26
  • meteoreső
    #26
    szerintem ez hülyeség szerintem
    :)
    én meg kiszámoltam hogy a kristályvizemben 21374 buborék szokott lenni de most csak 21373 volt visszamenjek a tescoba reklamálni szerintetek ?
  • jackoneill90
    #25
    pont erre gondoltam nem tudományosan. De lehet nem pont a földre jönne vissza hanem elmenne mellettünk.
  • kisemlős
    #24
    Meg fog állni! Majd visszajön! :-)) hiszem! :-DD
  • Deus Ex
    #23
    No, kicsit rövid az esze a társaságnak, lévén nem csak a Pioneer szondák esetében találtak hasonlóan kicsi, de mérhető eltérést az elméleti és a megvalósult pálya paramétereiben, hanem más eszközöknél is. Korábban itt is volt cikk erről egy, a bolygónknál gravitációs hintamanőverre készülő szonda kapcsán - Messenger talán..? - de valahogy a mérési eredmények már nem publikálódtak.

    Nem bánnám, ha valaki - pl. SG hivatásos újságírója - venné a fáradtságot és összegyűjtené az ezzel kapcsolatos ismereteket, mert én is lusta vagyok hozzá, meg törött bordákkal egyébként sem érzek túl nagy lelkesedést a téma iránt.
  • Doktor Kotász
    #22
    "a lassulás azonban másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb,"

    Ennek a szövegnek kábé annyi értelme van, mintha egy autónál a végsebessége 8,5 liter 100 méteren, ha 6 másodperc alatt 120 lóerőt ad le az abalaktörlője.

    A lassulásnak (negatív gyorsulás) méterpersecundomnégyzet a mértékegysége, és nem más. Itt meg van egy távolság adott idő alatt.

    Akinek középiskolában tanítottak fizikát, annak szemet szúr, hogy értelmetlen a szöveg. Márha, maradt benne valami a tananyagból.
  • WoodrowWilson
    #21
    Releváns forrás mondjuk egy függvénytáblázat. Akik itt millimétereket számolgattak, azok összetévesztették a sebességet a gyorsulással.
  • pasi29uk
    #20
    "tehát: 933120000x0.000000000125 = 0,11664cm ~ 1,1664mm." vagy "Egy évre vetítve kb. 430 km jön ki."
    Fizikához vajmi keveset értek de itt valami nem stimmel.

    Valalki releváns forrást...?


  • NEXUS6
    #19
    Itt is el lett valami baxva, az eltérés kb. 1/4 millió! km.
  • NEXUS6
    #18
    Hát akkor itt valami el lett baxva.

    Minden esetre olyan 1/4 km-rel vannak odébb, ezt ugye gondolom már szerinted is észrevehető.


    Ez az az adat amit tudunk, amit visszaszámolnak gyorsulásra, az meg vagy igaz, vagy nem. Ha kicsit más a téridő szerkezete arrafelé, akkor pl. nem.
  • WoodrowWilson
    #17
    A cikk is rosszul van fordítva, meg ti is rosszul számoltok.

    "a lassulás azonban másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb"
    Eleve a cm/s nem a gyorsulás mértékegysége, maximum a cm/s^2. Az eredeti cikkben így szerepel helyesen: "the deceleration is 8.7 × 10-10 metres per second squared stronger than predicted."

    Ezt behelyettesítjük az általános iskolai képletbe, s=1/2 * a * t^2. Egy évre vetítve kb. 430 km jön ki.
  • MacropusRufus
    #16
    "Csak éppen a lassulás biztos nem volt azonos soha, mert voltak hintamanőverek és egyeket."
    ez egy fikció. Lehet igen, lehet nem.

  • MacropusRufus
    #15
    én nem a lassulás mértékét számoltam ki...
    Hanem ha valami másodpercenként a cm 80milliárdod részével van hátrább akkor 30 év múlva hol is van... ez meg nem azonos azzal amit te írtál sztem.

    egyébként a kérdésedre a válasz: deltaV / deltaT....
    ebből kalkuilálták ki azt, hogy 0.0000000000125cm/sec alassulás üteme.
    Én meg azt számoltam, hogy ezzel a lassulással kb. mennyi eltérés is lehet.

    De most te jössz. Ha én hibáztam akkor szerinted, mi a helyes út?



  • Molnibalage
    #14
    Csak éppen a lassulás biztos nem volt azonos soha, mert voltak hintamanőverek és egyeket.

    Egy bizots, a leni "számítás" valami furcsaság. Gyorsulásból hogyan számolt távolságot v0 és a0 nélkül számomra örök rejély...
  • Molnibalage
    #13
    Nem is értem a számításodat. Ha a lassulás állandó, akkor egy adott v0 mellett írd fel az utat középsulis képlettel, ha a lassulás eltér. Gőzöm nincs, hogy te mit írtál le ide, de ez nem ezt...

  • MacropusRufus
    #12
    lassulás üteme 0.0000000000125cm/sec
    1 hónapban 2592000 másodperc van.
    1 évben 31104000 másodperc van.
    30 évben 933120000 mádoperc van
    tehát:
    933120000x0.000000000125 = 0,11664cm ~ 1,1664mm.

    Sztem ez már mérési pontatlanság. Vagy tényleg van olyan műszer ami a cm 80milliárdod részét képes mérni? Mármint elmozdulást? Mind ezt x milliárd kilüóméter távolságból? Mert ugye itt többszörös ellenörzés van a kontroll miatt, tehát az egy adat amit a kütyü visszakűld és itt a Földről mérik a másik adatot és akettő együtt adja, hogy hol is van kb.
    Mindenesetre ez olyan pici mértékű lassulás, hogy ezzel foglakozni értelmetlen.

    Gy.k. 30 év alatt 1.1mm-er arrébb van mint lennie kellene... Aztaqurvaéletbe, hát itt most tényleg valami világmeváltó dolog fog zajalani... 30 év alatt 1.1mm eltérés...

    + egy érdekes adalég: a pioneer 10 már vagy 14 éve a pioneer 11 meg már 16 éve nem is máködik. Tehát a mérést csak innen a Földről x milliárd kilóméteres távolságból lehet elvégezni, és mértek egy 1.1mm-es eltérést 30 év alatt... Azt is innen a Földről, ui. 30 éve indúltak el de az utolsó adat is 14 éve jött a P10-ről... Tehát ez megint egy komoly vizsgálat végeredménye.

  • toto66
    #11
    Ha igaz: "Ez még 2 hónap alatt is alig több mint egy mikrométer fele" (nem számolom ki)
    Akkor: 30 év az 360 hónap annak a fele (mivel 2 hónap) 180 szorozva fél mikrométerrel az 90 mikrométer és nem 1-2 ezer kilométer
  • NEXUS6
    #10
    Hogy méred meg egy fürdőszobai mérleggel egyetlen 2 Ft-os súlyát század gramm pontossággal?
    Sehogy.
    Ráraksz ezret, megnézed mit mutat a mérleg, majd elosztod ezerrel.

    Szonda 30 éve úton, kiszámolják hol kéne lennie, de 1-2 ezer km-rel arrébb van.
    Okos SG cikk meg visszaoszt.
    Miközben lehet, hogy tényleg nem egyenletes a hatás. Pl a nagy bolygókon túl sűrűbb a bolygóközi anyag, mert nincs ami kipucolja. Vagy akármi.

    Értem?
  • Szefmester
    #9
    Ha mikrometeorokkal találkozott volna akár csak kis mennyiségben is akkor már nem hiszem hogy működne, vagy ugyanazon a pályán haladna tovább csak éppen lassuló tempóban.
  • cateran
    #8
    Hajoska,Csirke4:
    Az osztas (mint muvelet) melyik resze nem ertheto? 40 eve fent vannak...x ido alatt megtett y tavot, aztan z ido alatt h-t..hopp utobbinal kevesebb a megtett tav,noha hasonlitsuk ossze...aztan igy tovabb...
  • Kryon
    #7
    Esetleg "közegellenállás" az atomok és mikrometeoritok miatt, amik az útjába tévednek a szondáknak? Bár annyira nyilvánvaló lehetőség, hogy gondolom ezt zárták ki először...
  • Hajoska
    #6
    Ne vicceskedjünk már, még a Hold távolságát sem lehet tudni cm-nél pontosabban, pedig az vagy 3 nagyságrenddel közelebb van hozzánk, a legpontosabb lézertükrös preciziós műszerekkel mérve.
  • sanyicks
    #5
    vöröseltolódással gondolom
  • Hajoska
    #4
    Szerintem elég gyermeteg elképzelés az hogy a Nap és a legközelebbi csillagrendszer közti potom 40 billió kilóméteren csak ez a 9 kis bolygócska kering ennek a távnak alig az 1 tízezrelékén belül... nyilván TELE VAN kisebb nagyobb égitestekkel a naprendszer legalább az Oort felhőig ZSÚFOLTAN ...
  • globint
    #3
    Kornan, szerintem neked van igazad. Sötét anyag-kruplit dugtak a szonda kipufogójába, asztán az lefogja a sebességet. Vazze, ez a megoldás!!
  • Csirke4
    #2
    "másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb, "
    Ez még 2 hónap alatt is alig több mint egy mikrométer fele, nem? Mivel mérnek ilyen pontosan?
  • Kornan
    #1
    Pedig én aszittem, hogy setétanyag került a kipufogócsőbe.