34
„Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek…”
  • 89
    #34
    elképesztő a zenei játék :) kicsit az ír dallamokra hajaz, Ági hangja pedig nagyon kellemes és nyugtató
  • 89
    #33
    szép nagyon az ének, a kántálás kicsit hajaz az indián kántálásra :)
  • PrasCo
    #32
    Mostanában Motivával kekeckedem.



    Nem egy Ghymes-mélység, de munka alá tökéletes, plusz szép ének. :)
  • ManoNegra
    #31
    Én sem. Se leirás se semmi. Majd egyszer megtudjuk. :-)
  • 89
    #30
    A Sebestyén Márta-Deep Forest alkotás is inkább a modern zene irányába tolódik, mégis komolyabb hatást kelt :)
  • 89
    #29
    most meghallgattam párat, de a zenei aláfestés nekem nem igazán tetszik :) jobb szeretem, ha a hagyományos népi hangszer túlsúlyban van a modern zenéhez képest :)
  • 89
    #28
    nem :)
  • PrasCo
    #27
    Esetleg a Holdviola még megvan? :)
    A zenei betétek néhol számomra igénytelen benyomást keltenek, pedig a (valódi) hangszeres rész szakszerű lenne, az ének pedig szintén gyönyörű.
  • ManoNegra
    #26


    Felismered ki énekel?
  • ManoNegra
    #25
    Nem erre gondoltam, de most úgyse találnám meg. De ez sincs sehol. Ég és föld!
  • 89
    #24
    Másik gyöngyszem
  • 89
    #23
    Szerintem erre gondoltál: populárisabb, de szerintem a nyomába sem ér az eredetinek :D
  • ManoNegra
    #22
    Megy a Petőfin ennek a számnak egy változata, azt hiszem a copy-con-nal. Na a kettő össze se hasonlítható... Itt is a hozzászólások.. Szucsmó kommentje mindent visz
  • 89
    #21
    :) Nagyon szépen vegyítik a hagyományos népzenét a modern zenével, nem esnek túlzásba. Kicsit kitérek Herczku Ágira is, mert nagyon hasonlóan gyönyörű :D
  • ManoNegra
    #20
    Nagyon szép! Érdekes. Az igazán kiváló magyar zenékhez csak pozitív hozzászólások érkeznek a youtube-on.
  • 89
    #19
  • Solt
    #18
    :D
  • ManoNegra
    #17
    Vettem főnök! Rajta vagyok
  • Solt
    #16
    Így van, de a zenekar lenne a lényeg... :) Szerintem nagyon jók, érdemes a többi dalukat is meghallgatni... ;)
  • ManoNegra
    #15
    Ez a Másfélmillió lépés Magyarországon c sorozat főcímdala :-) Beleégett a dobhártyámba!!

    Jó a helyszín. A youtube hozzászólások is magukért beszélnek.
  • Solt
    #14
    És őket ismeritek? :)

  • 89
    #13
    Herczku Parovval másik nagy kedvenc :)
  • 89
    #12
    közkívánatra :)
  • PrasCo
    #11
    Herczku Ágnessel és Szalóki Ágnessel is tud alkotni, szó se róla. :) (kiskedvenc pl. a Se nem eső...)
  • 89
    #10
    őket is ismerem, nagyon jók :)
  • ManoNegra
    #9
    Ha nem haragszol szeretnék mutatni valamit. kerekes band
  • Solt
    #8
  • 89
    #7
  • 89
    #6
  • Csirke4
    #5
    Ezjó!
  • 89
    #4
  • ManoNegra
    #3
  • 89
    #2
  • 89
    #1
    1977 februárjában született Szombathelyen. Szülővárosában kezdte meg tanulmányait, majd a kőszegi Jurisich Miklós Kísérleti Gimnáziumban folytatta, és az ELTE néprajz szakán fejezte be.

    Az ugyancsak szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában furulyázni, majd fuvolázni tanult. Tizenhat éves korában csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, így került közel a népdalhoz és a népzenéhez, és itt született meg az életen át tartó szerelem az énekléssel. Első felállás, ahol énekesként feltűnhetett, a vas megyei Boglya együttes volt. Innen következő lépésként az azóta is népszerű Anima Sound System következett tizennyolc évesen, ahol három éven át énekelt.

    Ebben a „hangrendszerben” a modern zene és a népdal ötvözésével kísérleteztek, azonban a sok pozitív visszajelzés ellenére nem érezte magáénak ezt a stílust és három év elteltével elhagyta a zenekart, figyelmét a néphagyomány komplex megismerésére fordította.

    1995-ben nyerte el A Népművészet Ifjú Mestere címet, és ez az elismerés jelentette számára az elhivatott munka kezdetét is. A „paraszti kultúra”, mint néphagyomány teljes megismerése érdekében „nótafákkal” találkozott, táncokat tanult, a kézműves mesterségekben tette próbára magát. 1998-ban jelentkezett az ELTE néprajz szakára, ahol 2004-ben diplomázott. Szakdolgozatát a népdaléneklésről, mint folklorisztikus jelenségről írta. Benne az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetőségeit kutatta.

    1995 óta az Állami Népi Együttes meghívott előadójaként, illetve különböző népzenei együttesekben többnyire szólistaként hallható. A Vándor Vokál együttesben 1998-tól 2005-ig balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekeltek, általában zenekari kíséret nélkül. Négy éven át volt tagja a többféle zenei és népzenei hatás ötvözésével megszólaló Makám együttesnek, az itt gyűjtött világzenei hatások nyomon követhetőek későbbi produkcióiban is. A Sebő Együttessel is rendszeresen szerepel, meghívott vendégként az énekelt vers műfajában kamatoztatja tehetségét.

    A reneszánsz stílust felelevenítő előadást pedig Kónya István lantművésszel közösen hozták létre, ami azóta lemezen is megjelent. 2005-ben Sebestyén Márta is közös éneklésre invitálta, meghívást kapott a Magyar népköltészet albumára. Viszonzásképpen 2006-ban Márta is vállalta a közreműködést az Ének őrzi az időt című lemezen, Szilvia első stúdióalbumán. Saját zenekara mellett az Etnofon Zenei Társulással és még egy új világzenei formációval is dolgozik, ahol Szalóki Ágival és Herczku Ágnessel közösen tárják népes közönség elé a népdalkincseket. Előadói tevékenysége elismeréseképpen 2004-ben Artisjus-díjat kapott, míg a Magyar Rádió „Az év folkénekese” címmel, eMeRTon-díjjal tüntette ki. 2007-ben Kodály Zoltán-emlékdíjjal gazdagodott rangos elismeréseinek száma. A magyar népdal határainkon kívüli megismertetésében is jelentős szerepet vállalt a flamand Kadril együttessel való együttműködésben.

    Meggyőződése és hitvallása, hogy a népdalnak, mint az önkifejezés egyik legkézenfekvőbb eszközének ma is éppúgy létjogosultsága lehet, mint hajdanán.