Megmentheti a tórium az atomenergiát?

Miért? Hegyekben áll a felesleges Plutónium...

Folyekony femsoval hutott tenyeszto reaktorra mar volt egy kiserlet, a detroit-i fermi 1-es ami 1966-ban le is olvadt amikor a hutokozeg belekotott a hocserelo egyik szelepebe. 4 evbe telt amire egyltalan sikerult lezarni a rendszert. Az amerikaiak azota sem probalkoztak hasonlo rendszerrel. A fermi-es mar ugyanaz a vizforralos rendszer ami japanban olyan nepszeru. (ugyanaz a ceg epitette) Ez sem tul jo, de a tenyesztoreaktorukhoz kepest meg mindig stabilabb. Jelenleg csak a GE japan reszlege dolgozik femso huteses reaktoron, de meg japanban sem kaptak ra engedelyt. (ugyanis a legkisebb szivargasnal is maga az aktiv futoanyag jon ki a reaktorbol, nem a felaktivalodott viz es a futoelemek boritasa mint most japanban)

A toriumos rendszer a cikkben szereplo formajaban nem biztonsagos. Futoelemes valtozatban viszont nem hasznalhato. Egy plutonium alapu gyorsreaktor terve mar megvolt korabban is, itt magyarorszagon, de az orosz rendszer felrobbanasa es az amerikai leolvadasa utan nem mertek befejezni. A hozza valo futoanyagot par eve vittek el kfki-bol az elozo kormanyzat alatt a zavargasok utan, pedig jopar atombomba kijott volna belole. Egyebkent most is van egy hasonlo terv, magyar-cseh-szlovak kozos egyuttmukodesben, hasonloan kiserleti reaktorkent, gazhutessel es 3-as reaktorban is alkalmazott selejtezett atombombakbol kinyert mox (uran es fegyverminosegu plutonium) futoanyaggal. Nem most tudni mi lesz ebbol a projectbol.

ps: A gyorsreaktorokban meg az a jo, hogy jarmufedelzeti rendszer is keszitheto beloluk, tehat igy akar egy tankba vagy repulogepbe is lehet reaktort tenni. Hatranyuk, hogy az elkeszult prototipusok kozott 50% feletti a felrobbantak aranya...

Elõször is a cikk téved azon a ponton, amikor azt írja, hogy a tórium radioaktív ezért hasad.
Elvi akadálya nincs neki, hogy nem radioaktív hasadóanyagunk legyen, csak a természet épp ilyen, hogy nem létezik. De nincs a kettõ közt ok-okozati összefüggés. Ha valaki nekiállnak ólomatomokat hasítani (amik nem radioaktívak), abból is termelhetne energiát, de láncreakciót nem tud belõle építeni.
A másik: a sóolvadékos reaktor régi-új ötletének nincs köze a tóriumhoz, uránnal, plutóniummal is mûködik.
Ami miatt nagyon jó, azon kívül ami a cikkben is van: hogy HOMOGÉN! A sóban oldott hasadóanyag egyenletesen van elkeverve, és menet közben vegyi úton lehet hozzáadni az üzemanyagot és kivonni a "nukleáris hamut" (de szép kifejezés 😊).
Megfelelõ só megválasztásával itt is elérhetõ az inherens biztonság a melegedéssel szemben. Viszont CSAK annyi hulladék keletkezik, amennyi a tényleges hulladék (igaz, annak brutális aktivitáskoncentrációja van, de higítani mindig lehet). Nem marad a hulladékban cirkónium, felhasználható urán, stb.
Persze az U-235 U-238 arányt (ha ebben gondolkodunk) nem tudjuk kémiailag módosítani, így mégis szükséges a kampányszerû mûködés. Kivéve, ha nagy tisztaságú U-235-öt tennének bele, de az az, amit biztosan nem fognak.
A kiégés viszont egyenletes, tehát a lehetõ legjobban felhasználjuk az üzemanyagot, szemben a hagyományos reaktorokkal, amikben "deréktájt" a legintenzívebb a láncreakció.
A Jolly-joker: úgy tervezik meg, hogy a reaktor a geometriája miatt legyen kritikus. Tehát ha szétfolyik a sós massza, akkor nem lesz kritikus, az csak a reaktortartályban mûködik.
Viszont igaz, hogy korrozív a só, de nem kell 100 bar < nyomású tartály és ez igen nagy különbség! Így a hûtõközegvesztés sokkal jobban kezelhetõ. (Nem 100 baros víz spriccel ki a törésen)
A szabályozórudak itt csak a gyors szabályozmás miatt szükségesek. Ezen kívül a termodinamikai hatásfok is magasabb, mert nem korlátozza a kritikus hõmérséklet, mint a víznél.

Pont ez jutott nekem is az eszembe.

De az is milyen érdekes, hogy a tóriumos cikk azután pár nappal került fel hogy valaki feldobta a japán atomerõmûnél nem? <#taps>

Azért a cikk lényege megint úgy az utolsó bekezdésekben van.
Szal bravó, egy viszonylag semleges közeget, a vizet, ami csak jelentõs meghibásodás esetén jelenthet problémát, mellesleg valami szeleppel, ami csak a H2-õt engedi ki, a jelenlegi probléma sem lépett volna föl. Valszeg van ilyen, hiszen a legtöbb anyagon egyszerûen átdiffundál a hidrogén.

Szal ezt a közeget kicserélnék egy ilyen fluoros valamilyen közegre. Képzelem mit tudna katasztrófa esetén egy ilyen maró, ráadásul rádioaktív felhõ csinálni a környezettel, ha ez kiszabadul.

A szabályzó rudak itt is fenn akadhatnak akármi miatt, megszaladhat a reaktor ez a fortyogó massza akár 1-2 ezer fokot érhet el, elkezdhet forrni szétvetve, felrobbantva az erõmûvet, aztán meg szaladjon kimerrelát. Nem kell ahhoz égnie, hogy gázok/gõzök keletkezzenek. Gondolom nem véletlen, hogy a '60-as évek óta azért nem erõltetik ezt a technológiát.
<#ijedt>

csa...

Pedig lehet hogy de. 😛

Több szabad urán marad a bombákba.

Ha nem lehet hadászati célokra felhasználni a mellékterméket, akkor nem fogja egyhamar felváltani.