146
-
#146
vagy elfáradtak -
Irasidus #145 Úgy látom csak egy darabig érdekes egy téma, és nincs igazi vita. A vitapartnerek elmenekülnek, vagy másról beszélnek, vagy személyeskednek... -
Irasidus #144 Mállás. Link.
És ugye amiről én beszéltem annak ehhez semmi köze, a geológia nem ismeri a szakóca kifejezést - és lőn valóban - bár tényleg a földben is lehet találni ilyet! Akkor most ki a hülye? - ezt a bekezdés PSissy-nek szólt, nem neked. :) -
#143
Elírtad, no és aztán?
Mit jelent, áruld már el az istenért! -
Irasidus #142 Nem tudom ért-e azt - helyesen írva, hogy ez nem geológiai szakkifejezés, nem geológiai rétegződés, és úgy általában amiről beszélek az nem geológia... A por igen is létezik, láttam, hiába próbálod letagadni. Az értelmes kérdés itt valójában az lenne, hogy ebben a multidiszciplináris tudományban mit mit értenek por alatt?
Amúgy Kara kán írásából is láthatod, hogy hány helyen használják, a geológia éppen nem... Szóval nagyon szívesen olvasom a geológiai hozzászólásaidat, csak nem tudom miért nekem írod? -
Irasidus #141 Igen, elírtam, előfordul. Sajnos ebben a régi fórummotorban nem lehet semmit kijavítani. Sorry -
Pares #140 "Aszem DronkZero tudja ezt, ha nem itta el az eszét, és erre jár."
Mostmár mindent értek...
-
#139
És akkor folytatom.
A következő kategória a kavics, amely lehet:
- gyöngykavics: 2 mm - 4 mm
- folyami kavics: 4 mm - 64 mm
- folyami kő (nagy kavics): 64 mm - 256 mm
A töltőanyag-gyártók és -forgalmazóknál így kapható a kavics:
4/8 mosott, osztályozott gyöngykavics,
8/16 mosott, osztályozott kavics,
16/24 mosott, osztályozott kavics,
kulé kavics 32-125 mm,
24/40 mosott kavics,
24/40 mosott, osztályozott kavics. -
#138
homokszemszéknek ->> homokszemcséknek -
#137
Na, megvan!
A homok osztályozása az ISO 14688 szerint:
- finom: 0,063 mm - 0,2 mm
- közepes: 0,2 mm - 0,63 mm
- durva: 0,63 mm - 2,0 mm
Ami 0,063 mm alatt van az lisztszerű anyag (pl. a lösz vagy a cement).
Ami 2,0 mm felett van, az kavics (amelyet szintén osztályoznak szemcseméret szerint).
A homok alkotórészeit homokszemszéknek nevezzük.
-
#136
„A homok emlékeim szerint egységesen 0,3 mm átmérőnél nagyobb adalék (aggregate).”
Természetesen 0,3 mm-nél kisebbet akartam írni. -
#135
Tudtam hogy segedmunkas vagy egy alkesz komuves mellett. :)) -
#134
Jól mondom. --> Jól mondom? -
#133
A szemcseméret meg mást jelent a különböző szakmákban.
Az építőiparban, például, a beton adalék- vagy töltőanyagoknál a homokot és a kavicsot értik alatta.
A homok emlékeim szerint egységesen 0,3 mm átmérőnél nagyobb adalék (aggregate).
A kavicsnak több szemcsemérete van. Ezekkel a granulometria foglalkozik.
De úgy általában azt mondhatjuk, hogy van finom, közepes és durva.
Ami ennél is nagyobb, az a zuzalékkő.
Jól mondom.
Aszem DronkZero tudja ezt, ha nem itta el az eszét, és erre jár.
-
#132
Megmondom neked őszintén ezt a „máslásra” szót én sem értem, de a többit igen, úgyhogy kitöltöm a helyét valamivel. -
Merces #131 És mi többi dilettánsok értjük miröl irt, te meg valamiért nem, pedig a pongyola megfogalmazás ellenére illene..... -
#130
Nade...
Én mindenkinek beugatok, mert legfeljebb helyrerak. Ha meg kilób a lóláb, akkor kilóg.
És a dilettánsokkal is szeretek vitázni, legalábbis fórumon, mert úgy érdekesebb. :-) -
PSissy #129 "Hjülstrom-diagram a máslásra folyamatára vonatkozik," - mi az a szó ott középen mállás? Te milyen szakon végeztél?
A "finom szemcseméret" attól függ, milyen léptékről van szó, de mondjuk a kőzetliszt, az eléggé "finom". Miért pont attól a mérettől???? Mert a Nemzetközi Rétegtani Bizottság ezt állapította meg!
Tök mindegy, milyen "por", ilyen szakkifejezés nincs, erre próbálok célozni. A "por" az egy vulgáris kifejezés, weather you like it or not.
Felesleges beszélnem a geológiáról, mert nem érted.
"Tényleg? Miket nem mondasz... " Ez mire vonatkozik? mert pont az előző posztodban állítod, hogy a tektonika miatt rakódnak egymásra a rétegek.
Ha már szerinted osztom az észt geolból, legalább az alapvető dolgokkal tisztában lehetnél, és akkor nem írnál ilyeneket. folytathatjuk a vitatkozást, bár asszem nem sok értelme van. Én se ugatok be az kvantum-fizikusoknak, mert nem nagyon értek hozzá.
Ha neked jól esik, akkor hajrá. :) Ja, ha szerinted nem arra válaszoltam, amit írtál, akkor próbálj meg összefüggésekben értelmezni egy szöveget, hátha menni fog.
De biztosan ezt is jobban tudod, úgyhogy részemről ennyi volt, dilettánsokkal nem sok kedvem van beszélgetni. Ahoj! -
#128
Aranyoskám!
Enném meg azt a kis butus fejecskédet!
Miután én a nagybecsült magyar közvélemény előtt jól megszellőztettem annak a 2 brit tudósnak az elméletét, - mármint, hogy az özönvíz-monda a fekete-tenger elárasztásának emléke lenne - boldog és bódogtalan viszketegségi rohamot kapott nálunk, és elkezdték szakmányba gyártani a cikkeket. A Természet Világa is például, ahol egy lelki szegény szerző arra a következtetésre jutott, hogy ha még volt is elárasztás a Feteke-tengerben (FT), az lokális jelenség volt, tehát nem az volt az özönvíz. Bumm! Ekkora butákat!
Mán hogy lehetett helyi semmiség a FT eláasztása?!
Mitől a ménkűtől gondolt egyet a Földközi-tenger vize, hogy átcsapjon a keskeny földnyelven és belefolyjon keletre?
Hát, azért, édes lelkem, mert a világóceánok szintje megemelkedett. Olvadás volt! Ammeg nem lokális!!!!
Na, de nincs vége!
Ez a II. nagy felvonás volt a színjátékban!
Az első felvonás i.e. 10.000 körül történt, az volt a Nagy Özönvíz, amikor a világóceánok szintje 120 métert nőtt, és ellepett a víz sok mindent. Persze előtte is volt ugye az Ősi Özönvíz, 5 millió éve, amikor kialakult a Földközi-tenger.
A Kis Özönvíz i.e. 5000 körül történt, és akkor telt fel még jobban többek között a FT is, és kerültek víz alá a Tigris és az Eufrátesz torkolatának, deltájának hatalmas területei.
A Bibliába és más népek mítoszaiba valszeg ez utóbbi esemény került bele, mert a Nagy Özönvíz emléke nem valószínű, hogy fent tudott maradni.
-
haxoror #127 Azt írtam hogy a mítoszok jó része így működik:
adva van egy jelenség amire magyarázatot keresek (pl villámlás), gondolok egyet, kitalálok valami jól hangzó és könnyen emészthetó magyarázatot (az istenek dobálják le őket) és megyőzök másokat róla hogy ez így van.
Ennek a legendáknak az esetében nem ez történt, valaki előállt egy alapból nem is ismert(!) esemény ismertetésével hiszen senki sem tudott arról hogy a Földközi-tenger egykor ki volt száradva ÉS előállt egy magyarázattal is arra, hogy ez az állapot hogyan változott meg, ami utólag tökéletesen igaznak is bizonyult. -
#126
Jujj, ez már döfi! -
Irasidus #125 Szerinted a régészet ad-hoc módon működik? Vagy a történelmet úgy kell csinálni hogy gondolok egyet és erről meggyőzők másokat... ha ügyesen csinálom akkor igazam lesz? Ha nem így gondolod, akkor elnézést, valóban félre értettem. Akkor sajnálom. -
haxoror #124 Nem érted jól.
Semmi ilyesmit nem írtam.
Ha nem vagy biztos abban, hogy pontosan mire is válaszolsz akkor inkább spórold le a végéről a kioktatást, hülyén néz ki. -
Irasidus #123 "A szemcseméreti kategóriák felállítása egyáltalán nem önkényes. Ennek fizikai okai vannak, úgy mint szemcseátmérő, mozgat közeg áramlási sebessége, lásd Hjülstrom-diagram."
Hjülstrom-diagram a máslásra folyamatára vonatkozik, nem arra, hogy mikortól nevezzük valamit finomszemcsésnek... Azért ugye azt elárulod milyen mérettől nevezzük valamit "finomszemcsésnek", és miért pont attól mérettől? Nem mellékesen megjegyzem én nem geológiai porról beszélek, hanem a civilizációnk általi (figyelem nem szakszó!) por lerakódástól. Örülök, hogy arra figyelsz amit írok, és nem másról beszélsz. Beszélsz még nekünk egy kicsit a geológiáról? Olyan jó olvasni téged...
"Az egymásra rakódott rétegek NEM a tektonika miatt "vannak" egymáson, hanem a települési törvény miatt, lásd: Dollo-törvény. A tektonikának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy mi őrződött meg ellenben, nagyon sok köze van. Erre céloztam. Ugyanis a - korábban emlegetett szuperkontinensek létrejötte, felbomlása - lemeztektonika miatt (is) van oly' sok kevés ősmaradvány, és egyéb idős kőzet, stb."
Tényleg? Miket nem mondasz... (De azért örülök, hogy legalább ezzel nincs bajod) Viccet félre téve azt látom, hogy valamire válaszoltál, de, hogy nem nekem az biztos. Igen, igazad van... (???) -
kisemlős #122 A zsenialitás persze, hogy nem technikafüggő, de a technika szabhat gátat a megvalósulásának/kiteljesedésének. Minden korszaknak megvannak a maga Leonárdói, az eltűnt fejlett civilizációk szerelmesei végett, az égen repkedő tűzszekerek fanatikusok miatt nem vetettem fel ezt a vonalat.
Például: az antiküthérai szerkezet
http://hu.wikipedia.org/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9rai_szerkezet
-
PSissy #121 Ilyen "jelzőt" a geológiában NEM használnak! A geológiában szemcseméreti kategóriákat használnak, ilyeneket a laikusok, meg az újságírók mondanak, és az OzoneNetwork.
A szemcseméreti kategóriák felállítása egyáltalán nem önkényes. Ennek fizikai okai vannak, úgy mint szemcseátmérő, mozgat közeg áramlási sebessége, lásd Hjülstrom-diagram.
Az egymásra rakódott rétegek NEM a tektonika miatt "vannak" egymáson, hanem a települési törvény miatt, lásd: Dollo-törvény. A tektonikának ehhez semmi köze. Ahhoz, hogy mi őrződött meg ellenben, nagyon sok köze van. Erre céloztam. Ugyanis a - korábban emlegetett szuperkontinensek létrejötte, felbomlása - lemeztektonika miatt (is) van oly' sok kevés ősmaradvány, és egyéb idős kőzet, stb. -
Irasidus #120 Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ez csak egy elméleti lehetőség. Ez nem tanulmány (csak címszavak), nem bizonyíték semmire. Ez néhány unatkozó SETI-vel is foglakozó szakembernek a felesleges agykapacitásának tornásztatása. -
Irasidus #119 "Én inkább abban hiszek hogy a zsenialitás nem technológia függő, valaki valamikor fejben kisakkozta hogy mi is történhetett és ezt le is tudta nyomni a többiek torkán így fenn is maradt mint legenda és ez már önmagában rengeteg kérdést vet fel."
Tehát HA te nem tudod mit, miért, és hogyan, ebből kifolyólag más sem tudhatja? Ha jól értem... A régészet nem fotelben dől el. -
Irasidus #118 Persze ez nem kategória ez egy CSAK egy jelző, amit a geológiában, plánetológiában használnak. A szemcsék mérete önkényes, egyedül arra való, hogy tudja az ember, hogy nem durva kőzúzalékról van szó. A sima felület, vagy durva felület sem "tudományosan" rögzített kategória és még rengeteg ilyen van...
"Amúgy volt egy korábbi posztod, hogy a dinoszauruszok kora előttről intelligens civilizációk maradványai. Ezzel csak az a gond, hogy a lemeztektonika nevű jelenség elég rendesen "átdolgozza" a felszín, emiatt nagyon kevés idős kőzet maradt meg. Ergo, elég kevés maradna meg a keresett civilizációkból is."
Nem írtam előttről. Tudod a tektonikai földmozgások ellenére is látjuk az egymásra rakódott földtani rétegeket, sőt fosszíliákat is találunk szép számmal - bár erről sem beszéltem.
-
Irasidus #117 Nem katasztrofális vízözönt jelent, nem valószínű, hogy volt disznójuk, meg rengeteg háziállatuk - mikor is domesztikálták a házisertést? Egyébként az összes tanulmány szerint elmentek onnan az emberek. De ez a vita köztünk parttalan, mert természetes, hogy folyópartok (és egyéb) árterében élő embereket és házait, állatait időnkét elmossák az áradások. Én arról beszélek, hogy ennek a bibliai vízözönhöz semmi köze minthogy más népcsoportokról van szó, Gilgames eposz amiben először megemlítik a vízözönt Akkád nyelven íródott, bár a Sumérek mondavilágukat örökíti meg. Érdekes a Sumérek eredte is, valószínűleg a közeli hegyi pásztorok leszármazottai, nem fekete tengeri népeké...
-
kisemlős #116 A gyakorlatban leginkább az amúgy is alulfizetett régészeket megvesztegetik, így a jegyzőkönyvekbe az kerül, hogy az adott építési területen régészeti lelőhely nem feltételezhető... -
PSissy #115 Porszemcse? Ilyen szemcseméreti kategória nincs.
Nemtom, mi ez a "finomszemcsés porréteg" (ilyen tudományos fogalom nem létezik), de pl. kunhalmokban lehet látni a lakószinteket, amelyek alapján jól el lehet különíteni, milyen hosszú ideig éltek ott, és esetleg időben egymást követően is.
Milyen mesterséges elemek? Ehhez kapcsolódóan a ritkaföldek is azért RITKAföldek, mert nem van belőlük sok. Ezeknek a dúsulása...?
Milyen a "hirtelen" klímamodell? Hirtelen valaki "gyártott" egy klímamodellt?
Amúgy volt egy korábbi posztod, hogy a dinoszauruszok kora előttről intelligens civilizációk maradványai. Ezzel csak az a gond, hogy a lemeztektonika nevű jelenség elég rendesen "átdolgozza" a felszín, emiatt nagyon kevés idős kőzet maradt meg. Ergo, elég kevés maradna meg a keresett civilizációkból is.
15cm/nap. Tényleg jó lenne, ha kicsit olvasnál valós! földtan dolgokat, mert ez így történt! Az özönvíz eredete eléggé egyértelműen bizonyított, hogy a mai Fekete-tenger medencéjének feltöltődéséről van szó, ahogyan Kara kán is említette. Sz'l, kettő null ide. :) -
haxoror #114 Nem, nem 5 millió éves emlékezetre gondoltam, bár kurva jó lenne ha így lenne, egy csomó mindent ki lehetne így utólag deríteni :)
Bár megtisztelő, hogy hülyének nézel. Megint. :)
A legtöbb esetben ha valami létrejöttét vallási alapon magyarázzák valami finoman fogalmazva is "kevésbé valószínű" megoldás lesz az eredmény, itt gond nélkül elfogadnám ha a néphit arról szólt volna hogy valamelyik isten kilötykölte a borát és abból lett a Földközi-tenger vagy valami hasonló sztorit, mégis, itt pontosan azt mondta a néphit ami történt, ez az ami nekem furcsa.
Főleg azért mert ez (szerintem) határozottan nem egy tökvéletlen-kitalálom szituáció hanem egy vagy tudom, vagy nem tudom fajta.
Én inkább abban hiszek hogy a zsenialitás nem technológia függő, valaki valamikor fejben kisakkozta hogy mi is történhetett és ezt le is tudta nyomni a többiek torkán így fenn is maradt mint legenda és ez már önmagában rengeteg kérdést vet fel.
pl miért gondolta egyáltalán hogy a tenger valamikor NEM volt még ott?
Még MIKET gondolhatott?ehh..
Nem tudom hogy honnan tudták de pusztán csak e miatt nem fogom azt mondani hogy "jelenlegi tudásunk szerint nem tudhatták ergo véletlen".
Nem azt mondtam hogy fejlett civilizáció, hanem azt, hogy izgalmas.
A mai napig találnak új leleteket, tavaly is előkerült pl egy újabb sumér város dél-Irakban, még nem találtunk meg mindent :)
Az, hogy az olajvállalatok telefúrták nem jelent túl sokat, nem azért fizetik őket hogy ilyesmivel foglalkozzanak, ez a felvétel is a végtelenségig keringett a Schell belső levelezésében mire valaki végül kiküldte pedig ez egy nagyságrendekkel érdekesebb téma az "átlag embernek" mint pl egy alig kivehető épület maradványai a tengerfenéken.
Arról nem is beszélve hogy a nagyok pont leszarják a régészeti leleteket, ha építkezésnél valami előkerül egy csomószor nem is jelentik hanem legyalulják, az idő pénz, sérti a profitot ha várni kell mert a múzeum a ki tudja meddig tartó leletmentés idejére letiltja az építkezést/kútfúrást. -
#113
Tudod te mit jelent napi 15 centi vízszintemelkedés, nagyfiú?
Amikor el kell hurcolkodnod a kalyibáddal, feleségeddel, a gyerekeiddel, a szerszámokkal, a ruhaneművel, a szegényes bútorokkal, a kutyáddal,a disznóddal... -
Irasidus #112 U.i.: A kor ami egyáltalán esélyéjél pályázhatna erre a megtisztelő címre a Dinoszauruszok világkora lenne, (ez kb.: 100 - 200 millió éves időszak) ennek okáról holnap. Szóval itt szó sincs palaocivilizácíókról, meg 5 millió éves emberekről meg hasonló agyrémekről. -
Irasidus #111 Ok. A vitát kérem mellőzni, minthogy én "csak" egy előadást hallatom és jegyzeteltem erről (nem a művházban, és nem az auralátótól:). Ez egyenlőre csak igazolatlan HIPOTÉZISEK halmaza, mintsem konkrét dolog. Kutatásról meg egyenlőre szó sincs, minthogy a valószínűsége ennek a nullához közelít... Köszönöm
1. Először is egy olyan finomszemcsés porréteg amit (fejelt) civilizáció hagy maga után. Ennek összetételére, a porszemcsék nagyságára(!) (mennyiségére) vannak elméleti modellek.
2. Mesterséges elemek dúsulása egy adott rétegben, vagy teljes földfelületi eloszlásban, esetleg zárványokba. (Eleméletfüggő)
3. Ritkaföldfémek, oxidok, fémek magas koncentrációja egy földtörténeti rétegeben.
(4. "Hirtelen" klímamodellekkel megmagyarázhatatlan "bizonyos jeleget" mutató klímaváltozás, ennek esélye 0 - minthogy a klímakutatás gyerekcipőben jár. Ez önmagában NEM BIZONYÍTÉK, mint ahogy egyik sem bizonyíték önmagában! Csak bizonyítékok együttesében lehet(ne) szerepe! Úgyhogy ez maradjon csak zárójelben.)
5. Zárványok, fosszíliák.
6. Világűrben technikamaradványok, (pl a legesélyesebb a Hold.)
(A többit holnap, addig is kalandorok kíméljetek). -
Pares #110 "Egyébként a tudomány nem zárja ki, hogy lehetett valaha más intelligencia a Földön, csak erre még nem találtak bizonyítékot, és nagyon kicsi az esély rá. Vannak tanulmányok, hipotézisek hogy hol, mit hogyan lenne érdemes keresni. Ezt a "kutatási" területet SAI (Search for Alien Intelligence) hívják. (Egyenlőre csak hipotetikus kutatásról beszélhetünk). Ha valaki érdekel leírhatom a szakemberek szerint mit lenne érdemes keresni, vagy megvizsgálni... (Nem, nem fosszíliákat, mert annak az esélye kicsi.)"
Ezt Te írtad, szóval akár meg is válaszolhatnád most, hogy hol érdemes keresni, és hogy mikori kőzeteket... -
Irasidus #109 A Nasca vonalakat Emberek, kb. 2000 éve alkották, úgy hogy eldobálták a köveket és így szép ábrákat rajzoltak (mértanilag viszonylag pontosa, persze ha kiéred akkor nem:).
"Vagy mit tudom én. Azt sem tudni biztosra, hogyan alakult ki az élet a Földön, és a tárgyi bizonyítékok is elég hézagosak milliárd éves távlatokban. Ezért is lelkesedtem föl azon, hogy azt írtad, Te többet is tudsz arról írni, hogy az ilyen régi civilizációk nyomait hogyan kereshetnék. Erre azóta semmit sem írtál ezzel kapcsolatban. Bár már nem is várom."
Szerinted melyik földtörténeti korban milyen élőlények éltek? Melyikben kellene keresni Őket és miért? -
Irasidus #108 "A feltételezések szerint az áradás során 200-szor akkora volt a vízhozam, mint ma a Niagara-vízesésé, s a Fekete-tenger vízszintje napi 15 cm-t emelkedett, mi-közben édesvizű tóból sós tengerré változott."
15cm/nap? Vízözön!!!!! (Na, ne.) -
#107
http://news.nationalgeographic.com/news/2007/09/070919-sunken-city.html