75
-
#75
Valaki írta lentebb, hogy nem kell félni, mert olyan ici-pici "részecskékről" van itt szó...
Tudtommal pont ez a lényege ennek az egésznek, hogy minél kisebb a birizgált elemi részecske, annál nagyobb energia szabadul fel, tehát annál nagyobb a bummmmm! Persze most arról az esetről beszélek ha valaki kvark-bombát akar csinálni.... vagy esetleg az LHC-ban rossz gombot nyom meg valaki.
:)
Kedves Kara kán!
"a természetben eddig ismert legnagyobb mértékű energia szabadul fel. Ilyenkor, a felrobbanó csillag túlragyogja a galaxisában lévő összes többi (akár több száz milliárd) csillagot. "
Ahogyan te írod az csak olyan látszólagosnak hangzik, de egészen pontosan a fényereje egy rövidke időre meghaladja a galaxisában található összes csillag együttes fényerejét, így konkrétan.
-
#74
"Ne aggódj, biztos Edison se látott soha puncit, de milyen jó, hogy este van villany :D"
Edison pontosan azért találta fel, hogy lásson végre egyet... :D -
#73
Persze, hogy nem mindegy, de ott is minden részecskének van olyan nagy energiája.
Egyébként a legnagyobb gammakitöréseket a felrobbanó szupernóvák mágneses tere okozza, tehát nem hülyeség a Földön mágneses gyűrűkben hajtani őket. -
#72
Azért nem mindegy, hogy egy szuper-novát vagy egy részecskét tolnak 7TeV energiával!
Nekem van gamma lézerem és mind meghaltok!
-
#71
és hogy tovább ragozzam:
tudtommal amikor egy szuper/hipernóva gammasugárzása minket elér már csak 0,5 TeV-os energiája van, de én nem az ittenről, hanem a robbanás közvetlen környezetéről beszélek. -
#70
Mondjuk nekem egyértelmű volt, mert a szupernova robbanásoknál irtózatos, a természetben eddig ismert legnagyobb mértékű energia szabadul fel. Ilyenkor, a felrobbanó csillag túlragyogja a galaxisában lévő összes többi (akár több száz milliárd) csillagot. Tudtommal, és amit olvastam annak alapján, a szétrepülő nukleonoknak egyelőre nagyobb energiájuk van, mint amennyit a földi részecskegyorsítókban át tudunk adni nekik, de valszeg idő kérdése, hogy mikor szorongatjuk meg a természetet ezen a téren is.
Ami a fotonokat illeti: a gammasugázás egy fotonra eső energiája viszont biztos megfelel az atom- vagy hidrogénbombáink által keltett gammasugázás egységnyi energiájának - a fotonnak mindegy, hogy mitől kapta az energiát; de összességében természetesen egy-egy ilyen bomba során felszabaduló energia eltörpül a kozmikus eseményekkor felszabaduló energiákhoz képest. -
philcsy #69 Valószínűleg igazuk van, így neked is. (Na most jön a védekezés, hárítás, ..., magyarázkodás.) De ezeknek a részecskéknek a száma nagyon kicsi. Nem mondtam hogy ilyenek nem keletkeznek, például az említett szuper nova robbanásnál, csak azt hogy kevés keletkezik, kevesebb mint azt az emberek várnák (legalábbis ahogyan azt én vártam). (Érzékelve a veszélyt, próbáltam szubjektív területre terelni a dolgot. :) -
#68
Persze évekkel ezelőtt is olvastam a témáról egy másik cikket - a Tevatronnal kapcsolatban, az részletesebb volt - de most nem találom. Valamelyik régebbi (akár évekkel korábbi) SG-s fórumban belinkeltem. -
#67
Nos, én csak ezeket olvastam:
"One argument raised against doomsday fears was that collisions at energies equivalent to and higher than those of the LHC have been happening in nature for billions of years apparently without hazardous effects, as ultra-high-energy cosmic rays impact Earth's atmosphere and other bodies in the universe." (http://en.wikipedia.org/wiki/Safety_of_particle_collisions_at_the_Large_Hadron_Collider) -
philcsy #66 "Nem ezt kell nézni, hanem a szupernova-robbanáskor felszabaduló gammasugárzás energiáját.
Az bőven efelett van."
A gamma fotonok energiája közel sincs a TeV-hoz. Azt is megmondom miért. A gamma foton (és minden foton) úgy keletkezik hogy egy gerjesztett állapotú részecske (vagy részecskék rendszere) alacsonyabb energiaállapotba kerül és az energiakülönbséget foton formájában kibocsátja. Tehát ha nem volt TeV energiával rendelkező részecske, akkor nem is fog gamma foton keletkezni. Olyan ismert részecske sincs amely annihilációja során ekkora energiájú sugárzást ad le.
A sugárnyaláb energiája (a fotonok összenergiája) természetesen nagyobb, de egy egyszerű impulzuslézer nyalábjának energiája (ami nyalábonként simán > 1J) is jóval nagyobb mint néhány TeV (néhányszor 10^-7 J).
"És amikor egy ilyen sugárnyaláb barionokkal találkozik, akkor ott nagyobb energiát ad át."
De a sugárnyaláb nem egy részecskének adja át az energiáját. Egy szemléletes példával kezdve: egy legyintésben néhány TeV-nál több energia van, mégsem adódik át a levegőben valamely részecskének közel fénysebességre gyorsítva azt.
A részecske és fotonok találkozása így néz ki: Ahhoz hogy gerjesztés létrejöjjön az kell hogy a gamma foton energiája közel akkora legyen mint a részecske aktuális állapota és egy másik, magasabb energiájú, állapota közötti különbség. Ha ez megvan akkor a részecskét gerjesztheti a foton. De egy részecske-foton kölcsönhatás nem csak növelheti hanem csökkentheti is a részecske energiáját, úgy hogy a foton egy sajátjával (közel) azonos energiájú részecske kibocsátását indukálja. (Az előbb említett kritériumnak az energiaszintekkel kapcsolatban persze itt is teljesülnie kell.) És persze ott van a spontán emisszió folyamatosan csökkenti az energiát. Annak az esélye hogy rengeteg egymást követő gerjesztéssel eljut egy részecske energiája a TeV-ig nagyon kicsi.
Ha arra gondoltál hogy a gamma fotonok egy irányból telibe kapva egy bariont azt folyamatosan gyorsítják, az sem működik egyszerűen. Az ilyen ütközések során az impulzusmegmaradás miatt szinte az energia nagy része a fotonnál marad. Persze jó sok foton részecske ütközés után a részecske felgyorsulhat feltéve, hogy nincs semmi aminek nekiütközik, így nem veszít az addig nagy nehezen megszerzett energiájából. -
xyl #65 Edisonhoz:
http://www.nps.gov/archive/edis/home_family/fam_album.htm
-
#64
Ne izgulj, van még egy éved.
(Már úgy privátilag, mert a szocijaid Octobris havának 3-ik napján leégnek.:-) -
djhambi #63 "Lesz itt olyan atom- bocsánat kvarkvillanás nemsoká, hogy eltüntetik a Földet de még a naprendszert is.[...]Én azt elhiszem, hogy ezek a tudósok, kutatók nagy koponyák, ha csak a negyedét tudnám annak amit ők... bizonyára szétdurranna a fejem."
Ha a negyedét tudnád, nem félnél attól, hogy néhány TeV eltünteti a Földet. :)
"Továbbra se értem az embereket miért félnek az LHC-től... a természetben az LHC maximális energiaszintjénél ezerszer nagyobb ütközések mennek végbe szerte az univerzumba... mégse lesz minden tele fekete lyukakal..."
Az ismeretlentől való félélem természetes emberi reakció. Sokáig a hajósok úgy hitték, ha átmennek a Bojador fokon, a tenger egyszercsak leesik a semmibe, forrón gőzölög, és tengeri sárkányok is élnek arra. Senki se merészkedett a közelébe, amíg egy portugál nem vállalta, hogy átmegy rajta. És bebizonyította, hogy a hajósok félelme alaptalan volt. Ekkor kezdték el gyarmatosítani Afrikát.
"Amúgy ezt a feketelyuk baromságot honnan szopták az emberek?"
Volt róla cikk az SG-n, hogy valaki szerint egharmad eséllyel mikrofeketelyuk is keletkezeht, mely a másodperc töt része alatt eltűnik. Tudom, hogy nem túl megnyerő a valaki valamikor része, de utána jöttek a fórumra a világvége-jósolók. Azokat is bealáztam. Csak úgy mondom. :D
"Nade, micsinálsz, ha épp 199 éve volt ilyen villanás a szonszédban"
Minmeghalok. xD -
#62
Nade, micsinálsz, ha épp 199 éve volt ilyen villanás a szonszédban? -
#61
A magam részéről nem igazán hiszek a matematikailag végtelenbe futó értékek reális megjelenésében, így a szingularitásban, a fekete lyukban sem.
A szingularitás, a fekete lyuk a tudásunkban van, csupán egy szimbolikus ideakonstrukció, ami valójában ismereteink határát jelzi.
Fekete lyukakról vitatkozni olyan, mint arról elmélkedni, hogy Isten tud-e akkora követ teremteni, amit már ő sem tud felemelni.
Szerintem. -
Meridian #60 Ha jól emlékszem az amerikai gyorsítóban ütköző részecskék annyi energiát kapnak, mint 100-150kg TNT robanásakor felszabaduló energia, csak ez egy protonnyi mértű részecskébe sűrítve. Ettől függetlenül ha feketelyuk keletkezne, akkor az éppen hogy csak mérhető lenne, mire eltűnik, mert gyorsabban párologna el, mint bármit is okozhatna. -
#59
Akkor megnyugodtam 200 év múlva én már bizti nem élek, szal akkor már minmeghalhatunk!
-
#58
emiatt volt a nagy ájulás A FLASHFORWARDBAN -
#57
Olyannyira veszélyes, hogy amennyiben tőlünk kevesebb, mint 200 fényév távolságra szupernova robbanás történik, minmeghalunk - és ez tényleg komoly. Akkor lenne csak igazán maja apokalipszis! -
#56
És eza Feketegyerek-sugár mennyire halálos? Jobb mint a lézer?
-
Cleawer #55 Szép nagy számok: 1 eV = 1.602176487(40)×10^-19 J
~624 EeV (600,000,000 TeV): energy needed to power a single 10 watt light bulb for one second. (100W = 100J/s = ~6.24x10^20 eV/s).wiki -
#54
Nem ezt kell nézni, hanem a szupernova-robbanáskor felszabaduló gammasugárzás energiáját.
Az bőven efelett van. És amikor egy ilyen sugárnyaláb barionokkal találkozik, akkor ott nagyobb energiát ad át. -
philcsy #53 Régebben én is azt gondoltam hogy ilyen ütközések nagyon gyakoriak, még valahol itt a fórumon is hangoztattam ezt, de aztán utánaszámoltam.
10TeV-os átlagsebesség 10^12°K hőmérsékleten van. Ekkora hőmérséklet az ősrobbanás elméletében található, de annak is csak az első néhány ezred másodpercében.
A nap belsejében nagyságrendileg 10 millió °K van. Ezen a hőmérsékleten 10^300 részecskéből csak egy rendelkezik 10TeV energiával. Viszonyításképpen az ismert univerzumban lévő részecskék számának nagyságrendjét nagyságrendileg (nem elírás, ennek a nagyságrendjét lehet csak nagyságrendileg megbecsülni) 10^100-ra becsülik. Szóval szinte biztos hogy a napban még nem történt ekkora energiájú ütközés.
Egy 10^44J-os szupernovarobbanásnál ha a ledobott anyag tömege a nap tömegének egy század része (10^31g) és a teljes energiát a kirepülő anyag viszi el (ami közel sem igaz), az egy részecsére (pl.: Fe atomra) jutó energia nagyságrendileg csak 0,1 TeV! Ha figyelembe vesszük hogy a robbanás energiájának a nagy része nem a ledobott anyagnak adódik át, akkor azt kapjuk hogy egy szupernova robbanásnál sem túl gyakori az ilyen energiájú ütközés.
Egy hétköznapi atombombánál pedig csak néhány MeV a részecskék energiája.
Szóval az amit a CERN-ben csinálunk az minden csak nem hétköznapi dolog az univerzum életében. Ettől függetlenül én sem hiszem hogy baj lesz belőle.
-
philcsy #52 "Nincs itt szó dimenziókról, időkifordulásokról, gömbpalástokról, csupán egy teljesen normális csillagról, ami egy kicsit nagyobb, mint a társai."
Még hogy "teljesen normális csillag"! Nem csak a fény nem tud egy bizonyos távolságon belülről kijönni, de az amit jelenleg időnek és térnek hívunk (SI definíciók) a felületén értelmüket vesztik mert nem lehet definiálni ezeket a mennyiségeket ott. Nem véletlenül nevezik a fekete lyukat szingularitásnak. A fekete lyuk minden csak nem normális csillag.
#46
"A fiatal feketelyuk az akkora mint egy csillag, csak valamennyivel több a tömege, egy öreg meg picikae, de szintén valamennyivel nagyobb a tömege, mint egy sima csillagé"
Nincs értelme egy fekete lyuk méretéről beszélni a hagyományos értelemben, csak a, karakán által is belinkelt, Schwarzschild-sugaráról lehet beszélni, az pedig csak a tömegétől függ, a korától viszont teljesen független. A kiterjedéséről azért sincs értelme beszélni mert azt nem tudjuk még elvileg sem megmérni.
Röviden egy fekete lyuk felületén, elvileg, minden olyan dolog értelmét veszti amit itt "kint" definiálni, értelmezni, vagy akár elképzelni tudunk. -
#51
A Schwarzschild-sugár a lényeg.
Az meg arányt jelent. Ha kevés anyagod van, de jól összenyomod, akkor azzal is átlépheted az s-sugárt, és bummm!
-
#50
Ne már..ez olajszennyeződés lenne ?? (((( -
#49
Inkább pihenj. -
Sir Ny #48 Bocs a nyelvtan miatt, most nagyon fáradt vagyok, a gondolataim meg zagyvák. -
#47
Uhmmm.... What? Uhhhuhuhuh. -
Sir Ny #46 Dehogynem nagyobb. Most így sacc/kb-ra grammra van egy határ, amit ha a csillag átlép, akkor előtte csillagnak híjjuk, utána meg már feketelyuknak. A mérete az lényegtelen, minden égitest zsugorodik ( azt kivéve, amelyik nem :) ), mivel a belseje az vonzza a saját külsejét, meg az egyik pontja a külsején vonzza a vele szembelévőt, tehát a zégitestek inkább zsugorodnak, és sűrűsödnek (pl a Föld is) a zidő múltával. A fiatal feketelyuk az akkora mint egy csillag, csak valamennyivel több a tömege, egy öreg meg picikae, de szintén valamennyivel nagyobb a tömege, mint egy sima csillagé. -
Zoliz #45 és ha kilukad? :D kigyün a punci a csőből? -
#44
ne zagyválj.
ha forog, akkor nem jön ki belőle. -
#43
![]()
-
#42
Ráhibáztam, mi? (uroborosz) -
#41
de a foton miért forog a feketelyuk körül?
nem azért feketelyuk mert még ha vmi. fénysebességgel megy az se tud kijönni belőle?
-
#40
Cool :D -
#39
Van mikro feketelyuk is.
De az más téma.
Igazából, ha elérted, hogy egy foton körülötted forogjon, csináltál egy fekete lyukat, aminek te vagy a közepe. -
#38
Igen. De két atom (vagy nem tom miket ütköztetnek, nukleonokat?) ütközéséből hogy jöhetne létre feketelyuk.
Szerintem ha előállítanak feketelyukat mesterségesen:
1. A tudósok lepődnének meg a legjobban.
2. Szar kerül a palacsintába :D -
#37
"Nincs itt szó dimenziókról, időkifordulásokról, gömbpalástokról, csupán egy teljesen normális csillagról, ami egy kicsit nagyobb, mint a társai."
Hát épp ez az, hogy nem csak kicsit nagyobb, mint a társasi, sőt, sokkal kisebb, de veszélyesebb. -
Sir Ny #36 Igazad van. Két atom ütközik közel fénysebességgel. EZ olyan irrrrrrdatlan méretű energijába kerül, hogy mindmeghalunk, meg a zuniverzum is. Megyek és egymásnak fordítok két zseblámpát.
