19
Qwiki - a jövő wikipediaja
-
#19
up -
#18
Ezzel a Qwikivel az a gond, hogy pont a wikipedia lényege nincs benne, nem lehet gyorsan, nagy mennyiségű információhoz hozzájutni vele. Inkább a National Geopgraphic oldalán tudnám ezt elképzelni. -
Dean Winchester #17 hmmm érdekes jól hangzik de a wiki-t fogják sokan használni
elég ha belegndolsz!
itt hangot hallasz meg képeket látsz
nos neked konkrét info kell akkor wikinél legörgetsz és látod is amit akarsz itt meg beletekerve nemtudod,hogy pontosan meddig tekerj a neked kellő információig.
nem mellékesen wikiről simán kicopyzom ami nekem kell és nyomtathatom is , itt meg hogyan teszem ezt? :D
szóval nem valami jó, de érdekes -
#16
...elég csak arra gondolni, hogy majd egy évtizede lehet bárkinek videó-telefonálni, mégis elenyésző a használata, pedig a 3G hasít...
Amikor telefonálok nem kell a látott képi infó, sokkal fontosabb a tartalom az elmondott szövegben.
Ugyanez a párhuzam igaz a gépelt és elmondott szövegre is.
Nagyon fontos emellett a párhuzamos hozzáférés az adatokhoz, ha valaki az előbbiek alapján nem látja ennek az előnyeit! A könyv bárhol kinyitható, a weboldalra bárhol rápillanthatok, de az elmondott infó csak "sorfolytonosan" áramlik - mindenki ismeri a "térjünk a lényegre" mondást...! -
#15
Azért jó lenne elolvasni ÉS megérteni, amit Garfield próbált itt elmagyarázni, de mint minden, amit át kéne gondolni az süket fülekre szok' találni, (ezért élnek belőlünk sokan jól meg, mert alapvetően nem szeretünk végiggondolni dolgokat...)
Csak egy példa:
Egy kisfloppy 1.44MByte kapacitású.
Egy gépelt oldal tipikusan 30 sorból, soronként 80, de inkább 60-70 karakterből áll.
Egy gépelt oldal tehát kb. 2000 karaktert jelent.
Egy gépelt oldal ha 8 bites ABC-ben van kódolva, kb. 2kByte információ, Unicode-ban ez 4kByte.
Azaz egy kisfloppy-n 737 "sima ABC-ben" kódolt infót vagy 368 oldalnyi Unicode szöveget lehet tárolni.
Ez egy irodalmi mű terjedelme kb, azaz egy könyv.
Egy 1GByte-os memókártyán ennek a 700 szorosát, azaz 700db könyvet lehet tárolni.
Ennyi könyvet az emberek jelentős többsége nem hogy elolvas, de kézbe sem vesz az élete során.
Egy-egy max. 100-200kByte-os kép ezt a mennyiséget nagyjából felezi, de talán még annyit sem csökkent rajta.
A fentiek miatt a QWiki-re igaz, hogy irreális ezért a rendkívül híg információtartalomért ennyi byte-ban kifejezett információt áramoltatni!
Túl sok "kByte-forintba" kerül az így megkapott infó és nagyon nehéz bármit csinálni vele!
Csak hogy még egy példa legyen: Az ókorban az információt tekercsekre írták és szinte lehetetlen volt benne navigálni. Utána valaki kitalálta, hogy vágjuk fel a tekercset lapokra és fűzzük össze őket az egyik oldalukon! Amikor ez megtörtént, az emberiség előtt a gyors információ elérés lehetősége valósult meg, ami a mai napig nem halt ki!
A "videó-információ" visszatérés a tekercsekhez... -
#14
Nem tudom mi lehet az oka, én is csak simán kimásoltam a kódot és beillesztettem ide.
Megpróbálom megint:
<iframe class='qwiki-player' type='text/html' width='480' height='270' src='http://www.qwiki.com/embed/Linkin_Park' frameborder='0' scrolling='no'></iframe>
-
#13
próbáltam én is, de ez nekem nem épül be... -
#12
próba:
<iframe class='qwiki-player' type='text/html' width='480' height='270' src='http://www.qwiki.com/embed/Győr' frameborder='0' scrolling='no'></iframe> -
#11
A kimásolt kódot beilleszted ide és kész! Azért írtam én is hogy teszt az első hsz-ben mert nem tudtam hogy ez az iframe-es szerkezet ide be tud épülni. -
#10
Az megvan de én ahhoz vagyok hülye, hogy hogyan rakom be ide fórumra :D
? -
#9
A qwiki weboldalán ha megnézel egy cikket a felső sorban van egy megosztás hasáb, abban van facebook twitter stb. és oldalt a zöld ikonra kattintva megkapod az embed kódot beállítási lehetőségekkel. -
#8
Az embed részt hogyan kell beilleszteni? -
#7
Nagyon durva ez a QWiki, nekem nagyon tetszik! Hatalmas "találmány"! -
#6
pex -
#5
Igazából már a nyitó hsz-ben is leírtam : "Persze ez soha nem lesz olyan részletes mint egy írt szócikk tehát a wikipedia helyét nem veszi át " Nyitott kapukat döngetsz. Ennek nem az a lényege, hogy pontos részletes lexikális adatokat nyújtson, arra ott a wiki. Ez az egész inkább olyasmi mint egy 21.századi tudakozó, viszonylag egyszerűbb kérdésekre kapunk egy látványos rövid és tömör választ. Ugyebár az eredeti telefonos tudakozóban sem fog nekünk senki hosszú órákon át felolvasni semmilyen lexikális tartalmat.
A 3. kérdésedre a válasz, nem kell túl sok tárhely mivel a képeket, videókat, szövegeket úgy tölti le máshonnan a rendszer, pl. a felolvasott szöveg is nagyrészt wikipediaból van. Az egész egyetlen flash program ami összegyűjti ezeket az adatokat, a hanganyag meg egy felolvasó rendszer ami "streamel" a hallgató felé, tehát nem foglal tárhelyet a szerveren.
-
Garfield #4 Igazából egyvalami zavar borzasztóan, amit csak alátámaszt a hálózatsemlegességről folytatott vita: miért van szükség az információ ilyen sávszélesség-, tárhely- és úgy általában erőforrászabáló megjelenítésére, amikor tudjuk, hogy jóval egyszerűbben, gyorsabban is közzé lehet tenni? Miért nézzek meg egy jóval kevesebb információt tartalmazó videót, mint egy Wiki szócikket, miközben a videó jóval több erőforrást is vesz igénybe? Miért kell a mobiltelefonomon csilivili XHTML-es, Flash-es sz*rokat meg szutyok oldalakat nézegetni, ha az az információ alkalmas lenne arra, hogy a már régi, és szépnek egyáltalán nem mondható, viszont pár kb-os WML-ben férjenek hozzá? És itt jön be a hálózatsemlegesség kérdése: merthogy csodálkozunk, hogy a szolgáltatók puffognak a hálózati terhelés miatt. Hogy most mennyiben van igazuk, az egy kérdés, a lényeg, hogy adott egységnyi információ overhead-je iszonyúan megnövekedett. -
Garfield #3 Egyszerűen nem látom értelmét az egésznek: lassú, nehézkes, és az információk egy szűk rétegét lehet csak így megjeleníteni.
1. Hasonlítsuk már össze az információbefogadás sebességét ennél, illetve a szöveges Wikinél.
Qwiki
Wiki
Melyikben találunk több hasznos információt?
Melyikben találjuk meg nagyobb valószínűséggel a minket érdeklő információt? És itt most nem az információmennyiség miatti különbségre gondolok, hanem hogy keresek egy konkrét dolgot és megnézném a szócikken belül.
2. A Wikiben 17 millió szócikk van 270 nyelven? Mikor fognak itt 270 nyelven készíteni videókat ugyanarról a szócikkről?
3. Vajon mennyi helyet foglal el a 3 millió Qwiki szócikk és mennyit 3 millió Wiki szócikk? Mekkora lehet az egy szócikkre eső tárhely-igény a Wikinél és a Qwikinél? Mekkorák az üzemeltetési költségek a két rendszer esetében?
4. Példálózva két Wiki-szócikk, amire kiváncsi lennék Qwikiben:
Comparison of file systems
Depeche Mode discography
5. Keresztrefernciák használata akár a szövegben, akár bibliográfia a végén?
Egyetlen előnye van: látványos. Csak épp érdemi, gyors információszerzésre nem alkalmas. Ha tudom, hogy van ennél részletesebb, könnyebben és gyorsabban kezelhető információforrás, akkor miért venném igénybe ezt?
U.i.: Aki esetleg nem értené, mi is vele a probléma, csak keressen otthon egy vastag, de legalábbis közepesen vastag könyvet és játsszon el a gondolattal, hogy akkor ezt most elolvasná vagy meghallgatná? -
#2
tetszik -
#1
QWIKI
Ez egy embed próba nem biztos hogy mükszik:
Most olvastam egy cikket ( cikk )erről a szerintem nagyon jó kezdeményezésnek tűnő webes alkalmazásról a neve qwiki. A lényege az egésznek az, hogy ugyanúgy működik mint egy wikipediás szócikk csak interaktív az egész, egy bemutatót látunk és hallunk, mert a szöveget felolvassák miközben képekkel illusztrálják a lekért információt! Persze ez soha nem lesz olyan részletes mint egy írt szócikk tehát a wikipedia helyét nem veszi át de pl. én teljesen el tudnám ezt a rendszert akár nyílvános információs termináloknál képzelni de ha csak könnyed általános információra vágyunk dolgokról arra is jó.