Letámadás

Beszélgetni, hülyéskedni jó, ezt nem lehet msn-en vagyis nem úgy lehet... de nekem is van sokszor, hogy nincs kedvem sehova se menni.

Különben sem értem, hogy mi a jó ezekben a kocsmás hangulatú helyekben. Szívod passzív dohányosként a füstöt, üldögélsz(amit otthon is tudsz), és iszod a sört, aminek ráadásul olyan ocsmány íze van, hogy hihetetlen.

Én ilyenkor az arcukba szoktam lépni.

Bennem az elsõ komment olvasása közben a következõ kérdés fogalmazódott meg: Miért van az hogy az emberek minden jelentéktelen f..ság miatt topiknyitási kényszer éreznek magukban? Lehet nyitok is egy topicot neki hogy megkapjam a választ

ez szerintem egy egyéni probléma, nem jellemzõ dolog ez.
barátoktól/ismerõsöktõl is függ hogy mennyire rámenõsek ilyen téren

Hát ez az, de amikor már azt vágják a fejedhez, hogy akkor kockulj otthon, meg legyél boldog a gépeddel, az már durva....

Mindig ezzel jönnek, de amikor meg mégis elmegy az ember, akkor nem is foglalkoznak azzal, h de jó, h ott voltál...semmi ilyesmi...Amikor meg egyszer nem megy valahova, akkor meg jaaaj...

..és mit ezen magyarázkodni?
Ha nem nem, senkinek semmi köze hozzá.

neked akarnak jót...

Üdvözlet!
Mondja meg nekem valaki, hogy miért van az, hogy ha valaki nem akar menni, nincs kedve bulizni, akkor gyakorlatilag letámadják, állandóan otthon ülõsnek mondják?
Egyetlen egyszer hívtak volna, de mivel körülményes lett volna odautazni(!!), ezért inkább nem mentem, és egybõl letámadtak, csesztettek, h miért nem megyek.
Már ezerszer volt ilyen, de teljesen más emberekkel, volt osztálytársakkal, stb.
Miért van ez? Egyszerûen miért nem tudják elfogadni az emberek azt, ha valakinek nincs kedve valamihez? Miért kell egyáltalán indokokat keresni mindig? Miért nem lehet elfogadni egy egyszerû "nem" szót?
Erre keresem a választ. Szóljon habozás nélkül, aki tudja.