38
-
Sir Ny #38 Már miért menne a másik űrhajó mögé? Egyszerűen csak fogja magát, és kitér oldalra. -
#37
Zsír.
És mi történik azzal az űrhajóval, amelyik a gravitációjával maga elé rántotta a hátsó űrhajót? Megszűnik létezni? Nem, ott marad, és ezúttal ő lesz a hátsó űrhajó, és lassítani fogja az elsőt, tehát ugyanott tartunk, mint az elején. Semmi gyorsulás nem fog történni, max keringeni fog egymás körül a két hajó. -
halgatyó #36 Köszi!
Így már értem. -
#35
Csodás. -
Sir Ny #34 Nem követel energiát a gyorsítás, mert én kijátszom.
Két űrhajóval megyek, és az egyik átadja a másiknak a LENDÜLETÉT. Mivel vonzzák egymást, ezért mást nem tudnak tenni, muszáj átadnia az elsőnek a másodiknak a lendületét, kerülhet ez akármennyi energiába, az majd odateremtődik. ( a lendületmegmaradás nem sérülhet, ha az első űrhajó lassul, akkor a hátsónak muszáj gyorsulnia mindenképp. Energia meg majd csak lesz valahogy ) -
#33
Az ne zavarjon, hogy a fénysebességre gyorsulva nem bazi nagy lesz az űrhajó tehetetlen tömege, hanem pontosan egyenlő a végtelennel, így minden további gyorsítás is végtelen energiát követel.
Ennyi energiával már a téridőben makro méretű féreglikakat is lehetne létrehozni.
-
Sir Ny #32 Most egy picit karakánkodom, és lekopirájtolom a zűrhajók egymás után küldésével való gyoritásának az ötletét.
szóval:
2010 copirájt Sir Ny (fura c)
Elvileg mindig amikor berakunk egy újabb űrhajót a sorba, akkor az utsó gyorsabb lesz. -
Sir Ny #31 Ez butaság.
Ha fel tudunk gyorsulni űrhajóval c-ig, akkor mögé megyünk egy másik űrhajóval, ami szintén c-vel megy, és a gravitáció a két űrhajót vonzani fogja, az első lassulni fog, a másik meg megkapja a lendületét, és gyorsul. -
astrobal #30 majd a flukszuskondenzetor megógya! -
#29
anti anyag meghajtás 
-
#28
A wiki szerint nem. -
#27
Nem a súrlódás itt a probléma, hanem az, hogy a nagyobb sebesség eléréséhez több hajtóanyag kéne, de a több hajtóanyag nagyobb tömeget is jelent, aminek a világűrbe juttatásához is több hajtóanyag kell, ami megint csak nagyobb tömeg, stb... és akkor a relativisztikus tömegnövekedésről még nem is beszéltem, aminek köszönhetően soha nem fogjuk elérni/átlépni a fénysebességet a hagyományos módszerekkel. -
#26
"11700 körül mintegy 3,8 fényévnyire meg fogja közelíteni"
Kicsit közelebb nem jön? -
Artyy #25 Wiki idézet:
A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Nagyjából 6 fényéves távolságával az ötödik legközelebbi csillag. Csak a Nap és a háromtagú Alfa Centauri rendszer csillagai vannak közelebb. Ennek ellenére olyan halvány, hogy csak távcsővel látható, mivel egy (M4 spektráltípusú) vörös törpe. Látszó fényessége 9,54 magnitúdó.
A csillagot felfedezőjéről, Edward Emerson Barnardról (1857–1923) nevezték el, aki 1916-ban úgy találta, ennek a csillagnak van az összes ismert közül a legnagyobb sajátmozgása, 10,3 ívmásodperc évente. Ez a nagy látszólagos sebesség abból adódik, hogy viszonylag közel van a Naphoz.
Valójában Barnard csillaga meglehetős gyorsan, 140 km/s sebességgel közeledik a Naphoz, és 11700 körül mintegy 3,8 fényévnyire meg fogja közelíteni.
Bár a csillag mintegy 10 milliárd éves, magjában még mindig „ég” a hidrogén.
Tömege nem éri el a Nap tömegének 17%-át. Ahogy a vörös törpék általában, szabad szemmel nem észlelhető. Ha a Nap helyére tennénk gondolatban, a telihold fényének alig százszorosával világítana az égen.
A Barnard-csillag körül csillagászok két Jupiter méretű bolygót is feltételeztek, ezek azonban hamis észleléseknek bizonyultak.
erről ennyit :) -
Locutos #24 "Mi emberek nem fogunk emberi léptékkel eljutni még a legközelebbi Proxima Kentauri csillaghoz sem, ami 4,2 fényévre van, oda az út a mai leggyorsabb technológiával is több mint 30ezer év lenne csak oda."
"a 6,2 fényévre lévő Barnard csillag" "az másodpercenként 200 km-es sebességgel (a villámcsapás sebességével) száguld" "ő jön ide és várhatóan cirka 30 ezer év múlva"
Vagyis az űrben is cirka 200km/sec sebességre tudnánk gyorsulni?! És megmondanád hogy miért?? Netalán megállít a surlódás?? -
#23
Hát nekem azt mondták ez nem opcionális, de ezexerint átbaxtak!?
-
#22
Embere válogatja. -
polarka #21 FYI, már volt. -
#20
És akkor most pont aktuális, szóval:
Minmeghaluuunk!!!!
-
#19
Azért ez érdekes.
Látod, erről nem tudtam, mert azt hittem, hogy a közeli csillagrendszerekkel együtt forgunk a galaxis magja körül, nincs össze-vissza mozgás.
Ha azonban mégis, akkor tényleg leegyszerűsödhet a más naprendszerek felkutatása, a vele járó veszélyekkel. -
halgatyó #18 A készülék működési elvéről eléggé keveset írnak. Ezek alapján csak fenntartásokkal tudom elhinni, hogy ez működik, és megbízható (pl. hogy a csillag képe mellett megjelenő fényfoltot nem maga az optika csinálta oda)
Meg bizonyára kisérletekkel is kipróbálták, kár hogy ezekről nem tudunk.
Hátha a hirek.csillagaszat.hu megírja...talán. -
Thrawn #17 Az, hogy most egy csillag nyílegyenesen felénk jön, a legjobb garancia arra, hogy el fog kerülni minket. Ugyanis a Naprendszer is mozog a környező csillagokhoz képest, tehát a több tízezer év alatt, amíg a jövevény a jelenlegi tartózkodási helyünkhöz ér, mi már akár fényévekkel is odébb leszünk. -
#16
Megpróbáltam utánanézni, de sehol nem találtam olyan forrást, ami ezt alátámasztaná. Többször is változni fog a legközelebbi csillagrendszer kiléte az elkövetkezendő időkben.
Idézet a wikis cikkből:
"Barnard's Star will make its closest approach to the Sun around AD 11,700, when it approaches to within about 3.8 light-years.[16] However, at that time, Barnard's Star will not be the nearest star, since Proxima Centauri will have moved even closer to the Sun.[17] Barnard's Star will still be too dim to be seen with the naked eye at the time of its closest approach, since its apparent magnitude will be about 8.5 then. After that it will gradually recede from the Sun."
Viszont találtam más csillagokat, amik kb az általad leírt jelenséget produkálják, csak később, de még itt sem biztos, hogy legyalulja a Földet.
Pl ez lehet okoz némi problémát, kb másfél milla év múlva:
gilese 710. Kitudja miket hoznak magukkal ezek a közeli csillagok, pl saját olyat mint az Oort felhő...
Meg még volt valami Ross akármi, de már nem emlékszem pontosan, az sem nagy durranás.
-
Etinger #15 "az tuti" .. szeretem az ilyen kijelentéseket :) -
Etinger #14 Humorista névvel lett megáldva, nézd el neki ;) -
Irasidus #13 Ezt a marhaságot honnan szedted? Forrást pleas... -
Kabos Dezső #12 Mi emberek nem fogunk emberi léptékkel eljutni még a legközelebbi Proxima Kentauri csillaghoz sem, ami 4,2 fényévre van, oda az út a mai leggyorsabb technológiával is több mint 30ezer év lenne csak oda. A sors íróniája viszont az hogy a második legközelebbi csillag (iletve a negyedik , mert az Kentauri az eleve 3mas rendszer) a 6,2 fényévre lévő Barnard csillag, ami egy vörös törpe, az másodpercenként 200 km-es sebességgel (a villámcsapás sebességével) száguld nyílegyenesen felénk és ha a pályáját tartja akkor nemhogy nekünk kell odamenni hozzá, hanem ő jön ide és várhatóan cirka 30 ezer év múlva lép be a Naprendszerünkbe mint második csillag, ami jelentősen át fogja rendezni a naprendszerünket... tekintve hogy a Jupiternél kb. 10x-15x akkora tömegű testről van szó... szóval jobban tesszük ha csendbe folytatjuk kutatásokat és szépen intelligens robotokat küldünk ki a szélrózsa minden irányába az élet csíráival, mielőtt k*rva gyorsan kihalunk a g*cibe... -
#11
Az is igaz, hogy ha a Gliese 581 fénye jóval kisebb mint a Napé, akkor nem gond rákukkantani egyet, úgyhogy nem szóltam semmit. -
#10
Ha jól értelmezem ezt a képet (lent), akkor a Gliese 581g bőven 1 CSE-n belül van, ezzel meg egy 7 CSE-re lévőt tudtak megnézni, és az 5-10 CSE tartomány felfedezésében bíznak. Gondolom minél közelebb akarnak menni a csillaghoz, annál nehezebb...
![]()
-
tunyo902 #9 csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön! 
-
#8
Megfigyelhetnék vele a Gliese 581g-t, ha már ennyire nagy a felhajtás körülötte. -
Loverman #7 ja te mindig megmondod a tutit ;) amúgy mi az a largea?
"VVLAT- very very largea array telescope" -
wednes #6 Évszázadokkal ezelőtt is vizsgálták már a Holdat meg a Naprendszer bolygóit. És nem azért, hogy lovasszekéren eljussanak hozzájuk. Miért baj, ha vizsgálódnak? -
#5
Jó Jó látjuk.ÉS? Mit is kezdünk vele?(ha valaki nem tudná akkor elmondom,hogy nem nagyon fogunk mi itt utazgatni a naprendszeren kívül, az elkövetkező 100évben az tuti)
pl: voyager2 33év alatt 13.8milliárd km tett meg ,ami épphogy elért a naprendszerünk peremére,hol van még egy másik csillagrenszertől......
Ami persze 4X 5X gyorsabb a leggyorsabb ürtákolmányunktól.
(persze kutatás szempontjábol igen érdekes lehetnek ezek a kutatások,nem vagyok ellene,csak hát nem túl sok értelmét látom)
80 fény évnél távolabb lévő bolygok azt sem tudják ,hogy létezhet földön inteligencia, talán az első rádióadásunkat foghatják,talán ,ami ugye fénysebességgel halad.
(itt valami nagy durranás kell!) -
#4
Azt ne felejtsük el, hogy optikai módszerről van szó, mert más módszerrel a Jupiternél kisebb exobolygókat is lehet érzékelni. Exobolygókat ugyanis több módszerrel keresnek - ha valaki nem tudná.
Mondom a tutit:
Több, a Keplerhez hasonló űrteleszkópot kell fellőni, és azokat a Nap körüli pályára kell állítani, majd teleszkóprendszerbe kell szervezni kell őket (VVLAT- very very largea array telescope). Így akkora teleszkópunk lehet, mint a naprendszerünk átmérője. Azt is megnézhetjük vele, hogy milyen rendszámú autókkal járnak az ET-k. .-)
-
brueni #3 igen, de a fontosabb, hogy a csillaghoz közelebb keringőket tudják, hisz eddig azokat elnyomta a csillag fénye. most ezt a fényt torzítják el, oltják ki. -
stain #2 Kb. Jupiter nagyságúakat.
Viszont a 63 millió fényév kicsit sok lesz... 63 fényév a helyesebb távolság adat. -
#1
Javítson ki valaki ha tévedek, de akkor ezek szerint ezzel a módszerrel (technológiával) a Jupiter nagyságú égitesteket tudják észlelni? 
