104
Emberi kultúrák, és a tengerszint változása
  • birdo #104
    Brit búvárrégészek tárják fel az elsüllyedt ógörög várost
    A feltételezések szerint az ókori város a mükénéi időszak végén, Kr.e. 1000 körül süllyedt el, ám nem ismert, hogy mi okozhatta Pavlopetri végzetét. A lehetséges okok között a tengerszínt emelkedése, földrengés és szökőár egyaránt szerepel.
  • forrai
    #103
    Rendben is van, mert pontosan ugyanez látható a diagramon is. Két nagy tengerszint emelkedés, pont abból az időből, mikor ezek a meteoritok lehullottak.

    De a jégárat messze nagyobb energiáju lehetett, mint a meteorok- az igazi kárt talán inkább az okozhatta?
    Csakhogy akkor már az ember szellemi képessége a maival azonos lehetett, legfeljebb ismeretei nem voltak még.
    Így ellenőriznem kellene, vajon ezek a meteoritok nem éppen az utolsó törmelékek voltak, amelyek a Hold keletkezése 4,5 Mrd év óta keringtek a Föld mellett, és csak akkor zuhantak le? Mert akkor elejeink láthatták is őket, ahogy keringtek, és közeledtek a légkör felső határához, ahol lassan felfénylettek? Ami tartós jelenség is lehetett, és mély benyomást kelthetett!
    Talán sok monda - pld. a titánok harca is éppen ezzel magyarázható? Mert ilyen törmelékek hullhattak a Holdba is, egyesek talán észlelhetők voltak!
    Az ősi hindu, görög mondavilág nyilván nem alaptalan.
  • Pares
    #102
    Ezekben a cikkekben csak egy becsapódásról írnak, viszont a dokumentum filmben, amit én láttam, ott nem csak egyről volt szó. A hosszú felvezető után, amiben kielemezgették, hogy nagyon nagy valószínűséggel volt valamilyen becsapódás, tovább mentek, és további bizonyítékokat mutattak be. Mélyebbre ástak, és valamivel annál is régebben hasonló üledékes rétegeket fedeztek fel, amik egy újabb becsapódást támasztottak alá, az viszont, ha jól emlékszem, valamikor 15-20 ezer évvel ezelőtt történhetett, míg az előzőt úgy 12-13 ezer évvel ez előttre (tehát Kr.e. 10-11 ezer évre) datálták. Ezzel meg lehetne magyarázni a robbanás szerű tengerszint változást!

    Tehát a jelenlegi bizonyítékok alapján volt becsapódás, több mint valószínű, hogy valahol Észak-Amerikában.

    A másik dokumentum filmben, amit már említettem, a hirtelen, vízözön szerű gleccserek és jégmezők alatt lévő víz kirobbanásáról és lezúdulásáról beszéltek, szintén Észak-Amerikában, és mindez szintén ebben a 12-13 ezer évvel ezelőtti időközben történt.

    Mindezekre még rátesz egy lapáttal a korai driászban kezdődő lehűlés, amit ugyebár nagy valószínűséggel ez a becsapódás okozott.

    Szóval minden összefügg mindennel.

    Ui.: Előző hozzászólásomban korai driász helyett korai triászt írtam. Ez úton is javítanám.
  • Pares
    #101
    Itt egy nagyon érdekes cikk a 12-13 ezer évvel ezelőtti kisbolygó becsapódásról, angolul.

    Röviden magyarul:

    Nagyjából 12900 évvel ezelőtt hirtelen globális méretű lehűlés kezdődött, ami többek közt 35 különböző emlős faj (köztük a mamutok is) kihalását és az ún. Clovis-kultúra végét is jelentette Észak-Amerikában. Sok elmélet született ezeknek az eseményeknek a magyarázására, de egy új felfedezés teljesen más fényben világítja meg a dolgokat.
    Ebből a korszakból származó (tehát 12-13 ezer évvel ezelőtti) üledékes kőzetekben mikroszkopikus gyémántokat fedeztek fel, amik akkor jönnek létre ha a kőzetek extrém hőnek és nyomásnak vannak kitéve, például egy kisbolygó becsapódásánál. Ez a felfedezés alátámasztja azt a nemrégiben kialakult elméletet, miszerint 12-13 ezer évvel ezelőtt egy kisbolygó becsapódás indította el a több mint 1300 évig tartó lehűlést az északi féltekén, amit korai triásznak is nevezünk. Ez a lehűlési folyamat félbeszakította a már akkor is tartó folyamatos felmelegedést.
    A közvetlenül ezt a lehűlést megelőző üledékrétegekben szokatlanul nagy mennyiségű Irídiumot is találtak, ami természetes formában nagyon ritka a Földön, viszont az űrben található aszteroidák és üstökösök nagy mennyiségben tartalmaznak. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy ezek az üledék rétegek közvetlenül megelőzik a lehűlési időszakot és több mint 35 nagytestű emlős kihalását, erős bizonyítékot kapunk egy kozmikus becsapódásra.
    De nem csak Észak-Amerikában találhatunk bizonyítékokat egy becsapódásra. Európában és Ázsiában is fellelhető az ebből az időszakból való üledék rétegek hasonló elváltozása.
    A kaliforniai Channel-szigeteken masszív égés, erózió fedezhető fel ebből az időszakból, amit drasztikus változások követtek a növényvilágban.
    Lehetséges, hogy a becsapódó égitest darabokra esett szét a légkörbe való belépéskor, és darabjai az óceánba vagy a jégmezőkbe csapódtak, ezért nem találtunk még eddig krátert. Ez egy olyan esemény volt, ami egy nap alatt zajlott le.

    Itt egy másik cikk ugyan erről az eseményről, ezúttal magyarul.
  • forrai
    #100
    A föld belső hőárama ~0,05W/m^2. Ez egy év alatt ~500 W/m2év.
    Nem sok, de meg tud olvasztani 5 dm^3/év jeget.
    Azonban 100000 év alatt az 500 m3 víz, minden négyzetméter alatt! Ami 500 m magas!
    Vagyis képzeljetek el egy 10000x 5000 km, 2 km magas jégmezőt, amely a földhő által felolvasztott, 500 m magas tavon áll.
    Nem tudtok, de én sem, mert úgy gondolom, hogy az lassan elfolyik, elszivárog. Kezdetben, és a szélein gyors ütemben, közepéről viszont lassabban! Ott lehet, hogy egy 10-20 m magas vízkupola is kialakult, ami a széle felé lezáródott, megtartva önmagát!
    Kiváló "kenőréteg", ha elindul a jégmező.

    Most képzeljétek, hogy felül meg olvad a jég, kis beltengereket alkotva. Némelyik már többszáz méter mély, és akkora, mint Magyarország régen.

    Most képzeljétek, hogy félkegyelmű kisbolygó, párszáz méteres csak, éppen a jégmező közepén halászó jegesmedvéket vette célba, hogy puhára essen, de mellétrafált. A beltenger a velejéig, a sárga földig ketté hasadt: a fel-beltenger kapcsolatba lépett a kilométerrel lejjebb lévő al-beltengerrel, amit a földhő olvasztott.
    Eddig ebben nincs semmi különleges. Csak az, hogy 100 bar =1000000 azaz 1000 tonna erő hatott a jégmező alján minden m^2 jégre.
    Hogy ezer tonna mennyi, azt el nem mondhatom, mert nincsen rá szó, nincsen rá fogalom.
    És most képzeljétek, hogy eközben ti az Atlanti óceán másik partján, Gibraltárnál, Atlantiszban éppen a vasárnapi hősleveshez készültök, amikor nagy robaj támad, mert a nyitott ablakon egy bálna feje jelenik meg, egy jegesmedvével, és két hadonászó indiánnal a hátán!
    Ami teljességgel szokatlan, mert a leves után mindig rántotthús szokott jönni, savanyú uborkával.
    Nem csodálom, ha ezek után Atlantisz fölmondott!

    Amit tréfásan írtam, sajnálatos, fizikailag megalapozott valóság lehetett, amikor az óceánok szintje 14000 éve hirtelen (lásd 4 hozzászólás) vagy 30 m-t nőtt.
  • forrai
    #99
    Tökéletesen ugyanígy gondolom, csak sajnálom, hogy nem láttam ezeket a filmeket.
    Az ősi könyvek magas szintü gondolatokat rejtenek, amelyeket ma már nem, vagy félreértünk, és ezért logikánk elveti őket.
    Ez az, ami engem is ("racionális" elmém ellenére) elgondolkozásra, és olyan kijelentésekre késztet, amit jobb esetben csak megmosolyogtok.
    A meteorról nem is tudtam még, csak kérdeztem magamban: mégis mi okozhatta ezt az "égszakadás-földindulást?"
    Egy kisbolygó valóban lehetett az elsütő billentyű a pisztolyon.
    Mert ami bekövetkezett, vagy százszor-ezerszer nagyobb lehetett, mint csak egy kisbolygó becsapódás maga!
    A már instabil, 1-2 km magas jéghegyek, és jég-beltengerek indultak el akkor, mindent elsöpörve! (Csak 20-30 m-is mit csinált)?
    És több ilyen is volt! 12000-és 14000 éve!

    Mert a jelenségek, amelyeket a könyvek ismertetnek: hihetetlennek tünnek- a Nap leállt, negyven napig emelkedett az ár stb. Azonban fogalmunk sincs, mert senki nem vizsgálta még, hogy mi történik, ha egy 10^20 Joul nevű energiaátrendeződés, ami 100 év árapályával azonos, néhány nap, vagy év, vagy évtized alatt következik be!
    Ez még a Földi impulzusmomentumra (forgássebességre) is számíthatóan kihatott! (Tekintettel arra, hogy az átmérője átlagosan csökkent, gyorsulni kezdhetett, azaz lassabban lassulni...). Mert tudnod kell, hogy ha valaki felmászik a Mount Everestre, a Föld forgása parányit lelassul, amíg vissza nem jön! Ezért nem mászok én oda... :-)
    A tektonikus lemezek is bizonyára elmozdultak...
  • Pares
    #98
    Na most nem régiben (úgy 1-2 hónapja) a NatGeo-n adtak egy dokumentum filmet, amiben azzal foglalkoztak, hogy mi történt az utolsó jégkorszak végén. Röviden összefoglalva arra jutottak, hogy 10 ezer évvel időszámításunk előtt, tehát nagyjából a jégkorszak végének kezdetekor nagy valószínűséggel egy égitest csapódhatott a Földbe. Ezt a különféle kőzetekben talált nyomokból meg a különböző földrétegek rendellenességeiből állapították meg.

    Egy másik dokumentum filmben, ugyan úgy a NatGeo-n arról beszéltek, hogy milyen katasztrofális, apokaliptikus hatása volt annak, amikor Észak-Amerikában a gleccserekben a hatalmas nyomás hatására nem befagyott víz hirtelen, robbanásszerűen kitört, és elmosott mindent, gyakorlatilag Amerika egész északi részét (mai Kanada és USA). És sejtem, hogy ehhez hasonló dolgok nem csak Amerikában zajlottak le, hanem szerte a Földön (Ázsia, Európa).

    Szóval ha összekapcsoljuk a két dolgot, amit két különböző dokumentum filmben állítottak, tehát hogy körül-belül Kr.e. 10 ezer körül egy égitest csapódott a Földbe és a gleccserek és jégmezők vizei robbanásszerűen zúdultak le a nem befagyott délebbi vidékekre, plussz számításba vesszük az Atlantiszról és más elsüllyedt kontinensekről szóló legendákat, na meg magukat a Vízözön történeteket, akkor egy igen érdekes és katasztrofális kimenetelű időszakról láthatunk kialakulni egy képet.

    Egyszóval könnyen lehetséges, hogy sok katasztrofális dolog véletlenszerű (?) egybeesésével egyfajta globális katasztrófa láncreakció elindulása közepette tűnt el egy ősi, fejlett emberi civilizáció, melyből később az általunk már ismert, és elsőknek nevezett civilizációk alakultak ki (valószínűleg az elpusztult kultúra képviselőinek segítésével és tudásával). Aztán ezek az idők az évezredek során feledésbe merültek, átalakultak legendákká vagy pusztán csak szájhagyományból ismerhetjük meg őket.
  • forrai
    #97
    Nézzétek csak a 4-es hozzászólás diagramot!
    14000 évvel ezelőtt egy 30 m-es (10 mkm3), 12000 évvel ezelőtt egy 20 m-es (6 mkm3) ugrás következett be hirtelen!
    De ne tévesszen meg titeket a matematikai regresszió görbe, ami finomítani próbálja a hirtelen ugrást! A kísérleti pontokat nézzétek: azok szinte egy időben vannak!
    Lehet csak néhány év, vagy néhány nap?
    És mindez már a Mohó Sapiens idejében!
    Atlantiszéban tehát!
    Szóval- ennél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy 1-10 mkm3 olvadások lehetségesek voltak. 1000 kisbolygóütközés energia- egyenértékével.

  • forrai
    #96
    "A 140 négyzetkilométeres jégóriás nagyjából tíz évvel ezelőtt szakadhatott le a déli-sarki jégrengetegből és jó ideig csak lassan úszkált a jeges kontinens körül,"

    Ez tehát csak nemrég történt, és a leszakadás pillanatában azonnal ~20-100 km3-el megnövelte az óceánok víztömegét, ami ~0,1-0,3 mm szintnövekedést is jelenthetett.

    Na jó, de ez így is 50-100 ezerszer kevesebb, mint az egymillió! Az elképzelhetetlen!
    Nem elképzelhetetlen!
    Mert a szárazföldek peremén, szigeteket áthidalva, vagy konzolosan több km magas jéghegyek is felnőhettek, hatalmas területeken, és olvadáskor zuty, leszakadtak.
    Arkhimédesz törvénye szerint pedig amint a vízbe értek, annak a szintjét még a kiálló csúcsuk is megnövelte, de azonnal. Hogy micsoda cunamit indítottak el akkor, azt a népek mondái tartalmazzák.
    Az Ararát persze 5000 m magas, ahhoz kisbolygó becsapódás kellene. Ám egy olyan hatalmas jégtömb se semmi, ami 2000 m-t zuhan!
    Annak elméleti zuhanási sebessége függőlegesen ~200 m/s
    Fajlagos energiája pedig csak 10000 szer kisebb, mint egy 20 km/s sebességű jégmeteorité. A tömege viszont milliószor nagyobb!
    Ha tehát felteszed a kérdést: mi a rosszabb: egy 1 km átmérőjű jégmeteorit 20km/s becsapódása, vagy egy 1Mkm3 tömegü jég-vízelegy elindulása 2000 m- magasról, akkor látni fogod, hogy az utobbi vagy százszor rosszabb.
    Egy olyan "kis" meteorittal csupán egy 100x100 km- es jéghegy zuhanása is kb. egyenértékü.
    Van az NG-n(?) egy kisfilm: mi lenne, ha egy vulkán összeomlana? Mekkora cunami keletkezne? Hát még az is kismiska egy ilyen földszakadás- jéginduláshoz képest!
    De apropó: honnan van ez a szép magyar mondás?
    Pares!
    Te bizonyára tudod?



  • forrai
    #95
    Kedves Pares
    Látod, hogy ez a topik milyen lepusztult?

    Pedig van benne olyan diagramm, amely a tengerszint változását mutatja 22000 é.évre(4 es hsz.)
    És egy olyan link, amely egy térkép, ami azt mutatja, hogy mit öntene el a tenger, ha a szintje megemelkedne +20 m-t (10 hsz.) Márpedig ha minden jég elolvadna, az 90 m-t emelkedhetne.
    Nincs viszont olyan térképem, hogy mennyi lehetett 100000 éve?
    Könnyen lehet, hogy akkor a Rajnától eltekintve (ami talán nem volt már befagyva, és Europa és Anglia között folyhatott Gibraltár felé), száraz lábbal lehetett oda átmenni.
    A Földközi tenger meg csupán poshadt beltenger volt, amit néhány folyó, és lefolyó táplált csak?
    Ezeket a térképeket szeretném látni mától 10000 évente visszafelé, legalább 200000 évig, kontinens vándorlással együtt.
    Az utolsó 20000 évet pedig 1000 évenként.
    Mert szerintem volt több olyan magas vízszintü időszak is, amikor Szuezen keresztül az Indiai óceán közlekedett a Földközivel. Ami a 4-ik bibliai folyó lehetett.
    Az egyik ilyen időszak csak 6000 éve, amikor a Földközi tenger a Boszporusznál átszakadt, és elöntötte a Fekete tengert.
    Hogy akkor mi történt a Csendes, vagy Atlanti óceánon, az szintén érdekes.
    Hiszen sok élőhely "atolokon", koráll szirteken alakult ki.
    Ha pedig egy korállszirtről hirtelen lefogy a vízszint (mikor a Boszporusznál átszakadt, több métert csökkenhetett! könnyen lehet, hogy az eltörik. Ha meg megnő a vízszint hirtelen, akkor meg minden élő megfullad.

    Márpedig, egy hirtelen, ~1 millió km3 jégolvadás >3 m nagyságrendű hirtelen tengerszint emelkedést okozhatott.
    Ha pld. egy 1,0 km magas, 1000x1000 km-es jéghegy és olvadt víz megindult, akkor pont ennyi víz, és közel annyi törmelék is az ócenánba kerülhetett.
    Nehéz elképzelni persze egy ekkora hegyet, ami darabokra szakadva, a tetején integető indiánokkal átszelte néhány hét alatt az óceánt, ám nekem ez se lehetetlen. :-)
    Hát neked (nektek?)
  • polarka
    #94
    Bennem is felmerült, de mivel felbomlanak, aztán kötéseket létesítenek, beépülhetnek különféle anyagokba (szerves, szervetlenbe, kristályokba). így gyakorlatilag azt kellene tudnunk, h összesen mennyi a H és O a Földön. Feltéve, h a víz formájában jelen levőkhöz képest nem elhanyagolható a mennyiség (úgy tippelem, h nem az).
  • forrai
    #93
    "Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
    © polarka

    A fogása erősebb...elengedni se lehet.
  • Balumann
    #92
    Inkább úgy érdemes helyettesíteni, hogy vannak olyan hidrogén meg oxigén atomok, meg molekulák amik már akkor is voltak, mikor dinoszauruszok éltek :P (ha víznél akarunk maradni, akkor hidrogén vagy oxigén) :-)
  • polarka
    #91
    Cseles :D
    Tegyük fel, h nem bomlottak fel.
  • forrai
    #90
    Vasszerkezete volt, talán elrozsdálódott? Az i.e. 3 században, állitólag 35 m magas volt. Szóval azért kisebb, mint a képen látható.
  • birdo #89


    Láttam egy olyan ...hát féltudományos filmet, ahol a Rodoszi Kolosszus pusztulását modellezték .
    Az elmélet szerint a kolosszust egy katasztrófa miatt pusztult el.... méghozzá az Etna egy esetleges volt kitörése miatt.
    De semmi nem volt igaz...a kolosszus nem a part felé dőlt le, hanem kifelé, a tenger felé... szerintem egy nagyobb hullám a partról való visszalökődése is ledönthette a tengerbe.
    Majd lemodellezték az Etna okozta vízlökést...ami a fele úton elenyészett a tengerben....
  • forrai
    #88
    Most mégegyszer rátérnék a víz, vagyis az olvadás erejére.
    A jégkorszakban száznál több millió km3 nagyságrendű jég borította a szárazulatokat, 2 km vastagságig. Mondják, ~130 m óceán szint csökkenés járt vele.
    Mennyi helyzeti energia szabadult fel, annak olvadásakor?
    A tömeg:
    G=100.000.000.000.000.000.000 dm3, megszámolom: E+20 kg, a Föld tömegének tíz-százezred része.

    A jég magassága átlag: H=1000 m
    A helyzeti energiája: E+23 joule. Nem kevés

    Miért nem kevés?
    Mert kb. 1000* több, mint a Holdnak Földre gyakorolt évi árapály munkája, ami a távolságukat így is évi ~0,04 m -el növeli. (~E+19...20 Joule.)
    Mondjuk, történt egy olvadás, ami rövid idő alatt, 1,3 m-el növelte az óceán szintjét (~1 millió km3). Ilyen olvadás nem is egy lehetett!
    Akkor annak felszabaduló energiája E+21 Joule volt, nagyságrenddel nagyobb, mint a Hold árapálya 1 év alatt!
    Vagyis 40 cm-el lett volna képes ellökni egy egész teleholdat, a kifli újholdat meg még tovább!
    Ám mi van akkor, ha ez mondjuk ráadásul egyetlen hét, egy hónap alatt következett be? Micsoda teljesítmény, impulzus társult ehhez a hatalmas energiához?
    Tudós barátaim.
    Legyünk szerények, amikor az ősi mondákat fitymáljuk. Előbb számoljunk egy jót, alukáljunk rá, és azután örüljünk annak, hogy még van lyuk a fen...ébe is, a köldökünkön!
    Ne csodálkozzunk, ha még a kontinens- lemezek is összerázkódtak! Vagyis legalább gondolkozzunk el, ha egy aggastyán arról ír, hogy még a Nap is megállt az égbolton! És hogy akkor mindkét valamiért csatázó sereg különböző okból összecsinálta magát, azonban a tehetetlenség azt is mind egyirányba fújta!
  • forrai
    #87
    Én azt önkritikával értettem,. amit írtam. Hogy ugyan buta vagyok, de mégis adott helyen okos lehetek.
    És ne hidd, hogy azért gondolom, mert öntelt vagyok. Ellenkezőleg- inkább gátlásos. Csak az néha átszakad.
  • dronkZero
    #86
    Egy sem. Ami vízmolekulák akkor estek, azok azóta már rég felbomlottak, és újak keletkeztek helyettük.
  • polarka
    #85
    Szorosan nem kapcsolódik ide - off -, a "H2O nyomkövetéséről" jutott eszembe. De sztem érdekes példa/gondolat és legalább egy kis számolás is lesz (bár nem egzakt) a filozofálgatások közt. Ha megiszok 1 pohár vizet, abban hány H2O molekula lehet abból az esőcseppből, ami még anno egy dinó fejére pottyant?
  • birdo #84
    Tőled függ..mert befolyásolod...befolyásolhatod a környezeted.
  • forrai
    #83
    Szerintem csak az a világ megismerhető, ami zárt. És nagyon megörültem, amikor megértettem, hogy mindössze a mindent magába foglaló világegyetem a megismerhetetlen! A benne lévő, fényzárt univerzumok mindegyike viszont megismerhető! Pont azért, mert azok már az isteni tudat kompatibilis tudatú teremtményei, amelyek teljesítik a megismerhetőség azon kritériumát, hogy szétválaszthatók is.
    Sem mi, sem az általad beképzelt rabszolgatartóink nem vagyunk képesek megismerni egy olyan világot, ami nem megismerhető, mert határai ismeretlenek. Rabszolgatartó ösztöneiknek engedelmeskedve azok is csupa olyan tudatos egyedeket keresnek meg, akik a teremtés szétválasztható, s így megismerhetők, és kizsákmányolhatók. Mert hogyan zsákmányolhatnák ki a VÉGTELENT? Az rájuk se hederit, nem nyivákol, nem nyöszörög.
    Vagyis keresnek egy olyant, mint Te meg én. Akik a Tudatos létezés szétválasztható, tulajdonsággal, mértékkel, névvel és rendeltetéssel bíró megismerhető egyedei vagyunk.
    Egy- egy valóban zárt doboz, amelyet Teremtő-Alkotó egyedek cselekvő (alkotó, na- már hadd ne írjak le minden igét) szándékából, a teremtés, alkotás folyamatában egyedi tudattal jön világra. Büszkén állitom, hogy zárt, megismerhető "doboz" egyed vagyok, és hogy körülöttem rengeteg ilyen van, például a természetes számok. De már a négyzetgyök kettő az nem egészen zárt, és megismerhető, hiszen számjegyekkel nem irhatom le.
    Tudom, hogy ezt legtöbben marhaságnak tartjátok.
    Én meg örülök, mert sohase gondoltam, hogy ilyen egyszerű okosnak lennem?
    Minden a környezettől függ, nem tőlem!
  • forrai
    #82
    A Fizika topikba írtam valamit. Nézd meg., mondj ott véleményt arról, mit csinálok a fizikával.
    Tényleg, kiváncsi vagyok a véleményedre. Mindig is kiváncsi voltam rá.
  • dronkZero
    #81
    Egyszer látnám már, hogy varázsolsz... de mindig csak beszélsz róla.
  • Saintgerman
    #80
    Nos, ha csak a H2O útját szeretnéd nyomonkövetni itt, akkor nem offolok tovább. Sok sikert hozzá
    (azért majd ne feledd amit mondtam: a Világot egy dobozban kutatod, amiből azért nem látsz ki, mert a falait magadnak szabtad )
  • dronkZero
    #79
    Egyébként kettő esélyt kaptál, mindkettőt eljátszottad. Nem beszélgetni akarsz, hanem a saját elmebeteg faszságaidat terjeszteni. Ahhoz én nem kellek. Téged nem érdekel, hogy hülyeséget beszélsz, nem érdekel az sem, hogy miért nevezem a mondókádat hülyeségnek, innentől nincs semmi alapod arra, hogy pattogj. Egy kis beképzelt mitugrász pöcs vagy, ezt a bánásmódot érdemled, amit kapsz.
  • dronkZero
    #78
    Te is ezt csinálod a fizikával, az nem az?
  • forrai
    #77
    Ha viszont nem olvasod, akkor mi a francnak hivatkozol rá, rosszul? Nem gondolod, hogy ez sunyiság?
  • dronkZero
    #76
    Mondtam már ugye, hogy egy ideje el sem olvasom, amit írsz, mert totál felesleges? Ne fáraszd vele magad a megírásával, azt javaslom.
  • haraposlo
    #75
    Az, hogy mit ír az index, és mi a tudomány mai állása, szerintem az a kettő eltér egymástól. Nem kell hinni annak, amit különböző internetes site-ok írnak le, mivel legtöbbjüknek nincs tudományos tapasztalattal alátámasztva a mondanivalója. Találkozni oltári nagy "baromságokkal" a legtöbb helyen sajnos, s a legtöbb ember nem is néz utána ezeknek, hogy valóban igazak e. Még a legismertebb online enciklopédia, a wikipédia is hibásan van szerkesztve sajnos, így mit várjon az ember egy index szintű oldaltól. Persze nem mondom, hogy nincsen igazság abban, amit ott leírnak, mert biztos van, de nem minden feltétlenül úgy van, ahogy ott le van írva. Az internet nem szentírás. Ha minden adatot és ideológiát az internetről tanulna az ember, vajmi keveset tudna a világról. Tehát nem mondom, hogy ne higgyünk az interneten leírtaknak, de ne bízzunk meg benne feltétlenül, főleg nem a tudományos dolgokban, azokról szerencsésebb saját magunknak meggyőződni különböző releváns forrásokból.
  • forrai
    #74
    Kedves Zéró.
    Nem tesz jót a renomédnak, ha ilyen szemmel láthatóan csúsztatsz, és csak felét állitod annak, amit én mondok.
    A taszító gravitáció ugyanis nem az én találmányom, az indexen megismerhető. Így szembe állitasz azzal, aki azt kitalálta. Ne fondorlatoskodj, mint azt a heliség kalapácsa tette Petőfi ismert versében.
    Ha megkérhetlek téged, és bárki mást, meg ne próbáljátok azt terjeszteni, hogy szerintem a "gravitáció tömegtaszítás"!
    Legyetek szívesek csakis így: "a gravitáció az tömegvonzás, és tömegtaszítás, vagyis egy zárodó, a tömegpontból induló és oda visszatérő vektor áramkör (fluxus)."
    Sajnos, így ugyan túl hosszú, és elfelejtetitek, de legalább nem hivatkoztok rá rosszul.
  • forrai
    #73
    Légyszi, mondd el a Zérónak, hogy a gravitáció nyugalmi állapotban nemcsak vonz, hanem taszít is : így van egyensúlyban. (A tömeg ugyanis gyorsulási vektor forrás és nyelő).
    Ebből az egyensúlyából csak az zökkenti ki, ha gyorsul, kanyarodik, vagy egy másik tömegpont van közel, vagy ha valaki hülyeséget mond. Még akkor is, ha a hülyeség tömeges. Mert a tömegnek még a tömeggel szemben is tömege (bocsi- igaza) van.
  • forrai
    #72
    A definició tréfás, persze, de az is lehet, hogy nem?
    Én gondolok a Naprendszer és a Hold egy másik keletkezési elméletére is (amit elvetettek régebben) a bolygók Napból történő kiszakadása elméletére.
    Az általad említett ütközéses Hold keletkezés a lehetetlen "bolygó porbacsomósodási elmélet" egy szükségszeű vadhajtása, ami szembeszáll az égimechanika alapvető törvényeivel.

    A bolygó kiszakadási elméletben viszont a Napot csak plazma állapotú óriás gázbolygók hagyhatják el, amelyek gyorsan hűlő atmoszférájából, még az útjuk elején "kondenzálódnak ki" előbb a szilárd, később a vízjég, még később pedig a metán bolygók. Az utóbbiák már távol a Naptól, fűzérként kísérik a gázbolygót az útján, és állnak pályára azok körül.
    Ez egy dinamikus keletkezési elmélet, már csak azért is, mert utána az árapály még jó sokat, a Földet 20-30 Milló km -el távolította őket el a Naptól.
    Ugyanígy minden bolygó, sőt csillag is az árapály miatt távolodik most is.
    A Föld pedig már kezdetben is így tartalmazott hidrogént, oxigént, miért ne? éS ahogyan hűlt, a szedimentáció révén azok kigázosodtak. Előbb mint gáz, azután gőz, később mint víz, kondenzálódtak.
    Vagyis a víz kezdettől fogva itt van velünk.
    A Hold pedig akkor vált ki a Földből, amikor az éppen kikondenzálódott, és a gázbolygótól kapott kezdeti forgásimpulzusa a lehűlése következtében 1,3 órás kritikus fordulatra gyorsult. Ekkor, még olvadékként szakadt ki belőle (szinte vastag folyamként vágódott ki az űrbe) a felszínéről a Hold.
    Ezért a Hold: Földleányka, ha úgy vesszük, a Nap dédunokája.
    Vagyis: NAP- Gázbolygó- Föld- Hold...
    Ez a Naprendszer leszármazási sorrendje.
    Valakiknek nagyon tetszik a porkorongos "porbacsomósodás", ám az szerencsére lehetetlen. Mint mondtam, égimechanikai paradoxon. Lásd Szaturnusz övek.

  • dronkZero
    #71
    A vizet agyagtartalmú aszteroidákkal magyarázzák (agyagásványokban sok a kötött víz), és valóban elég korai stádiumba feltételezik a dolgot. Annyira, hogy akkor, amikor elkezdtek ezek hullani, akkor még kevés volt a Föld tömege ahhoz, hogy légkört tartson meg.

    Forrainak meg mondhatod, hogy "egyszerű fizikával át lehet gondolni", szerinte például a gravitáció taszít...
  • Balumann
    #70
    Sajnos a fő témával kapcsolatban nem igazán tudok érdemben hozzáfűzni, az biztos hogy érdekes téma. A tengernek, vagyis magának a víznek is már egyénre is van hatása, de hogy a tengerszint változása... mármint hatása annak is biztos volt, de nem tudom, hogy érdemes-e ezt külön kérdésként felvetni.

    A víz idejöttét azthiszem úgy magyarázzák, hogy egy nagyobb eltérített üstökös zápor hozta, mindenesetre arról még tényleg nincs egyértelműen elfogadott magyarázat (ahhoz nyilván legalább kellene valami bizonyíték, hogy ilyen "rövid idő alatt" ennyi üstökös becsapódhasson, mert a víz már a Föld elég korai stádiumában megjelent).
    A hold kialakulása ezzel szemben viszont elég erősen bizonyítva van, modellek, számítások, űrbeli megfigyelések, ráadásul gyakorlatilag másképpen nem is igazán lehetne megmagyarázni. Bolygó befogása pl. kizárt lehetőség, egyszerű fizikával át lehet gondolni, hogy hogy állhatott volna pályára ilyen pályára egy bolygó, ami olyan sebességgel jött, hogy "utolérje" a Földet :)


    A definíció amúgy elég érdekes, én azért vitatkoznék vele! Hasonló tömegü bolygók azért előfordulnak, ami még létszükséges az a légkör összetevői, a naptól való távolság, a bolygó tengely körüli forrása és dőlésszöge, a mágneses mező (ami gyakorlatilag megvéd minket a napszéltől, meg sok más dologtól!), az elosztásban segítenek szintén a földrajzi tényezők (hegységek, óceánok).
  • forrai
    #69
    Itt viszont arról van szó, hogyan változott a tengerszint, és annak mi a kapcsolata a kulturákkal. Mert úgy gondolom, hogy létezhettek olyan, technikailag talán nem kiemelkedő, ám filozófiából 5-ös kultúrák, amelyek hagyományoztak ránk igazi tudást. Amelyeket, ha nem veszünk észre, elmegyünk mellettük, hogy helyettük talmi kacatokért hajoljunk le.
    Nem mondom, hogy off, amit írsz, én is írok ilyesmit máshová.
    De ebben a topikba szeretném a H2O útját nyomon követni 4,5 mrd. éven át, Gondvánával, a Becsuána - földdel, és Rákosligettel eggyütt.
    Hogyan jelent meg itt a Földön a víz? Igaz hogy üstökösök üstököztek a Földdel? Én ezt kevéssé hiszem, mint ahogyan azt se, hogy a Holdat egy nagy, kövér bolygó szakította ki a Földből. Szóval,hogyan keletkezett a Föld, a Hold? Hogy jelent meg itt a víz? Hogyan alakultak a szárazföldek, és az óceánok? Milyen kultúrák éltek rajtuk, és mióta? Csak 2 millió éve? Mikor és hol keringet a Nap, a Föld, a Hold?

    Hiszen a Földünk is egy űrhajó!

    Definició: "A Föld olyan űrjármű, amelynek tömege kellőképpen nagy ahhoz, hogy olyan légkört megtartson, amely megvédi a különféle kozmikus sugárzásoktól, légköri jelenségeivel a hőterhelést elosztja. Ezáltal az űrhajósok rajta nem belül, hanem kívül is járhatnak, miáltal a belseje megtölthető jó sok forró anyaggal, hogy nagy tömege lehessen.

    Egy ilyen űrhajó, ha az energiaforrása is vele megy, nagyon hosszú ideig létezhet, ami kell is, mert a tapasztalat szerint az igazán értelmes élet kialakulásához minimum 5 mrd. év kell..."


  • forrai
    #68
    Én minden megoldásra nyitott vagyok. Tudok négyzetgyököt vonni, és szeretek álmodozni is.
  • remark #67
  • Saintgerman
    #66
    Erre is azt tudom mondani, hogy az öt érzékszervünk az "energia" csupán 0,001%-át dikódolja, és mi ezt hisszük a világnak. Az energiát a nem ezen a szinten tartókodó entitásoknak termeljük, akik szintén nem a mi sikunkon nem "anyagi" formában léteznek.

    Abban viszont egyetértek, hogy a megoldást mi magunknak kell megtalálni itt, és most, mégpedig úgy, hogy "Kyilkhor testét három szinten egyszerre döfjük át"..

    Giuliana Contorto asztrofizikus véleményére is figyelhetnél, mint hogy ott keresed a megoldást, ahol kizárt megtalálni...
  • Saintgerman
    #65
    Valamiben azért veled is egyet tudok érteni. Abban, hogy mennyire számít az oktatás. Hihetetlenül fontos. Ha ugyanis a fake infokat táplálják az emberek fejébe, és közben az egyén az agyának csak a bal felét képes használni, teljes mértékben le van vágva a "világhálóról". Egyedül csak azt a világot képes érzékelni, ami az "energiahalmaz", vagy mindenség parányi töredéke...