146
  • Pares
    #106
    Kedves Irasidus. Tisztában vagyok a törzsfejlődéssel. Jelenlegi ismereteink szerint sokáig csak bacik éltek a földön. Az ötletem (ami az igazat megvallva csak ezen cikk olvasása után jutott eszembe, és fogalmazódott meg bennem először) abból indul ki, hogy van még mit találni az ősi kőzetekben (mondjuk egy újabb Nasa-s felfedezés, csak most az élet kialakulásának sebességével kapcsolatban? Galapagos-szigetek?). Nem beszéltem én szuper fejlett civilizációkról, sőt, kifejezetten civilizációra sem gondoltam, csak egy kisebb kultúrára, valamilyen értelmes lényekre, akik éltek, tudtak egymással kommunikálni, meg ilyenek, aztán valamiért kipusztultak. Vagy mit tudom én. Azt sem tudni biztosra, hogyan alakult ki az élet a Földön, és a tárgyi bizonyítékok is elég hézagosak milliárd éves távlatokban. Ezért is lelkesedtem föl azon, hogy azt írtad, Te többet is tudsz arról írni, hogy az ilyen régi civilizációk nyomait hogyan kereshetnék. Erre azóta semmit sem írtál ezzel kapcsolatban. Bár már nem is várom.



    Áh... Sg fórum...
  • Kara kán
    #105
    És itt van a japán elsüllyedt város, piramisostól: Jonaguni.
  • Kara kán
    #104
    A fekete-tengeri öv itt van.
  • Irasidus
    #103
    5 millió éve nem éltek emberek, így igen véletlen - amit nem nehéz találni bármire (akarsz fogadni?). Amúgy az 5 millió éves(!) emlékezetet komolyan gondoltad?

    Vannak területek amiről biztos keveset vagy semmit nem tudunk, de egy fejlett civilizáció nem csak a Perzsa öbölben hagyna nyomot, amit telefúrtak már és búvárok ezrei kutatják az olaj miatt...
  • haxoror
    #102
    A Gibraltárost azért írtam mert dokumentáltan létezett egy néphit, "legenda" az ókorban amiről utólag kiderült hogy 5 millió éve ténylegesen meg is történt.
    Ami számomra érdekes benne az az, hogy nem igazán jut eszembe bármi ésszerű ok amiért pár ezer éve akárki is arra gondolhatott volna hogy Gibraltár valamikor egy természetes gát volt ami egyszer csak átszakadt és így jött létre az a tenger ami (az ő szemükben) mindig is ott volt ahol, valamiért még is így gondolták.

    A jégkorszak végi Perzsa-öböl sztori lényege nem az áradás (helyesebben: lassú feltöltődés és a terület lakhatatlanná válása) hanem az, hogy adva van egy hatalmas terület (ami gyakorlatilag Mezopotámia folytatása) és ami időben és térben is nagyon közel van a termékeny félholdhoz DE mivel időközben ellepte a tenger ezért ma, azon kívül hogy éltek ott is emberek, semmit sem tudunk róla.

    "kik lehetnek egyáltalán jelöltek, és mikor, és miért?"
    Na ezt kérdezem :)
  • Kara kán
    #101
    Én semmit sem hiszek, és mindent hiszek, ellenkező bizonyítékig.
  • Irasidus
    #100
    Te elhiszed a paleocivilizációkat, a 12500 évvel ezelőtt volt globális özönvizet? Ha nem, akkor igazad van, csak akkor egyértelműben fogalmaz kérlek, mert félreérthető voltál.
  • Kara kán
    #99
    Elsüllyed világ sok van.
    A Fekete-tenger partközei részeiben is lehet.
    Japán partjainál biztosan van, mert víz alatti piramist már találtak.
    Ja, hogy ti erről még nem hallottatok? Bocsesz!
    Ádám hídját már meg sem merem említeni.

    Kedves Irasidus!
    Nem hiszem, hogy te nekem újat tudnál mutatni, de azért csak rajta.
  • kisemlős
    #98
    daktikus = daktilus
  • kisemlős
    #97
    Az attól függ... jambus, vagy daktikus verslábakat használó dinófajról van szó?
  • Irasidus
    #96
    Ha ezért írtad akkor ugye tudod, hogy a fokozatos melegedés fokozatos (évezredes) vízszint emelkedést jelent nem áradást... Tudod az embernek van lába.

    Nincs kedvem "írni", amikor az emberek többsége (nem te) a törzsfejlődéssel sincs tisztába, vagy a paleolitikumba képzel szuper fejlett civilizációkat (nyom nélkül)... Kezdjük talán azzal, hogy kik lehetnek egyáltalán jelöltek, és mikor, és miért? Azt se felejted el hogy egyedül egy viszonylag hosszú ideig (legalább pár 100 évig fejelt korszakig) létezett, Technikai civilizációnak megtalálására lenne némi esély, egy verseket író, teoretikus Dinófaj megtalálása lehetetlen.

    Ha ezzel egyetértetek, akkor folytatom.
  • haxoror
    #95
    Pont ezért írtam ezt: "kb 10.000 évvel"
    Mint ahogy a földművelés és letelepedés kezdete sem dátumhoz kötött a félholdban.

    btw "Ha valaki érdekel leírhatom a szakemberek szerint mit lenne érdemes keresni, vagy megvizsgálni... "

    kezdhetsz írni
  • Irasidus
    #94
    "Az egészben számomra az az izgalmas hogy a Perzsa-öböl lakhatatlanná válása és a termékeny félhold "beindulása" jó ezer évvel átfedik egymást, jó lenne körbe nézni hogy mik lehetnek az öböl alatt :)"

    Talán olaj? Egyébként Anglia-Dánia közötti területen (a tenger alatt) több kőkorszaki közösség is létezett. Tudjuk, kutatják, pedig a tenger alatt van... Ami valóban nem jelenti az, hogy éppen a Perzsa-Öböl alatt nincs nem éltek a kőkorszakban emberek. Egyébként nem varázsütésre pont 10 000 éve ért véget a jégkorszak, ez fokozatos volt... ne csináld már.
  • haxoror
    #93
    Ha már a vízözön szóba került:

    Ezt a sztorit mindig szerettem :)

    Gaius Plinius Secundus (23 AD – August 25, 79)

    "At the narrowest part of the Straits, there are mountains placed to form barriers to the entrance on either side, Abyla in Africa, and Calpe in Europe, the boundaries formerly of the Labours of Hercules. Hence it is that the inhabitants have called them the Columns of that god; they also believe that they were dug through by him; upon which the sea, which was before excluded, gained admission, and so changed the face of nature"

    és: Zanclean flood
    1+1=?
    Vajon csak beletrafáltak, vagy működik a kollektív tudatalatti?

    Más, csak úgy:
    15.000 évvel ezelőtt a jégkorszakban a tengerek vízszintje 120 méterrel volt alacsonyabb a mainál:

    Külön felhívnám a figyelmet a Perzsa öbölre, mai átlagos mélysége 50 méter, a Perzsa öböl szárazföld volt akkoriban.

    kb 10.000 évvel ezelőtt véget ért a jégkorszak, a Perzsa-öblöt elöntötte a tenger, a mélyebb részeket hamarabb, a magasabb részek mint szigetek egy ideig fenn maradtak...

    Még egy kép, a félhold jobb szarva hiányzik :)


    Az egészben számomra az az izgalmas hogy a Perzsa-öböl lakhatatlanná válása és a termékeny félhold "beindulása" jó ezer évvel átfedik egymást, jó lenne körbe nézni hogy mik lehetnek az öböl alatt :)
  • Irasidus
    #92
    Milliárd évvel ezelőtt mikrobák éltek (mit ahogy a Földi élet kezdete óta eltelt idő 2/3-ban ez volt a helyzet). Mintha a teljes törzsfejlődés valahogy hirtelen eltűnt volna az ismereteid közül...
  • Irasidus
    #91
    Egész Földet elárasztó vízözön bizonyíthatóan nem volt. Ellenben minden nép legendájába aki áradásos területen (vagy közelében) élt megtalálható egy vízözön legenda. Nekik ugyanis az volt a világ. A Bibliai vízözön valóban a Mezopotámiai városállamok egyik (ismétlem egyik) ilyen áradását örökíti meg, a sok közül... De ez a 12.500 megint egy áltudományos humbug. Ugye te sem tudod, hogy jött ki ez a szám? Nyugi én sem, pedig már kérdeztem és azok sem tudják akik ezt terjesztik...
  • e57
    #90
    Szerintem ez nem így van.

    Ha az emberiség végső pusztulásáról van szó, akkor magának kell, hogy építsen előre emléket, mert helyette senki sem fogja megtenni.

    Téged nem zavarna, ha tudnád, hogy neked nem lesz emléked, ha meghalsz? Pár hónap múlva már a sírdombod sem látszana. Azt sem tudnák, hogy valaha léteztél, eszébe sem jutna senkinek, hogy keresse a nyomodat.
  • Kara kán
    #89
    Nekünk nem síremlékeket kell építenünk, hanem élnünk kell.
    Akinek szeme van, az majd meglátja.
  • e57
    #88
    Lehet hogy volt 100 millió éves epizód is. Én amiket láttam, az kb 5000-ig ment. Volt egy ami 500 ezerig, de az csak 1 mondat volt, hogy addigra már semmi nyomunk nem marad.
    Kövületek azért biztos maradnak, de azzal még nem él túl a kultúránk. Lehet lesz néhány olyan kövület amelyen lesz műtéti nyom, esetleg egy platina csípőprotézis...
    Mondjuk ami nagyon érdekes volt, hogy a méz légmentesen lezárva akár több ezer évig fogyasztásra alkalmas állapotban fennmarad. Állítólag van ókori egyiptomi méz lelet, amit bevizsgáltak és ehető. Mondjuk ez inkább a méhek érdeme, nem az emberé.
    Én a mai emberiségtől valami olyasmit várnék, hogy egy esetleges katasztrófa után, ha minden ember elpusztul, és akár sok ezer év múlva idegenek megtalálnak egy "emlékművűnket" akkor tudják, hogy kik éltek itt.
    5000 évet az ókori egyiptomiak is "túléltek", nem? Ettől azért csak többre vagyunk képesek.
  • Kara kán
    #87
    5k a fenét. Én láttam olyan részt, amely 20 (vagy 100?) millió évet ugrott előre.
    A koponyáink (megkövesedve?) még megvoltak.
  • kisemlős
    #86
    Túléli, az ötezer éves fém leletek, egyáltalán nem ritkák.
  • e57
    #85
    A History csatornán pont mostanában megy egy sorozat arról, hogy mi történne, ha egyik napról a másikra eltűnnének az emberek. Ez ugye abban a formában nem történhet meg, hogy hirtelen eltűnünk, mert minimum a több milliárd holttest megmaradna, és már ez befolyásolná az első pár hónapot, de mindegy a filmben az az alapállás, hogy hirtelen népesség=0. És akkor taglalják, hogy mi történne 1 nap, 1 hét, fél év, 1 év, 5 , 10, 20, 50, 100, stb... év múlva, egészen kb 5000 évig elmennek.

    Ami engem meglepett, hogy a mai modern épületekre maximum 200-300 évet mondanak mielőtt teljesen összeomlana. Ez nem tűnik túl soknak, jó persze a filmben 0 karbantartás van, de akkor is.
    Úgy 5000 év körül már szinte semmi nyoma nincs az emberiségnek.
    Az hogy a vas/acél/beton szerkezetek elporladnak rendben van, de mi a helyzet az alumínium, réz, bronz, arany, ezüst, műanyag tárgyakkal? Pont azért megy a nagy öko hiszti, mert a tesco szatyor öröké hirdetni fogja, hogy gazdaságos, nem bomlik le. Vagy mégis?
    A mai ember elég sokat tesz azért, hogy a kultúráját megőrizze. Engem meglep, hogy pár száz, esetleg 1-2 ezer évnél tovább nem élne túl bennünket.
  • Kara kán
    #84
    Az özönvíz legendája majdnem biztos, hogy a kb. 12.500 évvel ezelőtti, a utolsó égkorszakot lezáró nagy olvadás kollektív memóriában fennmaradt emléke, bár én szoktam néha kacérkodni azzal, hogy az özönvíz esetleg az a kb. 5500 évvel ezelőtti esemény lehetett, amikor a Földközi-tenger vize átvágta magát a Boszporuszon és feltöltötte a kb. 120 méterrel alacsonyabb vízálással rendelkező Fekete-tenger medencéjét. De nem ez a lényeg! A lényeg az, hogy komoly civilizáció kialakulásához azért kell pár ezer év, ez magyarázza, hogy az özönvíz után kb. 5000 évig az emberiség semmit nem tudott felmutatni. A robbanás a mezőgazdaság megjelenésével következett be, amely lehetővé tette több ezres emberi közösségek kialakulását kis helyen, vagyis a városok megjelenését, pl. Úr és Uruk.
    Szóval, atlantiszok megjelenése nem ment olyan könnyen.
  • Pares
    #83
    Engem is.
  • Pares
    #82
    Szerintem meg neked nem megy. Atlantisz 11500 évvel ezelőtt >>>pusztult el<<<. Tehát létezése, aranykora, az valószínűleg valamikor az utolsó jégkorszak idejére tehető (ha létezett).

    A kereket meg már elég korán felfedezték (érdekes mód nem az egész világon, csak itt Eurázsiában terjedt szét, ha jól tudom Amerikában az őslakosok nem ismerték).

    Balumann: Atlantisz esetében a teljes pusztulás elég könnyen elképzelhető. Egy társadalom, annak ellenére, hogy fejlett, relatíve kis területre koncentrálódva (egy nagyobbacska sziget) egy komolyabb természeti katasztrófát, ami esetleg még figyelmeztetés nélkül is csap le, nem biztos, hogy sokan túlélnének. (Innen terjedt volna szét a Vízözön legendája?)
  • haxoror
    #81
    még mindig érdekel
  • Pares
    #80
    Tudósok el tudják olvasni az egyiptomi hieroglifákat és a maja képírást is, úgy mint a sumer kőtáblákat vagy az indiai szanszkrit iratokat. Az más kérdés, hogy a jelentésüket nem mindig értjük (a maják esetében a szövegkörnyezettől függően értendők a szavak jelentései, ezért is nagyon bonyolult nyelv, és nehéz volt megfejteni), innen adódnak a viták. És amint Te is írtad, rengeteg olyan irat van (mint pl.: a Biblia is), amint rengetegszer átírtak, más nyelvekre, átfogalmazták az (számukra) >>>érthetetlen<<< részeket, esetleg átírták a történetet úgy, hogy az megfeleljen az akkori ideológiáknak. Ez véleményem szerint csak pont azt erősíti, hogy abszolút nem lehet szó szerint venni ezeket az ősi írásokat, és épp ezért nem is lehet szerintem fantazmagóriának venni. Szerinted ha 8500 évvel ezelőtt beleírtam volna egy iratba, hogy mobiltelefon, vagy hogy űrsikló, akkor abból milyen fogalom alakult volna ki az évezredek alatt? Persze ez nem mindig igaz, de a szövegkörnyezet teszi gyanússá a dolgot, nem egy két szó.
  • Pares
    #79
    Balumann... Pár hozzászólás alatt szépen összekevertétek kisemlőssel egyetemben a témákat, és jól kiforgattátok a szavaim. Ehhez gratulálok.
    Igazad van, az emberiség és a tudás halhatatlan. Elpusztíthatatlanok vagyunk, akár mi történjék is velünk, ripsz-ropsz, egy két generáció, és mintha mi sem történt volna. Mit nekünk atomháború, mit nekünk vírusok, mit nekünk aszteroidák, mit nekünk klímaváltozás... Konkrétan csomó dolgot el tudok képzelni, ami miatt összeomlik a társadalom, előjönnek az elnyomott ösztönök, stb. Most komolyan, annyira elképzelhetetlen ez az egész?

    "Lenyűgöző, hogy miket hagytak hátra azok az emberek, de akkor is rengeteg minden ellent mond annak, hogy azok igazak legyenek, és akármilyen furcsa is, nincs olyan aminél az kizárható lenne, hogy mindezek a fantázia szüleményei.

    Egyszerűen képtelenségeket állítasz, megszállottságod a témában jó nagy szemellenzőt tesz eléd, a legjobb magyarázatok meg bizonyítékok sem lennének elegendőek ahhoz, hogy elismerd, hogy tévedsz. Mert ugye "bármit meg lehet magyarázni" meg "bármire rá lehet fogni, hogy hamisítvány"..."

    De most Te miről beszélsz? Az "rendben", hogy képtelenség, de most mi képtelenség? Az, hogy az ősi Indiában, Kínában, Afrikában, Amerikában talán nem hallucinálták azokat a tüzes szekereket, hanem olyan valamit írtak le saját szavaikkal, amit láttak, csak nem tudták, hogy mi az? Vagy az Atlantiszos verzió a képtelenség (amit nem én hoztam fel)? Ez az, hogy össze-vissza beszéltek, és Ti se tudjátok már, hogy mibe kössetek bele.
  • karesz6
    #78
    OFF

    Én megmondom mi lessz itt pár ezer év mulva ha akkor még lessz emberiség. 3 kaszt lessz: férfiak, nők és androidok akiket félig isten félig ember teremtett (vv szandika). Az androidoknál egy jelentősebb evolúciós lépés is megfigyelhető lessz amit az válát majd ki hogy szájuk olyan méretűre nő hogy egy kisebb esés esetén(pl ágyról, megbotlás stb) az ajkuk súlyánál fogva könnyen eltörheti a nyakukat. Emiatt a szexuális magatartáshoz tartozó emóciók illetve mozgások szervezése az agykéregből gerincvelői szintre került át egy zárt reflexívbe. Ezen felül az említett népcsoport a technika fejlődésével különböző előnyöket érhet el pl: megfelelő mikrokristályokat építve a mellbe/fenékbe ültetendő szilikon implantátumokba majd a kristályokat egy határozott szorítással összezúzva abból hő szabadul fel átmelegítve a vonatkozó területet. Ez télen igen praktikus tud lenni. Ezután nincs más feladatunk mint a vonatkozó testrészt vízbe lógatni majd 15-20 percig főzni (ez az androidok számára fájdalommal nem jár) ezután ujra használhatjuk ezt a praktikus funkciót.
  • Kara kán
    #77
    Jaj, hogy te milyen olyan vagy!

    A latin speciel egy olyan nyelv, amelynek dallama, hanglejtése, sokmindene megmaradt az újlatin nyelvekben: franciában, olaszban...hadd ne soroljam. És ugye nem ez a lényeg, mert tökéletesen ismerjük a nyelvtanát, tudjuk pl. hogy nincsenek olyan csapdái, mint a sok hangsúllyal trükköző kínainak. Latin, görög, de talán a héber is... ezek nyílt titkok, sima ügyek.

    A gond, és ebben igazad van, - de miért nem ezzel hozakodtál elő? - az olyan nyelvekkel van, mint az egyiptomi vagy a sumir.
    De én fogadni mernék veled, hogy azok az egyipt-/sumerológusok, akik ezeket a nyelveket elég jól megismerték, feltalálnák magukat, ha egy időgéppel visszalőnénk őket a múltba. Természetesen szükség lenne egy kis aklimatizációra... ez természetes.
    De mondjuk ez nem is csoda; pl. egy székely atyafi is elég sokáig csak áll Budapesten, és néz, mint borjú az új kapu előtt, de pár hónap múlva belerázódik. A probléma nem is a nyelvvel van, a probléma bent van a fejekben. Nem olyan könnyű alkalmazkodni azért.
    Egyébként megsúgok neked egy nagy titkot: találtak valami sumér kottaszerűséget, tudod, amikor a zene hangjegyeit lejegyzik. A tudóstársak ezek alapján rekonstruáltak is sumér zenét, bele is hallgattam, de már nemtom hun van a link.


  • kisemlős
    #76
    (Ez a kronológia nem igen megy Neked. Hisz’ Atlantisz a leírások szerint, csupán 11500 éves lenne.)

    de Balumann felvetését megerősítve:
    Az emberiség egyik legnagyobb találmánya a kerék. Egy világégés után, nyilván az életben maradtak azonnal használták volna.
    Ha pedig így történt volna, akkor a második legnagyobb találmányt is, a boltívet. Viszont a két dolog alkalmazása közt, több ezer év telt el…
  • kisemlős
    #75
    Kedves Ebikurosz!

    Nem, nem elírás. A vízből való oxigénfelvétel felvetésed kisarkítva, kereszteztem az ebihalat korábbi neveddel, Epikurosszal. :-) Kérlek, ezt az egyszerű tréfát nézd el nekem. Nos, a felvetésedre válaszolva.

    Minden írott szöveget elfogadhatunk egy kódolt adathalmaznak. Ez esetben a legkisebb egység, lehet betű, rovás, kép, vagy akár szíjra kötött csomó. Amíg nincs meg a kódhoz tartozó jelkulcs, addig a szöveg megfejthetetlen.
    Ha sikerül felállítani egy jelkulcsot, (minél kevesebb nyelvemlék van az adott korból, annál könnyebb, hisz kisebb mintára kell alkalmazni), akkor megkaphatjuk a szavakat. A szöveg a szavak ismeretétől még nem nyer értelmet. Szintén több olvasata létezhet.

    Pares által felvetett ősi nyelvemlékek holtnyelveken íródtak. Olykor valaki átírta óegyiptomira, arról ógörögre, majd latinra. A latin szöveget valaki angolra fordította, más valaki pedig magyarra. Ennyi átírat következtében az amúgy sem feltétlenül valós tartalom valószínűleg erősen sérült.

    Talán, tényleg, nehezen érthető hozzászólásomban, arra kívántam utalni, hogy a korai írott emlékek visszafejtése számtalan csapdát rejt magában. A képírás esetén hiába sikerül az adott kép jelentését megfejteni, a képbetűk közötti összefüggés még akkor is több megfejtésre ad okot.

    A latin holt nyelv. Ergo, nem ismerjük sem a dallamát, sem a ritmikáját. Az, hogy a szókincsét és nyelvtanát, amit ismerünk, elsajátítod, nem jelenti azt, hogy képes lennél az adott nyelven beszélni. Gondolj csak azokra a rádiós játékokra, amikor egy külföldivel olvastatnak fel magyar szavakat, még ha megfelelően, a nyelvtani szabályok szerint ejti ki, gyakran, akkor is érthetetlen. Másrészről a hiányozna az a háttéranyag, ami nyelv használójának megvan.

    Küszködésedre a római csak annyit mondana: Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus. :-)
  • Balumann
    #74
    Oké, akkor most kezdjünk el ismét logikusan gondolkodni. Mennyi az esélye, hogy olyan katasztrófa történjen, hogy az az emberiséget a kőkorszakba visszataszítsa, mégha a populáció meg is csappanna? Ha túléli néhány ember, akkor azok nem tudnának megőrizni semmit a megszerzett tudásból?
    (arról meg már nem is beszélek, hogy honnan teremne ide akkora vízözön, hogy pl. elárasszon mindent, még a többezer méter magasan fekvő területeket is). És továbbra is, mennyi a valószínűsége, hogy az mindent elpusztít, és semmi sem konzerválódna meg a jövő számára, ami alapján beazonosíthatnák milyen technológiával rendelkeztük. Akár 7-10 ezer évre, de akár évszázmilliókra is.

    Lenyűgöző, hogy miket hagytak hátra azok az emberek, de akkor is rengeteg minden ellent mond annak, hogy azok igazak legyenek, és akármilyen furcsa is, nincs olyan aminél az kizárható lenne, hogy mindezek a fantázia szüleményei.

    Egyszerűen képtelenségeket állítasz, megszállottságod a témában jó nagy szemellenzőt tesz eléd, a legjobb magyarázatok meg bizonyítékok sem lennének elegendőek ahhoz, hogy elismerd, hogy tévedsz. Mert ugye "bármit meg lehet magyarázni" meg "bármire rá lehet fogni, hogy hamisítvány"...
  • Pares
    #73
    Most nem igazán értem, hogy akkor miről is beszélünk. Egyezzünk már meg abban, miről megy a vita:

    1. Milliárd évvel ezelőtti földi civilizációk
    2. Az "ősemberek" idejében ("csak" százezer évekkel ezelőtti) létező fejlett emberi civilizáció
    3. A régi legendákban, eposzokban, iratokban leírt jelenségek (idegenek vagy nem, most lényegtelen)

    Az első esetre írtam azt, hogy kötve hiszem, hogy bármilyen nyomát is találhatnánk, hiszen milliárd éves távlatokban, változó környezetben nem sok dolog képes fennmaradni.

    A második esetről speciel én nem beszéltem, azt más hozta fel. Gondolom ez az "Atlantisz" tematikája...

    A harmadikról beszéltem én az utóbbi néhány posztomban. Mindez az emberi civilizációk kialakulásának kezdetén játszódhatott, innen a fennmaradt emlékek. Ez esetben, már mint amikor egy "idegen" civilizáció látogatott ide, nem tudom, milyen tárgyi bizonyíték maradhatott volna utánuk, a számtalan szöveges és nyelvi emléket leszámítva.

    Szóval válasszatok egy témát, mert így csak elbeszélünk egymás mellett.

    "Akármennyire is győzködöd, elsősorban magadat erről, nincs igazad."

    Értem.

    "7000 év múltán is találnának egyértelmű bizonyítékot pl. arra, hogy használtunk áramot, elektromos árammal működő készülékeket, valószínűleg járműroncsokat is találnának, beazonosítható alkatrészekkel például. Rengeteg dolog maradna."

    Ez attól függ, hogy hogyan telne el az a 7000 év. Ha a társadalom és a civilizációnk folyamatosan fejlődne a mostani állapotától kezdődően akkor igen, valószínűleg tudnák, hogy mi is volt mostanában. Viszont ha történne valami, ami vissza taszítaná az egész civilizációt a kőkorszakba és jól megcsapná az emberi populációt is (Vízözön?), akkor ez már nem olyan biztos... (ez a második verzió egyébként).

    "Nem az iratokból tudjuk, hogy milyen eszközöket használtak az ősemberek, vagy a későbbi népek... Tudod egy eszköz, egy épület, vagy éppen az étkezési szokások, stb. sokat elárul a készítőjének tudásáról."

    Én nem ősemberekről beszéltem! Keverednek a témák...

    "Mi az ami megmaradna a mai korból nem 7000 hanem millió év múlva? Pl.: az időkapszulák, de ismerünk 7000 éves, üveg, fa, márvány, gránit eszközöket is, sőt szövet darabok is konzerválódtak, az épületek maradványanyai teljesen jól kivehetők, a hulladékgödrök "ételmaradványairól nem beszélve". Az meg ne felejtsd el, hogy ezek megtalálása igen nehéz mert kevesen éltek 7000 éve, és kevés tárgyat használtak ma viszont tonna számra telemerünk, nem csak lebomló anyagokat... (Ja, hogy ezt elfejetjük ugye? A nem lebomló műanyagok százezer tonnáit, az elhasznált fűtőelemek millió évekig sugároznak tele mesterséges elemekkel... és ezek nem 7000 év múlva is meglesznek.)"

    Valóban vannak dolgok, amiknek 7000 év múlva is fenn kéne maradnia, ideális körülmények közt. Csak valószínűleg az a bizonyos műanyagdoboz nem egy ideális helyen fogja eltölteni azt a 7000 évet. Meg ha nem történik semmi a civilizációval 7000 évig, fejlődünk tovább, akkor az egésznek semmi értelme.
  • Balumann
    #72
    Akármennyire is győzködöd, elsősorban magadat erről, nincs igazad. A felszínen valóban nem maradna semmi, ha 7000 évig nem nyúlnánk ezekhez, de vannak bizonyos körülmények, amik konzerválják az adott tárgyakat, épületeket. 7000 év múltán is találnának egyértelmű bizonyítékot pl. arra, hogy használtunk áramot, elektromos árammal működő készülékeket, valószínűleg járműroncsokat is találnának, beazonosítható alkatrészekkel például. Rengeteg dolog maradna.
    Igen, például a Holdra küldött szondák is, műhold maradványok amik akkorra már valószínűleg csak űrszemetek lesznek, de akkor is.

    De ez is csak egy a döntő érvek közül, sok más dolog is ellentmond azok valóságtartalmának...
  • Irasidus
    #71
    Nem az iratokból tudjuk, hogy milyen eszközöket használtak az ősemberek, vagy a későbbi népek... Tudod egy eszköz, egy épület, vagy éppen az étkezési szokások, stb. sokat elárul a készítőjének tudásáról.

    Mi az ami megmaradna a mai korból nem 7000 hanem millió év múlva? Pl.: az időkapszulák, de ismerünk 7000 éves, üveg, fa, márvány, gránit eszközöket is, sőt szövet darabok is konzerválódtak, az épületek maradványanyai teljesen jól kivehetők, a hulladékgödrök "ételmaradványairól nem beszélve". Az meg ne felejtsd el, hogy ezek megtalálása igen nehéz mert kevesen éltek 7000 éve, és kevés tárgyat használtak ma viszont tonna számra telemerünk, nem csak lebomló anyagokat... (Ja, hogy ezt elfejetjük ugye? A nem lebomló műanyagok százezer tonnáit, az elhasznált fűtőelemek millió évekig sugároznak tele mesterséges elemekkel... és ezek nem 7000 év múlva is meglesznek.)
  • Pares
    #70
    "Isten szem szekér.
    Ami jelentheti:
    Isten szemével látta a szekeret.
    Isten szeme akkora mint a szekér.
    Isten szeme, nehéz, mint egy szekér.
    A szekérre isten szeme volt ráfestve.
    Isten szemmel tartotta a szekeret.
    Isten…"

    Attól függetlenül, hogy nem ilyen értelmetlen szóhantokról van szó, értem mire célzol. Mindenhogy lehet értelmezni, csak "úgy" nem...
  • Pares
    #69
    "Pares! Azok az ősi szövegek, amelyekre Te hivatkozol kihalt nyelvek. SENKI NEM BESZÉLI ŐKET!"

    Jó ég, Te miről beszélsz? Senki nem beszéli a latint? Senki nem tudja elolvasni a védákat? Senki nem tudja elolvasni az egyiptomi/maja/azték hieroglifákat? Az ősi kínai iratokat sem tudja senki elolvasni?

    A többihez:

    Félrebeszélés. Egészen biztosan nem tudnád magad könnyen megértetni, de ez abból adódna, hogy máshogy használták a szavakat, de biztosan meg tudnád magad értetni, és megértenének téged is.
    A kitalált hasonlataidra nem térnék ki bővebben, de legyen itt egy pár részlet az "olvashatatlan" Rámájanából (a kalkuttai Szanszkrit Egyetem tudósai által összeállított szövegkivonat):

    "Kharával együtt szállt be a repülő járműbe, amely ékszerekkel és a démonok képeivel volt díszítve, Olyan nagy zajt csapott, mint a felhőkből jövő dörgés." (3.35.6-7.)

    "Ez a kitűnő légi jármű, amelyet Puspakának neveznek, és amely mint a Nap, ragyog." (4.121.10-30.)

    "A repülő tárgy, mely hattyúval volt díszítve, nagy zajjal a levegőbe emelkedett." (4.123.1.)

    A Mahábháratából:

    "Emberek is mozogtak az égben a repülőgépeken, amelyek hattyúkkal voltak díszítve, és olyan kényelmesek voltak, mint valami palota." (Vana Parva 14, 15-22.)

    "A nagy úr egy önállóan mozgó légi járművet adott neki." (Vana Parva 207, Vss. 6-9.)

    Van még jó pár ilyen, csak nincs kedvem mindet leírni. De egyébként is tök mindegy, mert tutira jöttök valami kifogással.

  • Pares
    #68
    Mégis milyen iratokat találnának utánunk? A könyvek és egyéb iratok többsége 7000 év múlva már sehol sem lesz, nem beszélve az adathordozókról (USB, CD, DVD). A megmaradt iratokat meg ugyan úgy legenda vagy mese ként fogják kezelni, mint ahogy az manapság csinálják. A mai épületeinkből vajmi kevés maradna, talán néhány masszívabb gát meg ilyesmi maradna utánunk, na meg persze a piramisok és azok az ősi masszív épületek, amik ma is rendületlenül állnak, de max. ők is úgy csodálnák ezeket az épület maradványokat, mint mi a piramisokat világ szerte. Érzékenyebb technikai eszköz itt a Földön kötve hiszem, hogy megmaradna felismerhető állapotban 7000 év múltán is. Egyetlen bizonyíték, ami talán túléli, azok a Holdra és Marsra küldött szondáink, de a Holdon a becsapódó kőzetek, a Marson meg a szélsőséges időjárás több, mint valószínű, hogy idővel teljesen kikezdené ezeket a robotokat is.

    Én tudom mik maradtak 100-200 ezer évvel ezelőttről, hiszen a töri könyvek segítségével mindenkibe belesulykolják ezeket. Ennek kb. semmi köze a mostani témához, vagy akkor egymás mellett elbeszélünk. De ha már így szóba hoztad, akkor ismered-e azokat az anomáliákat, amik akkoriból vannak, vagy még korábbról?
  • Kara kán
    #67
    Komolyan mondom, amit ide beírtál az nekem fáj.
    Te csak ennyit tudsz a múltról és a kihalt nyelvekrűl?

    Ha visszamennél mondjuk 1000 évet, lehet, hogy kelekótyának néznének őseink, de kis idő után, ha jól viselkednél, tökéletesen meg tud értetni magad velük.

    Tovább megyek: ha 2000 évet mennél vissza az ókori Rómába úgy, hogy megtanultad a latint, velük is megértetnéd magad.
    De persze tárgytalan a dolog, mert te nem tudsz és nem is fogsz tudni latinul.