Sikerült 14 kvantumbittel számolni
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Hadd osszam meg veletek ez a megmásithatatlan és mindent "überelõ"
eredet magyarázatot!
Figyelem,gyenge idegzetûek ne nézzék meg:)!
http://www.youtube.com/watch?v=xw2I0jAJqcI
De nem igazán világos számomra, hogy ezt miért hoztad föl? Pont, hogy a tudományos magyarázatokat támasztja alá az, hogy nem igazán lehet meghúzni a határt, egyáltalán nem jelenthetõ ki az, hogy az élet egy olyan dolog, aminek nincs köze az élettelenhez, és nem jöhetett volna létre külsõ értelem nélkül, és alakulhatott volna ki ilyen formában mûködõképesen. Az élet is egy kémiai rendszer, aminek felfoghatatlanul sok ideje és lehetõsége volt kialakulni, és fokozatosan továbbfejlõdni.
Továbbá azt sem értem, hogy miért vagy kiakadva azon, hogy "darwini evolúció"val magyarázzuk, helyettesítsd be a definíció jelentését és máris nem definícióval lett magyarázva. Problem? xD
http://www.origo.hu/tudomany/20110131-mesterseges-bakteriumok-chemoton-az-elet-definicioja-maig-nincs-eleg-jo.html
http://scifihumuhely.sfblogs.net/2011/02/12/az-elet-magyar-definicioja/
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2011/02/04/Mi_az_elet/
Nagyon be vagy gyöpösödve csónakkormányos...
Amihez nem értesz, ahhoz inkább ne szólj.
2. Darwin az élet kialakulását sem definiálta.
3. Nincs semmi sem önmagával definiálva, sem magyarázva, csupán a fejedben lehet egy kis zavar, vagy rossz a felfogóképességed, esetleg szövegértelmezési problémával küzdesz.
"Mert ha spontán kialakulhatott élet, akkor onnantól már a darwini elmélet alapján magyarázható az élet változatossága."
Tehát ha spontán kialakulhatott az önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer, akkor onnantól már a darwini elmélet alapján magyarázható az élet változatossága. A deifinícióval "magyarázzuk" a definíciót.
Szóval akkor mi az élet?
A hülyegyerek.
Egyébként van egy jó módja, hogy honnan lehet megállapítani, hogy mik az ilyen "elhallgatott" dolgok, és mik a kamuk. Amikrõl te is tudhatsz, és így fellelhetõ a neten, az garantáltan nem elhallgatott...
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Egyetlen lényeges dolog van csupán, hogy kialakulhatott-e élet spontán. Hogy hol és mikor, az teljesen lényegtelen. Mert ha spontán kialakulhatott élet, akkor onnantól már a darwini elmélet alapján magyarázható az élet változatossága.
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
Linkeljek Hitler és a nácik egy marsbázisra menekültek témájú tudományos cikket?
A fémgömbhöz: nem gondolod hogy 2 milliárd év eltüntetné a rovátkolást?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
http://www.subversiveelement.com/FossilizedHumanFootprints.html
Köztük a 200 millió éves "cipõs" lábnyomról, meg a többi 300 millió évesnél régebbiekrõl.
Vagy ezekrõl:
http://latogatok.hu/print.php?news.2160
500-600 millió évesnél régebbi leletekrõl, köztük a több, mint 2 milliárd(!) éves fémgömbökrõl.
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
Számomra az valószínûbb, hogy a sötét anyagnak nevezett jelenség dimenziójában vannak az emlékeink, agyunk csupán "antenna".
koszi
"1%-os valtozas a dns-ben 4^300000000 kulonbozo variaciot jelent a bazisparokban"
Ezzel mit akartál alátámasztani?
"felhivnam a figyelmedet arra tenyre hogy a dns csak minimalisan valtozhat , kulonben nem johet letre utod a him es nosteny szervezet kozott
tehat ha az evolucio letezne, biztos nem kulonnemu lenyekkel szorakozna"
A minimális változás elõny, mert nagy véletlen változás esetén nagy az életképtelen egyed létrejöttének esélye. A kétnemûség szintén elõny, hiszen ez lehetõséget ad arra, hogy a különbözõ úton kifejlõdött jó tulajdonságokat tudnak egyesülni egy új egyedben.
Te mit gondoltál, hogy ha nagyobbak lennének a véletlen változások lépései akkor gyorsabb/hatékonyabb lenne az evolúció?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
De a macskákat is lehet nézni.
Mivel az altalam leirt alogoritmust kb. 10 eve sikerult leprogramoznom az egyik korai cnna chipen, ezert nyugodtan kijelenthetem, hogy mukodokepes a dolog. Egyebkent osszesen reteg 4 kell hozza, ami ebben az esetben vga kepminosegnel kb. 1,2 millio neuront jelent ez a szazmilliard rendelkezesre allo neuronhoz kepest ez eleg keves. Es ez nem csak 1 ember felismereset kepes elvegezni, hanem barmilyen mintat, a betuktol kezdve a kedvenc csokink logojaig. Raadasul mindezt parhuzamosan vegzi az adott halozat, tehat elvileg 1 khz-es 'orajelnel' a parhuzamossag miatt masodpercenkent akar 1000 mintat is fel tudnank ismerni. Persze ennyire nem erolteti tul magat az agy, maximalisan kb. 2 msec/minta sebesseggel dolgozunk, persze nem folyamatosan, mert az faraszto lenne a magas szintu feldolgozo rendszereknek. (tul sok talalat jonne tul gyorsan)
Egyebkent egy parhuzamos digitalis rendszer, mondjuk egy videokartya, amiben van 256 processzor, amik 2 GHz-en mennek, kepes akar 256000000 1 kHz-es magot emulalni. Meg mindig messze van az ember tobb milliard neuronjatol, de azert a klasszikus minta felismeresben mar majdnem olyan jo mint az ember, csak pontosabb. Persze ertelmezni nem fogja, de felismeri mi lathato a kepeken.
Írtál egy jó kurvanagy számot, hogy mekkora variáció lehetséges 1% -nál, valóban ez 3 milliárd génpár esetében jó nagy (nem kell ehhez óriási matematikai tudás). Az embereknél 0,1% (kb. 3 millió gén) változik, ennek is szép nagy a variáció száma, mégis lehetséges, és millió év alatt a változások száma (a + befolyásoló tényezõk hatására) bõven elérheti az 1, sõt 10% -ot is.
A folyamat egyébként ennél is jóval bonyolultabb, aminek ha akarsz utánanézhetsz, ha nem akkor maradj buta.
azert mert mindketto nagy szam a jelentesuk meg nem ugyanaz, felhivnam a figyelmedet arra tenyre hogy a dns csak minimalisan valtozhat , kulonben nem johet letre utod a him es nosteny szervezet kozott
tehat ha az evolucio letezne, biztos nem kulonnemu lenyekkel szorakozna
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
es amikor kitalaltak meg azt se tudtak mia fasz az a dns
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
Amikor feltöltöm a kádat vízzel a lehetséges permutációk száma (1000*10^23)!.
Ez nem bizonyít semmit.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
a neuralis halozatokrol alkotott velemenyed helyes, csak koze nincs az agymukodeshez , ha a reakcioidokbol kiszamolod hany neuronretegen halad keresztul az informacio , rajossz hogy nincs is ott olyan sok neuron, mikozben a frekvencia is alacsony 1 khz, kvantum procresszor nelkul eselytelen lennel
de ajanlom figyelmedbe a debreceni egyetemrol szarmazo intervallum szamitogepek matematikai alapjait is
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
, a majom- ember kozotti dns kulonbseg 4%
es a fajok kozotti atmenetek is hianyoznak az elovilagbol
ugyhogy a velemenyem az kezeld ezt az evolucios bizbsazst ovatosan
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
Rossz hirem van mindkettotoknek: Az evolucio letezik es ugy nez ki, hogy valoszinuleg Isten otlete volt... :-)
"A plazmonok is viszont hullámok, modulálásukkal ugyan hordozhatnak akár digitális jeleket is ... A digitális technológiában ugyan GHz-ekrõl beszélünk, de ezek nem hagyományos értelemben vett rezgést jelölnek, hanem a másodpercenkénti egyenárom "lökések" számát."
Az a gond, hogy a nagyfrekvencias radiojelek nagyon erzekenyek az interferenciara. Hiaba hasznalhato egy ilyen rendszer, ha a szomszed szobaban egy kapcsolo altal okozott elektromagneses zaj teljesen kitorli a rendszer memoriajat. Es akkor biztos ami biztos, se tavvezetek, se mobiltelefon nem volt az epulet kozeleben. Egyszeruen tul erzekeny a technika a hetkoznapi hasznalathoz. Meteres vastagsagu faraday kalitkat megnem rakhatunk minden chip kore.
Marad az optikai rendszer, ami eleg nagy frekvenciaju (akar a feny hullamhosszanak a felet is hasznalhatjuk), eleg olcso es annyi energiat sem igenyel. Mivel mar vannak optikai repeater-ek ezert ezen az alapon lehetne bonyolultabb rendszereket is epiteni. (egyelore csak nagyok lennenek, de engem nem zavar ha egy szuperszamitogep hegy meretu)
"amikor egy kepen felismered az ismerosodet, kvantum szamitas hajtodik vegre a fejedben hagyomanyos szamitogeppel "vegtelen ideig" tartana, de ilyen a sakk , es az olyan feladatok ahol nagyon sok lehetoseg kozul kell kivalasztani a helyes megoldast"
Valojaban ilyenkor egy asszociativ cellularis matrixon fut le egy differencia szorasnegyzetek osszegenek minimumat kereso algoritmus. Viszonylag primitiv a kod (9-10 sor c-ben), csak sok processzor (neuron) van es mindegyiken egyszerre fut le, pixelenkent mas-mas adatokkal. Ilyet mar tudunk kesziteni, akar hagyomanyos gepen is, de keszult belole cnna es cnnd-s valtozat is.
Az agy mar szep lassan felterkepezheto. Reszben all egy neuralis kapcsolati matrixbol, egy neuralis suly matrixbol es az aktualis gerjesztesi allapotbol. Ezen adatok osszessege adja a kognitiv rendszert. (tehat nem eleg csak a kapcsolatokat, nem eleg csak a sulyokat es nem eleg csak a gerjesztest lemasolni, egyutt mar jo) Jelenleg egy eger agyanak a szintjen jar a vilag legnagyobb ilyen celu gepe (ibm gyartmanyu), de persze adatot meg csak egy hangyanyit toltottek bele. (a beolvasas eleg problemas)
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
"A tudomány jelenleg még nem tart ott, hogy leugathasd!" - ilyen alapon bármilyen baromsággal elõ lehetne állni.
Ezek a homályban levõ rendszerek, amellett, hogy nem biztos, hogy képesek a tudatot reprodukálni, mint ahogy persze ebben a kvantumszámítógépeknél sem lehetünk azért biztosak, hogy meg tudjuk csinálni, de még is képesek lehetnének arra, hogy a jelenlegi technológiát evolutív módon folyatssák.
Már 10 éve vagyunk beleragadva a szilicium alapú mikroelektronika technológiájának csapdájába. 10 éve nem tudjuk a processzorok órajelét pár GHz-nél tovább emelni. Ha igaz pl. az, amit eddig olvasgattam a plazmonok 100 000 GHz-re adnának kb lehetõséget annélkül, hogy ehhez egy atomerõmûvet kéne a CPU-hoz mellékelni.
A gond az ugye többek között, hogy a hagyomáyos digitális elektronikus számítógépek esetében az elektronok, mint valami rendkívül bonyolult csõvezetékben a göz, vagy a víz áramolnak. A procik, az elektronika gyakorlatilag hõerõgépeket jelentenek. Ez az egyik korlát, fogyasztás és a rendszer mûködése szempontjából is. Az energia szükséglet egyenesen arányos a számítási képességgel, a rendszer összetettségével, és a frekvenciával, gyakorlatilag az átfolyó áram mennyiségével ugye. A jelenlegi technológiát használva, amikor egy egyenáramot biztosító tápegységbõl jövõ elektronok áramlása jelenti a rendszer alapját biztos, hogy nem leszünk képesek 100 000 GHz-et pár watt fogyasztása árán összehozni. Egyszerûen az egyik oldalon befolyó elektronokat valamivé át kell alakítani különben nem mûködik az egész. Általában hõvé. Na de ki akar egy több ezer fokos mini nap mellet melózni, nem igaz:D
A plazmonok is viszont hullámok, modulálásukkal ugyan hordozhatnak akár digitális jeleket is, de egy adott hullám nem kell, hogy nagy energát hordozzon, a jel összetettségével ez nem áll összhangban. A rádióadás ugyan annyi energiát jelent, ha egy sima zenei A hang jön, vagy ha a Londoni Szimfónikusok adják jel Bizet Carmenjét.
A digitális technológiában ugyan GHz-ekrõl beszélünk, de ezek nem hagyományos értelemben vett rezgést jelölnek, hanem a másodpercenkénti egyenárom "lökések" számát.
Most ott tartunk, hogy a szükséges számítások elvégzésére már "cunamikat" kéne létrehozni, csak mert nem használjuk ki a gyenge szellõ hatására, vagy valami önrezgés miatt is keletkezõ finoman fodrozódó tenger adta lehetõségeket.
Érdekes módon a történelem ismétli önmagát:)
Edison cége anno 100 éve próbálta eröltetni az egyenáromú elektromosság elterjedését, de ha õ gyõz soha nem terjedt volna el annak korlátai miatt, ehhez a Tesla által kitalált, hullámokon alapuló váltóáram volt csak képes.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A tudomány jelenleg még nem tart ott, hogy leugathasd! A kérdés ma még nem eldönthetõ.Csak szólok.
Ha viszont hiten alapul a világnézeted, akkor nem szóltam. Nagyon jó, hogy köztünk vagy és ilyen harcosan véded eszméidet és terjeszted az igét, hgy az emberek végre láthasssák....
... õööö, most végül is kinek a nevében is szólsz?
<#hehe>#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs