Adatvédelmi megállapodásról tárgyal az EU és az Egyesült Államok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#7
Kiberzaklatas mi?! A gyerekneveles senkit sem erdekel egesz Europaban sot, a vilagban. Teljesen felrecsuszott degeneralt tarsadalmunk van, ahol pl. 18 eves koraig 16 ezer gyilkossagot lat a tv-n kersztul egy fiatal, egy atlag amerikai csalad napi 8 orat nezi a tv-t.. stb.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#6
Na ja, mindenki tudja, hogy mire is megy ki a játék<#hehe>
iSS!
#5
Két példa sikeres polgári perre,1, 2, persze ez Magyarországon, de valamilyen módosított formában feltehetõleg az USA-ban is bejött volna (a szerzõi jogi érvelés mindenképp, mert azt nemzetközi egyezmény szabályozza, és az USA éppúgy inkorporálta, mint Magyarország).
A baj az, hogy a fiatalkorúakra kihegyezett kiberzaklatás ellen ez kevés védelmet ad, a nagy látencia miatt. Utóbbi az USA-ban is egyre nagyobb nagyobb probléma, ld. Hope Witsell öngyilkossága, és a hasonló jelenségekhez kötõdõ perek, ill. jogalkotás. Mindenesetre ott maga a téma kevésbé tabu, mint nálunk, legalább a vizsgálati eredmények elérhetõek (cikkek, hatástanulmányok).
A baj az, hogy a fiatalkorúakra kihegyezett kiberzaklatás ellen ez kevés védelmet ad, a nagy látencia miatt. Utóbbi az USA-ban is egyre nagyobb nagyobb probléma, ld. Hope Witsell öngyilkossága, és a hasonló jelenségekhez kötõdõ perek, ill. jogalkotás. Mindenesetre ott maga a téma kevésbé tabu, mint nálunk, legalább a vizsgálati eredmények elérhetõek (cikkek, hatástanulmányok).
#4
Feltehetõleg itt a büntetõjogi eszközökrõl van szó.
A "zavarkeltõ tartalmak" szolgáltatói azonban sokszor polgári peres úton is megfoghatóak. Elég arra gondolni, hogy magyar a közösségi portálok összes képe formálisan jogvédettnek minõsül, beleértve a kamaszok hétköznapi profilképeit is. (Ennek oka az, hogy az iwiw és a myvip nem törõdik szerzõi jogokkal, ezért az alapértelmezés lép érvénybe, az alapértelmezés pedig Magyarországon és az USA-ban is az, hogy a kép készítõje automatikusan birtokolja a saját képéhez fûzõdõ szerzõi jogokat.)
Ez csak egy példa, de még sok más ilyen polgári jogi kiskapu is elképzelhetõ lehet az állam számára.
Ha az állam fel kíván számolni egy kellemetlen portált, akkor ugye van a büntetõjogi fellépés, de az, mit a cikk is írja, nehézségekbe ütközik. De épp az elõbb említett okok miatt lehetne egy másik út is az állam számára. Az állam megkeresi az egyes áldozatokat, vagy legalábbis lehetõvé teszi a számukra, hogy azok keressék meg õt, és akkor az áldozatok számára lehetne valami egységes segítséget adni, hogy azok kezdeményezzenek az USA-ban polgári pert. Ennek már talán kevesebb akadálya lenne, hiszen egy polgári pernek nincs politikai felhangja.
Magyarul, az állam a politikai-diplomáciai felkérés helyett/mellett inkább látszólag a háttérben maradna, és jól mûködõ infrastruktúrát nyújtana a konkrét hús-vér sértetteknek, hogy formálisan õk járjanak el maguk a saját (polgári jogi jellegû) sérelmeikkel az amerikai bíróságon. Ha jól össze van fogva a mögöttes infrastruktúra, akkor az érintett sértett felet nem terhelik a szakmai, anyagi nehézségek.
Ezzel persze meg az lehet a fõ nehézségég, hogy a kellemetlen portálok egy része direkt a kamaszokat, kiskorúakat célozza meg áldozatként (különbözõ kiberzaklató oldalak), õk pedig polgári perre képtelenek (még a legmasszívabb állami segítséggel sem), sõt még sokszor saját szüleik elõl is titkolják a dolgot. A nagy látenciájú jelenségek ellen nehéz harcolni, ezért aztán mégiscsak szükség lehet külön diplomáciai, államközi, nemzetközi egyezményekre is, hiszen nem minden kezelhetõ a polgári jog eszközeivel.
A "zavarkeltõ tartalmak" szolgáltatói azonban sokszor polgári peres úton is megfoghatóak. Elég arra gondolni, hogy magyar a közösségi portálok összes képe formálisan jogvédettnek minõsül, beleértve a kamaszok hétköznapi profilképeit is. (Ennek oka az, hogy az iwiw és a myvip nem törõdik szerzõi jogokkal, ezért az alapértelmezés lép érvénybe, az alapértelmezés pedig Magyarországon és az USA-ban is az, hogy a kép készítõje automatikusan birtokolja a saját képéhez fûzõdõ szerzõi jogokat.)
Ez csak egy példa, de még sok más ilyen polgári jogi kiskapu is elképzelhetõ lehet az állam számára.
Ha az állam fel kíván számolni egy kellemetlen portált, akkor ugye van a büntetõjogi fellépés, de az, mit a cikk is írja, nehézségekbe ütközik. De épp az elõbb említett okok miatt lehetne egy másik út is az állam számára. Az állam megkeresi az egyes áldozatokat, vagy legalábbis lehetõvé teszi a számukra, hogy azok keressék meg õt, és akkor az áldozatok számára lehetne valami egységes segítséget adni, hogy azok kezdeményezzenek az USA-ban polgári pert. Ennek már talán kevesebb akadálya lenne, hiszen egy polgári pernek nincs politikai felhangja.
Magyarul, az állam a politikai-diplomáciai felkérés helyett/mellett inkább látszólag a háttérben maradna, és jól mûködõ infrastruktúrát nyújtana a konkrét hús-vér sértetteknek, hogy formálisan õk járjanak el maguk a saját (polgári jogi jellegû) sérelmeikkel az amerikai bíróságon. Ha jól össze van fogva a mögöttes infrastruktúra, akkor az érintett sértett felet nem terhelik a szakmai, anyagi nehézségek.
Ezzel persze meg az lehet a fõ nehézségég, hogy a kellemetlen portálok egy része direkt a kamaszokat, kiskorúakat célozza meg áldozatként (különbözõ kiberzaklató oldalak), õk pedig polgári perre képtelenek (még a legmasszívabb állami segítséggel sem), sõt még sokszor saját szüleik elõl is titkolják a dolgot. A nagy látenciájú jelenségek ellen nehéz harcolni, ezért aztán mégiscsak szükség lehet külön diplomáciai, államközi, nemzetközi egyezményekre is, hiszen nem minden kezelhetõ a polgári jog eszközeivel.
"Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az amerikai fél tágan értelmezi a szólás-, illetve információszabadságot. Az Európában egyre inkább teret nyerõ és a közfelfogás részévé váló szabályozás - hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhetõ meg az internetes tartalomszolgáltatásban - "az Egyesült Államokban még úgy tûnik, hogy várat magára" - jegyezte meg."
-Navracsics egyre lejjebb helyezkedik el azon a listán, akit tisztelek. Pedig elõkelõ helyen szerepelt eddig.
"hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhetõ meg az internetes tartalomszolgáltatásban"
-Azt hiszem, pont a Fidesz hangoztatta a legjobban a sajtószabadságot. Hogy is van ez? Emlékeztet a régi idõkre - igen arra, amit a Fidesz úgy tud fikázni - amikor is nem volt mindegy, hogy mit mond az ember. Mert vagy nem mondhatott, vagy ha mondott, annak következményei lettek. Kezdünk ebbe az irányba tendálni.
A Pintért meg tüntessétek már el!
-Navracsics egyre lejjebb helyezkedik el azon a listán, akit tisztelek. Pedig elõkelõ helyen szerepelt eddig.
"hogy tudniillik nem minden tartalom közlése engedhetõ meg az internetes tartalomszolgáltatásban"
-Azt hiszem, pont a Fidesz hangoztatta a legjobban a sajtószabadságot. Hogy is van ez? Emlékeztet a régi idõkre - igen arra, amit a Fidesz úgy tud fikázni - amikor is nem volt mindegy, hogy mit mond az ember. Mert vagy nem mondhatott, vagy ha mondott, annak következményei lettek. Kezdünk ebbe az irányba tendálni.
A Pintért meg tüntessétek már el!
"bûnözés elleni harcra, és teljes volt az egyetértés abban, hogy szorosabb együttmûködésre van szükség a korrupció és a terrorizmus elleni küzdelemben."
-Ismét olyan címszavak, amik mögé el lehet bújtatni a szabadság és a jog teljes eltiprását. Az amik már megmutatták, hogyan kell a terrorizmus szó mögé mindent bepakolni. (fegyverlobbi, indokolatlanul nagy és felesleges ipari beruházások a leigázott országokban, olaj lopása feltûnés nélkül, látszólag teljesen jogosan.)
Vajon ma miért csak Líbiában vannak jelen, amikor másik száz helyen ölik a civileket? Nincs már messze az az idõ, amikor egymás torkának ugranak. Már most is feszült a helyzet. ez az egész egy színjáték. Egy elõre megírt forgatókönyv.
Aki egyik oldalon terrorista, az a másik oldalon hõs. Az amik Afganisztánban terroristák, mert ok nélkül öltek/ölnek civileket. Szép, új világ.
-Ismét olyan címszavak, amik mögé el lehet bújtatni a szabadság és a jog teljes eltiprását. Az amik már megmutatták, hogyan kell a terrorizmus szó mögé mindent bepakolni. (fegyverlobbi, indokolatlanul nagy és felesleges ipari beruházások a leigázott országokban, olaj lopása feltûnés nélkül, látszólag teljesen jogosan.)
Vajon ma miért csak Líbiában vannak jelen, amikor másik száz helyen ölik a civileket? Nincs már messze az az idõ, amikor egymás torkának ugranak. Már most is feszült a helyzet. ez az egész egy színjáték. Egy elõre megírt forgatókönyv.
Aki egyik oldalon terrorista, az a másik oldalon hõs. Az amik Afganisztánban terroristák, mert ok nélkül öltek/ölnek civileket. Szép, új világ.
#1
Nagyon nem tetszik nekik a kuruc.info 😊