobatudós lesz, hogy alakul a történelem? OK az indiánok megmaradnak, hurrá, de nincs pl extra arany beáramlás Európába, nem indul el egy gazdasági fejlõdés, nem kezdõdik el az ipari forradalom stb. Vajon lóval járnánk és még mindig királyságok lennének?
Nem az a kérdés, hogy robotszonda, vagy ember. Ember, a kérdés csak az, hogy mikor!
Nem az a kérdés, hogy robotszonda, vagy ember. Ember, a kérdés csak az, hogy mikor!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
És hogy kicsit scifizzünk. A földközeli asztroidák meglátogatásának van 2 fontos hozadéka.
1. A földközeli aszteroidák fontos nyersanyagforrásként szolgálhatnak.
2. A földközeli aszteroidák veszélyességük miatt nem "fakultatív", hanem elõbb utóbb "kötelezõ program" lesz.
Max csak az a kérdés, hogy 20 éven belül, vagy 20 000.
Amúgy tegyük föl, hogy valójában a 2004 MN4 Apophis mégiscsak nagy valószínûséggel beleütközik a Földbe 2029-ben, vagy 2036-ban. Vajon ezt bejelentenék, vagy gyakorlatilag dezinformációt bocsájtanának ki róla?
Mik a kockázati tényezõk? Tömeges hisztéria, kiszámíthatatlan társadalmi mozgások, fogyasztás visszaesése, eltolódása, csökkenõ gazdasági növekedés. Támadások (nem csak terrorista!) azok ellen az eszközök, létesítmények ellen, amelyek az ütközés elhárítását szolgálják.
Ez pont elég hogy az érintett kormányok a dezinformáció eszköze mellett döntsenek.
Persze ez csak konteo, de nagyon is valószínû forgatókönyv.
1. A földközeli aszteroidák fontos nyersanyagforrásként szolgálhatnak.
2. A földközeli aszteroidák veszélyességük miatt nem "fakultatív", hanem elõbb utóbb "kötelezõ program" lesz.
Max csak az a kérdés, hogy 20 éven belül, vagy 20 000.
Amúgy tegyük föl, hogy valójában a 2004 MN4 Apophis mégiscsak nagy valószínûséggel beleütközik a Földbe 2029-ben, vagy 2036-ban. Vajon ezt bejelentenék, vagy gyakorlatilag dezinformációt bocsájtanának ki róla?
Mik a kockázati tényezõk? Tömeges hisztéria, kiszámíthatatlan társadalmi mozgások, fogyasztás visszaesése, eltolódása, csökkenõ gazdasági növekedés. Támadások (nem csak terrorista!) azok ellen az eszközök, létesítmények ellen, amelyek az ütközés elhárítását szolgálják.
Ez pont elég hogy az érintett kormányok a dezinformáció eszköze mellett döntsenek.
Persze ez csak konteo, de nagyon is valószínû forgatókönyv.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
És mi a francnak kell a Marsra menni? Egyetlen utazás árából százas nagyságrenben küldhetne oda a NASA mindenféle rovert és szondát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Vannak olyan matematikai problémák, amiknél tudjuk, hogy ez van és kész. Pl. a telekommunikációban a Shannon határ.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
És akkor azt hogyan számolod ki elõre, hogy mondjuk 300 év múlva egy részeg fiatal a szüleitõl elcsórt ûrhajójával nekiment egy 50 méter átmérújû aszteroidának, aminek úgy módosult a pályája, hogy 22600 év mûlva ütközött egy nagyobb aszteroidával, ami darabokra szakadt, és a törmelékei módosították egy 3 millió évvel késõbbi, a naprendszeren kívülrõl érkezõ 150 méteres objektum pályáját, ami csak azért lépett a naprendszerbe, mert 2 millió évvel korábban az egyik csillag összeomlott szupernovává?
Na ezt hogyan számolod ki elõre?
AS
Na ezt hogyan számolod ki elõre?
AS
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#35
Egy Marsutazás évekig tart, drága és kockázatos. Leszállni egy Földközeli aszteroidára jóval olcsóbb és biztonságosabb. Ráadásul ezt sem tette még meg egy nemzet sem, tehát ebben is õk lennének az elsõk. Eredetileg a Holdra akartak menni, csak ezt a programot Obama törölte, helyette dobták be az aszteroidára való leszállást. Azzal az indokkal, hogy a Holdon már voltak, ezzel már bizonyítottak, ezért látogatnak meg egy aszteroidát, mert technológiailag egy holdraszállás szintjén van, de még is új dolog. A Marsutazással pedig nem kell sietniük, mivel rajtuk kívül egyedül csak az oroszok lennének rá képesek (a kínai ûrprogram évtizedekkel le van maradva az amcsikéhoz és az oroszokéhoz képest), de õk sem tervezik a közeljövõben. Az ütemterv szerint 2030-40 között lesz az aszteroidalátogatás és 2040-50 között lesz a Marsraszállás.
#34
Mi a francnak akar a NASA leszállni egy aszteroidára? Miért nem lehet elõbb a Marsra eljutni?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#33
Már csak azért sem lehet tetszõlegesen nagy idõtávlatban pontosan lemodellezni a Naprendszer mûködését, még ha rendelkezésre is áll bármekkora számítási kapacitás, mert pusztán a modellben lévõ egyszerûsítések (az égitesteket tömegpontként kezeli, esetleg homogén testként; aztán van napszél, gravitációs hullámok, a bolygók légköre is folyamatosan szökik, satöbbi) által keltett hibák halmozódnak fel. A legpontosabb modellt akkor alkothatnánk meg, ha a Naprendszer összes atomjának megmérnénk a pozícióját és az impulzusát, de itt már a kvantummechanikai törvények korlátoznák az elõrejelzés pontosságát 😄 Sõt, még mindig nem vettük figyelembe a Naprendszeren kívüli többi égitest gravitációs hatását sem! 😄
#32
Ugye, hogy ugye!?
Hasonlót írtam az elõzõ hszben én is!
<#nevetes1>
Hasonlót írtam az elõzõ hszben én is!
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
Az a szép a komplex dinamikus rendszerek elméletében (káoszelmélet), hogy bizonyos esetekben iszonyat pontos predikciókra képes, azonban vannak határai. Talán ez a két jelenség, a kezdeti adatok pontatlansága, és az úgynevezett pillangóhatás, a kis zavarok növekedése a legnyilvánvalóbbak.
A káoszrendszerekre jellemzõek a kõrfolyamatok, hogy az elõzõ ciklus állapota hatással van a következõre, ez az ami az exponenciálisan növekvõ eltéréseket okozza. Ilyen körfolyamata bolygók keringése, a légköri jelenségek is nagyon sok esetben, egy populáció változása, vagy akár a tõzsde.
Ha simán csak lefuttatod az algoritmust, ami kiadja az eredményt, akkor a kis eltérések növekedése miatt elõbb utóbb hibás eredményt kapsz.
Vannak azonban ugye pl az attraktorok, amelyek olyan értékek, amelyek körül lebegnek a rendszer lehetséges állapotai.
Csak ugye nem feltétlenül találunk ilyeneket. Az attraktorok már jelzik azt, hogy az összetett képben (a káoszban) találhatunk egyszerûbb mintázatokat. Hasonlóak még az idõjárásra vonatkozó népi megfigyelések, pl ha hajnalban elfordul a szélirány és ez meg ez van, akkor a következõ nap este esõ lesz.
Ezek egyszerûbb mintázatok mint egy attraktor és nehezebb is megtalálni õket. De szerintem ez lehetne egy kitörési pont.
A káoszrendszerekre jellemzõek a kõrfolyamatok, hogy az elõzõ ciklus állapota hatással van a következõre, ez az ami az exponenciálisan növekvõ eltéréseket okozza. Ilyen körfolyamata bolygók keringése, a légköri jelenségek is nagyon sok esetben, egy populáció változása, vagy akár a tõzsde.
Ha simán csak lefuttatod az algoritmust, ami kiadja az eredményt, akkor a kis eltérések növekedése miatt elõbb utóbb hibás eredményt kapsz.
Vannak azonban ugye pl az attraktorok, amelyek olyan értékek, amelyek körül lebegnek a rendszer lehetséges állapotai.
Csak ugye nem feltétlenül találunk ilyeneket. Az attraktorok már jelzik azt, hogy az összetett képben (a káoszban) találhatunk egyszerûbb mintázatokat. Hasonlóak még az idõjárásra vonatkozó népi megfigyelések, pl ha hajnalban elfordul a szélirány és ez meg ez van, akkor a következõ nap este esõ lesz.
Ezek egyszerûbb mintázatok mint egy attraktor és nehezebb is megtalálni õket. De szerintem ez lehetne egy kitörési pont.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
Hát ez az. Régen az emebrek felnéztek az égre látták, hogy vöröslik az ég alja és ebbõl következtettek az idõre, ma meg mûholdak és állomások ezrei kutatják a légköri jelenségeket folyamatában és a komputerek gyönyörû mozgó modelleket kreálnak, amik bezony szinte halál pontosak, ahol elegendõ adatunk van. Akkor, sokszáz évvel ezelõtt errõl még csak nem is álmodhattak azok az emberek, ha õket kérdezted volna, õk is vállat vonnak és asszongyák, hogy "eztet NEM lehet megjósolni vaze, mer csak"!
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#29
Én inkább abban látom a problémát, hogy a sok gravitációs tér egymásrahatása miatt mondjuk n+1 millió év múlve egy esetleg veszélyes ojjektum pályáját nem tudják kellõ pontossággal kellõ idõben elõrejelezni.
Magának a Föld helyzetének a bizonytalansága egy dolog és magának a ojjektum helyzete is. A kettõ együtt kellemesen nagy geomatria valószínséget - pontosabban valószínûtlenséget - jelenthet egy elõrejelzés során.
A citált "nem lehet elõre jelezni" kijelentés meg alapvetõen azt takarja, hogy a matematikai modell inputjában van bizonytalanság, ergo a hosszútávú elõrejelzésben kis hiba is nagy lesz. Mintha ezt már írta volna valalki, az idõjárás elõrejelzés analógia nagyon is jó példa itt. Ott, ahol sûrû mérési pontok vannak - repterek és városok - ma néhány órára elõre nézve szinte 100%-os ez elõrejelzés. A 2005-ös Zeltwegben tartott repnaon 2 órával a zivatar elõtt szóltak, hogy zuhé lesz. Kétszer még korrigált a bemondó, de úgy összességeben 2 óra elõrejelzés kb. 3-5 percet tévedett abban, hogy mikor szakad le az ég...
Magának a Föld helyzetének a bizonytalansága egy dolog és magának a ojjektum helyzete is. A kettõ együtt kellemesen nagy geomatria valószínséget - pontosabban valószínûtlenséget - jelenthet egy elõrejelzés során.
A citált "nem lehet elõre jelezni" kijelentés meg alapvetõen azt takarja, hogy a matematikai modell inputjában van bizonytalanság, ergo a hosszútávú elõrejelzésben kis hiba is nagy lesz. Mintha ezt már írta volna valalki, az idõjárás elõrejelzés analógia nagyon is jó példa itt. Ott, ahol sûrû mérési pontok vannak - repterek és városok - ma néhány órára elõre nézve szinte 100%-os ez elõrejelzés. A 2005-ös Zeltwegben tartott repnaon 2 órával a zivatar elõtt szóltak, hogy zuhé lesz. Kétszer még korrigált a bemondó, de úgy összességeben 2 óra elõrejelzés kb. 3-5 percet tévedett abban, hogy mikor szakad le az ég...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
Egy szinten jogos mindegyik észrevétel. Én is szoktam a pofimat tépni, hogy mikor valaki kijelenti, hogy mi miért van és punktum, mer a tudomány a zisten! és különben is már mindent tudunk.
Igen a tudomány mai állása szerint egy adott kaotikus rendszernél bizony van egy határ, amin túl nem tudjuk pontosan megjósolni a viselkedését. Ki tudjuk számolni, csak nagy valószínûséggel nem vág majd egybe a tapasztalattal. Olyan ez mint a fénysebesség korlát.
Tartok tõle, hogy soha nem fogunk olyan felbontású, precizitású adattal rendelkezni, hogy mondjuk milliárd évekre megjósoljuk a naprendszer állapotát.
Ha valamikor meg tudjuk pontosan jósolni a bolygók pályáját az bizonyos szempontból nem a jelenleg ismert törvényekre fog épülni.
Igen a tudomány mai állása szerint egy adott kaotikus rendszernél bizony van egy határ, amin túl nem tudjuk pontosan megjósolni a viselkedését. Ki tudjuk számolni, csak nagy valószínûséggel nem vág majd egybe a tapasztalattal. Olyan ez mint a fénysebesség korlát.
Tartok tõle, hogy soha nem fogunk olyan felbontású, precizitású adattal rendelkezni, hogy mondjuk milliárd évekre megjósoljuk a naprendszer állapotát.
Ha valamikor meg tudjuk pontosan jósolni a bolygók pályáját az bizonyos szempontból nem a jelenleg ismert törvényekre fog épülni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
Amógymeg túl sok szabálytalan alakú aszteroida kószál össze-vissza, egymás és a bolygók pályáját is folyton megváltoztatva (folyamatában). Mivel nem rendelkezünk elegendõ adattal, így kiszámolni sem tudunk szart sem pontosan. DE ha elegendõ adattal fogunk rendelkezni valaha (részletesen feltérképpezzük pl. az aszteroida övet), már nem lesz probléma megfelelõ számítókapacitás birtokában szépen kiszámolni, amit ma még lehetetlennek gondolnak. Ismert fizikai kölcsönhatások vannak itt, amiket meg lehet érteni és le lehet mérni, csak SOKAT kell mérni és pontosan 😄DD.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#26
Töknyolc, hogy káoszelmélet ide-, vagy oda. LESZÜNK olyan fejlettek (ha megéljük), hogy kirázzuk a kérdéses adatokat VALAHOGY. Elõre olyanokat állítani, hogy lehetetlen, meg abszolút határ (olyan nincs az univerzumban, hogy "abszolút") szvsz. dõreség. Azt kell mondani polkorrekten, hogy a tudomány jelen állása szerint blablabla. Ez még mindig inkább szalonképes. 😄DD
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#25
"Közel négyévnyi bolygóközi utazást követõen, a Földtõl megközelítõleg 187 millió kilométeres távolságban pályára állt a NASA Dawn ûrszondája a Vesta aszteroida körül, ami a Naprendszer sorsának egyik meghatározhatatlansági tényezõje."
Valaki magyarázza meg, hogy mit jelent ez a mondat, mert nem értem. Mi az a meghatározhatatlansági tényezõ?
Valaki magyarázza meg, hogy mit jelent ez a mondat, mert nem értem. Mi az a meghatározhatatlansági tényezõ?
#24
60 millió év..jaj..mos mi lesz... csak nem min meghalunk? <#falbav><#alien>
#23
Akkor neked is mondom, tessék elmélyedni a káoszelméletben.
"A Vesta és a Ceres egymás melletti közeli elhaladásai mindig hatással vannak a két aszteroida pályájára, kaotikussá téve az összképet, a változások ugyanis hosszú távon teljesen kiszámíthatatlanok, ami a legkisebb mérési hibát is könnyedén felnagyíthatja, magyarázta a tanulmány szerzõje, Jacques Laskar, az Observatoire de Paris csillagásza."
Ugyan ez a határ van a meteorológiában, ott is hiába növekedett X nagyságrenddel a számtek kapacitás az utóbbi 30 évben, ha a mért adatokban levõ kis pontatlanságok exponenciálisan nagyítódnak és 4-5 nappal késõbb totálisan más eredményt adnak.
Nem számítástechnikai kapacitás kérdése, hanem kellene valami más módszert találni. Pl ahogy az emberi agy is mûködik. Habár valszeg az emberi agy is legenerálja a modell alapján a számításokat, azonban a kapott eredménybõl mintázatokat csinál és inkább azokat hasonlítja össze. Csak egy ötlet.
"A Vesta és a Ceres egymás melletti közeli elhaladásai mindig hatással vannak a két aszteroida pályájára, kaotikussá téve az összképet, a változások ugyanis hosszú távon teljesen kiszámíthatatlanok, ami a legkisebb mérési hibát is könnyedén felnagyíthatja, magyarázta a tanulmány szerzõje, Jacques Laskar, az Observatoire de Paris csillagásza."
Ugyan ez a határ van a meteorológiában, ott is hiába növekedett X nagyságrenddel a számtek kapacitás az utóbbi 30 évben, ha a mért adatokban levõ kis pontatlanságok exponenciálisan nagyítódnak és 4-5 nappal késõbb totálisan más eredményt adnak.
Nem számítástechnikai kapacitás kérdése, hanem kellene valami más módszert találni. Pl ahogy az emberi agy is mûködik. Habár valszeg az emberi agy is legenerálja a modell alapján a számításokat, azonban a kapott eredménybõl mintázatokat csinál és inkább azokat hasonlítja össze. Csak egy ötlet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
Nem a számítási kapacitás a gond.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
Hát neked sem. Eszköszöm indítok egy topikot a gumiban " Az SG trolljai és antitudományos balfaszjai" címmel...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#20
Minek?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ezt a 640 KB mindenre elég szöveget nem mondta senki.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#18
"A 60 millió év egy abszolút határnak tûnik, amin nem tudunk javítani a jövõben sem" = "640kb mindenre elég"
Miért technikai analfabéták mondják meg mindig a tutit???
LESZ olyan számítási kapacitásunk (ha addig ki nem halunk) és szenzoraink, amivel ez sem lesz probléma. EZ a valószínûbb ugyebár.
Miért technikai analfabéták mondják meg mindig a tutit???
LESZ olyan számítási kapacitásunk (ha addig ki nem halunk) és szenzoraink, amivel ez sem lesz probléma. EZ a valószínûbb ugyebár.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#17
Ráadásul a Mars benépesítése problémás, ha esetleg életet találnak rajta amire nagy esély van, ekkor ugyanis azonnal védett övezetté nyilvánítják, vagy karantén zónává, és messze elkerüli majd mindenki.
#16
Ezek elég messze vannak a Földtõl, tehát valami új meghajtást kell kifejleszteni az emberes utazáshoz, ez nagyot lendít majd az ûrhajózáson, egymáshoz közel sok van változatos összetétellel, tehát lehet bányászni bármit ami kell, kb felük vízbõl áll, így az se gond. Kis máretûek, gyenge gravitációval légkör nélkül, tehát a landolás/felszállás, közlekedés közöttük nem igényel sok üzemanyagot, ráadásul kis máretük miatt gyorsan biztonságba lehet menekülni mögéjük egy napkitörés esetén. Tehát az ûrbe településhez, és ottani építkezéshez ideális zóna. Egyre inkább úgy látom, hogy a holdprogram lefújása és helyette az aszteroida öv felderítése nem is akkora hülyeség.
#15
valaminek nekimenni és egy kis tömegû objektum körül pályára állni nem ugyanaz a dolog. javaslom megprobalni az orbiter nevû programmal pàlyára állni a phobos körül. Rá fogsz jönni mirõl beszélek.
#14
egyelõre
#13
fail!
#12
nem kell bemutatkoznod
Na ismét egy hülye tért be ide...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#10
A Japánok egy sokszorta kisebb égitestet megközelítettek, mintát vettek belõle,
majd hazahozták a mintát.
amerikának meg ez nagy dolog 😄
szerencsétlenek
majd hazahozták a mintát.
amerikának meg ez nagy dolog 😄
szerencsétlenek
#9
A Mars felmelegítése beletelne párszáz évbe, a terraformálás meg több ezerbe. És nem is biztos, hogy megoldható lenne.
Szerintem inkább az aszteroidákon dolgozzanak egyenlõre.
Szerintem inkább az aszteroidákon dolgozzanak egyenlõre.
inkább a Mars felmelegítésén dolgozzanak... <#levele>
#7
Mellesleg, ha csak kicsit többet tudunk a bolygók lehetséges, "rendszerbe beépített" pályazavarairól, akkor talán olyan apróságokat is meg tudunk magyarázni, mint a jégkorszakok, aminek egyértelmû magyarázatával jelenleg még sajna adós a tudomány.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#6
De szûklátókörû vagy. Szerinted miért jó nekünk, hogy megtudjuk, hogy alakul ki az olaj? Azért, mert tudjuk, mit és hol keressünk.
Ha most tudjuk, hogy az egyes aszteroidák mennyi és milyen fémet/ásványt tartalmaznak, lehet küldeni a robotokat bányásztatni.
Szerintem ez lesz a jövõ.
Hosszabb távon pedig segíthet más naprendszerek feltérképezésében.
Ha most tudjuk, hogy az egyes aszteroidák mennyi és milyen fémet/ásványt tartalmaznak, lehet küldeni a robotokat bányásztatni.
Szerintem ez lesz a jövõ.
Hosszabb távon pedig segíthet más naprendszerek feltérképezésében.
#5
Én azt nem rétem, h mért jó nekünk, ha megtudjuk, h h alakult ki az aszteroida és mért más a fent említette 2. Szerintem ezzel semmi pluszt nem fogunk nyerni. Inkább az ûrutazásba és más bolygók kolonizálásába kéne a pénzt rakni nem ebbe.
#4
gombabácsi, utána írják hogy miért. Azért, mert miattuk nem lehet rendesen kiszámítani a Föld pályáját, 60 millió év stb.
Oldal 1 / 2Következő →