Óriáshold maradványai lehetnek a Szaturnusz gyûrûi
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
Lehet konteó nélkül élni, de minek!?
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
Egyesek képelenek konteók nélkül élni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#31
A normál eloszlás az nem változik, ahogy a matek sem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
Összetéveszted a lehetségest a valószínûvel. Laikusok gyakran érvelnek azzal, hogy valami elvileg lehetséges, ezért az azt kizáró állítás bizonytalan. Persze ezt gyakorlatban maguk se gondolják komolyan, különben mindig esernyõvel és mobil villámhárítóval járnának.
A fizika se csinál mást: elvileg elképzelhetõ, hogy tízezer éve az almák felfelé estek, de pusztán a lehetõség léte nem elég ahhoz, hogy elvessük a gravitációt. Hasonlóképp semmi okunk nincs feltételezni, hogy az urán négymilliárd éve lényegesen más sebességgel bomlott, mint ma, és a bomlásról alkotott elképzeléseink szerint kvantumjelenségrõl van szó a maga "tökéletes" véletlenjével. Ha valaki ad egy jó indokot, hogy ne így gondoljuk, akkor persze más lenne a helyzet, de pusztán egy alternatíva *lehetõsége* nem elég. Ezzel az erõvel semmirõl sem lehetne állításokat tenni.
A tudományban az a szép, hogy bárki ellenõrizheti az állításait, a publikációk nyilvánosak, ellenõrizni lehet a metodológiát, az adatokat, és ha az eredmény fontos, idõvel mások ellenõrizni is fogják. Felesleges ebben is összeesküvést szimatolni.
A fizika se csinál mást: elvileg elképzelhetõ, hogy tízezer éve az almák felfelé estek, de pusztán a lehetõség léte nem elég ahhoz, hogy elvessük a gravitációt. Hasonlóképp semmi okunk nincs feltételezni, hogy az urán négymilliárd éve lényegesen más sebességgel bomlott, mint ma, és a bomlásról alkotott elképzeléseink szerint kvantumjelenségrõl van szó a maga "tökéletes" véletlenjével. Ha valaki ad egy jó indokot, hogy ne így gondoljuk, akkor persze más lenne a helyzet, de pusztán egy alternatíva *lehetõsége* nem elég. Ezzel az erõvel semmirõl sem lehetne állításokat tenni.
A tudományban az a szép, hogy bárki ellenõrizheti az állításait, a publikációk nyilvánosak, ellenõrizni lehet a metodológiát, az adatokat, és ha az eredmény fontos, idõvel mások ellenõrizni is fogják. Felesleges ebben is összeesküvést szimatolni.
#29
Igazából ezért is van ezekkel bajom, mert modellekre épülnek, amik idõvel módosulnak, így a kor is változik:)
Pl. kiindulunk abból a feltételezésbõl, hogy 6 milliárd éve a xy kõzetben 0,02 % bikkmakk volt, amirõl feltételezzük, hogy százévénte mennyit növekedett, akkor ehhez képest kapjuk meg valaminek a korát. Máris 2 feltételezésre építettünk, amit utánunk 20 évvel már tudományos tényként fognak kezelni. Arról az oldalról nem is beszélve, hogy mivel ma már a kutatásokhoz is támogatókat kell találni, bizonyos csoportoknak érdekük fûzõdik ahhoz, hogy bizonyos eredmények jöjjenek ki. Innentõl kezdve ember legyen a talpán aki eldönti ki végez hiteles méréseket és ki nem.
Pl. kiindulunk abból a feltételezésbõl, hogy 6 milliárd éve a xy kõzetben 0,02 % bikkmakk volt, amirõl feltételezzük, hogy százévénte mennyit növekedett, akkor ehhez képest kapjuk meg valaminek a korát. Máris 2 feltételezésre építettünk, amit utánunk 20 évvel már tudományos tényként fognak kezelni. Arról az oldalról nem is beszélve, hogy mivel ma már a kutatásokhoz is támogatókat kell találni, bizonyos csoportoknak érdekük fûzõdik ahhoz, hogy bizonyos eredmények jöjjenek ki. Innentõl kezdve ember legyen a talpán aki eldönti ki végez hiteles méréseket és ki nem.
#28
Tévedés. Egy korrekt statisztika mindig figyelembe veszi a modell bizonytalanságait, a mérési hibákat, az adatok valószínûségi jellegét stb. Egy korrekt becslés sosem 365.34567 év, hanem pl. intervallumokat ad meg, mint 365 +- 20 év, azaz rögzíti azt a tartományt, ahol a valódi érték mondjuk 95%-os valószínûséggel tartózkodik. Ennek persze elsõsorban normáleloszlás esetén van értelme, ami lényegében az összes természeti jelenségnél feltehetõ.
Molnibalage jól mondja, hogy minél több adatot tudsz felhasználni egy modellhez, jellemzõen az intervallum is annál kisebb. Két intézet mérésénél a hibahatáros becsléseknek lényegesen át kell fedniük, különben valamelyik rossz modelleket használt, hibás kiinduló eloszlásokkal. Persze ha a valódi problémában volt véletlenszerû elem, a hibahatár nem csökkenthetõ korlátlanul, mert a véletlen eseményrõl definíció szerint nem szerezhetõ információ.
Az persze elõfordul, hogy idõvel a modellek finomodnak, vagy rájönnek, hogy valamelyik paraméter értékét rosszul becsülték. Mindenesetre a Föld korára vonatkozóan ma már millió éves hibahatárral lehet becslést mondani.
Ez nem találgatás, színtiszta matek.
Molnibalage jól mondja, hogy minél több adatot tudsz felhasználni egy modellhez, jellemzõen az intervallum is annál kisebb. Két intézet mérésénél a hibahatáros becsléseknek lényegesen át kell fedniük, különben valamelyik rossz modelleket használt, hibás kiinduló eloszlásokkal. Persze ha a valódi problémában volt véletlenszerû elem, a hibahatár nem csökkenthetõ korlátlanul, mert a véletlen eseményrõl definíció szerint nem szerezhetõ információ.
Az persze elõfordul, hogy idõvel a modellek finomodnak, vagy rájönnek, hogy valamelyik paraméter értékét rosszul becsülték. Mindenesetre a Föld korára vonatkozóan ma már millió éves hibahatárral lehet becslést mondani.
Ez nem találgatás, színtiszta matek.
#27
Nem. A Szaturnusz gyûrûit az én pötsömrõl húzták le, mert nagyon szorított xD
#26
A kisemlõsõket megeszik a kis ragadozók, tudod-é?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#25
Epikuroszt "kurogatják"... Oh, boldogtalan világ, hogyan használtam már megint az idézõ jeleim... <#mf1>
http://vakond.hu/
#24
Én ott egész rendesen írogattam (még engem is meglepett).
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#23
Biztos elõször találkozol ezzel a jelenséggel, ami az emberek között nagyon közkedvelt elfoglaltság, fõleg, ha valaki olyanról van szó, aki nem oly igen kedves a szívüknek. Szóval ezt hívják xopatásnak.
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
A minta alatt a vizsgálandó minta nagyságát értem. Ha nagyon kis mennyiséget kell mérni, akkor a mérendõ mennyiséghez képest a realtív hiba hatalmas lehet. Ha magát a mérést sokszor meg tudod ismételni és sokelemes STATISZTIKA mintát kapsz, akkor az szórásképbõl lehet átlgot számolni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
OK, de akkor miért küldenek visszaigazoló e-mailt meg jelszóemlékeztetõt?
Miért nem írják ki tisztán, hogy ki vagyok tiltva?
Miért nem írják ki tisztán, hogy ki vagyok tiltva?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#20
Nem. Kis minta esetén nem kéne eltérésnek lennie. Nagyon sok mintában nagyon elenyészõ eséllyel nagyon néha lenne szabad eltérésnek elõfordulnia.Ez lenne a szórás.
Esetünkben szerintem nem errõl van szó.
Dehát higgy csak el mindent amit eléd raknak..
Esetünkben szerintem nem errõl van szó.
Dehát higgy csak el mindent amit eléd raknak..
#19
Szerintem mûxik a reg csak az általad megadott összes lehetséges user name, meg az általad használt összes lehetséges IP cím ki van maszkolva!
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
Tartozom neked egy rovással.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#17
Ja és, még ez a fórum nem az Internet?<#papakacsint>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#16
Szervusz!
Ezt írtad:
"Egyébként nem értelek, ott van elõtted az internet..."
Ez azért nem egyértelmû dolog, mert igaz, hogy általában meg lehet találni sok mindent, de nem mindent és azt is felületesen. Valamint sok a rossz információ is.
Tehát még az általános mûveltség megszerzésére sem ajánlom az Internetet mint kizárólagos forrást! Ha nem túl lényeges információ kell gyorsan, akkor hasznos, egyébként pedig még mindig a könyvtár és a tanintézmények a jó tudásforrások, bár kétségtelen macerásabbak. És még valami, ha mondjuk egyetemre jársz, sok dolgot még ott sem tanulsz meg (max bemagolod, de nem érted, és ezzel majdnem mindenki így van), hogyan gondolhatja bárki, hogy az Internetrõl majd minden megért. Mikor még a valós információt sem tudjuk megkülönböztetni a állinformációtól.
Ezt írtad:
"Egyébként nem értelek, ott van elõtted az internet..."
Ez azért nem egyértelmû dolog, mert igaz, hogy általában meg lehet találni sok mindent, de nem mindent és azt is felületesen. Valamint sok a rossz információ is.
Tehát még az általános mûveltség megszerzésére sem ajánlom az Internetet mint kizárólagos forrást! Ha nem túl lényeges információ kell gyorsan, akkor hasznos, egyébként pedig még mindig a könyvtár és a tanintézmények a jó tudásforrások, bár kétségtelen macerásabbak. És még valami, ha mondjuk egyetemre jársz, sok dolgot még ott sem tanulsz meg (max bemagolod, de nem érted, és ezzel majdnem mindenki így van), hogyan gondolhatja bárki, hogy az Internetrõl majd minden megért. Mikor még a valós információt sem tudjuk megkülönböztetni a állinformációtól.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#15
Írtam. Nem tudom, hogy ez mennyiben lesz jó azoknak, akik oda járnak... <#idiota>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
OFF
Különben azt akartam beírni arra a kiba... blogjukba, hogy ha Oroszország fenyegetõzik lengyel határnál, akkor még inkább a Japán-tengeren, mert egy ami-japi hadgyakorlatot le kellett állítani, mert odavitték a pofájukat.
Különben azt akartam beírni arra a kiba... blogjukba, hogy ha Oroszország fenyegetõzik lengyel határnál, akkor még inkább a Japán-tengeren, mert egy ami-japi hadgyakorlatot le kellett állítani, mert odavitték a pofájukat.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#13
OFF
Látom írogatsz te is a Haditechnikai Fórumra. htka.hu
Írd meg azoknak a kibaszott admineknek, hogy lehetetlen regelni arra a kibaszott oldalra. Regelek, de nem tudok bejelentkezni. Új jelszót kérek, elküld az e-mailemre valami jelszó-generálót ami nem müxik. A kibaszott haditechnikás mindenüket! fél órát raboltak el az életembõl azok a fegyvercsempészek.
Látom írogatsz te is a Haditechnikai Fórumra. htka.hu
Írd meg azoknak a kibaszott admineknek, hogy lehetetlen regelni arra a kibaszott oldalra. Regelek, de nem tudok bejelentkezni. Új jelszót kérek, elküld az e-mailemre valami jelszó-generálót ami nem müxik. A kibaszott haditechnikás mindenüket! fél órát raboltak el az életembõl azok a fegyvercsempészek.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#12
Nem. Ezt hívják szórásnak és mérési hibának. Kis minta estében ez nagy is lehet. Kellõen sok márás után jó becslés adható.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
Azért a szénizotóposnál is elõfordulhat, hogy ha 2 különbözõ intézethez küldesz be egy mintát elemzésre, 2 különbözõ eredményt küldenek neked.
Ezek a dolgok számomra még inkább találgatás, mint bizonyíték szinten mozognak.
Ezek a dolgok számomra még inkább találgatás, mint bizonyíték szinten mozognak.
#10
Nyilvánvaló <#idiota>
Nézd meg, és regisztrálj! Nagyon jó oldal, nem átverés. Ha info kell pm me http://href.hu/x/7fiu
#9
anyway... a Szaturnusz gyûrûit Isten teremtette.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#8
Ja, ha azt kérdezed, hogy ebben a konkrét esetben honnan tudjuk ilyen távolról, a válasz az, hogy nem tudjuk biztosra. De a belsõ bolygók vizsgálatából azt elég jó eséllyel tudjuk, hogy a Föld, a Mars, a Hold, az aszteroidák ekkor alakultak ki, mert ezt sok független forrás megerõsíti, tehát jó eséllyel az egész Naprendszer is, mert a modellek szerint a bolygórendszerek viszonylag gyorsan felveszik végsõ formájukat. Utána berakhatod a paramétereket a nagy gyûrûmodellezõ programba, ami kidobja, hogy ilyen gyûrû kialakulásához ennyi idõre volt szükség.
#7
Van egy tucatnyi módszer.
A trükk mindegyiknél az, hogy kihasználunk valami (kémiai-fizikai) változást az anyagban, ami akkor történt, amikor a meghatározandó esemény. Pl. a növény meghalt és megszûnt beépíteni a légköri CO2-t, vagy egy olvadt kõzet megszilárdult és kristályosodott, mint a Föld keletkezésekor. A másik ami kell, az az, hogy érzékeny módszerekkel extrém kis mennyiségû izotóp jelenlétét is ki lehet mutatni bármilyen anyagban.
Például az urán-ólomnál az a trükk, hogy a zirkon nevû kristály keletkezésekor nem épít be ólmot a rácsába, de uránt igen. Tehát feltehetjük, hogy akármennyi ólom is volt a születõ Földön, a zirkon kristályok eredetileg nem tartalmaztak semennyi ólmot, amikor megszilárdulás után kialakultak. Az urán viszont évmilliárdok alatt ólommá bomlik le. Tehát ha ma fogunk egy zirkon kristályt és megnézzük, mennyi ólmot tartalmaz, arról mind feltehetjük, hogy az urán bomlása során került bele. Ismerve az urán ólommá alakulási sebességét, az urán és az ólom arányából megkapjuk, hogy mikor szilárdult meg a kõzet.
A Földön viszonylag nehéz régi köveket találni, amelyek biztosan akkor olvadtak meg utoljára, amikor a bolygó kérge teljesen olvadt volt. Ezért fontosak az idegen bolygók kõzetei, a Holdról hozottak, meg pl. a marsi meteoritok, mert ha azok is ugyanazokat a dátumokat mutatják, akkor a kirakósjáték egyre biztosabban ugyanazt a képet mutatja.
A trükk mindegyiknél az, hogy kihasználunk valami (kémiai-fizikai) változást az anyagban, ami akkor történt, amikor a meghatározandó esemény. Pl. a növény meghalt és megszûnt beépíteni a légköri CO2-t, vagy egy olvadt kõzet megszilárdult és kristályosodott, mint a Föld keletkezésekor. A másik ami kell, az az, hogy érzékeny módszerekkel extrém kis mennyiségû izotóp jelenlétét is ki lehet mutatni bármilyen anyagban.
Például az urán-ólomnál az a trükk, hogy a zirkon nevû kristály keletkezésekor nem épít be ólmot a rácsába, de uránt igen. Tehát feltehetjük, hogy akármennyi ólom is volt a születõ Földön, a zirkon kristályok eredetileg nem tartalmaztak semennyi ólmot, amikor megszilárdulás után kialakultak. Az urán viszont évmilliárdok alatt ólommá bomlik le. Tehát ha ma fogunk egy zirkon kristályt és megnézzük, mennyi ólmot tartalmaz, arról mind feltehetjük, hogy az urán bomlása során került bele. Ismerve az urán ólommá alakulási sebességét, az urán és az ólom arányából megkapjuk, hogy mikor szilárdult meg a kõzet.
A Földön viszonylag nehéz régi köveket találni, amelyek biztosan akkor olvadtak meg utoljára, amikor a bolygó kérge teljesen olvadt volt. Ezért fontosak az idegen bolygók kõzetei, a Holdról hozottak, meg pl. a marsi meteoritok, mert ha azok is ugyanazokat a dátumokat mutatják, akkor a kirakósjáték egyre biztosabban ugyanazt a képet mutatja.
#6
A fene egye meg ezt a billentyûzetet. Õ a hibás!
Hát, ez nem túl bonyolult. -> Hát, ez neKEm túl bonyolult.
Hát, ez nem túl bonyolult. -> Hát, ez neKEm túl bonyolult.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#5
Hát, ez nem túl bonyolult. Sokkal egyszerûbb az, hogy 6 nap alatt összedobott Valaki mindent. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
Én hallottam egy másik elméletet, amiben egy, a bolygóval egyszerre kialakult hold a bolygó növekedése közben annak Rosche-határán belül került. Amikor egy ütközés a holdat darabjaira szakította, a Szaturnusz gravitációja miatt a darabok nem tudtak összeállni holddá, hanem folyamatos ütközéseik tovább morzsolták õket.
#3
Amire te gondolsz az a rubídium–stroncium módszer (vagy a pontosabb mérésre Pb-Pb). A radiokarbonos kormeghatározás (szénizotópos vizsgálat) a széntartalmú anyagok vizsgálatára és csak kb. 60 000 évre visszamenõleg pontos. Ezt a közvetlen mintavétel mellet, meteoritokkal is el leehet végezni (amik származhatnak, és származnak is a többi bolygóról is - illetve úgynevezett preszoláris szupernóva izotópokkal is). ... és még számtalan egyéb módszer létezik.
Egyébként nem értelek, ott van elõtted az internet...
Egyébként nem értelek, ott van elõtted az internet...
Részecskeszimulációs programmal lehet némi következtetést levonni arra vonatkozóan hogy bizonyos események, alakzatok formák mennyi idõ elteltével jöhetnek, vagy éppen nem jöhetnek létre az ûrben.
#1
A naprendszerrel kapcsolatban annyit halottam már ezt a 4-4.5 milliárd évet, de sosem értettem honnan szedik ezt az adatot, még az sem teljesen világos elõttem hogy valaminek itt a földön hogy tudják meghatározni a korát amit meg tudnak fogni, szénizotópos kormeghatározást tudnak rajta végezni, de hogy valami ami több millió kilóméterre van és csak elmegy mellette egy szonda ami bár méréseket tud végezni de mintát nem tud venni akkor hogy állapítják meg a korát. Valaki el tudná magyarázni?