59
-
csibra #19 Az U-233 nem használható atombombákban. Piszkos bombában igen, de olyat csak a terroristák csinál(ná)nak (ha lenne nekik). Ugyanakkor használható páncéltörő lövedékekhez, amikhez használják is. Az A-10-esek ilyennel lövik szét a tankokat, illetve az amcsi tankok űrméret alatti páncéltörő lövedékeik is ilyenek. Szegényített urán lövedékként keress rá. A tankok szétlövésén kívül még piszkos bombaként is működnek, mert sugározni ezek is sugároznak, csak nem annyira mint az U-235 és társaik. -
Kryon #18 "Ha nem lehet hadászati célokra felhasználni a mellékterméket, akkor nem fogja egyhamar felváltani."
U-233 miért is nem használható hadászati célokra?
Siethetnének a fejlesztéssel, mert egy atomerőművet felépíteni minimum 5 év és 10 éven belül itt az energiaválság, amihez képest a hitelválság móka és kacagás volt... -
F1End #17 "Mivel a hűtéshez nem vizet használnak, sokkal kisebb a robbanás kockázata, amit Fukusimánál a gőz felgyülemlése és a víz lebomlásával keletkezett hidrogén idézett elő."
Nem vízhűtásű generátorokat, ha jól tudom már több, mint 50 éve is alkalmaztak, az atom-tengeralattjárók meghajtása során (Alfa osztály, de a USS Seawolf is), szóval ez szerintem megoldható lenne az urániumos erőműveknél is.
"Miért? Hegyekben áll a felesleges Plutónium..."
Mert a vannak kész plutóniumkészlettel nem rendelkező országok is.
-
philcsy #16 "A reaktormagban extrém hatalmas erejű sugárzás van, ami a sót viszonyag gyorsan bontaná kémiailag."
Egyszerű ionok alkotta sókat alkalmaznak. Ezekben nincs kémiai kötés. Az ilyen sóolvadékban kizárólag elektrosztatikus erők hatnak. -
halgatyó #15 Ha jól értem, akkor ez egy szaporító gyorsreaktor verzió. Valójában a tórium csak a szaporítás kiinduló anyaga, a hasadóanyag az U-233.
Szerintem ez ugyanígy működne az U-238 kiinduló anyaggal és plutónium hasadóanyaggal. Ez kb. másfélszeresére növelmé az emberiség energiakészleteit.
Az olvadéktól egy kicsit tartok. A reaktormagban extrém hatalmas erejű sugárzás van, ami a sót viszonyag gyorsan bontaná kémiailag. Ezt le kell kezelni valamilyen segédrendszerrel. Pont a cirkóniumburkolat az, amit az erős sugárzás nem rongál túlságosan, bár amiről én tudok, az nyomottvizes reaktor ami sokkal szelídebb sugárzással ostromolja a cirkóniumrudakat, mint egy gyorsreaktor.
Mindenképpen jó lenne, ha legalább ebbe az irányba elindulna az emberiség.
Nomeg a fúziót több erőfeszítéssel kellene kutatni, valahogy elaludtak ezen a téren. -
#14
"Erőművünk nekünk is van, de atombombánk az nincs."
Ez azthiszem, hogy nem jó érv, miért szállították el az oroszok a hulladékokat? :D máramíg... -
Doktor Kotász #13 Igen.
Az USA is csak azért vásárolja fel a ruszkiktól, mert félnek, hogy valamelyik aparatcsik elcserélné egy lamborghinire. Nincs rá szükségük, mert náluk is sok a felesleg. De inkább a sajátjukat zárolják, a ruszkikét meg felvásárolják, mert az a tuti, ha egy erőműben hasznosul, és nem a feketepiacon csap le rá valami diktátor. -
Doktor Kotász #12 "Ha nem lehet hadászati célokra felhasználni a mellékterméket, akkor nem fogja egyhamar felváltani."
Az erőművek manapság már felvásárolják a leszerelt atomfegyverek hasadóanyagát fűtőelemnek. Az USA nagy felvevője a volt SZU atomfegyverek hasadóanyagának.
Tehát a felvetésed alaptalan. Majd minden országnak van atomerőműve, míg az atomfegyverek egy zárt klub kiváltságai. Erőművünk nekünk is van, de atombombánk az nincs. -
Vers #11 toriumbol 200 evre elegendo mennyiseg van a foldon, ugyhogy vagy elfogadjatok ezt vagy mehettek vissza a fara -
philcsy #10 "(igaz, annak brutális aktivitáskoncentrációja van, de higítani mindig lehet)"
Na ez az amit SOHA nem csinálnak. Hígítással csak a radioaktív hulladék mennyisége és ezzel a probléma nagysága nő. Pont az ellenkezőjét csinálják, ha lehet csökkentik a radioaktív hulladék térfogatát. Ha valamit adnak is hozzá azt csak a stabilizálás miatt (oldékonyság csökkentése, mechanikai szilárdság) teszik.
A többivel egyetértek.
http://dept.phy.bme.hu/phd/dissertations/kophazi_disszertacio.pdf -
#9
Miért? Hegyekben áll a felesleges Plutónium... -
kvp #8 Folyekony femsoval hutott tenyeszto reaktorra mar volt egy kiserlet, a detroit-i fermi 1-es ami 1966-ban le is olvadt amikor a hutokozeg belekotott a hocserelo egyik szelepebe. 4 evbe telt amire egyltalan sikerult lezarni a rendszert. Az amerikaiak azota sem probalkoztak hasonlo rendszerrel. A fermi-es mar ugyanaz a vizforralos rendszer ami japanban olyan nepszeru. (ugyanaz a ceg epitette) Ez sem tul jo, de a tenyesztoreaktorukhoz kepest meg mindig stabilabb. Jelenleg csak a GE japan reszlege dolgozik femso huteses reaktoron, de meg japanban sem kaptak ra engedelyt. (ugyanis a legkisebb szivargasnal is maga az aktiv futoanyag jon ki a reaktorbol, nem a felaktivalodott viz es a futoelemek boritasa mint most japanban)
A toriumos rendszer a cikkben szereplo formajaban nem biztonsagos. Futoelemes valtozatban viszont nem hasznalhato. Egy plutonium alapu gyorsreaktor terve mar megvolt korabban is, itt magyarorszagon, de az orosz rendszer felrobbanasa es az amerikai leolvadasa utan nem mertek befejezni. A hozza valo futoanyagot par eve vittek el kfki-bol az elozo kormanyzat alatt a zavargasok utan, pedig jopar atombomba kijott volna belole. Egyebkent most is van egy hasonlo terv, magyar-cseh-szlovak kozos egyuttmukodesben, hasonloan kiserleti reaktorkent, gazhutessel es 3-as reaktorban is alkalmazott selejtezett atombombakbol kinyert mox (uran es fegyverminosegu plutonium) futoanyaggal. Nem most tudni mi lesz ebbol a projectbol.
ps: A gyorsreaktorokban meg az a jo, hogy jarmufedelzeti rendszer is keszitheto beloluk, tehat igy akar egy tankba vagy repulogepbe is lehet reaktort tenni. Hatranyuk, hogy az elkeszult prototipusok kozott 50% feletti a felrobbantak aranya... -
Caro #7 Először is a cikk téved azon a ponton, amikor azt írja, hogy a tórium radioaktív ezért hasad.
Elvi akadálya nincs neki, hogy nem radioaktív hasadóanyagunk legyen, csak a természet épp ilyen, hogy nem létezik. De nincs a kettő közt ok-okozati összefüggés. Ha valaki nekiállnak ólomatomokat hasítani (amik nem radioaktívak), abból is termelhetne energiát, de láncreakciót nem tud belőle építeni.
A másik: a sóolvadékos reaktor régi-új ötletének nincs köze a tóriumhoz, uránnal, plutóniummal is működik.
Ami miatt nagyon jó, azon kívül ami a cikkben is van: hogy HOMOGÉN! A sóban oldott hasadóanyag egyenletesen van elkeverve, és menet közben vegyi úton lehet hozzáadni az üzemanyagot és kivonni a "nukleáris hamut" (de szép kifejezés :)).
Megfelelő só megválasztásával itt is elérhető az inherens biztonság a melegedéssel szemben. Viszont CSAK annyi hulladék keletkezik, amennyi a tényleges hulladék (igaz, annak brutális aktivitáskoncentrációja van, de higítani mindig lehet). Nem marad a hulladékban cirkónium, felhasználható urán, stb.
Persze az U-235 U-238 arányt (ha ebben gondolkodunk) nem tudjuk kémiailag módosítani, így mégis szükséges a kampányszerű működés. Kivéve, ha nagy tisztaságú U-235-öt tennének bele, de az az, amit biztosan nem fognak.
A kiégés viszont egyenletes, tehát a lehető legjobban felhasználjuk az üzemanyagot, szemben a hagyományos reaktorokkal, amikben "deréktájt" a legintenzívebb a láncreakció.
A Jolly-joker: úgy tervezik meg, hogy a reaktor a geometriája miatt legyen kritikus. Tehát ha szétfolyik a sós massza, akkor nem lesz kritikus, az csak a reaktortartályban működik.
Viszont igaz, hogy korrozív a só, de nem kell 100 bar < nyomású tartály és ez igen nagy különbség! Így a hűtőközegvesztés sokkal jobban kezelhető. (Nem 100 baros víz spriccel ki a törésen)
A szabályozórudak itt csak a gyors szabályozmás miatt szükségesek. Ezen kívül a termodinamikai hatásfok is magasabb, mert nem korlátozza a kritikus hőmérséklet, mint a víznél. -
philcsy #6 Pont ez jutott nekem is az eszembe. -
#5
De az is milyen érdekes, hogy a tóriumos cikk azután pár nappal került fel hogy valaki feldobta a japán atomerőműnél nem? 
-
#4
Azért a cikk lényege megint úgy az utolsó bekezdésekben van.
Szal bravó, egy viszonylag semleges közeget, a vizet, ami csak jelentős meghibásodás esetén jelenthet problémát, mellesleg valami szeleppel, ami csak a H2-őt engedi ki, a jelenlegi probléma sem lépett volna föl. Valszeg van ilyen, hiszen a legtöbb anyagon egyszerűen átdiffundál a hidrogén.
Szal ezt a közeget kicserélnék egy ilyen fluoros valamilyen közegre. Képzelem mit tudna katasztrófa esetén egy ilyen maró, ráadásul rádioaktív felhő csinálni a környezettel, ha ez kiszabadul.
A szabályzó rudak itt is fenn akadhatnak akármi miatt, megszaladhat a reaktor ez a fortyogó massza akár 1-2 ezer fokot érhet el, elkezdhet forrni szétvetve, felrobbantva az erőművet, aztán meg szaladjon kimerrelát. Nem kell ahhoz égnie, hogy gázok/gőzök keletkezzenek. Gondolom nem véletlen, hogy a '60-as évek óta azért nem erőltetik ezt a technológiát.
-
#3
csa... -
Szefmester #2 Pedig lehet hogy de. :P
Több szabad urán marad a bombákba. -
Jimmyke #1 Ha nem lehet hadászati célokra felhasználni a mellékterméket, akkor nem fogja egyhamar felváltani.