1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
#41
Kiskerben voltam, maszek üvegesnél. Megnéztem a kommersz panelek paraméterét, ott 3,2mm edzet üveget használnak. Minél vastagabb annál nehezebb és szerintem a fényátnemeresztő képessége is csökken. Lehet hogy a végén 6-os üveg lesz belőle. A 4mm-est ablakokba használják úgyhogy talán kibír egy jégesőt. Állítólag a szekrények polcaihoz is edzett üveget használnak, még körül nézek hogy kb. milyen árban vannak a bútorgyártóknál. -
#42
Friss bejegyzés a napelemek helyzetéről -
#43
Akkor most kell napelemgyár részvényeket venni. -
#44
Elkészült a 56Wp-s 80x80cm panel kerete. Túl nagy nehézkes vele dolgozni. Azt hiszem a következő 36*1,8Wp-s panelba 3 sorban 12 cellát fogok majd rakni, 60*110cm-es keret szerintem kezelhetőbb lesz.
![]()
-
sanyicks #45 Ilyesmi félévente van. A legutóbbi pl az volt, hogy hőtűrő nagy hatásfokú néhány cm2-es napelemeket csinálnak amire koncentrált fényt kell nyomni.
(merthogy a napelemeket ugyanúgy gyártják mint a chipeket, és a chipeknél az ár legnagyobb tényezője, hogy egy fix méretű waferből hány darab chipet lehet kihozni. Ezért mennek lefelé a gyártástechnológiával, mert a gyártásnál a wafer az ami pénzbe kerül, hogy abból chipet csináljanak az filléres.
És ugye a napelemek most nagyfelületűek, ami miatt nem tudnak kisebb elemeket gyártani, viszont kisebb felületre koncentrálva jóval olcsóbb lehetne... persze nem lehet kapni ilyet sem. -
#46
Ne haragudj, ezt nem értem. Miért ne tudnának kisebb napelemet gyártani? Én pl. (ha jól emlékszem; arányaiban biztosan ekörüli) 2,5 collos n-szennyezett Si-szeletből pancsoltam, amikor tanultam. Maga a chip éppen azért "filléres", mert pár százat ráraknak egy szeletre, ezt egy napelem-celláról nem lehet elmondani, a gyártástechnológia azonossága is csak részben áll, elvégre egy chipre - legjobb tudomásom szerint - nem növesztenek rá indukciós kemencében oxidréteget, azt nem marják piramisszerkezetűre, nem fémezik fel aluval (kvázi vákuumban) stb. Hidd el, ha megvan a Si-szeleted, az még csak a kezdet - anyagiakban is... Kísérleteznek a fénykoncentrációval, persze, de erre az az - egyébként elég meggyőző - érv a közkeletű, hogy nem háztetőből van hiány. -
sanyicks #47 Azért nem mert most felületre mennek... kisebb elem, kisebb felüleet. Ezért lenne jobb a koncentrált. Egy kis kocka, és parabolatükörrel rákoncentrálni. Kisebb méretű elem ugyanakkora teljesítményt hoz össze mint egy több méternyi sok elemből álló panel. -
#48
A koncentrált napelemeknél fellép egy probléma, 60-70 fok körül a napelem nagyon sokat veszt a hatásfokából, de aktív hűtéssel ez megoldható. Nem biztos hogy a napkövető mechanika + a tükrök annyival olcsóbbak hogy megérje. Mai arák mellet már nem biztos hogy megéri a +40%-ért a nap felé forgatni a sima paneleket sem. Én a megoldást a nagyon olcsó 8-10% hatásfokú tetőcserépbe épített napelemekben látom. Az ára nem sokkal több mint a hagyományos cserépé és mindenki telerakhatja vele a tető déli oldalát. 60-80Wp négyzetméterenként kihozható belőle, 20-30 négyzetméternél már egész jó kis házi erőműved van. -
#49
Osztom ezt a véleményt.
A gyártóknak jelenleg presztízskérdés a hatásfok, ezt viszont az anyaghibák miatt maximálni csak négyzetmilliméteres tartományban lehet. Én tehát éppen ellenkezőleg, annak örülnék, ha nem a mérettel és az energiakoncentrációval szórakoznának, hanem olcsó napelemtáblákat fejlesztenének ki. Mégegyszer: "Tető van elég." :] -
#50
Szólj, ha részvénykibocsátáson töröd a fejed :) -
#51
Nyersanyag viszont nem biztos. -
sanyicks #52 Éppen az a lényeg, hogy nemrég egy olyan napelemet csináltak ami több száz fokon is működik (mivel a koncentrált az nem 60 fokot jelent, hanem jóval többet.
Napkövető mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható.
Arról a cserepes napelemről hallottam, kár hogy ahogy látom a fele sem igaz. Egyrészt nem lehet kapni, másrészt baromi drága. -
sanyicks #53 tető van elég, de a waferek ára adott területre viszont nagyjából fix... és ez a gond, ezért érdemes kicsi napelemben gondolkodni. -
#54
Idézek, "A szilícium a földkéreg tömegének 25,7%-át adja, ezzel a második legelterjedtebb eleme." (The Encyclopedia of Earth)
Gond inkább a felhasznált vegyszerekkel és az energiával van. :\
@sanyicks: Ez számomra nem evidens. Egyfelől a wafer ára egy dolog, de az önmagában még semmit nem fog csinálni; hogy arra "mit építesz", milyen hatásfokkal, az a másik, az viszont már izomból belenyúl az árba. És ez sem teljesen igaz, mert már ott is fordul a tehén, hogy az alapanyag egykristály, polikristály, multikristály, de, hogy adjunk a sz*rnak egy pofont, egyáltalán nem csak szeletből lehet kiindulni napelemgyártáshoz, sőt! De vegyük azt, hogy van egy kicsiny napelemed. Ezt folyamatosan fókuszban kell tartani, a parabolatükröt a nap után kell igazítani... ilyent mozgásban még nem is láttam. Kísérleti jelleggel láttam "sima" napkövető, automatizált megoldást (amit leírtál, ugye, nem szabályozás, csak vezérlés, de az se vajaskenyérrel megy), de ezt még koncentrálni is... tán nem véletlen, hogy nem elterjedt. :] Persze, sok sikert hozzá, nem kívánlak lebeszélni róla. Annyi biztos csak, hogy én ugyan nem sz*pnék vele.
"Több száz fokon" működő napelemek pedig nem újkeletűek, (franc sem emlékszik pontosan, talán gallium-arzenid?) de a világűrön kívül máshol nemigen érik meg. Minthogy minek szénné égetni valamit, ha lehet hűteni is? -
#55
Napkövető mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható.
Igen, nekem is össze van gyűjtve majdnem minden alkatrész hozzá, csak össze kellene rakni. De a kezdeti lelkesedés után most kicsit megtorpantam. Mikrovezérlőt felprogramozni meg nem gond, a gond szélsőséges helyzetek érzékelésével van, ha vihar van menjen parkoló helyzetbe, ha nem süt eléggé a napot ne kövesse, éjjel menjen szépen parkolni, ha 5 centis jég van ráfagyva ne erőlködjön, stb ...
Egy komolyabb tükröt (15-20 m2) nem is olyan egyszerű forgatni. -
#56
Én úgy vagyok vele hogy nekem nem kell 30-35% hatásfok 10$/Wp-ért nekem 8-10% hatásfok kell 1$/Wp-ért -
#57
Nem tudom mennyibe kerülnek de sokkal jobban mutatnak a tetőn mint a standard panelok és még a cserepet és a konstrukciót is megspórolod.
![]()
![]()
![]()
-
#58
Opsz, valami miatt lemarat az első kettő
![]()
![]()
-
#59
![]()
![]()
-
#60
Megjott az inverter Hong-Kong-ból, 4 nap alatt, nem rossz FedEx.
Még ma letesztelem egy laboratóriumi táppal.
A napelemek forrasztásába kicsit megfájdul az ember nyaka :)
![]()
-
sanyicks #61 Az a baj hogy nagyon nem éri meg... ugyanis bár konkrét árat sehol sem írnak, csak annyit 200000 alatt négyzetméterenként, ami 200w teljesítményt ad... tehát vehetjük 190k-nak négyzetméterenként, ami egy vicc. -
#62
Négyzetenként 200W-ot nem adhat vagy csak júniusban 12-kor a tűző napon ideális szögben, a drágább panelok adnak 150Wp/m2. Szerintem max. 100W-ot adhat normál körülmények között de inkább 80W-t.
Így elnézve a képeket nem nagy cucc gyártani egy ilyen cserepet, még UV álló műanyag is lehetne. -
sanyicks #63 manapság nem értem miért kéne mikrovezérlővel szórakozni... számítógép, usb. Ennyi könnyű programozni, akár netes előrejelzést is figyel, és talán már vannak a neten megosztva kész vezérlőprogramok. -
#64
Na igen, a PC kommunikál a mikrovezérlővel USB-n (Bluetooth, LAN, WiFi) keresztül. USB-vel nem tudsz directbe vezerelni mint anno LPT-n keresztül, oda csak pár tranzisztor meg ellenállás kellet. -
#65
Van egy ilyenem ezzel tudsz vezerelni de ebben mar benne van a mikrovezérlő ami a PC-vel kommunikál USB-n a saját driverén keresztül. De én nem akarom hogy a notebook non-stop menjen. Ezert vannak az ilyen kicsi hardver-ek hogy par mW-al megold az egészet. -
atomkrumpli #66 Remélem sikerrel jársz 
Említetted az EU-s direktívát, ez jutott eszembe:
Egyik legfontosabb eu alapelv a termékek és a szolgáltatások szabad áramlása erre fel itt 2004-ben bevezették a regisztrációs adót és sz*rtak a közösségi jogra és persze azóta is nagy ívben :-(
Néhány hónapja volt egy cikk a zoldtech.hu oldalon hogy csődbe ment egy szélerőműves társaság de a többi sem áll valami fényesen pedig már bizonyították hogy a szélerőművek itt is gazdaságosan üzemeltethetőek de az átvételi árak nagyon alacsonyak és persze ahogy itt szokott lenni még törvényi szinten is megpróbáltak trükközni (burkolt átvételi árcsökkentés) -
#67
Teszteltem az invertert és az alacsonyabb tartományokban baromira érdekes eredmények születtek. 109W-nál hozta a 90% gyártó által megadott hatásfokot, többel sajnos nem tudtam tesztelni mert a lab. tápom csak 4A-ig teljesít.
Azok véleményét várom akik tényleg vágják a témát mert biztos hogy nem örökmozgót teszteltem.
Minden esetben a cos(fí)=1.00, legalábbis ezt írta ki a wattmérő.
A képek mobillal készültek gyenge fénynél úgyhogy előre is elnézést a minőségért.
A wattméter és a lab. táp ugyan abban az elosztóban volt de szerintem ez nem zavarhat be ennyire. Az elosztónak van túlfeszültség védelme ez talán bezavarhat. A lab. táp szerintem +-5% pontossággal mér, a wattméter is a gyártó szerint +-3%. Megpróbálhatom még azt hogy a visszatáplálást egy másik fázisú konnektorra csatlakoztatom.
12W -> 37VA
![]()
26W -> 43VA
![]()
72W -> 75VA
![]()
109W -> 95VA
![]()
-
#68
Az inverter telesz@rja a jelet felharmonikusokkal és valószínűleg ezért mér félre a wattméter. -
#69
Új módszer a napenergia tárolására
Egy molekula furcsa alakváltozásai a napenergia eddig megoldhatatlannak tűnő tárolására adnak lehetőséget – írja a Discovery News.
A napenergiával kapcsolatban – ahogyan más megújuló erőforrásokkal is – az egyik legfőbb gond, hogy nagyon nehéz tárolni, a hasznosítását például az energiafogyasztás csúcsidőszakaira halasztani. Éppen hétfőn érkezett Németországból egy hír a probléma megoldására, miközben Amerikában szintén dolgoznak kutatók a napenergia tárolásán.
A fotovoltaikus elemek, napelemek nem elsősorban az energiatárolásra, hanem a közvetlen hasznosítására alkalmasak: hőt vagy elektromos áramot képesek termelni. A napenergia nagy részét ezek a jelenlegi berendezések, eszközök nem is képesek hasznosítani, így a sugárzás nagy része „kárba vész”.
Ezen próbálnak most segíteni a híres amerikai műszaki egyetem, a MIT kutatói. Jeffrey Grossman és kollégái jelenleg csak a kísérletek kezdeti fázisánál tartanak, de már most ígéretes eredményeket értek el a napenergia befogásában és tárolásában. Ha sikerül módszerüket kiterjeszteni más anyagokra is, mint amit kutatásaikban használnak, akkor a napenergiát korlátlanul lehetne elraktározni és szállítani.
A MIT-kutatások a fulvalén-diruténium molekuláira koncentrálnak jelenleg. Ezt a ritka, drága és platinaszerű elemből, a ruténiumból állítják elő. Grossman és csoportja úgy találta, hogy ez a molekula, amikor napsugárzás éri, félstabil formációt vesz fel, vagyis alakját megváltoztatja. Ha a vegyülethez egy katalizátort adnak, a molekula visszanyeri eredeti alakját.
Mindez azért érdekes, mert a napenergiát ezáltal tárolni tudja a molekula, amely mindaddig megőrzi módosult alakját, amíg a katalizátort hozzá nem adják. Ha viszont visszanyeri az alakját a fulvalén-diruténium, akkor leadja a tárolt energiát áram vagy hő formájában.
Túl drága?
Grossman szerint a molekulát cseppfolyós állapotban lehetne felhasználni a napenergia átalakítására és tárolására. Szerinte egy mély medencében lehetne a napfényre kirakni az általuk vizsgált vegyületet. Mire az oldat „feltöltődik”, vagyis a molekulák kellő számban változtatják meg az alakjukat, a folyadékot el lehetne szállítani – csöveken vagy más szállítóeszközökkel – más helyekre is. Mindez távoli alkalmazásokat is lehetővé tenne – véli Grossman.
A fulvalén-diruténiumból nyert üzemanyag, illetve tüzelőanyag 200 Celsius fokra is felmelegedhet, ami elég a lakások fűtéséhez vagy éppen egy motor meghajtásához, amely elektromos áramot képes termelni.
Mindössze egyetlen probléma van a módszerrel: a fulvalén-diruténium rendkívül drága, így újratölthető cseppfolyós akkumulátorként (rechargeable liquid battery) nem lenne túl praktikus. Most ezért Grossmanék más, „olcsóbb molekulákat” keresnek, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Mitől különleges a molekula?
De mi is ez a tulajdonság, ami különlegessé teszi a fulvalén-diruténiumot? Más molekulák is megváltoztatják az alakjukat energiabevitel hatására, ám ezek nem tartják meg stabilan a módosult formációt. A molekulák többsége előtt ugyanis egyetlen kvantummechanikai „energiagát” áll, amelyről a természetben jelenlévő más energiaforrások hatására egyszerűen „lecsúsznak”, vagyis visszanyerik eredeti alakjukat, és leadják a felvett energiát.
A fulvalén-diruténium módosított állapotban azonban egy „dupla energia-gátrendszer” közé kerül a napfény hatására. Vagyis, ha más energiabehatás is éri a molekulát, akkor sem lendül ki könnyen a fél-stabil állapotából. Ennek oka az, hogy a napsugárzás hatására egyfajta – az eredeti állapotánál azért magasabb szinten lévő – „energiavölgybe” kerül, ahol mindkét oldalról védi egy-egy energiagát attól, hogy visszanyerje eredeti alakját.
Mindez ahhoz hasonló, mintha egy magasan fekvő hegyvidék egyik völgyébe pumpálnánk fel vizet, amelyet két oldalról völgyzáró gátak stabilizálnak. Ilyenkor a víz helyzeti energiája megnő, amit lezúdulásakor elektromos energiává lehet alakítani a vízierőművekben. -
#70
Van egy hasonló elv csak nem tudom milyen anyagot használnak. Biztos láttátok már ti is. Én nyakmelegítő párnában láttam. A lényeg az hogy normális esetben ez szilárd, ha viszont forró vízbe teszed elnyeli a víz hőjét és folyékonnyá válik. Van benne valami kis vacak amit megpattintasz és akkor elkezdi visszaadni az elnyelt hőt és nagyon forró lesz közben pedig megszilárdul. -
#71
Megvan, nátrium-szulfát dekahidrát.
Viszonylag alacsony értéken (32,4 °C-on) magas olvadáshőt képez: oldhatósága 0 és 32,4 °C között több mint tízszeresére növekszik, és innentől az oldékonyság mértéke a hőmérséklettől majdnem teljesen független marad. A megolvadt vegyület akár 10 napig is képes tárolni az elnyelt napenergiát, majd a hőmérséklet hűlésének következtében visszakristályosodva adja le újra a felvett hőt. A dermedéskor ily módon felszabaduló fázisátalakulási hő 82-szer nagyobb a víz olvadáshőjénél. -
#72
Elkészült a nagy testvér. 16*3,5W ~ 56Wp (8V*7A). 6V-os aksit fog tölteni, talán szerzek hozzá egy 6V-12V DC/DC convertert és mehet róla az udvar és a kert LED világítása.
![]()
Elkezdtem a visszatápláláshoz tervezet 36*1,8Wp ~ 65Wp (18V*3,6A) panel első példányát. Másodosztályú elemeket vettem ami 0,52 euró/Wp-ba került, kicsit töredezett, több vele a munka de 15-20% spóroltam az árán. A 300W-os visszatápláló inverter 4 ilyet elbír.
Remélem tavaszra minden kész lesz.
![]()
-
#73
04.12.2010 12:10, teszteltem a 'nagy testvért'.
Mért adatok
Dőlésszög: 80 fok
Tájolás : dél
Feszültség : 8,1V
Áramerősség : 4,3A
Teljesítmény: ~35W (ez a 56Wp 62%-a)
Utánanéztem a dolgoknak és a Wp nem a csúcsteljesítmény hanem a nominális teljesítmény az elem gyártó szerint, amit 1000W/m2 és 25°C hőmérsékleten mérnek, ez olyan április/május elejei idő lehet. Ha ez így van akkor a 56Wp könnyen lehet nyáron 70W is. De ezt hiszem ha majd látom.
Lassan elkészül az első 18V-os 65Wp-s panelom is, már nagyon kíváncsi vagyok hogy mit fog produkálni. -
#74
Na, azért haladsz rendesen...kár, hogy én nem nagyon értek az elektronikai dolgokhoz.Sok sikert a továbbiakhoz! -
#75
Az " átvételi árak nagyon alacsonyak "
Az elektromos áram megvételére gondolsz ?? -
#76
Nálunk szlovákiban a fotovoltalikus rendszerekből számázó energiát 100kW telepített teljesítményig 369,72 €/MWh áron 15 évig köteles megvenni a szolgáltató. Ha összejön a 2kWp-s rendszer akkor bolond lennék nem kihasználni ezt a lehetőséget. Bár a dokumentációt nem tudnám magam megcsinálni azért fizetnem kellene, kb. 700 € körül kóstál.
De egyenlőre még csak a felhasznált áram egy részének kiváltását tervezem. Kb. egy évig szeretném tesztelni a 300W-os invertert 3-4 65Wp-s panellal, aztán majd minden az eredményektől függ.
Tegnap láttam az E-Bay-en a srácnál akitől vásárolok 1kW (555 darab+huzalozás) cellát 380€-ért, lehet karácsonyra meglepem magam vele. -
#77
Annyit sikerült kiderítenem, hogy Magyarországon az energiaellátók a szerződéses fogyasztásom 85%-át fizetik vissza ha megújuló energiát termelek, és átadom a " többletet.
-
#78
Igen, sanyicks is írta hogy Magyarországon 85%-a piaci árnak.
Elkészült az első 18V-os 65Wp-s panel.
Költségek:
36x1,8W cella - 35Eur,0.54Eur/Wp
4mm-es üveg - 7Eur
2x3A dióda + huzalozás - 5Eur
a többi anyag (szilikon, Alu L profil, hátsó műanyag lap) még mindig ingyenes :)
Összköltség: 47Eur ~0.73Eur/Wp - ez már olcsóbb mint a prototípus volt.
![]()
-
#79
12.12.2010 12:25, teszteltem a 65Wp-s panelt.
Részletek ITT -
#80
2010 dec. 13, 11:35
65Wp panel 2. téli tesztelése
Szebb idő van mint tegnap. Verőfényes téli napsütés, a panelt 80 fokos szögbe állítottam. A teszteléshez ma a 55/60W-os H4-es halogén autóizzót használtam. Kiderült, hogy télen a panel ideális munkapontja jóval 14V alatt van. Először csak az izzó 55W-os ágát kötöttem be, ma sokkal jobban világított, mint tegnap. Ezután sorba kötöttem a tompított és a távolsági ágat és úgy kötöttem rá, szépen égett mind a két wolfram szál, ekkor leadott cirka 23W-ot. Igaz hogy a feszültség csak 10V körül volt ami a 14-28V-os inverteremnek használhatatlan tartomány.
Részletek ITT
