53
-
farrvince #53 HAHA:))Te ezzel mire célzol barát,minden ami ürkutatás hazugság?Vagy nem értem....
Tudod mit,mennyel ki este az utcára,vagy udvarra,vedd a kis fényképeződ,tegyél be eleje egy nagy objektumot,de ugy hogy látszodjon a háttér,fokuszálj a nagy objektumra és nézd meg hogy ugy sem fognak látszani a csillagok a háttérben!! -
Irasidus #52 Köszönöm, hogy kimondtad helyettem. :) -
#51
idióta :-| -
alien47 #50 Igen, igazad van. Te egy zseni vagy. Én az ŰRBEN készült képekről, videókról beszélek. És hihetetlen hogy egyetlen egyen sem lehet mostanában csillagokat látni. Függetlenül hogy mit fotóztak. És bármennyire halvány egy-egy csillag azért van köztük fényes is aminek az említett helyeken meg kellene jelenni-e.
Gratulálok, ha mindent elhiszel a könyveknek. Akkor biztos nagyon aggódtál a gyűrűhordozóért is....hahaha Vannak hiányosságaim de nem a fényképezés terén. Csak nem jött át neked a mondanivaló lényege. -
Irasidus #49 A csillagok a Földön készült felvételeken sem látszanak. Egyszerűen azért, mert túl halványak, ezért megörökítésükhöz hosszú expozíciós időre van szükségünk. Ha érdekelnek a világűr-fényképezés technikai részletei, ajánlom figyelmébe a Fotografie im Weltraum 1 - Von der Erde zum Mond című könyvet. De talán egy mezei fényképészeti könyvel kellene kezdni, baromi nagy hiányosságaid vannak... Elgondolkodtató. -
Irasidus #48 Az emberes űrhajózás és űrszondás kutatást nem vetélytársai egymásnak, nem egy lapon említendők. Néhány kő-ostba Amerika szenátort kivéve. Mindkettő másra jó, másra alkalmazható. A Mars már megértett arra hogy az ember átvizsgálja, de pl.: a Vénusz, Jupiter holdjai még nem. Erőforrás alatt pénzt értesz az valóban kevés, mert a politikus nem adnak, bár Amerikában volna miből, de nem élve jelenleg prioritást - a tudomány Amerikában. -
alien47 #47 Nem furcsa, hogy manapság sem lehet olyan űrben készült fényképet, videot látni amin látszanak a csillagok? (elgondolkodtató) -
#46
Ja, csak így meg tudnak vizsgálni "egyszerre" egy csomó különböző dolgot(Mars, aszteroidák, Jupiter holdjai, üstökös, Nap, stb) viszonylag hamar, emberrel meg kb két évtizedes felkészülés után meg tudnak vizsgálni egyetlen egy helyet.
És mindkét megközelítésre egyszerre nincs erőforrás.
A legjobb egyébként talán az lenne, hogy ha az egyik nagy űrügynökség(NASA, vagy a kínaiak) ráállna az emberes űrutazásra, a maradék többi kisebb(Európa, India, stb) meg csinálná a szondákat sorban. -
Irasidus #45 Lehet, csak éppen amit pl.: a MER-ek 5 évet alatt csináltak, az egy ember fél nap alatt megvizsgálta, bejárta volna. Egy szonda nem ugyanarra képes mint egy ember, az csak egy eszköz amit innen irányítanak. Bármennyire is szuper az MI-je, irányítani kell. Persze én sem a zászló-lábnyom küldetések híve vagyok, de még mindig többet tud adni, technikai-tudományos szempontból mint egy rover. -
#44
nekem egyből sikerült, mi a gond ezzel? :( -
#43
Előb feltérképzeném a Marsot, hogy hova érdemes ember küldeni. Ehhez meg nem 3 db szonda kell...
Az emberes program egy helyre vinne el embert. A szondák az egész bolygófelszínen szétszórhatóak, hogy átfogóbb képet lássunk.
Kell ember, igen. De rohadtul nem most... -
#42
Rossz hasonlat. Attól, hogy nem ember megy a Marsra, attól még odamegyünk. -
kamov #41 Mert vannak olyan fontos adatok amit egymillió roverrel sem lehet megszerezni a műszerplatform korlátozott méretei miatt. Ilyen pl. az extremofil marsi élet keresése mélyfúrásokkal. Egy 500 millió dolláros százkilós rover csak a felszín kapargatására meg fotózásra jó. Egy normális spektrométerrel felszerelt Curiosity rover már 2,5 milliárd dollárba kerül és egy komolyabb életkereső biolaborhoz még az ő egytonnás platformja is túl kicsi. Az űrhajó meg alapból dögnagy, a nagyméretű berendezések mellett a legjobb szerszámot is elbírja. -
#40
Vajon, ha Kolumbus inkább úgy dönt, hogy nem megy át az Atlanti-óceánon, és inkább szobatudós lesz, hogy alakul a történelem? OK az indiánok megmaradnak, hurrá, de nincs pl extra arany beáramlás Európába, nem indul el egy gazdasági fejlődés, nem kezdődik el az ipari forradalom stb. Vajon lóval járnánk és még mindig királyságok lennének?
Nem az a kérdés, hogy robotszonda, vagy ember. Ember, a kérdés csak az, hogy mikor! -
#39
És hogy kicsit scifizzünk. A földközeli asztroidák meglátogatásának van 2 fontos hozadéka.
1. A földközeli aszteroidák fontos nyersanyagforrásként szolgálhatnak.
2. A földközeli aszteroidák veszélyességük miatt nem "fakultatív", hanem előbb utóbb "kötelező program" lesz.
Max csak az a kérdés, hogy 20 éven belül, vagy 20 000.
Amúgy tegyük föl, hogy valójában a 2004 MN4 Apophis mégiscsak nagy valószínűséggel beleütközik a Földbe 2029-ben, vagy 2036-ban. Vajon ezt bejelentenék, vagy gyakorlatilag dezinformációt bocsájtanának ki róla?
Mik a kockázati tényezők? Tömeges hisztéria, kiszámíthatatlan társadalmi mozgások, fogyasztás visszaesése, eltolódása, csökkenő gazdasági növekedés. Támadások (nem csak terrorista!) azok ellen az eszközök, létesítmények ellen, amelyek az ütközés elhárítását szolgálják.
Ez pont elég hogy az érintett kormányok a dezinformáció eszköze mellett döntsenek.
Persze ez csak konteo, de nagyon is valószínű forgatókönyv. -
#38
És mi a francnak kell a Marsra menni? Egyetlen utazás árából százas nagyságrenben küldhetne oda a NASA mindenféle rovert és szondát... -
#37
Vannak olyan matematikai problémák, amiknél tudjuk, hogy ez van és kész. Pl. a telekommunikációban a Shannon határ. -
Doktor Kotász #36 És akkor azt hogyan számolod ki előre, hogy mondjuk 300 év múlva egy részeg fiatal a szüleitől elcsórt űrhajójával nekiment egy 50 méter átmérújű aszteroidának, aminek úgy módosult a pályája, hogy 22600 év műlva ütközött egy nagyobb aszteroidával, ami darabokra szakadt, és a törmelékei módosították egy 3 millió évvel későbbi, a naprendszeren kívülről érkező 150 méteres objektum pályáját, ami csak azért lépett a naprendszerbe, mert 2 millió évvel korábban az egyik csillag összeomlott szupernovává?
Na ezt hogyan számolod ki előre?
AS -
Cef #35 Egy Marsutazás évekig tart, drága és kockázatos. Leszállni egy Földközeli aszteroidára jóval olcsóbb és biztonságosabb. Ráadásul ezt sem tette még meg egy nemzet sem, tehát ebben is ők lennének az elsők. Eredetileg a Holdra akartak menni, csak ezt a programot Obama törölte, helyette dobták be az aszteroidára való leszállást. Azzal az indokkal, hogy a Holdon már voltak, ezzel már bizonyítottak, ezért látogatnak meg egy aszteroidát, mert technológiailag egy holdraszállás szintjén van, de még is új dolog. A Marsutazással pedig nem kell sietniük, mivel rajtuk kívül egyedül csak az oroszok lennének rá képesek (a kínai űrprogram évtizedekkel le van maradva az amcsikéhoz és az oroszokéhoz képest), de ők sem tervezik a közeljövőben. Az ütemterv szerint 2030-40 között lesz az aszteroidalátogatás és 2040-50 között lesz a Marsraszállás. -
#34
Mi a francnak akar a NASA leszállni egy aszteroidára? Miért nem lehet előbb a Marsra eljutni? -
moikboy #33 Már csak azért sem lehet tetszőlegesen nagy időtávlatban pontosan lemodellezni a Naprendszer működését, még ha rendelkezésre is áll bármekkora számítási kapacitás, mert pusztán a modellben lévő egyszerűsítések (az égitesteket tömegpontként kezeli, esetleg homogén testként; aztán van napszél, gravitációs hullámok, a bolygók légköre is folyamatosan szökik, satöbbi) által keltett hibák halmozódnak fel. A legpontosabb modellt akkor alkothatnánk meg, ha a Naprendszer összes atomjának megmérnénk a pozícióját és az impulzusát, de itt már a kvantummechanikai törvények korlátoznák az előrejelzés pontosságát :D Sőt, még mindig nem vettük figyelembe a Naprendszeren kívüli többi égitest gravitációs hatását sem! :D -
#32
Ugye, hogy ugye!?
Hasonlót írtam az előző hszben én is!
-
#31
Az a szép a komplex dinamikus rendszerek elméletében (káoszelmélet), hogy bizonyos esetekben iszonyat pontos predikciókra képes, azonban vannak határai. Talán ez a két jelenség, a kezdeti adatok pontatlansága, és az úgynevezett pillangóhatás, a kis zavarok növekedése a legnyilvánvalóbbak.
A káoszrendszerekre jellemzőek a kőrfolyamatok, hogy az előző ciklus állapota hatással van a következőre, ez az ami az exponenciálisan növekvő eltéréseket okozza. Ilyen körfolyamata bolygók keringése, a légköri jelenségek is nagyon sok esetben, egy populáció változása, vagy akár a tőzsde.
Ha simán csak lefuttatod az algoritmust, ami kiadja az eredményt, akkor a kis eltérések növekedése miatt előbb utóbb hibás eredményt kapsz.
Vannak azonban ugye pl az attraktorok, amelyek olyan értékek, amelyek körül lebegnek a rendszer lehetséges állapotai.
Csak ugye nem feltétlenül találunk ilyeneket. Az attraktorok már jelzik azt, hogy az összetett képben (a káoszban) találhatunk egyszerűbb mintázatokat. Hasonlóak még az időjárásra vonatkozó népi megfigyelések, pl ha hajnalban elfordul a szélirány és ez meg ez van, akkor a következő nap este eső lesz.
Ezek egyszerűbb mintázatok mint egy attraktor és nehezebb is megtalálni őket. De szerintem ez lehetne egy kitörési pont. -
#30
Hát ez az. Régen az emebrek felnéztek az égre látták, hogy vöröslik az ég alja és ebből következtettek az időre, ma meg műholdak és állomások ezrei kutatják a légköri jelenségeket folyamatában és a komputerek gyönyörű mozgó modelleket kreálnak, amik bezony szinte halál pontosak, ahol elegendő adatunk van. Akkor, sokszáz évvel ezelőtt erről még csak nem is álmodhattak azok az emberek, ha őket kérdezted volna, ők is vállat vonnak és asszongyák, hogy "eztet NEM lehet megjósolni vaze, mer csak"! -
#29
Én inkább abban látom a problémát, hogy a sok gravitációs tér egymásrahatása miatt mondjuk n+1 millió év múlve egy esetleg veszélyes ojjektum pályáját nem tudják kellő pontossággal kellő időben előrejelezni.
Magának a Föld helyzetének a bizonytalansága egy dolog és magának a ojjektum helyzete is. A kettő együtt kellemesen nagy geomatria valószínséget - pontosabban valószínűtlenséget - jelenthet egy előrejelzés során.
A citált "nem lehet előre jelezni" kijelentés meg alapvetően azt takarja, hogy a matematikai modell inputjában van bizonytalanság, ergo a hosszútávú előrejelzésben kis hiba is nagy lesz. Mintha ezt már írta volna valalki, az időjárás előrejelzés analógia nagyon is jó példa itt. Ott, ahol sűrű mérési pontok vannak - repterek és városok - ma néhány órára előre nézve szinte 100%-os ez előrejelzés. A 2005-ös Zeltwegben tartott repnaon 2 órával a zivatar előtt szóltak, hogy zuhé lesz. Kétszer még korrigált a bemondó, de úgy összességeben 2 óra előrejelzés kb. 3-5 percet tévedett abban, hogy mikor szakad le az ég... -
#28
Egy szinten jogos mindegyik észrevétel. Én is szoktam a pofimat tépni, hogy mikor valaki kijelenti, hogy mi miért van és punktum, mer a tudomány a zisten! és különben is már mindent tudunk.
Igen a tudomány mai állása szerint egy adott kaotikus rendszernél bizony van egy határ, amin túl nem tudjuk pontosan megjósolni a viselkedését. Ki tudjuk számolni, csak nagy valószínűséggel nem vág majd egybe a tapasztalattal. Olyan ez mint a fénysebesség korlát.
Tartok tőle, hogy soha nem fogunk olyan felbontású, precizitású adattal rendelkezni, hogy mondjuk milliárd évekre megjósoljuk a naprendszer állapotát.
Ha valamikor meg tudjuk pontosan jósolni a bolygók pályáját az bizonyos szempontból nem a jelenleg ismert törvényekre fog épülni. -
#27
Amógymeg túl sok szabálytalan alakú aszteroida kószál össze-vissza, egymás és a bolygók pályáját is folyton megváltoztatva (folyamatában). Mivel nem rendelkezünk elegendő adattal, így kiszámolni sem tudunk szart sem pontosan. DE ha elegendő adattal fogunk rendelkezni valaha (részletesen feltérképpezzük pl. az aszteroida övet), már nem lesz probléma megfelelő számítókapacitás birtokában szépen kiszámolni, amit ma még lehetetlennek gondolnak. Ismert fizikai kölcsönhatások vannak itt, amiket meg lehet érteni és le lehet mérni, csak SOKAT kell mérni és pontosan :DDD. -
#26
Töknyolc, hogy káoszelmélet ide-, vagy oda. LESZÜNK olyan fejlettek (ha megéljük), hogy kirázzuk a kérdéses adatokat VALAHOGY. Előre olyanokat állítani, hogy lehetetlen, meg abszolút határ (olyan nincs az univerzumban, hogy "abszolút") szvsz. dőreség. Azt kell mondani polkorrekten, hogy a tudomány jelen állása szerint blablabla. Ez még mindig inkább szalonképes. :DDD -
drwho #25 "Közel négyévnyi bolygóközi utazást követően, a Földtől megközelítőleg 187 millió kilométeres távolságban pályára állt a NASA Dawn űrszondája a Vesta aszteroida körül, ami a Naprendszer sorsának egyik meghatározhatatlansági tényezője."
Valaki magyarázza meg, hogy mit jelent ez a mondat, mert nem értem. Mi az a meghatározhatatlansági tényező? -
Darth Dave #24 60 millió év..jaj..mos mi lesz... csak nem min meghalunk? 
-
#23
Akkor neked is mondom, tessék elmélyedni a káoszelméletben.
"A Vesta és a Ceres egymás melletti közeli elhaladásai mindig hatással vannak a két aszteroida pályájára, kaotikussá téve az összképet, a változások ugyanis hosszú távon teljesen kiszámíthatatlanok, ami a legkisebb mérési hibát is könnyedén felnagyíthatja, magyarázta a tanulmány szerzője, Jacques Laskar, az Observatoire de Paris csillagásza."
Ugyan ez a határ van a meteorológiában, ott is hiába növekedett X nagyságrenddel a számtek kapacitás az utóbbi 30 évben, ha a mért adatokban levő kis pontatlanságok exponenciálisan nagyítódnak és 4-5 nappal később totálisan más eredményt adnak.
Nem számítástechnikai kapacitás kérdése, hanem kellene valami más módszert találni. Pl ahogy az emberi agy is működik. Habár valszeg az emberi agy is legenerálja a modell alapján a számításokat, azonban a kapott eredményből mintázatokat csinál és inkább azokat hasonlítja össze. Csak egy ötlet. -
#22
Nem a számítási kapacitás a gond. -
#21
Hát neked sem. Eszköszöm indítok egy topikot a gumiban " Az SG trolljai és antitudományos balfaszjai" címmel... -
#20
Minek? -
Doktor Kotász #19 Ezt a 640 KB mindenre elég szöveget nem mondta senki. -
#18
"A 60 millió év egy abszolút határnak tűnik, amin nem tudunk javítani a jövőben sem" = "640kb mindenre elég"
Miért technikai analfabéták mondják meg mindig a tutit???
LESZ olyan számítási kapacitásunk (ha addig ki nem halunk) és szenzoraink, amivel ez sem lesz probléma. EZ a valószínűbb ugyebár. -
Kryon #17 Ráadásul a Mars benépesítése problémás, ha esetleg életet találnak rajta amire nagy esély van, ekkor ugyanis azonnal védett övezetté nyilvánítják, vagy karantén zónává, és messze elkerüli majd mindenki. -
Kryon #16 Ezek elég messze vannak a Földtől, tehát valami új meghajtást kell kifejleszteni az emberes utazáshoz, ez nagyot lendít majd az űrhajózáson, egymáshoz közel sok van változatos összetétellel, tehát lehet bányászni bármit ami kell, kb felük vízből áll, így az se gond. Kis máretűek, gyenge gravitációval légkör nélkül, tehát a landolás/felszállás, közlekedés közöttük nem igényel sok üzemanyagot, ráadásul kis máretük miatt gyorsan biztonságba lehet menekülni mögéjük egy napkitörés esetén. Tehát az űrbe településhez, és ottani építkezéshez ideális zóna. Egyre inkább úgy látom, hogy a holdprogram lefújása és helyette az aszteroida öv felderítése nem is akkora hülyeség. -
karesz6 #15 valaminek nekimenni és egy kis tömegű objektum körül pályára állni nem ugyanaz a dolog. javaslom megprobalni az orbiter nevű programmal pàlyára állni a phobos körül. Rá fogsz jönni miről beszélek. -
#14
egyelőre